Lasszóval fogják a tartalékosokat - Már az iskolákban is toboroznak

Publikálás dátuma
2018.05.12 07:00
FOTÓ: ÁRVAI KÁROLY/KORMANY.HU.
Fotó: /
Önkéntes tartalékos századokat hoznának létre az ország valamennyi járásában, de alig találnak jelentkezőket. A honvédség már az iskolákban is népszerűsíti a honvédelmi táborokat.

- A helyi toborzóirodától hívogatnak, hogy találjunk már a faluban önkéntest, aki jelentkezne a járási tartalékos századba. Itt háromszázan élnek, a nagyobb településeknek lehet, hogy két-három embert is fel kéne mutatniuk a statisztikai elv alapján. De ez egy önkéntes szolgálat, senkit nem beszélhetünk rá, ha nem akarja vállalni – ezt mondta Köteles László Komlóska polgármestere, az ország valamennyi járásában, területi elven szervezendő önkéntes tartalékos századok megalakításáról.

Nyögvenyelősen halad a toborzás a Hajdúságban is: Csige Tamás, Hajdúdorog szocialista polgármestere szerint a városból alig néhányan jelentkeztek eddig tartalékosnak, ráadásul valamilyen rejtélyes okból nem is az illetékes hajdúböszörményi járáshoz „könyvelték be” a dorogiakat, hanem a szomszédos hajdúnánásiba. Információink szerint Heves megyéből mindössze 23 tartalékos tette le az esküt a tavaly októberben Szentendrén rendezett központi ünnepségen. Igaz, ennek a megyének emblematikus önkéntese is akadt, ugyanis Pajtók Gábor kormánymegbízott szintén jelentkezett a századba. Hivatalában azt mondták, senkit nem presszionálnak, hogy kövesse az első számú vezető példáját, az egyenruha felvétele mindenkinek magánügye, belső meggyőződése. Őt az vezérelte – mondta el többeknek –, hogy a területvédelmi önkéntesek szükség esetén saját szűkebb pátriájuk szolgálatára jelentkeznek.

Úgy tűnik, a kormánymegbízottak belső indíttatása máshol is erős. Tavaly novemberben Juhász Tünde Csongrád megyei kormánymegbízott tette le az esküt, s önkéntes tartalékos ezredesként csatlakozott a Magyar Honvédséghez. A 444.hu akkor azt írta: a kormánymegbízottak azért esküsznek fel sorban, mert Simicskó István 2016-ban, akkori honvédelmi miniszterként egy nyilvános eseményen megkérte őket erre. Neszményi Zsolt, a Somogy megyei kormányhivatal első embere is beöltözött, s több munkatársa is csatlakozott hozzá.

Az ottani falvakban már nem ilyen rózsás a helyzet: a kaposvári és a siófoki járásban féltucat, 250 és 1000 fő közötti települése polgármesterét kérdeztük meg, de egyik helyen sem tudtak önkéntes tartalékosok jelentkezéséről beszámolni.

De milyen feladatra használhatók a 18 és 65 év közötti, büntetlen előéletű, egészségügyi és pszichikai szempontból is alkalmasnak talált magyar állampolgárok? Az iranyasereg.hu toborzó oldalon kiderül: a területvédelmi tartalékos század tagjai a felkészítések alkalmával olyan kiképzést, tudást kapnak, amely a helyi közösség védelmi képességét növeli, legyen szó honvédelmi vagy katasztrófavédelmi helyzetről. Protokolláris feladataik is lehetnek „jelenlétük emelheti az ünnepi megemlékezések, koszorúzások színvonalát” - írták. A kiképzés évente 120 órát vehet igénybe, ezt igyekeznek a hétvégéken szervezni, hogy ne kelljen kiesniük a munkából, a képzés idejére pedig tiszteletdíjat kapnak az önkéntesek. Más anyagi ösztönzőkkel is megpróbálják ideterelni az embereket: szerződéskötéskor bruttó 31 215 forint üti a markukat, azért pedig hogy „rendelkezésre állnak”, évente bruttó 127 500 forintot kapnak, amikor pedig szolgálatot teljesítenek, külön alapilletményre jogosultak. A honvédelmi törvény értelmében 3 szerződött éven belül maximum 6 hónapra hívhatók be szolgálatra. - Legalábbis békeidőben – teszi hozzá az egyik toborzó iroda munkatársa, aki hivatalos adatokat nem mond, s a létszámról sem nyilatkozik.

Egyetemeken, iskolákban is toboroznak
A tartalékos századok feltöltése érdekében a Magyar Honvédség (MH) a köz- és felsőoktatási intézményeket is célba vette. Az első egyetemi század április közepén alakult a Pécsi Tudományegyetemen, az MH hatvan önkéntes hallgatóval kötött szerződést, akik vállalták, hogy tanulmányaik mellett részt vesznek a kiképzéseken. Ez még messze van a kitűzött céltól: a honvédség tizenhárom felsőoktatási intézményben szeretne létrehozni egy-egy egyetemi századot, mintegy 1300 önkéntessel. Erre azért van szükség, mert mintegy húszezer tartalékos katona hiányzik, a meglévő állomány tagjainak többsége pedig már ötven év feletti.
– Őszintén szólva én nem vagyok túl lelkes ettől az ötlettől. Nem hiszem, hogy így kellene megoldani az utánpótlást – mondta lapunknak Manherz Károly egyetemi tanár, egykori felsőoktatási államtitkár. Úgy véli, az egyetemistákra eddig is lehetett számítani, például árvizek esetén már hatékony segítségnek bizonyultak, katonai kiképzés nélkül is. – A tudományegyetemek hallgatóiból verbuválni egy tartalékos haderőt, nem gondolom, hogy a legokosabb ötlet. Ha most lennék felsőoktatási államtitkár, igyekeznék lebeszélni erről a döntéshozókat – tette hozzá.
Az egyetemek mellett a középiskolákban is tart a toborzás. A Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Dékáni Árpád Szakgimnázium és Szakközépiskola hatvanöt, tizennyolcadik életévét betöltött diákja és hét tanára már csatlakozott is az önkéntes területvédelmi tartalékos rendszerhez. Igaz, ebben az intézményben van rendészeti képzés is, az iskolától nem állnak messze az ilyen feladatok. De az MH nem állna meg itt, a weblapjukon található tájékoztatás szerint már az általános iskola felső tagozatos diákjainak is szerveznének tájékoztatókat, és népszerűsítenék körükben a honvédelmi táborokat. Azt is szeretnék elérni, hogy bővüljön azoknak az iskoláknak a köre, ahol a katonai alapismeretek tantárgyat is oktatják – jelenleg mintegy félszáz ilyen intézmény van az országban. - Juhász Dániel

2018.05.12 07:00
Frissítve: 2018.05.12 16:13

Miniszteri biztosi széke után saját egyesületét is elvesztette Farkas Flórián

Publikálás dátuma
2018.12.19 07:48
Farkas Flórián, fideszes országgyűlési képviselő
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A fideszes képviselő állítólag azért alapított tavaly új egyesületet, hogy a botrányos Híd a munka világába után kompromittált ORÖ helyett ez kaphassa az állami forrásokat. Nem így lett.
Miután Orbán Viktor kormányfő az áprilisi országgyűlési választás után szinte azonnal felmentette a romaügyekért felelős miniszterelnöki biztosi tisztségéből Farkas Flóriánt, egy másik posztjáról is távozott a Fidesz parlamenti képviselője – értesült a 24.hu.
Farkas a saját maga által létrehozott egyesület vezetésének is búcsút intett.
A Roma Integrációért Országos Szövetséget (RIOSZ) 2017 elején alapította Farkas Flórián, a portál szerint azzal a céllal, hogy az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) botrányai – főként az 1,6 milliárd forint kárt okozó Híd a munka világába program – után ez a szervezet szerezze meg a hátrányos helyzetű romák segítésére szánt forrásokat. A hivatalos cél persze ennél sokkal ambiciózusabb: a magyarországi roma közösség és minden hátrányos helyzetű magyar képviselete.
Farkas távozásával azonban ezekből várhatóan nem lesz semmi. A szervezet vezetését idén nyáron Babai János vette át, aki szintén a bedőlt felzárkóztatási programban létrehozott, mára végelszámolás alá került szövetkezet vezető tisztségviselője volt.
A Farkas vezette Híd a munka világába program okozta botrány miatt már az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is lépéseket sürget a magyar hatóságoknál. Azonban a Polt Péter vezette ügyészség és a nyomozásra kijelölt Nemzeti Adó- és Vámhivatal a több mint három éve tartó - költségvetési csalás miatt zajló - nyomozás során sem volt képes kihallgatni a fideszes politikust.
2018.12.19 07:48

Azt hiszik, csak vicc a fizetési ajánlatunk

Publikálás dátuma
2018.12.19 07:30
Fotó: Vajda József/Népszava
Fotó: /
Ugyanúgy érvényesülnek az alapvető jogok Magyarországon, mint más hasonló fejlettségű országokban – állítja Székely László ombudsman, akinek jövőre jár le a mandátuma. Folytatásban nem gondolkodik, szerinte fiatalabb személyt kíván a poszt.
Milyen Magyarországon az alapvető jogok helyzete?
Nagyjából ugyanolyan, mint 2013-ban, amikor a feladatot elvállaltam. A hozzánk hasonló fejlettségű országokhoz képest nincs nagy különbség sem a panaszok számában, sem összetételében.

Akkor miért borzasztó a megítélésünk?
Amikor gyerek voltam állandóan a kenyér minősége volt a probléma. Hiába lett egyre jobb, az emberek mindig azt érzékelték, hogy csak rosszabb lesz. A szubjektív érzetet sok minden befolyásolja, nekem viszont objektív statisztikám van. Az ombudsman egyébként nem egyedül felelős azért, hogy a jogállam milyen állapotban van. Sok helyzet van, amiben tehetetlen. Például lehet, hogy a hajléktalanság közterületen élése tilalmának rendszere szubjektíven nekem nem tetszik, de hivatalból semmit sem tudok tenni, mert az Alaptörvény így rendelkezik. Az én egyetlen eszközöm az Alkotmánybírósági akció, de logikailag világos, hogy egy alaptörvényben lévő szabály nem lehet alaptörvény-ellenes. Írt több könyvet a média és a jog kapcsolatáról. Mi a véleménye a frissen megalakult kormányzati médiagólemről?
Nem foglalkoztam ezzel, felelős véleményt nem tudok mondani. Általánosságban tudom mondani: nyilvánvaló, hogy minden jogállamban a sajtó sokszínűsége érték. Hozzánk egyébként nem jött az alapítvánnyal kapcsolatban panasz, de van is kompetensebb szerv erre, például a Médiatanács.

Ők nem vizsgálódhatnak, mert nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítették a sok milliárdos összeolvadást. Nincs hivatalos véleményem. Nem rádiókból és televíziókból informálódom, így nincs teljes rálátásom a magyar sajtó állapotára. Azok a hírportálok amelyeket nézek az interneten, nagyon vegyesek, igyekszem „sokoldalúan tájékozatlan” lenni. Nekem egyébként nagyon hiányzik a Népszabadság és a Magyar Nemzet is. Ez teljesen szubjektív megjegyzés volt. Megéri egyáltalán Magyarországon ombudsmannak lenni? Egy jogászi pályán az, hogy valaki az alapvető jogok biztosa lehet, szakmai kitüntetés. Kevéssé látszik talán közvélemény előtt, de a legfontosabb feladatunk, hogy segítsünk a rászorulókon, ezt pedig szerintem jól oldottuk meg, hiszen rengeteg köszönőlevelet kapunk. Anyagilag viszont már nem vagyok benne biztos, hogy megéri, ma már ugyanis egy minisztériumi főosztályvezető is többet keres, mint egy ombudsman. A mi hivatalunk nagyjából 15 éve marad ki minden bérrendezésből vagy életpályamodellből. Huszonegy betöltetlen státuszunk van, amelynek egy oka van: amikor a pályázó meghallja mennyi lenne a havi fizetése, azt hiszi ez egy vicc és távozik. Gyakorlatilag a Tescóban, árufeltöltőként többet lehet keresni, mint itt egy szakvégzett jogásznak, aki ide jönne ügyintézőnek.

Alig lehet észrevenni, ha szót emelnek egy ügyben.
Évente 7-9 ezer beadványunk van. A 2017-es statisztika alapján a megfogalmazott ajánlásaink több mint 80 százalékát fogadta el a jogalkotó. Kikényszeríteni valóban nem tudunk semmit, így akár az is előfordulhat, hogy elfogadja a jogalkotó az ajánlásunkat, majd nem történik semmi. Az ombudsman eredményessége nem olyan, mint egy közigazgatási szervé, amely ha kell karhatalommal, pénzbüntetéssel ki tudja kényszeríteni, amit elhatározott.

Nem hiányoznak ezek a jogosítványok?
Nem férnének össze az ombudsmani jogvédelem logikájával. Ha szakmailag hiteles, felkészült és a munkáját tisztességgel elvégző ombudsmanról van szó, akkor pusztán a meggyőzés erejének is elégnek kell lenni.

És elég?
Nézze, a 80 százalék nem rossz arány. Egy ombudsmannak az a dolga, hogy tüske legyen a hatalom körme alatt. Ha eldöntjük, hogy Passió játékot játszunk, akkor valakinek Kajafás szerepét is el kell játszani. A hatalom szemében én vagyok Kajafás. Mit tekint a legnagyobb kudarcának?
A miskolci számozott utcák ügyében, a razziaszerű hatósági ellenőrzésekről készült jelentésre kapott reakció. Ez a jelentés több mint egy évig készült, terjedelmes és alapos munka volt. Annyit mondtak rá, hogy ami ott történt lehet jogellenes, de nagyon népszerű a miskolciak körében. Ez szomorú. Jövőre lejár a mandátuma. Elvállalná megint? 61 éves leszek jövőre, nem lenne baj, ha más szemlélettel fiatalabb személy kerülne erre a posztra.

Nem értenek egyet, de nincs eszközük

Hiába kifogásolta Székely László, hogy csak az édesanyáknak jár a diákhitellel kapcsolatos kedvezmény, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint – ahogy arról beszámoltunk – nem indokolt semmilyen módosítás. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának főosztályvezető-helyettese, Szajbély Katalin a tárca álláspontjára reagálva lapunknak azt mondta: az intézmény továbbra sem módosított az álláspontján, de nincsen semmilyen eszközük arra, hogy kikényszerítsék a módosításokat. Szajbély Katalin elmondta, abból indultak ki, hiába az édesanyának jár a kedvezmény, nyilvánvaló: családi költségvetésről is beszélünk. Hiszen – folytatta a szakértő – egy diákhitel tartozás attól függetlenül terheli meg a család költségvetését, hogy melyik szülőnek a tartozása. Az Emmi álláspontja az volt, hogy az intézkedés kifejezetten az édesanyák terheit könnyíti, hiába lehet családtámogatás is, a jogalkotók szerint csak a nőknek járó különleges kedvezmény. Amennyiben – írta a humántárca – adott esetben kiszélesítenék a kedvezményt, az kiüresíthetné azt alaptörvényi rendelkezést, amelyben a nők speciális előnyt kapnak. Szajbély jelezte: továbbra is álláspont-különbség van az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és Kásler Miklós tárcája között.

2018.12.19 07:30
Frissítve: 2018.12.19 07:56