Forr a Közel-Kelet

Publikálás dátuma
2018.05.11 07:32
A Szíriával határos Golán-fennsíkon felsorakoztak az izraeli páncélosok is, készülve egy ellencsapásra Fotó: AFP/Menahem Kahana
Újabb nyílt fegyveres konfliktus bontakozik ki a polgárháborús ország területén, ezúttal Izrael és Irán között. Hovatovább mindenki háborúzik mindenki ellen.

Az 1973-as Jom Kippuri-háború óta a valaha volt legnagyobb összecsapás zajlott az iráni és az izraeli hadsereg között. A szerdáról-csütörtökre virradóra végrehajtott hadművelet egyben a legsúlyosabb volt Izrael részéről szír területen a 2011-ben kezdődött polgárháború kezdete óta.

Nem csak az izraeli légitámadás mértéke, kiterjedtsége jelentett fordulatot a korábbiakhoz képest, hanem mindenekelőtt az, hogy az izraeli hadsereg nyíltan vállalta azt. Izrael a háború kezdetétől egyértelművé tette, nem fogja eltűrni az iráni jelenlétet a Golánon és Szíriában, és ennek megfelelően az elmúlt években többször lecsapott iráni katonai célpontokra, főképp fegyverraktárakra, valamint olyan fegyverszállítmányokra, konvojokra, amelyeket a szíriai háborúban ugyancsak az Aszad elnök oldalán harcoló libanoni Hezbollahnak szánt Irán. A támadásokról szóló híradásokra azonban - bár mindig az izraeli hadsereget nevezték meg elkövetőként - Tel-Aviv eddig sohasem válaszolt, nem cáfolta, nem is erősítette meg a hírt.

Először szerdán közölte az izraeli hadsereg és Avigdor Lieberman védelmi miniszter, hogy légicsapást mértek iráni célpontokra Szíria területén kedd éjszaka, majd csütörtökön az újabb légicsapás kapcsán a hadsereg, az IDF egyenesen azt jelentette be, hogy “több hónapra” visszavetette Irán katonai képességeit Szíriában. Az IDF megjegyezte, nem törekszik a konfliktus eszkalációjára Iránnal, de a továbbiakban is reagálni fog minden olyan kísérletre, amely veszélyezteti Izrael szuverenitását és biztonságát. (Az iráni katonai jelenlétet Szíriában pedig Izrael komoly fenyegetésnek tartja saját biztonságára és a regionális stabilitásra egyaránt).

Macron közvetítene
Az Irán és Izrael között feszültség veszélyeire hívta fel a figyelmet a francia államfő. Emmanuel Macron csütörtök reggel közleményben jelezte, hogy még a nap folyamán egyeztet a kérdésről a német kancellárral Aachenben. Az elnök ott vette át az idén neki ítélt Nemzetközi Károly-díjat. Angela Merkel az ünnepségen arról beszélt, hogy Európának saját kezébe kell vennie sorsa irányítását, mert a nagy globális konfliktusok már a kapuk előtt zajlanak. Macron egy múlt heti interjúban az iráni atomalku kapcsán körvonalazódó amerikai álláspontra hivatkozva emlékeztetett rá, a megállapodás felmondása háborús kockázattal jár a közel-keleti térségben, Trump elnök döntésével kinyithatja Pandora szelencéjét. Az európai államok kitartanak az egyezmény fenntartása mellett.

A csütörtök hajnali komolyabb támadás már a levegőben lógott. Izrael már idegesen reagált a hét végi libanoni választásra, amelyet a Hezbollah és szövetségesei nyertek meg. Csak fokozta aggodalmát, hogy Donald Trump elnök kedden kiléptette Amerikát az Iránnal 2015-ben kötött nukleáris egyezményből. Az izraeli légierő még aznap éjszaka iráni célpontokat támadt Szíriában és számított az iráni válaszra is, hiszen a Golánon, valamint a határ közelében elrendelte az óvóhelyek megnyitását. Az iráni Forradalmi Gárda, a teheráni elithaderő al-Kudsz brigádjai szerda éjfél után ki is lőttek 20 rakétát izraeli területre, amire megtorlás volt a csütörtök hajnali izraeli válasz.

Az is újdonságnak számít a konfliktus történetében, hogy Izrael először tulajdonított egy támadást közvetlenül Iránnak, ez esetben az al-Kudsz brigádoknak, nem pedig valamely, a perzsa állam által finanszírozott „helyettesítő” erőnek, a Hezbollahnak vagy más síita milíciának. Izrael értesítette az orosz hadsereget is a támadásról, Aszad elnököt pedig figyelmeztette, hogy ne avatkozzon be. Az IDF a támadás után közölte, hogy mivel a figyelmeztetés ellenére a szír légvédelem izraeli gépekre lőtt, az iráni logisztikai központok, fegyverlerakatok és egyéb bázisok mellett szíriai légvédelmi rendszereket is támadott. Izrael ugyanis a szíriai rezsimet teszi felelőssé a területén zajló eseményekért.

Aszad cáfol
A szíriai elnök ismét tagadta, hogy a damaszkuszi vezetés felelős a kelet-gútai Dúma településen történt áprilisi vegyi fegyveres támadásért. Egy görög lapnak adott interjúban Bassár el-Aszad egyenesen "bohózatnak" nevezte, hogy őket vádolják. Úgy vélte, ezzel ártani akarnak a szíriai hadseregnek és erősíteni akarják "a terroristák harci szellemét". Szerinte ugyanis az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és szövetségeseik elveszítették egyik adujukat, amikor a lázadók meghátrálásra kényszerültek Kelet-Gútában április közepén. Az elnök szerint nincs is vegyi fegyverük.
A támadás áldozatairól készült videókat Aszad hamisítványnak nevezte. A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) szakemberei múlt pénteken fejezték be a mintagyűjtést az érintett térségben, de a vizsgálat eredményére még legalább három-négy hetet kell várni.

Asszonyvita Egyiptomban: több feleség, kevesebb igazságosság

Publikálás dátuma
2019.03.22 09:30

Fotó: AFP/ Rosen Ivanov
Az arab országban ismét fellángolt a vita a többnejűségről. Egyesek szerint a nőknek is hasznos, a társadalom is jól jár vele, mások úgy vélik, valójában a Korán sem engedi.
„Az esetek kilencven százalékában - és nem túlzok- a többnejűség igazságtalan a feleség, annak családja, és gyermekeivel szemben. A poligámia jó példa a Korán, a szunna és a Próféta félreértelmezésére” - nyilatkozta még március elején Ahmed el-Tajeb, a kairói al-Azhar mecset főimámja. Később sietett pontosítani, szó sincs arról, hogy be kellene tiltani, csupán azt sürgette, hogy szabályozzák. A neves vallástudós szavaival így is alaposan felkavarta az állóvizet, az iszlám világban ismét fellángolt a vita. Egyiptomban például a konzervatív szalafita vezetők válaszul kampányba kezdtek a többnejűség népszerűsítésére, mondván, az nem csak a nők, hanem az egész társadalom érdekeit is szolgálja, elvégre így több hajadon nőnek van lehetősége családot alapítani és gyermeket vállalni. Ehhez képest a Nők Országos Tanácsa közleményében egyetértéséről biztosította az imámot. Amna Nosszeir, az Al-Ahzar Egyetem egyik professzorasszonya szerint pedig „El-Tajeb nézőpontja a poligámiáról mint a nők elleni igazságtalanságról, teljesen leírja a nők jelenlegi társadalmi helyzetét. És vallási nézőpontból is igaz, aláhúzza, hogy mindegy mennyire igyekszik, egyetlen férfi sem tud egyformán igazságos lenni feleségeivel” - értékelt az al-Monitor közel-keleti szakportálnak. Nem csoda, hogy élénk a vita, hiszen az iszlámban a többnejűség kérdése sem fehér vagy fekete. A Korán vers, amelyből általában levezetik a poligámiát, így hangzik: „És ha féltek, hogy nem tudtok igazságosan bánni az árvákkal, akkor házasodjatok azokkal (másokkal), akik megfelelőek számotokra a nők közül - kettővel, hárommal, néggyel. De ha attól féltek, hogy nem tudtok igazságosak lenni köztük, akkor vegyetek el csak egyet...” (4:3). Fontos tehát, hogy egy férfi csak akkor vehet el egynél több nőt, ha egyenlően tud velük bánni, és el is tudja őket tartani. Igaz ez az élet minden területére, a szerelmes éjszakától az ajándékon át az átbeszélgetett percekig. Márpedig egyes értelmezések szerint ez nem csak hogy a gyakorlatban lehetetlen, de a Korán szerint is, amely így ír: „És soha nem lesztek képesek igazságosak lenni a nők között, még ha azt kívánjátok is” (4:129). A vallási és gyakorlati értelmezések mellett harmadikként fel szokott még merülni a történelmi is, amely arra világít rá, hogy a Mohamed-korabeli háborús időben a sok egyedül, árván maradt nő helyzetének rendezésére szolgált a többnejűség, ám ez ma már meghaladott. Arról nincsenek hivatalos statisztikák, hogy a muszlim többségű államokban milyen a poligámia aránya, egyes országokban inkább csak elméleti a lehetőség, másutt valóban bevett  szokás. Becslések szerint a legtöbb helyen csupán néhány százalék él a lehetőséggel. Törökországban az atatürki reformok már 1926-ban, Tunéziában első arab államként 1956-ban, az autonóm iraki Kurdisztánban 2008-ban be is tiltották a többnejűséget. Még a konzervatív Szaúd-Arábiában is csak mintegy félmillió férfinak volt több felesége a 2016-os statisztikák szerint, ami a nagyjából 33 milliós lakossághoz és gazdasági helyzetükhöz képest nem túl magas arány. Ugyanakkor az arab világ egy részében valóban problémát okoz, hogy túl sok az egyedülálló nő. Tunéziában például egy 2017-es jelentés szerint az ötmillióból 2,25 millió nő hajadonként élt, tavaly még nők által vezetett tiltakozási hullám is indult a többnejűség legalizálásáért. A poligámiától sokan azt remélik, hogy miközben a fiatal lányok is könnyebben kelnek el, megoldást jelenthet az idősebb elvált vagy özvegyen maradt nők számára. Egyes cinikus hangok azzal érvelnek, nincs ez nagyon másképpen a nyugati világban sem, csak ott inkább szeretőt tartanak. Ugyanakkor a szingli élet mögött általában kevéssé a hajlandóság, mint inkább a gazdasági nehézségek állnak, a család anyagi biztonságáért felelős férfiak egyszerűen nem engedhetik meg maguknak a házasságot, nem beszélve az esküvő és a jegyajándék költségeiről. Hozzájárul a statisztikákhoz az arab világban tapasztalható népességrobbanás is: miközben a társadalom egyre fiatalabb, a nők egyre idősebb korukban mennek férjhez. 
Témák
iszlám
Frissítve: 2019.03.22 09:30

Bűnösnek vallotta magát a férfi, aki bombát küldött Sorosnak

Publikálás dátuma
2019.03.22 09:01
Cesar Sayoc
Fotó: AFP / HO
Állítja, igazából nem akarta megölni Trump kritikusait, de tudta,hogy akár fel is robbanhatnak.
Bűnösnek vallotta magát csütörtökön egy New York-i szövetségi bíróságon az a floridai férfi, aki tavaly csőbombákat küldött szét Amerika-szerte ismert demokratáknak és Donald Trump amerikai elnök kritikusainak. Az 57 éves Cesar Sayocot tavaly októberben tartóztatták le azzal a gyanúval, hogy a félidős választások előtti hetekben
16 esetben küldött postán robbanószerkezeteket demokrata párti politikusoknak, köztük például Barack Obama volt elnöknek és Hillary Clinton volt külügyminiszternek, a demokraták volt elnökjelöltjének.
Ilyen csomagok érkeztek a CNN hírtelevízió New York-i szerkesztőségébe, Soros György villájának postaládájába, John Biden volt alelnöknek, John Brennannak, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt igazgatójának, vagy Robert De Niro filmszínésznek is. A szerkezetek egyike sem robbant fel, senki nem sérült meg.
A küldeményeket Sayoc több tagállamban postázta: például Kaliforniában, New Yorkban, vagy Floridában. Ötnapos országos hajsza után fogták el a floridai Plantation városkában tavaly októberben. Novemberben emeltek vádat ellene 30 rendbeli bűncselekményben, köztük tömegpusztító fegyverek alkalmazása, robbanóanyagok törvényellenes postázása és emberölési kísérletek miatt. Cesar Sayoc csütörtökön bűnösnek vallotta magát, és az amerikai lapok tudósításai szerint többször is elcsukló hangon számolt be arról, hogyan állította össze a szerkezeteket, majd kinek és miért küldte el ezeket.
"Valóban az volt a szándéka, hogy felrobbanjanak?" - kérdezte tőle Jed Rakoff bíró, mire a vádlott azt válaszolta: "nem, bíró úr, de tisztában voltam a kockázattal, hogy bármikor felrobbanhatnak".
Hozzátette: "tudom, hogy rosszat cselekedtem. Rendkívül sajnálom". A brooklyni születésű Sayoc korábban sztriptíztáncos volt, és többször összeütközésbe került a törvénnyel, büntetett előéletű. Tettéért életfogytig tartó börtönbüntetéssel sújthatják. Az ügyben ítélethirdetés szeptemberben várható.