Inog Netanjahu kormánykoalíciója

Publikálás dátuma
2018.05.08 07:31
Netanjahu mindenáron elkerülné egy előre hozott parlamenti választás kiírását Fotó: AFP/Menahem Kahana
Fotó: /
Az izraeli liberális demokrácia bástyájának tartott Legfelsőbb Bíróság jogkörét korlátozná a Benjamin Netanjahu miniszterelnök mögött álló koalíció.

Az izraeli Legfelsőbb Bíróság (LB) jogkörének megnyirbálását ellenzi a Mose Kahlon pénzügyminiszter vezette Kulanu párt, amely nélkül nincs meg a kormányzáshoz szükséges többsége Benjamin Natanjahunak. A kabinet már többször bírálta a LB-t, amely szerintük túl széles jogkörökkel rendelkezik, holott az Izraeli Demokrácia Intézet szerint 1992 és 2017 között a testület összesen 18 törvényt nyilvánított érvénytelennek – ami más demokráciákhoz képest valójában alacsony közbelépési arányt jelent, hangsúlyozza az izraeli média.

A Jogalkotási Miniszteri Bizottság 11 tagja rábólintott a tervezetre, amely lehetővé tenné a 120 tagú knesszet számára, hogy a LB által már elutasított törvényeket is egyszerű, 61-es többséggel megszavazzák.

A helyzet kényességét jelzi, hogy maga Netanjahu is a szavazás elhalasztását kérte, a tanács ennek ellenére döntött így. A jobbközép Kulanu párt, - amelynek 10 képviselője nélkül nincs koalíciós többség, - a jogállamiság aláaknázását, egyben a koalíciós szerződés megsértését látja a tervezetben. A vasárnapi döntés is Mose Kahlon pártelnök, pénzügyminiszter távollétében született. A knesszet tervek szerint szerdán már napirendre tűzi a kérdést. Az indítványt prioritásként kezelik a nacionalista pártok az illegális afrikai bevándorlók sorsa miatt. Ahhoz azonban, hogy ki tudják toloncolni a menedékkérőket, először a knesszetnek el kell fogadnia egy, az alkotmánybíróságként is működő LB döntését felülíró jogszabályt. A testület ugyanis felfüggesztette a kitoloncolás végrehajtását, tavaly augusztusban pedig úgy döntött, hogy Izrael nem állíthatja elő 60 napnál hosszabb időre azokat az illegális bevándorlókat és a menedékkérőket, akik megtagadják a külföldre távozást. Ezzel a kormányzati menekültpolitika megváltoztatására kényszerítették a Netanjahu-kabinetet.

A 15 tagú Legfelsőbb Bíróságot a liberális demokrácia bástyájának tekintik, és épp ezt kifogásolja Ajelet Saked igazságügyi miniszter, aki a testület összetételét is megváltoztatná, arra hivatkozva, hogy a konzervatív izraelieknek reprezentatívabb képviseletre van szükségük.

Az izraeli koalíció enélkül sem igazán stabil. Márciusban épp hogy túléltek egy válságot. Akkor is Kahlon adott ultimátumot a kabinetnek, hogy ha két héten belül nem szavazzák meg a 2019-es költségvetést, pártja kilép a koalícióból. A viszályt az okozta, hogy közben a Jahadut Hatora ortodox párt a büdzsé megszavazását a kötelező katonai szolgálatra vonatkozó törvényjavaslatuk elfogadásához kötötte. Az ortodoxok mentességet akarnak a katonai szolgálat alól tagjaik számára. Csakhogy mindkét formációra szükség van a kormány életben tartásához. Ez esetben is a Legfelsőbb Bíróság a „ludas”, mert 2017-ben eltörölte a vallásos tanuló ultraortodox férfiakat katonai szolgálat alól mentesítő törvényt, arra hivatkozva, hogy az sérti a törvény előtti egyenlőség elvét. Ebben a kérdésben viszont elsősorban a volt külügy-, jelenleg védelmi miniszter Avigdor Liberman és világi radikális pártja, a Jiszráel Beitenu a szószóló évek óta. Amennyiben az ultraortodoxok kérése teljesülne, nemcsak a Kahlon, hanem Lieberman pártja is kilépne a koalícióból.

Egyes vélemények szerint Netanjahunak nem lenne kedve ellenére egy előrehozott választás, márcsak azért sem, mert az ügyészség több, őt és családját is érintő ügyben vizsgálódik. Előrehozott választáson most még nyerhetne pártja, a Likud, mégha nem is tudna önmagában kormányt alakítani, ami már nem lehetséges, ha benyújtják ellene a vádiratot.

Már szerelik a jelzőtáblákat
Angol, héber és arab nyelvű, az amerikai nagykövetséget jelző táblákat kezdtek szerelni tegnap Dél-Jeruzsálemben. A külképviseletet május 14-én nyitják meg hivatalosan a vitatott státusú városban, közölte tegnap az ynetnews.

2018.05.08 07:31

Szakszervezetek tüntettek a volt elnök menedékkérelme miatt

Publikálás dátuma
2018.11.21 19:52

Fotó: AFP/ ERNESTO BENAVIDES
Felháborítónak tartják, hogy egyes befolyásos emberek kibújhatnak az igazságszolgáltatás alól azzal, hogy más országokban az üldözött szerepében tetszelegnek.
Perui szakszervezetek vonultak utcára Limában, hogy az uruguayi nagykövetség épületénél tiltakozzanak az egykori elnök, Alan Garcia menedékkérelme ellen - írja az Euronews. A volt perui államfő három napja lépett be a diplomáciai épületbe, miután egy korrupciós ügyben folytatott vizsgálat miatt a hatóságok megtiltották neki, hogy elhagyja az országot.
"Hisszük, hogy mindenkinek egyenlő tárgyalás jár"
- nyilatkozta Manuel Coronado, a perui dolgozók szakszervezetének elnöke. Szerinte csak az igazságszolgáltatás, a felelősségre vonás alól akar kibújni Garcia. A vád szerint
Alan Garcia 100 ezer dollár kenőpénzt fogadott el,
egy vasúthálózat építésével kapcsolatban. A perui ügyészség a nyomozás tervezett idejére, 18 hónapra tiltotta meg a volt elnöknek, hogy elhagyja az országot. Garcia ezután kért menedékjogot az uruguayi követségen.
2018.11.21 19:52

2:1-re kikapott a fidesz kultúrpolitikusa

Publikálás dátuma
2018.11.21 19:17

Fotó: / Molnár Ádám
L. Simon László szerint kár küzdeni a tao-ért, inkább az áfa-csökkentés jelenthet pénzt a kulturális életnek. A kormánypárti politikus beszántaná a Nemzeti Kulturális Alapot és nem ütötte agyon Enyedi Ildikó filmje.
Áfa-csökkentés, a Nemzeti Kulturális Alap bezárása és a múzeumi ingyenjegyek megszüntetése is szerepel L. Simon László kultúrafinanszírozási ötletei között. „Nincs nagy baj, és nem kell félni a rendszer megváltoztatásától: csak jobb rendszert kell csinálni” – nyugtatott mindenkit a fideszes kultúrpolitikus.  Azért egy kicsit bővebben is taglalta, mi van a fejében: "az előadóművészeti élet szereplői a helyében nem a tao-t siratnám, hanem a 27 százalékos áfa 5 százalékosra csökkentéséért cselekednék". A volt kulturális államtitkár, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának alelnöke azon a kerekasztal-beszélgetésként meghirdetett, ám meghatározhatatlan műfajúvá vált eseményen hirdetett programot, amelyet az Örökség Kultúrpolitikai Intézet szervezett a Magyar Művészeti Akadémia új, Andrássy úti irodaházába. Az állami kultúrafinanszírozás rendszere című konverzációra meghívták Inkei Péter kultúroktatót, aki 1996-98 között helyettes államtitkárként dolgozott, illetve Naszvadi Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadóját is. Utóbbi lemondta részvételét, így az asztal körül a műsorvezető Takács Bence Ervinnel hárman ültek. L. Simon László a tao rendszer visszásságaként nem csupán a visszaéléseket említette, hanem arról is beszélt, hogy szerinte az adókedvezménynek van egy súlyos következménye: nevezetesen az, hogy a magánpénzek nem jöttek a kultúrába. A fideszes politikus szerint azért, mert a "taozó" vállalatok úgy gondolják: ezzel letudták a mecénási feladataikat. (Inkei Péter nemzetközi példákat sorolva arról beszélt, hogy érdemes lenne azzal is foglalkozni, hogy a polgárok tudnak-e költeni a kultúrára.) A beszédteret nagyjából 80 százalékban kitöltő L. Simon László arra is kitért, hogy a kultúrából élni szándékozók száma drasztikusan nőtt, és az állami források egy része szociális szempontok alapján kerül művészekhez. Inkei Péter közbevetésére, hogy az MMA rendszere ugyancsak efelé tendál L. Simon László ismét a pénzek elaprózódását említette, és példaként a Nemzeti Kulturális Alapot hozta fel, mondván: „ebben a formában az NKA-t működtetni nem szabad tovább”. Inkei Péter visszafogottan vitatkozott: szerintem az NKA fölött nem járt el az idő, és nagyon sajnálnám, ha megszűnne.” L. Simon László szerint „nincs nagy baj, az elmúlt négy évben a kultúrafogyasztás pozitívan alakult.” Fontosnak tartja azt is, hogy „töröljük el az ingyenes múzeumi belépőket, Európa nagy részén nem ingyenesek a múzeumok, ez nagyon nagy kárt okoz a múzeumoknak. Bár Inkei Péter hangsúlyozta , hogy a kultúra minőségét nem a politikusnak kell megítélni, hanem a természetes kiválasztódásra kell bízni a kerekasztal-beszélgetés utolsó húsz perce a filmipar helyzetének sajátos elemzésével telt. A kormánypárti kultúrpolitikus szerint ugyan valóban sok nemzetközi díjat nyert a magyar filmipar az elmúlt években, de ezeket az elismerések nem esztétikai minőségről szólnak”. Büszkének kell lennünk a díjakra, ahogy Kertész Imre Nobel-díjára is, de jogos a történelmi filmek iránti igény is. Szerinte a Saul fia zseniális, „de azzal is szembe kell nézni, hogy nem egy közönségfilm, tíz nézőből kilenc nem tudja végignézni.” Az Enyedi Ildikó korábbi filmjeit nagyon szerető kultúrpolitikusnak azonban a Testről és lélekről csalódást okozott, „nem ütött agyon”. Ám Inkei Péternek és Takács Bence Ervinnek nagyon tetszett Enyedi Ildikó Berlini fődíjas filmje.  
2018.11.21 19:17