Sürgős lett a kormánynak a büdzsé

Publikálás dátuma
2018.05.10. 07:22
A költségvetés felpántlikázva: csak az a kérdés, hogy hány korrekció lesz és mikor FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Amint az várható volt - az április elejei országgyűlési választások miatt - nem kora-, hanem későtavasszal vitatják meg a képviselők a 2019. évi költségvetésről szóló előterjesztést. Hírek szerint, azonban még így is a nyár beköszönte előtt ismertek lesznek a jövő évi büdzsé elfogadott számai. A sietségre ugyan semmi ok nincs, hiszen a törvényben előírt szeptember 30-i határidőig bőven ráérne benyújtani az előirányzatokat a kormány, azonban mit sem törődnek a korábbi évek kedvezőtlen tapasztalataival, minél előbb túl kívánnak esni a döntésen. Pedig ez több szempontból is hátrányos. Az idei első félév számai a költségvetés elfogadásakor még nem lesznek ismertek, ami azért is problematikus, mert a 2019. gazdasági évnek most teremtik meg az alapjait. Emellett az elmúlt esztendő zárszámadása is csak augusztusra készül el. Így biztosak lehetünk abban, hogy a jövő évi költségvetés végrehajtása még el sem kezdődik, s már módosításra is szorul majd, amit a 2019-es év során újabbak követhetnek. Csak az a kérdés, hogy hány korrekció lesz és mikor. Az alapelvnek tekintett kiszámíthatóság és tervezhetőség így csorbát szenved majd.

A jövő évi prioritások egyébként aligha okoznak majd meglepetést. A napokban Brüsszelbe elküldött konvergenciaprogramban a főbb számok már szerepelnek, és szigorú költségvetési fegyelem mellett ezek tarthatónak is látszanak. A GDP arányos államháztartási hiány a maastricht-i kritériumban rögzített 3 százalék alatt marad, sőt az uniós elszámolás szerint még a 2,0 százalékot sem éri el. Orbán Viktor ügyvezető miniszterelnök által korábban beharangozott átlagosan évi 4 százalékkal bővülő gazdaság első éveiben idén, 2019-ben és talán 2020-ban is az ütem tarthatónak látszik, ám a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ezt követően bekövetkezik a lassulás. Már most is nehezen felmérhető, hogy a nemzetgazdaság szinte egészére kiterjedő munkaerőgondok milyen mértékben lesznek fékező hatásúak. Abban a tekintetben sem tiszta a kép, hogy az új - lényegében 2021-től a pályázatokat is meghirdető - uniós gazdasági ciklus során milyen mértékben és milyen területen csökken majd Magyarország gazdaságának támogatása. A kormány addig is a korábbi várakozásoknál gyorsabb növekedésre számít, a jövő évi költségvetési előterjesztésben valószínűleg 4,1 százalék fog szerepelni. (Eddig 3 és 4 százalék közötti GDP bővülésre számítottak.) A fogyasztás további élénkülésére - a jelentős jövedelemkiáramlásra - alapozták optimizmusukat, és arra, hogy az évek óta pozitív külkereskedelmi mérleg a növekvő importhányad ellenére nem fordul negatívba.

Az esetleges adócsökkentések mértéke és időzítése kormánydöntéstől függ, átfogó áfakulcs mérséklést azonban aligha hajtanak végre.

Szerző
Témák
költségvetés

Optimista cégvezetők

Publikálás dátuma
2018.05.10. 07:20
AZ ELNÖK, PARRAGH LÁSZLÓ - Tartós munkaerőhiányra számít a kamara FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Tabudöntögető javaslatokat ígér az iparkamara a munkaerőhiány kezelésére. Jön a felnőttképzés kora.

Továbbra is kedvezőnek ítélik az üzleti klímát a hazai vállalkozások: a rendelésállományra vonatkozó várakozások jelentősen, a várható üzleti helyzettel kapcsolatos kilátások enyhén optimistábbá váltak – derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI), 3274 cégvezető megkérdezésével készült legfrissebb konjuktúra vizsgálatából. A GVI 1998 óta méri félévente az üzleti hangulatot, amely még soha nem volt ilyen optimista – fogalmazott sajtótájékoztatóján az eredményeket ismertetve Parragh László, az MKIK elnöke.

A vizsgálatból az is kiderült, hogy 19 százalékkal több cég tervez munkaerő-felvételt, mint elbocsátást. A legnagyobb mértékben az építőipari és az ipari cégek, valamint a gazdasági szolgáltatást nyújtó vállalatok bővítenék dolgozóik létszámát. Ez azonban a jelenlegi munkaerő-hiányos helyzetben nem egyszerű. Ezt jól jelzi, hogy a GVI év eleji felmérése szerint a cégek 68 százaléka nem talál szakképzett munkaerőt, felsőfokú végzettségű dolgozókat 8 százalékuk keres, harmaduknak a képzettség nélküli munkaerő megtalálása is nehézséget okoz. Parragh László ezeket az adatokat megdöbbentőnek nevezte, és úgy vélte: a munkaerőhiány tartós lesz. Kijelentette: „tabudöntögető javaslataik" vannak a munkaerőhiány kezelésére vonatkozóan, ezeket azonban egyelőre nem kívánta ismertetni. Kérdésünkre, hogy erre mikor kerülhet sor, azt mondta: szerinte asztal mellett lehet kulturáltan tárgyalni, nem pedig üzengetve, a kormány pedig még csak most alakul. Azt mindenesetre jelezte, hogy a Fidesz-kormányokkal 2010 óta kiválóan együtt tudnak működni.

Néhány gondolatot azért felvillantott: ösztönözni kell a fiatalok munkába állását, „hogy ne legyenek 7-8 évig egyetemen”, az idősebb korosztályt ezzel egyidejűleg maradásra kell bírni, bővíteni kell a távmunkát, a részmunkaidős munkavállalást. Az egyik legfontosabb kérdés pedig a felnőttképzés erősítése. Abban ugyanakkor nem hisz, hogy külföldről kellene „nagy tételben munkaerőt importálni” - szögezte le.

Parragh László azt is közölte: szerinte tartható és reális a kormány idei és jövő évi 4 százalékos gazdasági növekedési várakozása. Magyarországon a GDP egyébként sokkal később érte el a válság előtti, 2008-as szintet, mint Szlovákia, Csehország, Románia, illetve Németország esetében. Miközben Magyarországon a GDP csupán 11, addig Lengyelországban 36, Szlovákiában 24, Romániában pedig 22 százalékkal magasabb szinten áll a válság előtti helyzethez képest; és a lengyel, a német, a szlovák, a cseh és a román GDP növekedési üteme is magasabb volt a magyarnál – olvasható a konjuktúra jelentés összefoglalójában, amely szerint biztató jel, hogy a magyar és a német gazdaság növekedési üteme közötti különbség 2016 óta csökkenő tendenciát mutat. A müncheni Ifo intézet egyébként 2,2 százalékos német GDP növekedést vár 2018-ban, az euróövezetben pedig 2,3 százalékos bővülést.

Nézőpont kérdése, hogy félig tele van-e a pohár, vagy félig üres – ezt Parragh László már azzal kapcsolatos kérdésünkre mondta, hogy a GVI által készített felmérés szerint a cégeknek mindössze a 11 százaléka indul közbeszerzéseken. Mint mondta: ezt pozitívumnak is tekinthető, mert ez alapján a cégek döntő többsége a szabad piacon találja meg a számítását, ugyanakkor ha többen indulnának, több cég között oszlanának meg a források. Mint arról beszámoltunk: tavaly több mint 3 600 milliárd forintot osztott szét az állam közbeszerzéseken, és a pályázatok 80 százalékát ugyan a kis és középvállalkozások nyerték, de összegszerűen csak a források 40 százalékához, mintegy 1400 milliárd forinthoz jutottak hozzá. A források 60 százalékát, több mint 2 ezer milliárd forintot 10 Fidesz-közeli nagyvállalat nyerte el. Hogy miért csak minden tizedik cég indul a pályázatokon, annak kiderítése már az iparkamara elnöke szerint felmérés útján nehézkes volna, ahhoz inkább egy üveg bor melletti beszélgetésekre volna szükség.

Szerző

Gyengült a forint kora este

Publikálás dátuma
2018.05.09. 21:59
Shutterstock fotó
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb nemzetközi devizákkal szemben szerda kora este a reggeli értékekhez képest.

Az euró 315,42 forintra erősödött a reggeli 314,90 forintról. Napközben 314,64 és 315,72 forint között mozgott az árfolyama.

A svájci frank jegyzése a reggeli 264,85 forintról 264,91 forintra emelkedett, a dolláré pedig 265,62 forintról 266,10 forintra este fél hétre.

Az euró minimálisan gyengült a dollárhoz képest, reggel 1,1852 dollárt, kora este 1,1849 dollárt ért.

Szerző