Forr a Közel-Kelet

Publikálás dátuma
2018.05.11 07:32
A Szíriával határos Golán-fennsíkon felsorakoztak az izraeli páncélosok is, készülve egy ellencsapásra Fotó: AFP/Menahem Kahana
Fotó: /
Újabb nyílt fegyveres konfliktus bontakozik ki a polgárháborús ország területén, ezúttal Izrael és Irán között. Hovatovább mindenki háborúzik mindenki ellen.

Az 1973-as Jom Kippuri-háború óta a valaha volt legnagyobb összecsapás zajlott az iráni és az izraeli hadsereg között. A szerdáról-csütörtökre virradóra végrehajtott hadművelet egyben a legsúlyosabb volt Izrael részéről szír területen a 2011-ben kezdődött polgárháború kezdete óta.

Nem csak az izraeli légitámadás mértéke, kiterjedtsége jelentett fordulatot a korábbiakhoz képest, hanem mindenekelőtt az, hogy az izraeli hadsereg nyíltan vállalta azt. Izrael a háború kezdetétől egyértelművé tette, nem fogja eltűrni az iráni jelenlétet a Golánon és Szíriában, és ennek megfelelően az elmúlt években többször lecsapott iráni katonai célpontokra, főképp fegyverraktárakra, valamint olyan fegyverszállítmányokra, konvojokra, amelyeket a szíriai háborúban ugyancsak az Aszad elnök oldalán harcoló libanoni Hezbollahnak szánt Irán. A támadásokról szóló híradásokra azonban - bár mindig az izraeli hadsereget nevezték meg elkövetőként - Tel-Aviv eddig sohasem válaszolt, nem cáfolta, nem is erősítette meg a hírt.

Először szerdán közölte az izraeli hadsereg és Avigdor Lieberman védelmi miniszter, hogy légicsapást mértek iráni célpontokra Szíria területén kedd éjszaka, majd csütörtökön az újabb légicsapás kapcsán a hadsereg, az IDF egyenesen azt jelentette be, hogy “több hónapra” visszavetette Irán katonai képességeit Szíriában. Az IDF megjegyezte, nem törekszik a konfliktus eszkalációjára Iránnal, de a továbbiakban is reagálni fog minden olyan kísérletre, amely veszélyezteti Izrael szuverenitását és biztonságát. (Az iráni katonai jelenlétet Szíriában pedig Izrael komoly fenyegetésnek tartja saját biztonságára és a regionális stabilitásra egyaránt).

Macron közvetítene
Az Irán és Izrael között feszültség veszélyeire hívta fel a figyelmet a francia államfő. Emmanuel Macron csütörtök reggel közleményben jelezte, hogy még a nap folyamán egyeztet a kérdésről a német kancellárral Aachenben. Az elnök ott vette át az idén neki ítélt Nemzetközi Károly-díjat. Angela Merkel az ünnepségen arról beszélt, hogy Európának saját kezébe kell vennie sorsa irányítását, mert a nagy globális konfliktusok már a kapuk előtt zajlanak. Macron egy múlt heti interjúban az iráni atomalku kapcsán körvonalazódó amerikai álláspontra hivatkozva emlékeztetett rá, a megállapodás felmondása háborús kockázattal jár a közel-keleti térségben, Trump elnök döntésével kinyithatja Pandora szelencéjét. Az európai államok kitartanak az egyezmény fenntartása mellett.

A csütörtök hajnali komolyabb támadás már a levegőben lógott. Izrael már idegesen reagált a hét végi libanoni választásra, amelyet a Hezbollah és szövetségesei nyertek meg. Csak fokozta aggodalmát, hogy Donald Trump elnök kedden kiléptette Amerikát az Iránnal 2015-ben kötött nukleáris egyezményből. Az izraeli légierő még aznap éjszaka iráni célpontokat támadt Szíriában és számított az iráni válaszra is, hiszen a Golánon, valamint a határ közelében elrendelte az óvóhelyek megnyitását. Az iráni Forradalmi Gárda, a teheráni elithaderő al-Kudsz brigádjai szerda éjfél után ki is lőttek 20 rakétát izraeli területre, amire megtorlás volt a csütörtök hajnali izraeli válasz.

Az is újdonságnak számít a konfliktus történetében, hogy Izrael először tulajdonított egy támadást közvetlenül Iránnak, ez esetben az al-Kudsz brigádoknak, nem pedig valamely, a perzsa állam által finanszírozott „helyettesítő” erőnek, a Hezbollahnak vagy más síita milíciának. Izrael értesítette az orosz hadsereget is a támadásról, Aszad elnököt pedig figyelmeztette, hogy ne avatkozzon be. Az IDF a támadás után közölte, hogy mivel a figyelmeztetés ellenére a szír légvédelem izraeli gépekre lőtt, az iráni logisztikai központok, fegyverlerakatok és egyéb bázisok mellett szíriai légvédelmi rendszereket is támadott. Izrael ugyanis a szíriai rezsimet teszi felelőssé a területén zajló eseményekért.

Aszad cáfol
A szíriai elnök ismét tagadta, hogy a damaszkuszi vezetés felelős a kelet-gútai Dúma településen történt áprilisi vegyi fegyveres támadásért. Egy görög lapnak adott interjúban Bassár el-Aszad egyenesen "bohózatnak" nevezte, hogy őket vádolják. Úgy vélte, ezzel ártani akarnak a szíriai hadseregnek és erősíteni akarják "a terroristák harci szellemét". Szerinte ugyanis az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és szövetségeseik elveszítették egyik adujukat, amikor a lázadók meghátrálásra kényszerültek Kelet-Gútában április közepén. Az elnök szerint nincs is vegyi fegyverük.
A támadás áldozatairól készült videókat Aszad hamisítványnak nevezte. A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) szakemberei múlt pénteken fejezték be a mintagyűjtést az érintett térségben, de a vizsgálat eredményére még legalább három-négy hetet kell várni.

2018.05.11 07:32

Ismét a klímakatasztrófáért felelős erőműveket hozná helyzetbe Trump

Publikálás dátuma
2018.08.21 17:48

Fotó: AFP/ Pete Saloutos
Megszűnhet a szén-dioxid-kibocsátást egyszer már jelentősen korlátozó Tiszta Energia Terv.
A Környezetvédelmi Hivatal (EPA) kedden terjesztette elő az erőművek szén-dioxid-kibocsátásának újraszabályozására vonatkozó terveket - írja az MTI. 
A Trump-adminisztráció ezzel megszüntetné az előző elnök, Barack Obama klímaváltozással kapcsolatos erőfeszítéseinek egyik fő elemét, az úgynevezett Tiszta Energia Tervet.
A Környezetvédelmi Hivatal új szabályozása lehetővé tenné, hogy a tagállamok a maguk belátása szerinti szabályokat dolgozzanak ki szénerőműveikre. Sőt, ha úgy látják jónak, akár engedélyt is kérjenek a szén-dioxid-kibocsátás korlátozásának megszüntetésére.
A javaslat ismét jelentősen megnövelné a szén-dioxid-kibocsátás egyszer már korlátozott mértékét, és lehetőséget teremtene a tagállamoknak arra, hogy a környezetet kevésbé szennyező gáz-, szél-, és napenergia felhasználása helyett a szénerőművek fejlesztésére összpontosítsanak.
Az EPA egyelőre vitára bocsátja a tervezetet, és várhatóan jövő év elején dönt a végleges formájáról, majd a bevezetéséről.
2018.08.21 17:48

Elmaradt a fieszta Athénban

Publikálás dátuma
2018.08.21 17:48

Fotó: AFP/ IAKOVOS HATZISTAVROU
A megváltás napjának nevezte kedden Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, hogy hazája hétfőn kikerült a hitelmegállapodás hatálya alól. Az összes jelentősebb görög televíziós csatorna által közvetített megszólalásában azt is közölte, megérte küzdeni a görög népnek.
A beszéd Ithakában hangzott el, a színhely megválasztása nem véletlen: a leleményes Odüsszeusz ide tért vissza vándorlásai során, így a sziget egyfajta happy end jelképe is. Boldog végről azonban korai beszélni, s a nagy ünneplés el is maradt. Nem csak azért, mert Görögországnak gigantikus hitelt kell visszafizetnie, amely a gazdasági teljesítmény majdnem 180 százaléka. Ne feledjük, az országnak a három mentőcsomaggal összesen 289 milliárd eurót fizettek ki a hitelezők. A visszafogottság oka az volt, hogy a görög hatóságok csődöt mondtak a 96 halálos áldozatot követelő erdőtüzek megfékezésénél, így a hangulat az országban nem éppen felhőtlen. 
A fieszta amiatt is túlzás lenne, mert Athén valójában még addig élvezheti a hitelező trojka – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) triumvirátusa – kivételes figyelmét, amíg vissza nem fizeti az utolsó eurócentet is. Ennek azonban legkorábbi időpontja 2066. Elvileg ugyan Görögország most már visszatérhetne a nemzetközi piacokra, valójában azonban erre egy ideig nem lesz lehetősége, hiszen a befektetők továbbra sem bíznak a fényes pénzügyi és gazdasági jövőben. Pedig Athén mintegy 20 milliárd dolláros tartalékkal rendelkezik, ami elég lenne arra is, hogy két évig működtessék az államot. Ezt a pénzt azonban nem kívánják felhasználni, de a mindenkori kormányok számára nagy kísértést jelent majd, hogy egy meggondolatlan ígéret teljesítéséért ne nyúljanak e tiltott gyümölcshöz. Ciprasz most ünnepelteti magát, nem is alaptalanul, a választók azonban a jövő évben, a parlamenti választáson mondanak majd ítéletet munkájáról. A kilátások nem jók, a Sziriza felmérések szerint 13 százalékkal marad el a konzervatív Új Demokrácia mögött. A véleményét többször megváltoztató kormányfőről pedig 67 százalék alakított ki negatív véleményt.
2018.08.21 17:48