Forr a Közel-Kelet

Publikálás dátuma
2018.05.11 07:32
A Szíriával határos Golán-fennsíkon felsorakoztak az izraeli páncélosok is, készülve egy ellencsapásra Fotó: AFP/Menahem Kahana
Fotó: /
Újabb nyílt fegyveres konfliktus bontakozik ki a polgárháborús ország területén, ezúttal Izrael és Irán között. Hovatovább mindenki háborúzik mindenki ellen.

Az 1973-as Jom Kippuri-háború óta a valaha volt legnagyobb összecsapás zajlott az iráni és az izraeli hadsereg között. A szerdáról-csütörtökre virradóra végrehajtott hadművelet egyben a legsúlyosabb volt Izrael részéről szír területen a 2011-ben kezdődött polgárháború kezdete óta.

Nem csak az izraeli légitámadás mértéke, kiterjedtsége jelentett fordulatot a korábbiakhoz képest, hanem mindenekelőtt az, hogy az izraeli hadsereg nyíltan vállalta azt. Izrael a háború kezdetétől egyértelművé tette, nem fogja eltűrni az iráni jelenlétet a Golánon és Szíriában, és ennek megfelelően az elmúlt években többször lecsapott iráni katonai célpontokra, főképp fegyverraktárakra, valamint olyan fegyverszállítmányokra, konvojokra, amelyeket a szíriai háborúban ugyancsak az Aszad elnök oldalán harcoló libanoni Hezbollahnak szánt Irán. A támadásokról szóló híradásokra azonban - bár mindig az izraeli hadsereget nevezték meg elkövetőként - Tel-Aviv eddig sohasem válaszolt, nem cáfolta, nem is erősítette meg a hírt.

Először szerdán közölte az izraeli hadsereg és Avigdor Lieberman védelmi miniszter, hogy légicsapást mértek iráni célpontokra Szíria területén kedd éjszaka, majd csütörtökön az újabb légicsapás kapcsán a hadsereg, az IDF egyenesen azt jelentette be, hogy “több hónapra” visszavetette Irán katonai képességeit Szíriában. Az IDF megjegyezte, nem törekszik a konfliktus eszkalációjára Iránnal, de a továbbiakban is reagálni fog minden olyan kísérletre, amely veszélyezteti Izrael szuverenitását és biztonságát. (Az iráni katonai jelenlétet Szíriában pedig Izrael komoly fenyegetésnek tartja saját biztonságára és a regionális stabilitásra egyaránt).

Macron közvetítene
Az Irán és Izrael között feszültség veszélyeire hívta fel a figyelmet a francia államfő. Emmanuel Macron csütörtök reggel közleményben jelezte, hogy még a nap folyamán egyeztet a kérdésről a német kancellárral Aachenben. Az elnök ott vette át az idén neki ítélt Nemzetközi Károly-díjat. Angela Merkel az ünnepségen arról beszélt, hogy Európának saját kezébe kell vennie sorsa irányítását, mert a nagy globális konfliktusok már a kapuk előtt zajlanak. Macron egy múlt heti interjúban az iráni atomalku kapcsán körvonalazódó amerikai álláspontra hivatkozva emlékeztetett rá, a megállapodás felmondása háborús kockázattal jár a közel-keleti térségben, Trump elnök döntésével kinyithatja Pandora szelencéjét. Az európai államok kitartanak az egyezmény fenntartása mellett.

A csütörtök hajnali komolyabb támadás már a levegőben lógott. Izrael már idegesen reagált a hét végi libanoni választásra, amelyet a Hezbollah és szövetségesei nyertek meg. Csak fokozta aggodalmát, hogy Donald Trump elnök kedden kiléptette Amerikát az Iránnal 2015-ben kötött nukleáris egyezményből. Az izraeli légierő még aznap éjszaka iráni célpontokat támadt Szíriában és számított az iráni válaszra is, hiszen a Golánon, valamint a határ közelében elrendelte az óvóhelyek megnyitását. Az iráni Forradalmi Gárda, a teheráni elithaderő al-Kudsz brigádjai szerda éjfél után ki is lőttek 20 rakétát izraeli területre, amire megtorlás volt a csütörtök hajnali izraeli válasz.

Az is újdonságnak számít a konfliktus történetében, hogy Izrael először tulajdonított egy támadást közvetlenül Iránnak, ez esetben az al-Kudsz brigádoknak, nem pedig valamely, a perzsa állam által finanszírozott „helyettesítő” erőnek, a Hezbollahnak vagy más síita milíciának. Izrael értesítette az orosz hadsereget is a támadásról, Aszad elnököt pedig figyelmeztette, hogy ne avatkozzon be. Az IDF a támadás után közölte, hogy mivel a figyelmeztetés ellenére a szír légvédelem izraeli gépekre lőtt, az iráni logisztikai központok, fegyverlerakatok és egyéb bázisok mellett szíriai légvédelmi rendszereket is támadott. Izrael ugyanis a szíriai rezsimet teszi felelőssé a területén zajló eseményekért.

Aszad cáfol
A szíriai elnök ismét tagadta, hogy a damaszkuszi vezetés felelős a kelet-gútai Dúma településen történt áprilisi vegyi fegyveres támadásért. Egy görög lapnak adott interjúban Bassár el-Aszad egyenesen "bohózatnak" nevezte, hogy őket vádolják. Úgy vélte, ezzel ártani akarnak a szíriai hadseregnek és erősíteni akarják "a terroristák harci szellemét". Szerinte ugyanis az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és szövetségeseik elveszítették egyik adujukat, amikor a lázadók meghátrálásra kényszerültek Kelet-Gútában április közepén. Az elnök szerint nincs is vegyi fegyverük.
A támadás áldozatairól készült videókat Aszad hamisítványnak nevezte. A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) szakemberei múlt pénteken fejezték be a mintagyűjtést az érintett térségben, de a vizsgálat eredményére még legalább három-négy hetet kell várni.

2018.05.11 07:32

Megújítják a CEU amerikai akkreditációját

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:32

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A CEU felsőoktatási akkreditációját végző értékelő bizottság elnöke szerint a Magyarországról elüldözött intézmény a "felsőoktatás egyik sikertörténete".
Ron Daniels, a Johns Hopkins Egyetem és a CEU felsőoktatási akkreditációját végző Middle States Commission on Higher Education értékelő bizottságának elnöke azt javasolja, hogy újítsák meg a CEU amerikai felsőoktatási akkreditációját – írja a CEU közleményére hivatkozva az atv.hu.

Daniels gratulált az intézménynek, hogy a bizottság vizsgálata alapján „sikeresen megfelel a Middle States Commission on Higher Education akkreditációs feltételeinek és tagsági követelményeinek”. Daniels szerint „a CEU a felsőoktatás egyik sikertörténete,” és részletezte, hogy melyek azok a területek, amelyekben kiemelkedően teljesít. A bizottság elismerte a CEU elkötelezettségét egy átfogó oktatási program fejlesztése és a tanulásközpontú oktatás iránt, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy 2018-ban a CEU a QS ranglistáján a világ 51-100 legjobb egyeteme között szerepel történelem, filozófia, politikatudomány, szociálpolitika és szociológia tantárgyakban, és a 200 legjobb között közgazdaságtan és jogtudomány terén.


„A CEU egyenrangú a világ legjobb egyetemeivel”
-jegyezte meg a Magyarországról Bécsbe költöző egyetemről Ron Daniels.
2019.01.16 20:32

Túlélte a bizalmatlansági szavazást Theresa May

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:19

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
A brit parlament 325-306-os szavazati aránnyal nem vonta meg a bizalmat a kormánytól. May az ellenzékkel is egyeztetne, mielőtt folytatná a Brexittel kapcsolatos brüsszeli tárgyalásokat.
A többség arra számított, hogy elbukik a Theresa May elleni bizalmatlansági indítvány, és nem is kellett csalódniuk: az ellenzék által kezdeményezett voksoláson 325-306 arányban May támogatói kerültek többségbe. Kérdés, hogyan folytatódnak a Brexit-tárgyalások, mindenesetre a miniszterelnöknő a szavazás után személyes konzultációt javasolt az összes ellenzéki párt vezetőjének a brit EU-tagság megszűnésének folyamatáról. A kormányfő hozzátette: kész már szerda este elkezdeni ezeket a négyszemközti megbeszéléseket - számol be róla az MTI.

May kijelentette:
olyan megoldásokat kell találni, amelyekhez elégséges támogatást lehet biztosítani az alsóházban.
Hozzátette: hétfőn terjeszti a ház elé javaslatait a Brexit-folyamat további menetére. A legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt, amelynek vezére, Jeremy Corbyn szerdán „zombikormánynak” nevezte az ország vezetését, azért szerette volna megvonni a bizalmat a kormánytól, mert nem tudtak olyan megállapodást kötni az Európai Unióval, amelyik megnyugtatóan rendezné az Egyesült Királyság kilépését az EU-ból, ugyanakkor biztosítja az ország függetlenségét is az európai közösségtől. Corbyn a szavazás után azt mondta: a tárgyalások feltétele a Labour részéről az, hogy a kormány zárja ki a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét.

Ha Corbyn bizalmatlansági indítványát az alsóház megszavazta volna, akkor a Konzervatív Pártnak, vagy bármely más parlamenti frakciónak, a parlamenti törvény alapján 14 napja lett volna arra, hogy egy általa működőképesnek tartott kormányt vagy kormánykoalíciót összeállítson, és erről újabb bizalmi szavazást kellett volna tartani. Ha a kormányalakítással próbálkozó párt a második bizalmi szavazáson nem tud többséget szerezni az alsóházban, parlamenti választásokat kell kiírni.

Ez a szabály felülírja a brit választási törvényt, amely öt évben rögzíti a parlamenti választások közötti időt. Nagy-Britanniában legutóbb 2017-ben tartottak választásokat, vagyis a következő választás 2022-ben esedékes. Theresa May már decemberben bejelentette, hogy nem ő kívánja a 2022-es parlamenti választások kampányát megvívni a Konzervatív Párt élén, de azt egyelőre nem árulta el, hogy mikorra tervezi távozását.

A Munkáspárt egyébként legnagyobb ellenzéki erőként bármikor ismét beterjeszthet bizalmatlansági indítványt May kormánya ellen.
2019.01.16 20:19
Frissítve: 2019.01.16 21:51