Beragadt a családi pótlék - Árulkodó konvergencia program

Publikálás dátuma
2018.05.14 07:22

Fotó: /
A kormány a napokban elküldte Brüsszelbe a 2018-2022. közötti konvergencia programját. Ebből egyértelműen kiderül, hogy folytatni kívánják a szegényellenes poltikájukat, és a nyugdíjasok továbbra sem számíthatnak igazságosabb ellátási rendszerre.

Koherens kormányprogram ugyan még nincs, de a Brüsszelbe küldött konvergencia jelentés sokat elárul Orbán Viktor kormányfői elképzeléseiről a 2022-ig tartó időszakra. A legfontosabbak egyike, amit a számok is bizonyítanak, hogy miközben a kormány évi 4-5 százalékos gazdasági növekedéssel számol, a bruttó nemzeti termék arányában, addig négy év alatt a társadalmi juttatásokra, a szociális háló működtetésére 1,3 százalékkal kevesebbet szán. Ez összesen 300-350 milliárd forintos kiadás csökkentésnek felel meg. A legszegényebb háztartások számára talán a legsúlyosabb csapás, hogy az évek óta befagyasztott családi pótlékot újabb négy évre mélyhűti a negyedik Orbán kormány.

Nem tartom jó iránynak a szociális kiadások lefaragását, a családi pótlék összegét pedig már növelni kellene, akár a kétszeresére is a következő időszakban – erről beszélt a Népszavának Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy a családi pótlék összege egy gyermek után még mindig csak 12 200 forint, de a harmadik gyernek után is csak 17 ezer forintot kapnak a jogosultak. A legmagasabb összeg, a beteg gyermekét nevelő szülőnek járó havi 25 ezer forint gyakran még a gyógyszerekre, gyógykezelésre sem elegendő. A nulla százalékos infláció is a múlté, most már éves szinten átlagosan 2-3 százalékkal számolnak a szakértők. A korábbi időszak pénzromlását is figyelembe véve ennek a négy éves ciklusnak a végére még kevesebbet ér majd a családi pótlék.

Ez a kormányzati politika az alacsony jövedelmű családokat sújtja, miközben a magas jövedelműeknek adókedvezmények fomájában lényegesen nagyobb kedvezményeket nyújt – tette hozzá Kordás László. A minimálbéren élők, de különösen a közfoglalkoztatottak számára az Orbán-kormányok eddig is méltánytalanul csekély segítséget adtak. (Nem mellékesen a közfoglalkoztatotti bért is befagyasztotta a kabinet.)n Így egyelőre marad 8 órás tevékenységre a havi 81 530 forint, illetve a közfoglalkoztatási garantált bér 8 órás munkaidőben bruttó 106 555 forint. Ezek a családok még nehezebb jelyzetbe kerülnek, hiszen ráadásul a kormány csökkenti a közfoglalkoztatottak létszámát is. Számukra a családi pótlék jelenthetné az egyik szalmaszálat, ami még a víz felett tartja őket.

Ajelenlegi társadalmi kuttatási rendszer torz és igazságtalan – vélte Kordás. A szakszervezeti vezető a nyugdíjminimum növelsét is elengedhetetlennek tartotja, a 28 ezer forintos összeget megduplázná.

Ezzel egyetértett Hegyesiné Orsós Éva, az Életet az Éveknek Országos Szövetség elnöke is. Lapunknak kifejtette: a nyugdíj minimum egy olyan viszonyítási szám, hogy ha ezt megemelnék, akkor minden olyan szociális juttatás, aminek a kiszámítása ehhez van kötve, akkor a szociális ellátásban is emelkednének a kifizetett összegek.

Még mindig rengeteg a létminimum - jelenleg egy személyre számítva 88 ezer forint - alatti nyugdíj. Szükség lenne egy 2-3 év alatt kidolgozott nyugdíj korrekciós csomagra, amellyel lagalább a 88 ezer forint alatti nyugdíjakat korrigálnák. Sokakat irritál, hogy amióta eltörölték a nyugdíj plafont, növekszik a több százezer, sőt, egymillió forint feletti nyugdíjasok száma. Éppen azoknak, aki öngondoskodással is kiegészíthetnék a magas nyugellátsáukat.

A nyigdíj emelés nem valamiféle kegy, hanem a törvény írja elő, hogy a mindenkori infláció mértékével kell növelni a nyugellátás összegét. Ez a módszer majd” 10 éve lépett érvénybe. Az elmúlt két évben azonban jelentős veszteség érte a nyugdíjasokat, mert miközben a nyugdíj emelés megmaradt az infláció követésnél, jelentős nettó bérkiáramlás történt. Emiatt az érintettek életminősége romlott.

A korábbi úgynevezett svákci indexálás a pénzromlás üteme mellett a nettó béremelkedést is figyelembe vette 50-50 százalékban. Ez sokkal kedvezőbb volt a nyudíjasok számára.

Ezért két éve szeretnének erről tárgyalni a miniszterelnökkel a nyugdíjas szervezetek, mert az Erzsébet-utalvány nem oldja meg ezt a problémt – említette a szövetség elnöke. Ráadásul az utalványok nagyon drágák, mert a nyomdai költségek mellett jutalékot is fizet az állam, valamint a posta sem ingyen viszi ki ezeket a küldeményeket. Sok nyugdíjas arról panaszkodott, hogy ha nem tartózkodott otthon, a postás nem vitte ki újra a járandóságát. A világ számos országában kikézbesített utalványok költségei pedig elérték az 52 millió forintot.

Még a Bajnai kormány fogadta el azt a szabályozást, hogy ha a hiánycél teljesül és a gazdasági teljesítmény meghaladja a 3,6 százalékot, annak arányában kell kifizetni a nyugdíj prémiumot. Ilyen törvényi feltétel eddig kétszer fordult elő, mindkét esetben már az Orbán- kormányok alatt, ám csak egyszer fizették ki, éppen az országgyűlési választások közeletével, 2017-ben.

Hiába ígéri a konvergencia program, hogy megőrzi a nyugdíjak reálértékét, ha marad az inflációkövető rendszer, a nyugdíjasok nagy többsége leszakad a nettó bérkiáramlás folyamatos növeklese miatt. A legtöbb nyugdíjas szervezet az inflációkövető nyugdíjemeléstől, mint módszertől szeretne elköszönni – összegezte véleményét Hegyesiné Orsós Éva.

Szerző
2018.05.14 07:22

Történelmi csúcson a munkaerőhiány: a kormány csodaszere az "önkéntes túlóra"

Publikálás dátuma
2018.12.14 13:33

Fotó: / Németh András Péter
Miközben a kormány és a Fidesz azt igyekszik elhitetni a dolgozókkal, hogy nekik lesz jobb, ha évi 400 órát túlórázhatnak, Palkovics László innovációs miniszter lényegében elismerte: a munkaerőhiány kezelésére találták ki az "önkéntes túlórát".
„Nem kell nagy bölcsesség, sem sok tárgyalás ahhoz, hogy lássuk: a magyar gazdaság fölfele futó ágban van, aminek egy limitje van, az elérhető munkaerő. A vállalatok – akár külföldi, akár magyar tulajdonúak - küzdenek azzal, honnan lesz munkaerő, hogy ezt a növekedést tudják biztosítani. Ezt folyamatosan jelzik a kormány és az innovációs minisztérium felé, és kérik, a kormány találjon megoldásokat” – magyarázta Palkovics László innovációs miniszter a Hír Tv csütörtök esti műsorában annak kapcsán, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón cáfolta a Világgazdaságnak adott interjújában általa mondottakat. Palkovics a lapnak azt mondta: a túlmunkaszabályozás módosítását maguk a gazdasági szereplők kérték.     Gulyás viszont ezzel kapcsolatban csütörtökön kijelentette: semmilyen vállalattal nem tárgyalt a kormány, nem volt jelentősége, ki kéri és ki nem. "A kormányt eddig sem lehetett azzal vádolni, hogy külső gazdasági érdekek, különösen multinacionális cégek érdekei befolyásoltak volna” – jelentette ki, megjegyezve: nem tudja kizárni, hogy ilyen igény felmerült, hiszen Palkovics sokat beszél a gazdaság szereplőkkel, de a kormányt a túlóratörvénnyel kapcsolatos döntés meghozatalakor ez nem befolyásolta. Ezek után Palkovics a Hír tv-ben tehát már inkább azzal igyekezett elkenni a kérdést, hogy napi kapcsolatban van a gazdasági szereplőkkel, nem nehéz kitalálnia, mit szeretnének. Azt viszont lényegében elismerte, hogy a munkaerőhiány kezelésére találták ki az „önkéntes túlórát”. Úgy fogalmazott: "a munkaerőhiányra adott megoldások szépen alakulnak”. Az egyik ilyen megoldás szerinte „a közmunkából a piacra áthelyezhető jelentős számú dolgozó”, de „nyilvánvalóan kellenek olyan megoldások is, mint az önkéntesen vállalt túlmunka”. „A vállalat szempontjából ez azért, jó, mert ha belegondol abba, mit jelent egy vállalatnak, ha ezt a többlettevékenységet lízing-munkaerővel kell megoldania… Vagy az, hogy fel kell venni további embereket, ha egyáltalán tud… Ehhez képest, ha egy átmeneti időszakban a saját dolgozói önként vállalják, hogy többet dolgoznak, azt a vállalat nyilván pozitívan értelmezi” – magyarázta Palkovics, aki szerint a vállalatok számára a legfőbb érték a munkaerő, és nagyon vigyáznak arra, hogy saját dolgozóikat megbecsüljék.    A vállalatok Palkovics által is emlegetett aggodalma nem alaptalan: a KSH legfrissebb, 2018 harmadik negyedévére vonatkozó adatai szerint a betöltetlen álláshelyek száma újabb történelmi csúcsot ért el. Ez alapján már 87 655 helyre nem találnak embert a cégek, ami tavalyhoz képest 18 százalékos növekedést jelent. Az üres álláshelyek nagyrésze – 63 196 – a versenyszférában található, ugyanakkor figyelemreméltó, hogy miközben zajlik a közszféra karcsúsítása, a költségvetési intézményeknél az üres álláshelyek aránya a tavalyi 2,2 százalékról 2,9 százalékra emelkedett, ami már meghaladja a nemzetgazdasági átlagot is. Az iparban – amely a rabszolgatörvény kiemelt célpontja, az itt dolgozókat érinti majd elsősorban a 3 évesre elnyújtható munkaidőkeret – több mint 25 ezren hiányoznak, ez 12 százalékos munkaerőhiány-növekedést jelent. A kereskedelemben 17 százalékkal nőtt az üres álláshelyek száma: itt több mint 8 ezer munkavállalót tudnának azonnal alkalmazni. Az építőiparban még nagyobb a baj: csaknem 5 ezer üres álláshelyet jelentettek, ami 30 százalékos növekedés tavaly óta. Az oktatásban sem olyan rózsás a helyzet, mint azt a kormányzat állítja: a tavalyi harmadik negyedévben mért 3850-ről 4 408-ra nőtt a szférában a betöltetlen álláshelyek száma.  
2018.12.14 13:33
Frissítve: 2018.12.14 13:35

Az egészségügy és az oktatás kivéreztetésével tudta tartani a kormány a hiányt

Publikálás dátuma
2018.12.14 09:30
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Idén 2 százalék alatt lehet a GDP arányos államháztartási hiány mértéke. Ennek az az ára, hogy elsősorban az egészségügyből és az oktatásból jelentős összegeket vonnak ki.
Az úgynevezett ESA (európai módszertan) szerinti, GDP arányos hiány az előzetesen kalkulált 2,4 százalék helyett 1,8 százalék körül alakulhat idén - fejtette ki Kovács Árpád a Világgazdaságnak. A Költségvetési Tanács elnöke hozzátette: a pénzforgalmi egyenleget jelentősen befolyásolhatja, hogy mennyi uniós forrás érkezik még decemberben. Hasonló mértékű hiányt prognosztizált Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján, a szakember azonban tart attól, hogy az esztendő utolsó napjaiban - mint azt a Fidesz-kormányok eddigi gyakorlatában 2010 óta megszokott -, a kedvező hiány terhére osztogat majd a kormány, megfogalmazása szerint "stadionokra, mindenféle egyházi célokra". A lapunknak nyilatkozó Katona Tamás egyetemi tanár szerint azonban erre most nem lesz módja a kabinetnek. A szakember idézi a jegybank pénzügyi számlák harmadik negyedévi alakulásáról szóló adatait, eszerint a szeptemberrel zárult egy évben az államháztartás nettó hiánya 913 milliárd forint, a bruttó hazai termék 2,2 százakkal volt, ez az úgynevezett ESA deficit, amelyet a maastricht-i kritériumok szerint figyelembe vesz az Európai Bizottság is. Korántsem ennyire kedvező az államháztartás - önkormányzatok nélküli - pénzforgalmi szemléletű hiánya, amely október végén egész éves előirányzat 123 százaléka volt - hívta fel a figyelmet Katona Tamás. Ennek oka nyilvánvaló: a kormány a 2018 tavaszi választások előtt minden uniós pályázatra leszerződött, és a költségvetés terhére a támogatások 60 százalékát kifizette, most pedig arra vár, hogy a hiányzó 1 678 milliárd forintot - a bemutatott számlák ellenében - Brüsszel kifizesse. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez teljes mértékben soha sem sikerült, így a kormány "jótékonykodásának", de sokkal inkább választási propagandájának részbeni eredménytelenségét az emberekkel fizetteti meg. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi az ára annak, hogy Magyarország hosszú évek óta képes tartani az államháztartási hiány - maastrichti - mértékét?  Katona Tamás szerint ennek egyértelmű magyarázata, hogy az egészségügyből és az oktatásból vonnak el tőkét, így az alacsonyabb kiadások miatt javul a mérleg. Ez a két ágazat képezi ugyanis a költségvetési kiadások 60 százalékát. Ugyanakkor a költségvetési szervek lejárt tartozásai októberben - egyetlen hónap alatt 14 százalékkal növekedtek, jórészt az Emberi Erőforrások Minisztériuma 6,5 milliárd forintnyi kifizetetlen számlái miatt, ennek közel 85 százalékát az egészségügyi beszállítók állították ki. Katona Tamás ebből azt a következtetést vonta le, hogy a normális működés feltételei változatlanul hiányoznak, ami önmagában is magyarázza az egészségügyi ellátás romló színvonalát. A szakember úgy fogalmazott, hogy a kormány az egészségügyben láthatólag képtelen megállítani az adósságspirált, valószínűleg nem is karja. Mivel a kimutatott hiány permanens mérséklése a kormányzat ikonikus célkitűzése, nem elképzelhetetlen, hogy kreatív lépésekkel a statisztikában szereplő deficitmutató akkor is a kívánt szintre süllyed, ha ennek feltételeit a kormány a valóságban - főképp az uniós források jelentős kiesése miatt - nem tudja megteremteni -mondta Katona Tamás.  Aki utalt arra is, hogy idén a nyári időszakban új helyzet állt elő: ma már nem is az a kérdés, hogy visszavonnak-e támogatásokat, hanem annak a mértéről folyik az egyeztetés a magyar kormány és az Európai Bizottság között.  

Kopint-Tárki: Elérte csúcsát a világgazdaság

Az eddig vártnál gyorsabb gazdasági bővülésre számít idén és jövőre Magyarországon a Kopint-Tárki. A gazdaságkutató 4,8 százalékra emelte idei és 4,1 százalékra 2019-es növekedési előrejelzését - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján. Viszont idei inflációs várakozásaikat  2,9 százalékra, a jövő évit pedig 3,4 százalékra. Bár a pénzromlás üteme lassan emelkedik, még sem érzékelnek erős árnyomást a gazdaságban. A nettó reálkeresetekről úgy vélekedtek, hogy a tavalyi, kimagasló 10,3 százalékos növekedés után idén 8,2 százalékkal tovább bővülhetnek. A jövő évi béremelésekről - mint ismeretes - nem született még megállapodás, de Palócz Éva nem lepődne meg, hogy esetleg jövőre ismét két számjeggyel emelkednének a keresetek.  A GDP arányos államadósság 72 százalékra csökkenhet 2018-ban, jövőre pedig 71 százalékra. Nagy Katalin vezető kutató szerint  a világgazdasági növekedés elérte a csúcsát,a következő két évben kicsivel 3 százalék feletti növekedés várható. Az eurózónában is lassul a növekedés, amit a kereskedelmi háború veszélyének növekedése, a vállalatok pesszimizmusa okoz. Idén 1,9 százalékos, jövőre 1,6 százalékos gazdasági bővülés lehet az euróövezetben.

2018.12.14 09:30
Frissítve: 2018.12.14 09:37