Mindfulness - Hogy ne fusson át rajtunk az élet

Publikálás dátuma
2018.05.07 16:14
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Kapkodó világunk arra „kényszerít”, hogy több feladatot végezzünk egyszerre, ennek az a következménye, hogy egyikre sem figyelünk igazán, sehol nem vagyunk jelen. Létezik azonban egy bennünk lévő kompetencia, amelyet erősítve – egy dologra – irányíthatjuk a figyelmünket.

„A mindfulness, azaz tudatos jelenlét mindig velünk van, de közvetlenül nem jelenik meg a gondolkodásunkban, viselkedésünkben” - mondta Dr. Szilágyi Judit tanácsadó a Népszavának. A multitasking meghatározásából - a figyelem gyors, egymás után több feladat megoldására irányításából és megosztásából - következik, hogy a figyelmünknek van iránya, amelyek vezetését jelenti a mindfulness. Ha „mindfulak” vagyunk, ezt szándékosan a jelenbe, az „itt és most”-ba küldjük, és ott is tartjuk. A legoptimistább felmérések szerint is csak a napunk felében vagyunk jelen; többnyire „robotpilóta” vagy „zombi” üzemmódban tevékenykedünk. Gondolatainkkal, érzéseinkkel automatikusan reagálunk a külvilág ingereire, a belső monológjainkat fűzzük tovább. Ennek jele lehet, ha este nem is emlékszünk, mit csináltunk egész nap, azaz alacsony éberséggel éltük meg, csak végigfutott rajtunk. Ha a napjaink többségét ez jellemzi, annak az lehet a következménye, hogy nem éljük meg a heteinket, a hónapjainkat, sőt akár az egész életünket sem.

Az, hogy egyre több csatornán egyre több impulzus zúdul ránk, rontja a figyelemirányításunkat, sőt egy idő után a koncentrációs képességünk is csökkenhet. Ráadásul nem is mi irányítjuk a figyelmünket, hanem a felugró, villanó, csipogó ingerek „nyernek”. Ha „mindfulak” vagyunk, mi döntjük el, hogy az adott pillanatban mire figyelünk. Persze könnyebb, ha csökkentjük a külső ingereket: a telefont a szoba másik felében hagyjuk, még jobb, ha a routert is kikapcsoljuk. Olyan ez, mint amikor fogyni akarunk: jobb, ha nincs otthon csoki.

Keletről nyugatra
A mindfulnessnek keleti, buddhista gyökerei vannak, de megtalálható a keresztény hagyományokban is. A nyugati világ mindennapjaiba Jon Kabat-Zinn hozta be, aki 1979-ben létrehozta a depressziós betegeket stresszcsökkentéssel gyógyító klinikáját. Nem meglepő, hogy a mindfulness az üzleti világban is népszerű lett.


A mindfulnesst „buddhistásan” éberségnek fordítják – folytatja Schieszler Tamás tanácsadó. „Látszólag nagyon egyszerű: a figyelmünket ítélkezés nélkül a jelen pillanatra irányítjuk. A belső, begyakorolt véleményeink, gondolataink, előítéleteink, sémáink azonban kiugrasztanak a jelenbeli tapasztalásból.” Ezek az azonnali értékelések a legnagyobb „mindfulness-gyilkosok”. A megítélés nélküli jelenlét kezdetben nehéz, viszont könnyen fejleszthető. A hétköznapi működésünkbe beiktathatunk olyan gyakorlatokat, amelyekkel, a „légzésünkbe kapaszkodva” a figyelmünket a jelenben tartjuk, miközben megfigyeljük és a tudatosítjuk a belső világunkat, a bennünk kavargó testi érzeteket, érzelmeinket, gondolatainkat. A figyelemirányítási állóképességünket egyszerűen erősíthetjük, ha például napközben néhányszor megállunk, mély levegőt veszünk, és megkérdezzük magunktól: hogy vagyunk, készítünk egy belső leltárt az érzeteinkről, érzéseinkről, gondolatainkról. A légzésfigyelés biztosan visszaterel az „itt és most”-ba. Ezt bármikor, akár egy unalmas megbeszélésen is alkalmazhatjuk; tudatosíthatjuk, valójában mi történik körülöttünk.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

A mindfulness egy alapkompetencia, a normális működésünk része. Attól vagyunk ugyanis emberek, hogy tudatosan megtapasztaljuk a történéseket. Bennünk van, akkor is, ha a kifejezést még nem is hallottuk. Néhány másodpercig mindannyian tudjuk egy dolgon tartani a figyelmünket, de aztán elugrik. Egy buddhista megfogalmazás szerint a fejünkben lévő gondolatok majomcsordaként működnek: összevissza ugrálnak, kiabálnak, szaladgálnak. A mindfulness azt jelenti, tudatában vagyunk a létezésének, és tudjuk irányítani; megkérhetjük a majmokat, hogy csendesedjenek el, pihenjenek le vagy éppen egyfelé fussanak. Ezt a képességet éberség meditációval fejleszthetjük, ami az elején nem feltétlenül nyugtató hatású, ugyanis rájöhetünk, hogy a majmok százfelé vannak, ugrálnak, és esélyünk sincs, hogy egybetereljük őket, ettől jobban nem leszünk, viszont az „idomításukhoz” szükséges ez a tisztánlátás. A figyelmünk irányítása nem megy magától, dolgozni kell érte. A jó hír az, hogy a kutatási eredmények szerint szerencsére gyorsan alkalmazkodunk hozzá. Már nyolc hétig tartó, napi öt-tíz perc mindfulness meditáció agyszerkezeti változásokat okoz.

2018.05.07 16:14

Ételallergiásan is lehet grillezni - Ezekre figyeljen!

Publikálás dátuma
2018.08.20 14:14
Illusztráció: Pexels
Fotó: /
Még nincs vége a grillszezonnak, viszont egyre több embert ételallergiás vagy ételintoleranciás, ezért könnyen előfordulhat, hogy vendégként vagy házigazdaként a „mentes étkezésre” is ügyelni kell.

Nem mindegy, milyen a diéta

A tejfehérje és tejcukormentes diéta fogalma például gyakran keveredik, pedig az érintetteknek nagyon kellemetlen tüneteket okoz, ha – akár kis mennyiségben is – fogyasztanak a számukra problémás összetevőtől. Ha valaki a tejcukorra érzékeny, laktózmentes tejtermékeket fogyaszthat, aki azonban tejfehérjementes diétán van, semmilyen tejterméket nem ehet. Ilyenkor, ha biztosra akarunk menni, növényi tejeket érdemes használnunk. Salátára inkább olívaolaj alapú öntetet, turmix helyett pedig víz vagy jég alapú smoothie-t készítsünk. Fontos tudni, hogy a késztermékek – pékáruk, kekszek, ropik, csokoládék és felvágottak – is tartalmazhatnak tejszármazékot, ezért vásárlás előtt mindig olvassuk el az összetevőket - hívta fel a figyelmet Rajcsik Enikő, a Budai Allergiaközpont dietetikusa.

Mentes köret

Ha saláta mellé vagy helyett valami mást is készítenénk, ne kizárólag a rizsre vagy krumplira gondoljunk. Gluténmentes és magas rosttartalmú, lassan felszívódó köretet quinoából, kölesből, hajdinából és amarántból is készíthetünk. 

A fűszer is árthat

Cöliákia vagy gluténérzékenység esetén nem szabad gluténtartalmú élelmiszereket fogyasztani. Glutén a búzában, árpában és rozsban található, de sok termék szennyeződhet, ha az előállítás vagy csomagolás olyan üzemben történik, ahol gluténtartalmú élelmiszerekkel is dolgoznak. Kevesen tudják, hogy ez akár a fűszerekkel is megeshet.
A füstölt, szárított húsféleségek kerülendők, de a pácolt húsok remekül illenek a hisztamin intoleranciások étrendjébe. Arra kell azonban figyelni, hogy mindig friss húst használjunk az ételekhez. Vásárlás után azonnal tegyük be a hűtőbe, és érdemes hamar be is pácolni, mert az olaj megakadályozza, hogy a hús felszíne levegővel érintkezzen, ami szintén megnövelné a hisztamintartalmát.

A tálalás is veszélyeket rejt

Ha végig odafigyeltünk: allergénmentes alapanyagokat vásároltunk, amelyek a főzés során sem érintkeztek a többi étellel, akkor a tálalásnál se kövessük el azt a hibát, hogy egymás mellé téve szervírozzuk a mentes és a hagyományos összetevőket tartalmazó ételeket, mert akkor is allergén kerülhet rá, és ez is épp olyan tüneteket okozhat, mintha a másik alapanyagokkal készített ételből fogyasztana az allergiás - mondta Rajcsik Enikő.
2018.08.20 14:14
Frissítve: 2018.08.20 14:14

Az extrém hideg és meleg is hozzájárul az egészséges életmódhoz

Publikálás dátuma
2018.08.18 14:14
Illusztráció: AFP
Fotó: /
A fizikai aktivitás és a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett a szaunázás és a hideg fürdő, a jégkamra is jelentősen hozzájárul a gyógyuláshoz, az egészség fenntartásához.

Miért jó a meleg?

A  szaunázás nem csak a pihenés és relaxálás eszköze - derült ki a Mayo Klinika tanulmányából. A rendszeresen szaunázóknál ugyanis alacsonyabb a magas vérnyomás, a szív-érrendszeri betegségek előfordulása, valamint kisebb arányban küzdenek tüdőbetegségekkel, kognitív- és mentális zavarokkal. Korábbi tanulmányok azt is bizonyították, hogy csökken a gyulladások előfordulása és az immunrendszer is megerősödik az extrém meleg hatására, japán szakemberek enyhe depresszió kezelésében is használják a szaunát. 
A kutatók szerint a pozitív hatások egyik fő oka, hogy ha rendszeresen - hetente egyszer - 5-20 percig 80-100 Celsius fok közti hőmérsékleten tartózkodunk, a szívverés felgyorsul, akár a percenkénti 120-150 ütést is elérheti, ami egy edzéshez hasonló, miközben izmok nem aktiválódnak. Ugyanakkor érdemes mértékletesnek lenni: akik jelentősen túllépik a heti egyszeri alkalmat, egyes tanulmányok szerint megnövelik a magas vérnyomás és a szívinfarktus rizikóját. Érbetegeknek, szívbetegeknek pedig ajánlott kezelőorvosukkal konzultálniuk a szaunázásról - mondta Dvorák Márton, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája.

Miért jó a hideg?

A hidegterápia – amely jelenthet hideg zuhanyt, merülő medencét, jeges vízbe mártózást, úszást vagy akár úgynevezett krioterápiát – szintén számos előnnyel kecsegtet. Serkenti az immunrendszer működését, gyulladáscsökkentő és ráadásként a fogyást is elősegítheti. Egy, a Nature magazinban publikált tanulmány szerint az extrém hideg hatására a szervezet a zsírt egészségesebb típusúra képes alakítani, így a fagy közvetve megkönnyíti a testsúly csökkentését. Más tanulmányok szerint a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében is szerepe lehet a hideg terápiának
„Az extrém meleggel és a hideggel való megküzdés a fitnesz ismert módszere, környezeti kondicionálásnak is hívhatjuk. Ezzel növelhető a test rezilienciája, vagyis az a rugalmas ellenállási képessége, amellyel akár egy sokkszerű külső hatáshoz is képes sikeresen alkalmazkodni. Ezért ezt az elemet érdemes beépíteni az alapok, vagyis a mozgás és a táplálkozás mellé.”
- fogalmazott Dvorák Márton.
2018.08.18 14:14
Frissítve: 2018.08.18 14:14