Párizsra újra lecsapott a terror

Publikálás dátuma
2018.05.13 11:25
Fotó: AFP
Késeléses terrorakció történt szombaton este Párizsban. Az ügy kapcsán a terrorelhárítás szakértői kezdték meg a nyomozást. A merénylőt, aki egy járókelőt meggyilkolt, négyet pedig megsebesített, rendőrök lőtték agyon. Két sérült állapota azonban súlyos. Szemtanúk elmondása szerint az elkövető arab nyelven azt kiabálta: „Allah mindenható”. Mindezt Francois Molins vizsgálóbíró közölte.

A merénylet a Garnier opera közelében, a Louvre múzeumtól északra történt. A negyedben számos szórakozóhely, bár, étterem található. Szombat este különösen sokan tartózkodnak a negyedben. Egy nő a BFM hírtelevíziónak elmondta, hogy a barátnőivel éppen egy étterem teraszán ült, amikor lövésekre lett figyelmes. „Ezután mindenki pánikba esett, tumultuózus jelenetek alakultak ki. A pincérek azt kérték, helyezzük biztonságba magunkat”.

Egy másik szemtanú beszámolója szerint a merénylő késével a rendőröket akarta megtámadni. A rendőrszakszervezet is megerősítette ezt. A rendőrök először sokkolóval próbálták ártalmatlanná tenni, ám nem jártak sikerrel. Ezután egy rendőr adott le lövéseket. Gerard Collomb dicsérettel illette a rendőröket amiatt, mert igen hamar sikerült közbeavatkozniuk, s megfékezniük a merénylőt.

Emmanuel Macron francia elnök terrortámadásnak minősítette az esetet. „Franciaországban ismét vérontás történt, de nem adja meg magát a szabadság ellenségeinek” – fejtette ki a Twitteren. Hozzátette, együtt érez az áldozatokkal és hozzátartozóikkal. „Minden francia nevében dicsérem a rendőrök bátorságát, akiknek sikerült semlegesíteniük a terroristát” – fejtette ki a francia elnök. Anne Hidalgo párizsi polgármester azt közölte, mélyen megsebezték a fővárost.

A párizsi ügyészség terrorgyanú, gyilkosság és gyilkossági kísérlet kapcsán indította meg az eljárást. Az Iszlám Állam azt állította, aktivistája hajtotta végre a merényletet. A terrorszervezet ezt a szócsövének számító honlapon, az Amakon tette közzé – derül ki a dzsihadista propagandával foglalkozó Website Intelligence Group nevű kutatócsoport közléséből. A tettes személyéről egyelőre nem közöltek részleteket.

Franciaország rendkívül veszélyeztetett állam. Az elmúlt években többször is véres merénylet színhelye volt az állam. 2015 eleje óta 240 személy vesztette életét terrortámadások következtében. Legutóbb, március végén, egy 25 éves iszlamista ölt meg négy embert, köztük egy csendőrt, aki feláldozta magát a többi túszért. A legsúlyosabb merénylet 2015. november 13-án történt, amikor iszlamista kommandók összehangolt merényletet hajtottak végre Párizs több pontján, s összesen 130 személy vesztette életét.

A hágai Nemzetközi Terrorelhárító Központ szerint Európából 2016 áprilisáig 4300-an utaztak Szíriába, hogy részt vegyenek az ottani harcokban az Iszlám Állam (IS) oldalán. Más becslések ennél magasabb számból indulnak ki. Francia közlések szerint 690 francia állampolgár vett részt a szíriai harcokban, 43 százalékuk – 295-en – nők – mondta el még tavaly novemberben egy rádióinterjúban Francois Molins. Az európai harcosok nagy része visszatért szülőhazájába, ők különösen nagy veszélyt jelentenek a társadalomra. Emmanuel Macron francia elnök azt közölte, az Irakban és Szíriában szolgált honfitársakat – legalábbis a nőket és a gyermekeket - nem feltétlenül engedik vissza, minden esetet egyenként vizsgálnak meg. A férfiakkal szemben eljárást indítanak.

Újra kell vizsgálni minden devizahiteles tartozását! - LMP

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:19
Devizahitelesek demonstrációja
Fotó: Molnár Ádám
A párt szerint erre az Európai Bíróság két döntése nyomán van szükség, amelyek megmutatták, a magyar kormány a bankok érdekeit képviselve próbálta megoldani a devizahitel-problémát.
Az LMP szerint az Európai Bíróság két döntése alapján újra kellene vizsgálni minden devizahiteles tartozását, és a kormánynak végre igazságot kellene tennie a devizahiteleknél történt visszaélések ügyében -  mondta keddi budapesti sajtótájékoztatóján Csárdi Antal.

A párt frakcióvezető-helyettese emlékeztetett, az Európai Bíróság március 14-én ismételten egy olyan döntést hozott, ami egyértelműen mutatja, hogy a magyar kormány hibásan, az európai uniós joggal ellentétesen kísérelte megoldani a devizahitel-problémát.
Az ügyben született 2015-ös törvények a bankok érdekeit képviselték és egy nagyon szűk rétegnek biztosítottak lehetőséget "elfogadható módon kiszállni" a hitelproblémából
- tette hozzá.
Csárdi Antal kijelentette: a mostani és a múlt év szeptemberi bírósági döntések alapján a magyar kormánynak és a törvényhozásnak feladata és kötelezettsége van ebben a kérdésben. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul hozzon igazságos döntést az ügyben, és számoltassanak újra minden devizahitelt, amit "tisztességtelen módon kényszerítettek a hitelfelvevőkre a bankok".
A kormány és a törvényhozás első feladata, hogy amíg nem születik az ügyben döntés, függesszék fel a "devizahiteles kilakoltatásokat" -
mondta az ellenzéki országgyűlési képviselő.

Még nem döntött a családvédelmi akciótervről az LMP

Csárdi Antal a keddi sajtóeseményen kérdésre válaszolva elárulta, a családvédelmi akcióterv parlamenti vitája után dönt arról a frakciójuk, hogyan szavaznak majd az ügyben. "Az alapcélokat én személyesen nagyon támogatom, de észre kell venni, hogy a családvédelmi akcióterv ezer sebből vérzik" - fogalmazott.

Három kormányközeli hírportált is beperelt Krekó Péter

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:08
Krekó Péter
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A Political Capital ügyvezető igazgatójáról valótlan híreket tett közzé a Figyelő, majd azok nyomán az Origo és a 888.hu.
Jó hírneve megsértése miatt bírósághoz fordult Krekó Péter szociálpszichológus, politikai elemző. A három kormányközeli médium hamis állításai különösen előnytelen színben tüntették fel a kutatót, akinek emiatt gyalázkodó, erőszakra buzdító kommenteket és üzeneteket kellett elviselnie. Krekót a perben a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.
Idén január 4-én „leleplezőnek" szánt írással rukkolt ki a Figyelő, majd még aznap tényként tálalta mindezt az Origo és a 888 is. Több becsmérlő, hamis állításuk közül azok voltak a legsúlyosabbak, amelyek Krekó Pétert külföldi titkosszolgálati érdekek kiszolgálójának állították be, és mint nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyt jelenítették meg, megkérdőjelezték ezzel szakmai tisztességét. A cikkek nem csupán az olvasók hátrányos befolyásolására voltak alkalmasak, hanem érzékelhető személyes hátrányt - munkahelyi és magánéleti károkat - okoztak Krekónak. Az írások alatti internetes kommentekben pedig számos becsületsértő és gyűlöletkeltő vélemény jelent meg róla.
Az állításokkal szemben Krekó Péter sohasem vet rész titkosszolgálati akciókban, így a brit titkosszolgálat nem létező „pszichológiai" hadviselési akciójában sem, írja a Helsinki.
Tevékenysége sohasem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot. Épp az ország érdekeit szolgálta, amikor például a szélsőjobb nemzetközi kapcsolatairól vagy az orosz politikai befolyásról és dezinformációs offenzíváról vezetett kutatást vagy készített tanulmányt.
Krekó írásaiban és interjúiban azt kritizálta, hogy a kormány ahelyett, hogy fellépne a rosszindulatú orosz befolyásszerzési kísérletek ellen, inkább tágra nyitja az ajtót előtte. A politikai elemző elleni összehangolt lejáratási kísérletnek az a célja, hogy hiteltelenné tegye a többéves kutatási eredményein alapuló kritikus megállapításait. Ismert, hogy tavaly jelent meg Krekó könyve az Athenaeumnál Tömegparanoia - Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája címmel.
A perben Krekó Pétert képviselő Magyar Helsinki Bizottság maga is gyakran kerül a kormánypropaganda célkeresztjébe. A civil jogvédő szervezet számos helyreigazítási pert nyert már kormányközeli lapok ellen és több esetben biztosított jogi képviseletet olyanoknak, akiket a kormány és propagandája akart lejáratni.