Nőtt Irán befolyása

Publikálás dátuma
2018.05.09 07:32
Bár leszerepelt a voksoláson, Szaad al-Hariri továbbra is miniszterelnök lesz Fotó: AFP/Mahmoud Zayyat
Fotó: /
Az Irán által támogatott radikális iszlám szervezet, a síita Hezbollah nyerte meg szövetségeseivel a hétvégén megrendezett libaboni parlamenti választást.

Bár a Hezbollah szövetségeseivel többségre tesz szert a parlamentben, a közel-keleti államban a kilenc év múltán megrendezett voksolás után is az eddig kormányzó Szaad al-Hariri marad a miniszterelnök, mert a választójog szerint szunnita politikusnak kell betöltenie a kormányfői tisztséget. Al-Hariri szövetsége azonban a várakozások alatt szerepelt, mivel parlamenti helyeinek egyharmadát elvesztette, s az új törvényhozásban az eddigi 33 helyett 21 mandátuma lesz. A kormányfő azonban igyekezett jó arcot vágni mindehhez. „Ez még nem a világvége” – hangoztatta. Felszólította a nemzetközi közösségeket arra, pozitívan viszonyuljanak a választások eredményéhez.

Az összes szavazat összeszámlálása után az Egyesült Államok által terrorszervezetnek tartott Hezbollah a 128 tagú parlamentben szövetségeseivel 65 mandátumra tett szert. A Hezbollah maga nem erősödött ugyan, továbbra is 12 mandátuma lesz, de szövetségesei több képviselői helyet szereztek, s ez azt jelenti, hogy megvétózhatják a kormányzat törvényeit. A Hezbollah a Nabih Berri parlamenti elnök által irányított Síita Amal Mozgalommal, illetve a Michel Aoun elnök alapította Keresztény Szabad Hazafias Mozgalommal (MPF) kötött választási szövetséget.

Hasszan Naszrallah, a Hezbollah vezetője hétfői beszédében politikai és erkölcsi győzelemről tett említést. Izrael és a Hezbollah 2006-ban háborúztak egymással, amelyből kimaradt a libaboni hadsereg. Az izraeli kormányzat az utóbbi időben több ízben figyelmeztetett arra, hogy Irán növeli befolyását a régióban.

A voksoláson a 3,6 millió szavazónak nem egészen a fele vett részt. Nagy kérdés, miként alakul Libanon és a nyugat viszonya. A kis ország ugyanis rendre jelentős, több milliárd dolláros katonai segítséget kap az Egyesült Államoktól, emellett további támogatásra is szert tesz, mert legalább egymillió szíriai menekültet vett fel. A megannyi fegyverrel rendelkező Hezbollah a szíriai polgárháborúban a Bassár el-Aszad elnök által fémjelzett kormányerők mellett lép fel.

Libanon a különböző népcsoportok, a külföldi államok befolyása, valamint a menekültek magas száma miatt instabil államnak számít. Eleve a két térségbeli rivális, Szaúd-Arábia és Teherán befolyási övezetének tartják, hiszen Al-Hariri tömbjét a nyugat mellett Rijád is támogatta. Az utolsó választás óta eltelt kilenc évben is folyamatos feszültség jellemezte az országot. A helyi politikai erők két évig képtelenek voltak megválasztani az új államfőt, s nem tudtak megállapodni az új választási törvényről. Az új arányos képviseleti rendszer elviekben csökkentette a helyi dinasztiák befolyását és lehetővé tette azt, hogy néhány független képviselő is bekerüljön a törvényhozásba. A legfontosabb tisztségek vallási hovatartozástól függnek. Az elnöknek maronita kereszténynek kell lennie, a kormányfő szunnita, a parlamenti elnök pedig síita.

Szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a választási eredmény nyomán lehetetlen lesz elfogadni a szükséges reformokat, így marad a siralmas szociális helyzet, az áramkimaradások, a vízhiány, a magas infláció és a munkanélküliség.

Izrael az eredmények közlése után figyelmeztette szomszédját. Naftali Bennett oktatási miniszter közölte, hazája nem tesz különbséget a szuverén Libanon és a Hezbollah között, így „Libanont tesz felelőssé minden, az ország területéről indított akcióért”. A politikus egyértelműen a Hezbollah esetleges rakétatámadásaira utalt. Többen attól tartanak Libanonban, hogy Izrael katonai akcióra készül az ország, legalábbis annak déli része ellen.

2018.05.09 07:32

Befújtak valamit egy kormányablakba, az emberek köhögni kezdtek

Publikálás dátuma
2019.01.16 18:27
illusztráció
Fotó: Népszava/
Az óbudai kormányablak Harrer Pál utcai épületéhez a katasztrófavédelmet is kihívták, de mindenki megúszta a történteket.
Befújtak valamit az óbudai kormányablak Harrer Pál utcai épületébe.  helyszínen tartózkodó olvasónk arról tájékoztatott bennünket, hogy a történtek miatt az ügyfélfogadás is elmaradt. A 24.hu-nak egy helyszínen tartózkodó olvasója elmondta, a történtek miatt az ügyfélfogadás is elmaradt. "Annyit mondtak, hogy az ügyfélfogadás elmarad és kérdezték, hogy rosszul van-e valaki. Sokan köhögtek, de senki nem jelentkezett, az emberek elindultak haza" - idézi olvasóját a portál.

A 24.hu megkereste az ügyben a a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, Kolozsi Péter főhadnagy pedig elmondta: "bennünket azért hívtak ki, mert szúró szagot éreztek és köhögtek. A helyszínre érkező kollégáink hatvan embert kísértek ki az épületből. Mindannyian sérülés nélkül megúszták a történteket. A biztonság kedvéért helyszínre érkezett a katasztrófavédelem mobil laborja is. Méréseket végeztünk, de nem találtunk veszélyes anyagot a levegőben."
2019.01.16 18:27

Az MTA nem szeretné kutatói ösztöndíjakból fizetni a villanyszámlát

Publikálás dátuma
2019.01.16 18:25
MTA-székház - illusztráció
Fotó: Népszava/
Cáfolja az Akadémia, hogy elegendő forrást kaptak volna Palkovics tárcájától az idei évre – a minisztérium által emlegetett összegeket ugyanis kutatók díjazására és hazacsábítására szánják.
Nem felel meg a valóságnak az Innovációs és Technológiai Minisztérium állítása, mely szerint a Magyar Tudományos Akadémia minden törvényes eszközzel rendelkezik feladatai finanszírozásához. Az MTA kutatóközpontjainak 2018. évi maradványa ugyanis teljes egészében kötelezettségvállalásokkal terhelt – írja az Akadémia, válaszként az ITM keddi közleményére.
A tárca  ugyanis azt fejtegette, hogy a havi illetményfizetés fedezetén túl már több mint 8,6 milliárd forintot biztosítottak az idei feladatok ellátására. Ez az összeg azonban az MTA kiválósági programjainak fedezete, vagyis ösztöndíjakra szánták - hangsúlyozza az Akadémia.
Az MTA szerint az említett források – amiket például a legjobb magyar kutatókat hazahívó, illetve itthon tartó Lendület programra szánnak– csak akkor csoportosíthatók át visszatérítendő támogatásként és átmenetileg az intézetek dologi kiadásaira, ha az ITM érvényes jognyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy az így felhasznált forrásokat visszapótolja, a kutatóintézet-hálózat jelenleg is zajló átvilágításának eredményétől függetlenül. Ilyen jognyilatkozatokat szeptember óta kér az MTA az ITM-től, egyelőre eredménytelenül.
Mint hozzáteszik, a feltételes közbeszerzés sem oldja meg a kutatóközpontok problémáit, mert a feltételes közbeszerzési eljárás nem alkalmazható közüzemi kiadásokra, a működés általános feltételeit biztosító költségekre vonatkozóan, és igen korlátozottan alkalmazható a kutatási pályázatok tekintetében. Az MTA arra is rámutat, hogy
Palkovics tárcájának 1400 milliárdos költségvetéséből az akadémiai kutatóhelyek éves dologi kiadása kevesebb mint egy százalék.
Ezt pedig  avonatkozó törvények szerint meg kellene kapnia az MTA-nak, erre kérte a minisztert számos alkalommal az MTA vezetése,elnöksége, közgyűlése, sőt a miniszter által delegált hét, a kutatóhálózat átvilágításának módszertanát meghatározó, paritásos MTA elnöki bizottsági tag is.
2019.01.16 18:25
Frissítve: 2019.01.16 18:33