Párizsra újra lecsapott a terror

Publikálás dátuma
2018.05.13. 11:25
Fotó: AFP
Késeléses terrorakció történt szombaton este Párizsban. Az ügy kapcsán a terrorelhárítás szakértői kezdték meg a nyomozást. A merénylőt, aki egy járókelőt meggyilkolt, négyet pedig megsebesített, rendőrök lőtték agyon. Két sérült állapota azonban súlyos. Szemtanúk elmondása szerint az elkövető arab nyelven azt kiabálta: „Allah mindenható”. Mindezt Francois Molins vizsgálóbíró közölte.

A merénylet a Garnier opera közelében, a Louvre múzeumtól északra történt. A negyedben számos szórakozóhely, bár, étterem található. Szombat este különösen sokan tartózkodnak a negyedben. Egy nő a BFM hírtelevíziónak elmondta, hogy a barátnőivel éppen egy étterem teraszán ült, amikor lövésekre lett figyelmes. „Ezután mindenki pánikba esett, tumultuózus jelenetek alakultak ki. A pincérek azt kérték, helyezzük biztonságba magunkat”.

Egy másik szemtanú beszámolója szerint a merénylő késével a rendőröket akarta megtámadni. A rendőrszakszervezet is megerősítette ezt. A rendőrök először sokkolóval próbálták ártalmatlanná tenni, ám nem jártak sikerrel. Ezután egy rendőr adott le lövéseket. Gerard Collomb dicsérettel illette a rendőröket amiatt, mert igen hamar sikerült közbeavatkozniuk, s megfékezniük a merénylőt.

Emmanuel Macron francia elnök terrortámadásnak minősítette az esetet. „Franciaországban ismét vérontás történt, de nem adja meg magát a szabadság ellenségeinek” – fejtette ki a Twitteren. Hozzátette, együtt érez az áldozatokkal és hozzátartozóikkal. „Minden francia nevében dicsérem a rendőrök bátorságát, akiknek sikerült semlegesíteniük a terroristát” – fejtette ki a francia elnök. Anne Hidalgo párizsi polgármester azt közölte, mélyen megsebezték a fővárost.

A párizsi ügyészség terrorgyanú, gyilkosság és gyilkossági kísérlet kapcsán indította meg az eljárást. Az Iszlám Állam azt állította, aktivistája hajtotta végre a merényletet. A terrorszervezet ezt a szócsövének számító honlapon, az Amakon tette közzé – derül ki a dzsihadista propagandával foglalkozó Website Intelligence Group nevű kutatócsoport közléséből. A tettes személyéről egyelőre nem közöltek részleteket.

Franciaország rendkívül veszélyeztetett állam. Az elmúlt években többször is véres merénylet színhelye volt az állam. 2015 eleje óta 240 személy vesztette életét terrortámadások következtében. Legutóbb, március végén, egy 25 éves iszlamista ölt meg négy embert, köztük egy csendőrt, aki feláldozta magát a többi túszért. A legsúlyosabb merénylet 2015. november 13-án történt, amikor iszlamista kommandók összehangolt merényletet hajtottak végre Párizs több pontján, s összesen 130 személy vesztette életét.

A hágai Nemzetközi Terrorelhárító Központ szerint Európából 2016 áprilisáig 4300-an utaztak Szíriába, hogy részt vegyenek az ottani harcokban az Iszlám Állam (IS) oldalán. Más becslések ennél magasabb számból indulnak ki. Francia közlések szerint 690 francia állampolgár vett részt a szíriai harcokban, 43 százalékuk – 295-en – nők – mondta el még tavaly novemberben egy rádióinterjúban Francois Molins. Az európai harcosok nagy része visszatért szülőhazájába, ők különösen nagy veszélyt jelentenek a társadalomra. Emmanuel Macron francia elnök azt közölte, az Irakban és Szíriában szolgált honfitársakat – legalábbis a nőket és a gyermekeket - nem feltétlenül engedik vissza, minden esetet egyenként vizsgálnak meg. A férfiakkal szemben eljárást indítanak.

Meghalt Choli Daróczi József

Publikálás dátuma
2018.05.12. 21:49
Fotó: youtube.com
Életének 79. évében elhunyt Choli Daróczi József cigány író, költő, műfordító, pedagógus, népművelő, újságíró – tudatta a szomorú hírt a család a RomNet-tel. A magyarországi cigány közélet egyik legismertebb alakja 1939. május 26-án született a Hajdú-Bihar megyei Bedőn, a halál 2018. május 12-én, szombat délután ragadta el.

Choli az első két általános iskolai osztályt még román nyelvű iskolában járta, majd ’48-tól magyar nyelvű osztályba került. Nagy hatással volt rá általános iskolai tanára, Sóvágó Gizella, aki nemcsak tanára volt, hanem példaképe is.Szülőfaluját tizenévesen nővérével együtt elhagyta, az útkeresés időszaka következett. Erről Choli így vall: „Attól kezdve egy csomó véletlenen múlott az egész, hogy én most nem alkoholista utcaseprő vagyok…” Az ötvenes években a fiatalok zöme nagyobb városokban vállalt munkát. Főleg építkezéseken és a vasútnál foglalkoztatták őket. Choli így került a 25. számú Állami Építőipari Vállalatba segédmunkásnak. A faji megkülönböztetéssel először a munkásszállón találkozott.

Dolgozott a Tatabányai Bányászati Tröszt munkásaként is, itt az egyik bányásztársa a jobb és könnyebb élet reményét vázolta fel neki, ajánlata a disszidálás volt. Szombathely mellett kísérelték meg a szökést, aminek az lett az eredménye, hogy társa aknára lépett és megsebesült, Cholit is elkapták, letartóztatták. 10 hónapos börtönbüntetést kapott. A politikai foglyok közé rakták, Antall József volt miniszterelnökkel került egy cellába. A hatvanas évek elejére családja felköltözött Budapestre. Szabadulása után követte őket.

Segédmunkás lett a Csepel Vas- és Fémművekben. Choli esti tagozaton hamar elvégezte a nyolc osztályt. Így emlékszik erre az időszakra: „… hatodikban-hetedikben-nyolcadikban megtanultam tanulni, és sok mindent megtanultam, de azt nem, hogy mi is az a kvantummechanika. Továbbra is hallgatnom kellett, mint a kuka, ha a szó erre terelődött.” A Kossuth Lajos Gépipari Technikum öntőipari szakán megtudta, hogy a kvantummechanika mit is jelent pontosan, ezirányú érdeklődése meg is szűnt: „Fizika és kémia összekapcsolva, persze végül megtudtam mi az a kvantummechanika, akkor már rögtön nem is érdekelt.” Átjelentkezett a Jedlik Ányos Gimnáziumba, ahol nyomban második osztályban kezdhetett.

Élete következő sorsfordító eseménye egy irodalmi röpdolgozat írásakor történt. József Attila anyaversei volt a téma. Ekkor Choli már nagy érdeklődést mutatott az irodalom iránt, különösen nagy hatással volt rá József Attila, akinek verseskötete mindig a táskájában lapult. A dolgozat nem jelentett problémát számára, amikor befejezte, elővette József Attila kötetét és elkezdte papírra vetni élete első műfordítását. Ezután folyamatosan publikált a Nagyvilág, Világosság című lapokban. Első önálló szerkesztésű kötete 1979-ben jelent meg Uzhe Jilesa, Tiszta szívvel címmel, majd a Fekete korall, ami cigány költők antológiáját tartalmazza.

Choli Daróczi József 1975 óta tagja a Magyar Írószövetségnek és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, szerkesztette a Romano Nyevipe, az Amaro Drom és a Rom Som nevű lapokat. Számos publikációja, verse jelent meg cigány és magyar nyelven egyaránt. A Cigány-magyar kisszótár, a lovári nyelvkönyv – Zhanes romanes? - megjelenésükkor egyedülállónak számítottak. Elsőként fordította le a Biblia Újszövetségi részét cigány nyelvre.

Palkó Magda, a Világosság című folyóirat főszerkesztője megkérdezte Cholitól, hogy akar-e cigánygyerekeket tanítani. Így indult el a pedagógusi pályán. 1972-ben az újpalotai „Lila” iskola tanítója. Mivel képesítés nélküli tanítóként csak három évet lehetett dolgozni, ezért célszerűnek látott elvégezni egy pedagógusképző főiskolát. A diploma megszerzése után népművelőnek hívták, amely állás betöltéséhez egy újabb képesítést kellett megszereznie. A Csavargyár utcai munkásszálló kulturális igazgatója lett, mintegy 2500 fő művelődéséért vált felelőssé.

1985-86-ban a Pozsgay-féle Hazafias Népfront felügyelete alatt működő Országos Cigánytanács vezetője lett Choli Daróczi. 1987-88 a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének ügyvezető titkára, majd a Hátrányos Helyzetű Fiatalok Életmód és Szabadidő Szövetség elnöke. Majd a X. kerületi Cigány Koordinációs Bizottság titkára lett, rendszerváltás után a X. kerületi Cigány Önkormányzat elnöke. A pedagógus pályára 1994-ben tért vissza, a Zsámbéki Apor Vilmos Főiskola adjunktusaként dolgozott, romológiát, cigány nyelvet, történelmet tanított. Innen vonult nyugdíjba.

Szerző
Frissítve: 2018.05.12. 21:51

Meghalt Choli Daróczi József

Publikálás dátuma
2018.05.12. 21:49
Fotó: youtube.com
Életének 79. évében elhunyt Choli Daróczi József cigány író, költő, műfordító, pedagógus, népművelő, újságíró – tudatta a szomorú hírt a család a RomNet-tel. A magyarországi cigány közélet egyik legismertebb alakja 1939. május 26-án született a Hajdú-Bihar megyei Bedőn, a halál 2018. május 12-én, szombat délután ragadta el.

Choli az első két általános iskolai osztályt még román nyelvű iskolában járta, majd ’48-tól magyar nyelvű osztályba került. Nagy hatással volt rá általános iskolai tanára, Sóvágó Gizella, aki nemcsak tanára volt, hanem példaképe is.Szülőfaluját tizenévesen nővérével együtt elhagyta, az útkeresés időszaka következett. Erről Choli így vall: „Attól kezdve egy csomó véletlenen múlott az egész, hogy én most nem alkoholista utcaseprő vagyok…” Az ötvenes években a fiatalok zöme nagyobb városokban vállalt munkát. Főleg építkezéseken és a vasútnál foglalkoztatták őket. Choli így került a 25. számú Állami Építőipari Vállalatba segédmunkásnak. A faji megkülönböztetéssel először a munkásszállón találkozott.

Dolgozott a Tatabányai Bányászati Tröszt munkásaként is, itt az egyik bányásztársa a jobb és könnyebb élet reményét vázolta fel neki, ajánlata a disszidálás volt. Szombathely mellett kísérelték meg a szökést, aminek az lett az eredménye, hogy társa aknára lépett és megsebesült, Cholit is elkapták, letartóztatták. 10 hónapos börtönbüntetést kapott. A politikai foglyok közé rakták, Antall József volt miniszterelnökkel került egy cellába. A hatvanas évek elejére családja felköltözött Budapestre. Szabadulása után követte őket.

Segédmunkás lett a Csepel Vas- és Fémművekben. Choli esti tagozaton hamar elvégezte a nyolc osztályt. Így emlékszik erre az időszakra: „… hatodikban-hetedikben-nyolcadikban megtanultam tanulni, és sok mindent megtanultam, de azt nem, hogy mi is az a kvantummechanika. Továbbra is hallgatnom kellett, mint a kuka, ha a szó erre terelődött.” A Kossuth Lajos Gépipari Technikum öntőipari szakán megtudta, hogy a kvantummechanika mit is jelent pontosan, ezirányú érdeklődése meg is szűnt: „Fizika és kémia összekapcsolva, persze végül megtudtam mi az a kvantummechanika, akkor már rögtön nem is érdekelt.” Átjelentkezett a Jedlik Ányos Gimnáziumba, ahol nyomban második osztályban kezdhetett.

Élete következő sorsfordító eseménye egy irodalmi röpdolgozat írásakor történt. József Attila anyaversei volt a téma. Ekkor Choli már nagy érdeklődést mutatott az irodalom iránt, különösen nagy hatással volt rá József Attila, akinek verseskötete mindig a táskájában lapult. A dolgozat nem jelentett problémát számára, amikor befejezte, elővette József Attila kötetét és elkezdte papírra vetni élete első műfordítását. Ezután folyamatosan publikált a Nagyvilág, Világosság című lapokban. Első önálló szerkesztésű kötete 1979-ben jelent meg Uzhe Jilesa, Tiszta szívvel címmel, majd a Fekete korall, ami cigány költők antológiáját tartalmazza.

Choli Daróczi József 1975 óta tagja a Magyar Írószövetségnek és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, szerkesztette a Romano Nyevipe, az Amaro Drom és a Rom Som nevű lapokat. Számos publikációja, verse jelent meg cigány és magyar nyelven egyaránt. A Cigány-magyar kisszótár, a lovári nyelvkönyv – Zhanes romanes? - megjelenésükkor egyedülállónak számítottak. Elsőként fordította le a Biblia Újszövetségi részét cigány nyelvre.

Palkó Magda, a Világosság című folyóirat főszerkesztője megkérdezte Cholitól, hogy akar-e cigánygyerekeket tanítani. Így indult el a pedagógusi pályán. 1972-ben az újpalotai „Lila” iskola tanítója. Mivel képesítés nélküli tanítóként csak három évet lehetett dolgozni, ezért célszerűnek látott elvégezni egy pedagógusképző főiskolát. A diploma megszerzése után népművelőnek hívták, amely állás betöltéséhez egy újabb képesítést kellett megszereznie. A Csavargyár utcai munkásszálló kulturális igazgatója lett, mintegy 2500 fő művelődéséért vált felelőssé.

1985-86-ban a Pozsgay-féle Hazafias Népfront felügyelete alatt működő Országos Cigánytanács vezetője lett Choli Daróczi. 1987-88 a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének ügyvezető titkára, majd a Hátrányos Helyzetű Fiatalok Életmód és Szabadidő Szövetség elnöke. Majd a X. kerületi Cigány Koordinációs Bizottság titkára lett, rendszerváltás után a X. kerületi Cigány Önkormányzat elnöke. A pedagógus pályára 1994-ben tért vissza, a Zsámbéki Apor Vilmos Főiskola adjunktusaként dolgozott, romológiát, cigány nyelvet, történelmet tanított. Innen vonult nyugdíjba.

Szerző
Frissítve: 2018.05.12. 21:51