Lasszóval fogják a tartalékosokat - Már az iskolákban is toboroznak

Önkéntes tartalékos századokat hoznának létre az ország valamennyi járásában, de alig találnak jelentkezőket. A honvédség már az iskolákban is népszerűsíti a honvédelmi táborokat.

- A helyi toborzóirodától hívogatnak, hogy találjunk már a faluban önkéntest, aki jelentkezne a járási tartalékos századba. Itt háromszázan élnek, a nagyobb településeknek lehet, hogy két-három embert is fel kéne mutatniuk a statisztikai elv alapján. De ez egy önkéntes szolgálat, senkit nem beszélhetünk rá, ha nem akarja vállalni – ezt mondta Köteles László Komlóska polgármestere, az ország valamennyi járásában, területi elven szervezendő önkéntes tartalékos századok megalakításáról.

Nyögvenyelősen halad a toborzás a Hajdúságban is: Csige Tamás, Hajdúdorog szocialista polgármestere szerint a városból alig néhányan jelentkeztek eddig tartalékosnak, ráadásul valamilyen rejtélyes okból nem is az illetékes hajdúböszörményi járáshoz „könyvelték be” a dorogiakat, hanem a szomszédos hajdúnánásiba. Információink szerint Heves megyéből mindössze 23 tartalékos tette le az esküt a tavaly októberben Szentendrén rendezett központi ünnepségen. Igaz, ennek a megyének emblematikus önkéntese is akadt, ugyanis Pajtók Gábor kormánymegbízott szintén jelentkezett a századba. Hivatalában azt mondták, senkit nem presszionálnak, hogy kövesse az első számú vezető példáját, az egyenruha felvétele mindenkinek magánügye, belső meggyőződése. Őt az vezérelte – mondta el többeknek –, hogy a területvédelmi önkéntesek szükség esetén saját szűkebb pátriájuk szolgálatára jelentkeznek.

Úgy tűnik, a kormánymegbízottak belső indíttatása máshol is erős. Tavaly novemberben Juhász Tünde Csongrád megyei kormánymegbízott tette le az esküt, s önkéntes tartalékos ezredesként csatlakozott a Magyar Honvédséghez. A 444.hu akkor azt írta: a kormánymegbízottak azért esküsznek fel sorban, mert Simicskó István 2016-ban, akkori honvédelmi miniszterként egy nyilvános eseményen megkérte őket erre. Neszményi Zsolt, a Somogy megyei kormányhivatal első embere is beöltözött, s több munkatársa is csatlakozott hozzá.

Az ottani falvakban már nem ilyen rózsás a helyzet: a kaposvári és a siófoki járásban féltucat, 250 és 1000 fő közötti települése polgármesterét kérdeztük meg, de egyik helyen sem tudtak önkéntes tartalékosok jelentkezéséről beszámolni.

De milyen feladatra használhatók a 18 és 65 év közötti, büntetlen előéletű, egészségügyi és pszichikai szempontból is alkalmasnak talált magyar állampolgárok? Az iranyasereg.hu toborzó oldalon kiderül: a területvédelmi tartalékos század tagjai a felkészítések alkalmával olyan kiképzést, tudást kapnak, amely a helyi közösség védelmi képességét növeli, legyen szó honvédelmi vagy katasztrófavédelmi helyzetről. Protokolláris feladataik is lehetnek „jelenlétük emelheti az ünnepi megemlékezések, koszorúzások színvonalát” - írták. A kiképzés évente 120 órát vehet igénybe, ezt igyekeznek a hétvégéken szervezni, hogy ne kelljen kiesniük a munkából, a képzés idejére pedig tiszteletdíjat kapnak az önkéntesek. Más anyagi ösztönzőkkel is megpróbálják ideterelni az embereket: szerződéskötéskor bruttó 31 215 forint üti a markukat, azért pedig hogy „rendelkezésre állnak”, évente bruttó 127 500 forintot kapnak, amikor pedig szolgálatot teljesítenek, külön alapilletményre jogosultak. A honvédelmi törvény értelmében 3 szerződött éven belül maximum 6 hónapra hívhatók be szolgálatra. - Legalábbis békeidőben – teszi hozzá az egyik toborzó iroda munkatársa, aki hivatalos adatokat nem mond, s a létszámról sem nyilatkozik.

Egyetemeken, iskolákban is toboroznak

A tartalékos századok feltöltése érdekében a Magyar Honvédség (MH) a köz- és felsőoktatási intézményeket is célba vette. Az első egyetemi század április közepén alakult a Pécsi Tudományegyetemen, az MH hatvan önkéntes hallgatóval kötött szerződést, akik vállalták, hogy tanulmányaik mellett részt vesznek a kiképzéseken. Ez még messze van a kitűzött céltól: a honvédség tizenhárom felsőoktatási intézményben szeretne létrehozni egy-egy egyetemi századot, mintegy 1300 önkéntessel. Erre azért van szükség, mert mintegy húszezer tartalékos katona hiányzik, a meglévő állomány tagjainak többsége pedig már ötven év feletti.

– Őszintén szólva én nem vagyok túl lelkes ettől az ötlettől. Nem hiszem, hogy így kellene megoldani az utánpótlást – mondta lapunknak Manherz Károly egyetemi tanár, egykori felsőoktatási államtitkár. Úgy véli, az egyetemistákra eddig is lehetett számítani, például árvizek esetén már hatékony segítségnek bizonyultak, katonai kiképzés nélkül is. – A tudományegyetemek hallgatóiból verbuválni egy tartalékos haderőt, nem gondolom, hogy a legokosabb ötlet. Ha most lennék felsőoktatási államtitkár, igyekeznék lebeszélni erről a döntéshozókat – tette hozzá.

Az egyetemek mellett a középiskolákban is tart a toborzás. A Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Dékáni Árpád Szakgimnázium és Szakközépiskola hatvanöt, tizennyolcadik életévét betöltött diákja és hét tanára már csatlakozott is az önkéntes területvédelmi tartalékos rendszerhez. Igaz, ebben az intézményben van rendészeti képzés is, az iskolától nem állnak messze az ilyen feladatok. De az MH nem állna meg itt, a weblapjukon található tájékoztatás szerint már az általános iskola felső tagozatos diákjainak is szerveznének tájékoztatókat, és népszerűsítenék körükben a honvédelmi táborokat. Azt is szeretnék elérni, hogy bővüljön azoknak az iskoláknak a köre, ahol a katonai alapismeretek tantárgyat is oktatják – jelenleg mintegy félszáz ilyen intézmény van az országban. - Juhász Dániel