Dózerolással nem lehet megszüntetni a gettókat

Publikálás dátuma
2018.05.03 07:03
ZSÁKUTCA - A szerencsések 3-4 milliót kaphatnak a lakásukért, de ennyi nemelég az újrakezdéshez FOTÓK: DRASKOVICS ÁDÁM
Fotó: /
Noha önmagában bontással még soha nem számolták fel a nyomort, a kormány szegénységpolitikája továbbra sem mutat túl ezen:a cél, hogy nem legyenek szem előtt a szegények.

– Hibát követ el a kőbányai önkormányzat, ha a kerületben lévő gettókat úgy akarja felszámolni, hogy elbontja az érintett házakat. Nyugat-Európában már belátták, hogy dózerolással nem lehet egy ilyen problémát megoldani – mondta a Népszavának Ladányi János szociológus, aki szerint törvényszerű, hogy a Hős utcai és a Bihari utcai épületek elbontása után máshol jönnek majd létre gettók. – Ezek az emberek nem fognak eltűnni. Inkább gondoskodni kellene az emberhez méltó elhelyezésükről – tette hozzá.

Ladányi János szerint a józsefvárosi szanálások is megmutatták: sokan kiszorultak a város határain kívülre, mert a kártalanítás csak arra volt elegendő, hogy valamelyik gettósodó faluban vegyenek lakást. Ezeken a településeken azonban még kevésbé találtak munkát, mint a VIII. kerületben, a fővárosban ugyanis legalább feketén el tudtak helyezkedni. Ennek a folyamatnak az lett a vége, hogy újra feljöttek Budapestre és az aluljáróban kötötték ki. A Hős utcába is sokan úgy kerültek, hogy előtte más szanálások áldozatai lettek – mondta.

A kőbányai vezetés egyébként rendre Ladányi János húsz évvel ezelőtt íródott tanulmányára hivatkozik, amikor az elbontás lehetőségéről beszél. Ebben arról ír a szociológus, hogy eleve hiba volt felépíteni ezeket a soklakásos épületeket, mert rengeteg szegény ember koncentrálódott egy helyen. – Ez azonban nem azt jelenti, hogy le kell bontani a házakat. A célom mindössze annyi volt: megakadályozni, hogy újra hasonló tömböket húzzanak fel. Akkoriban ugyanis ez a lehetőség felmerült a döntéshozók körében. Felháborító, hogy az írásomra hivatkozik a kerület vezetése, pedig már levélben is jeleztem nekik, félreértelmezik, amit írtam – fogalmazott.

A tanulmányban Ladányi János azt írja, hogy nem szabad elbontani a házakat, mert nagyon kevés önkormányzati lakás épül, és arra is kitér, mit lehet tenni szanálás helyett. – Nem bontani kell a bérlakásokat, hanem építeni. Ha a Hős utcában rendőrségi problémák vannak, akkor a rendőrség tegye dolgát – mondta, azt is megjegyezve, hogy szerinte az önkormányzat és a rendőrség is nagyban felelős a kialakult problémákért. – Nem kezelték megfelelően a helyzetet, és most is azzal foglalkoznak inkább, hogyan lehetne utcára tenni embereket – tette hozzá.

Hasonlóan látják a Hős utcai lakók is. A házban élők érthetetlennek tartják a rendőrség tétlenségét, valamint az önkormányzat éveken át tartó félrenézését is. A bűnözés mellett gondot okoz, hogy a takarítás tavaly nyári megszüntetése után a házak között szeméttelep jött létre, néhányan ugyanis a felsőbb emeletekről egyszerűen kiöntik az udvarra a háztartási hulladékot. Ráadásul a hátrahagyott lakásokban nagy a fluktuáció, és egy-egy lakócserénél cserélődnek a bútorok is. A patkányok elszaporodtak, sok helyi emiatt már arra számít, hogy a hatóságok közegészségügyi okokra hivatkozva zárják le az épületeket. A Hős utcaiakat segítő Kontúr Egyesület igyekszik ugyan a konténerszállítást megszervezni, azonban – állításuk szerint – az önkormányzattól hiába kértek ebben segítséget.

A ház az elmúlt években több százmilliós adósságot halmozott fel, ez az összeg azonban igen egyenlőtlenül oszlik el. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis a lakók több mint a fele rendesen fizet, vagy csak kezelhető adóssággal rendelkezik, és igyekszik normális körülményeket teremteni. – Rendszeresen összedobjuk a pénzt a takarításra, de néhányan újra és újra teleszemetelik a házat – mondta egy lány, aki azt is megjegyezte, hogy nem tudja, miért nem tettek azok ellen semmit, akik hosszú éveken keresztül nem fizettek. Urbanovszky Zsuzsanna, a Kontúr Egyesület elnöke is úgy látja, a két ház lakóit már régóta magukra hagyták, mert sem az önkormányzat, sem a Kőbányai Vagyonkezelőhöz tartozó társasházkezelő nem fordít rájuk kellő figyelmet.

A lakók eddig semmilyen tájékoztatást nem kaptak a jövőről sem, így azt sem tudják, hogy mi lesz velük azután, hogy elbontják a házakat. Arról például, hogy a jelenlegi tervek szerint a megüresedő telken rekreációs sportközpontot tervez az önkormányzat, lapunk korábbi cikkéből értesültek. – Nekünk nem mondott senki semmit. A polgármester senkivel nem áll szóba, nem tudom mi lesz velünk – mondta elkeseredetten egy idős asszony. Cikkünk megjelenése után a Kontúr Egyesület is érdeklődött az önkormányzatnál, hogy mit terveznek pontosan, ám állításuk szerint a polgármesteri kabinet titkárnője értesítette őket arról, hogy „az önkormányzat vezetése nem látja lehetségesnek”, hogy személyes tájékoztatást adjanak.

A terület rendezésére kapott 2,1 milliárd forintos állami támogatást egyébként feltehetően a kisajátításokra, valamint a cserelakásként felajánlott önkormányzati lakásokra költik majd. A legnagyobb probléma természetesen a kártalanítás, illetve az önkormányzati tulajdonban lévő lakásokban élők elhelyezése lesz. A két érintett épületben mintegy 200 háztartás található még, amelyekből csaknem 150 van magántulajdonban, így nekik a lakások piaci értékét mindenképpen ki kell fizetni. Ezek az ingatlanok azonban jellemzően 3-4 millió forintot érnek, ebből a pénzből pedig kizárt, hogy valaki másik lakást tudjon venni Budapesten. Sokan tartanak emiatt attól, hogy a gyámüggyel fenyegetik majd őket, hajléktalanként ugyanis nem élhet gyerek, azonnal elvennék a szülőktől.

– Nekem ne adjanak pénzt, én inkább egy önkormányzati lakást akarok. Nem is bánnám, ha ezt az egészet ledózerolnák – mondta lapunknak egy asszony, véleményével pedig nincs egyedül. A legtöbben ugyanis már menekülnének onnan, a közbiztonság, a szemét, valamint a vizesedő falak miatt. Az eddigi felajánlott lakások némelyike viszont szintén szörnyű környéken helyezkedik el, gyakori célpont például a Tárna utca, illetve az elbontás előtt álló Bihari utca is. Arra a felvetésünkre, hogy hogyan tudná az önkormányzat rendezni ezt a helyzetet, mindenki csak ingatta a fejét. – Nem hiszem, hogy rendezik a helyzetet, mert akkor segíteniük kellene nekünk – mondta az egyik lakó.

2018.05.03 07:03

Bekérette a macedón külügy Gruevszki miatt a magyar nagykövetet, és nem udvariaskodtak

Publikálás dátuma
2018.11.19 21:36

Fotó: AFP/
Dux László szkopjei nagykövet egy tiltakozójegyzéket kapott, amiben a volt macedón kormányfő azonnali kiadatását kérik Magyarországtól
Bekérették a macedón külügyminisztériumba hétfőn Dux Lászlót, Magyarország szkopjei nagykövetét, akinek tiltakozó jegyzéket nyújtottak át a Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök Magyarországra utazásával és ott benyújtott menedékkérelmével kapcsolatos legutóbbi információk ügyében - írja az MTI.  A macedón külügyi tárca honlapján megjelent sajtóközlemény szerint a magyar nagykövetet Viktor Dimovszki külügyi államtitkár fogadta, és szívélyesen – ám diplomácia nyelvén nagyon erélyesen – kérte Magyarországot Gruevszki kiadatására. Dimovszki reményéét fejezte ki, hogy Magyarország  a jó kétoldalú kapcsolatok, valamint a jogállamisággal összefüggő európai értékek és elvek szellemében fog cselekedni, így  
haladéktalanul elutasítja az elítélt szökevény, Nikola Gruevszki menedékjog iránti kérelmét, és késlekedés nélkül kiadja őt Macedóniának, hogy a körözött politikus letöltse rá kiszabott, kétéves börtönbüntetését.
 Zoran Zaev macedón kormányfő ezután kijelentette: Macedónia már kezdeményezte a politikus kiadatását, Szkopje mindent megtesz annak érdekében, hogy Gruevszkit hazaszállítsák.    Szijjártó Péter magyar külügyminiszter hétfőn Brüsszelben újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Gruevszki egy magyar külképviseleten jelezte, hogy menedékjog iránti kérelmet kíván benyújtani, a magyar kormánynak azonban nem volt semmilyen szerepe abban, hogy az említett külképviseletre eljusson. Szijjártó arról már nem beszélt, hogy a magyar diplomácia szerepet játszhatott Gruevszki későbbi szöktetésében, lapértesülés szerint ugyanis magyar diplomaták adták kézről kézre a menekülő ex kormányfőt. Nehezen hihető Szijjjártó azon kijelentése is,hogy „Gruevszki teljesen legálisan, a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályoknak megfelelve jutott el Magyarországra, minden határátlépése törvényes volt” – hiszen az albán rendőrség már jelezte, hogy a volt macedón kormányfő kétségkívül illegálisan és gyalog jutott át Macedóniából Albániába, ahonnan aztán magyar diplomáciai járművel ment tovább Montenegróba, majd Szerbián keresztül utazott tovább. Illegális lehetett a szökevény Magyarországra juttatása is, hiszen a politikus útlevél nélkül érkezett egy biztonságos harmadik országból, azaz Szerbiából – egy szír vagy afgán menedékkérőt ezért habozás nélkül tranzitzónába zártak volna a magyar hatóságok. de Nikola Gruevszkinek megkülönbeztetett bánásmód járt, pusztán azért, mert tíz évig miniszterelnök volt.
2018.11.19 21:36
Frissítve: 2018.11.19 21:38

Gruevszki-ügy: újabb gyenge láncszem - és a Belügyminisztériumtól nem lehetett kérdezni

Publikálás dátuma
2018.11.19 20:46

Fotó: MTI/ Soós Lajos
Egy felfüggesztett jogszabállyal magyarázza a kormány, miért kapott kivételes eljárást a volt macedón kormányfő.
Kísérő nélküli gyerekek, várandós nők, fogyatékos, kínzást, nemi erőszakot vagy a pszichikai, fizikai, szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett menekültek érdekében hozott 2007-es jogszabályra hivatkozva kapott különleges bánásmódot a korrupcióért elítélt és börtön elől a magyar diplomaták segítségével Magyarországra szöktetett Nikola Gruevszki – derült ki Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár hétfői, ellenzéki kérdésekre adott parlamenti válaszából. A kormány mindezek alapján döntött úgy, hogy a korrupciós ügyben eljárás alá vont és elítélt, legális úti okmányok nélkül – vélhetően az Orbán-kormány segítségével – Magyarországra szökött Gruevszki ne a tranzitzónából kérjen menedékjogot, hanem Budapesten. Noha már az is meglepő, hogy a kormány szerint az elítélt korrupt politikus épp olyan megítélés alá tartozik, mint egy árva menekült gyereke, Harangozó Tamás szocialista képviselő arra is felhívta a figyelmet: Orbánék valójában még saját törvényeiket is megszegték. A hivatkozott jogszabályt ugyanis épp az Orbán-kormány függesztette fel a tömeges migrációra miatt kialakult válsághelyzetre hivatkozva. Orbán Balázs megszólalása talán csak kommunikációs baki volt, hiszen a Gruevszki-ügyben a kabinet látványosan és szigorúan a hallgatást választotta: a fideszes kormánytagok múlt hét óta ugyanazt a néhány mondatos kommunikációs sorvezetőt ismételgetik. Azaz: a kormány nem segítette Gruevszki kiszökését Macedóniából Arról azonban már hallgatna, hogy a Macedón határról miként jutott el Budapestig. Így Brüsszelben Szijjártó Péter külügyminiszter sem fejtette ki, hogy Tiranától Budapestig miért magyar diplomaták szállították Gruevszkit. Szijjártó úgy fogalmazott: „nem a mi dolgunk” hogy Gruevszki hogyan jutott el „a Macedóniával szomszédos országba, abban nekünk semmifajta részünk vagy befolyásunk nem volt.” Szijjártó szerint a volt macedón miniszterelnök Magyarországra „teljesen legálisan, a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályoknak száz százalékig megfelelve jutott el”- hangoztatta. Ugyanezeket a paneleket mondta fel sokadjára a Parlamentben az Orbán Viktort helyettesítő Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, illetve Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár az ellenzék kérdéseire válasz gyanánt. Mirkóczki Ádám, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának Jobbikos elnöke „Z-kategóriás” kémfilmbe illőnek minősítette, ahogy a magyar kormány Budapestre juttatta Gruevszkit. Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője pedig az uniós alapszerződés 83. cikkelyét idézte, amiből az következik, hogy a korrupcióért jogerősen elítéltek nem kaphatnak menekültstátuszt. Az LMP pedig vizsgálóbizottságot sürget az ügyben. A szocialista Harangozó Tamás kérdezett volna Gruevszki menekülésének részleteiről előbb Pintér Sándortól, majd a belügyminiszter távolléte miatt az Orbán Viktort helyettesítő Gulyás Gergelytől, ám Jakab István házelnök megvonta tőle a szót. A legcifrább párbeszéd a DK-s Arató Gergely és Dömötör Csaba államtitkár között zajlott le: Arató azt tudakolta, hogy „Putyin gazda” adott-e parancsot az ismerten oroszbarát Gruevszki kimenekítésére, mire Dömötör azzal vágott vissza, hogy a DK csak ne vádolja a kormányt politikusbűnözőkkel való együttműködéssel, hiszen ők meg Czeglédy Csabával működtek együtt. Dacára, hogy a két ügynek semmi köze egymáshoz, továbbá az adócsalás gyanújával másfél éve előzetesben tartott Czeglédy Csaba ellen még vádemelés sem történt.
2018.11.19 20:46