Beragadt a családi pótlék - Árulkodó konvergencia program

Publikálás dátuma
2018.05.14 07:22

Fotó: /
A kormány a napokban elküldte Brüsszelbe a 2018-2022. közötti konvergencia programját. Ebből egyértelműen kiderül, hogy folytatni kívánják a szegényellenes poltikájukat, és a nyugdíjasok továbbra sem számíthatnak igazságosabb ellátási rendszerre.

Koherens kormányprogram ugyan még nincs, de a Brüsszelbe küldött konvergencia jelentés sokat elárul Orbán Viktor kormányfői elképzeléseiről a 2022-ig tartó időszakra. A legfontosabbak egyike, amit a számok is bizonyítanak, hogy miközben a kormány évi 4-5 százalékos gazdasági növekedéssel számol, a bruttó nemzeti termék arányában, addig négy év alatt a társadalmi juttatásokra, a szociális háló működtetésére 1,3 százalékkal kevesebbet szán. Ez összesen 300-350 milliárd forintos kiadás csökkentésnek felel meg. A legszegényebb háztartások számára talán a legsúlyosabb csapás, hogy az évek óta befagyasztott családi pótlékot újabb négy évre mélyhűti a negyedik Orbán kormány.

Nem tartom jó iránynak a szociális kiadások lefaragását, a családi pótlék összegét pedig már növelni kellene, akár a kétszeresére is a következő időszakban – erről beszélt a Népszavának Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy a családi pótlék összege egy gyermek után még mindig csak 12 200 forint, de a harmadik gyernek után is csak 17 ezer forintot kapnak a jogosultak. A legmagasabb összeg, a beteg gyermekét nevelő szülőnek járó havi 25 ezer forint gyakran még a gyógyszerekre, gyógykezelésre sem elegendő. A nulla százalékos infláció is a múlté, most már éves szinten átlagosan 2-3 százalékkal számolnak a szakértők. A korábbi időszak pénzromlását is figyelembe véve ennek a négy éves ciklusnak a végére még kevesebbet ér majd a családi pótlék.

Ez a kormányzati politika az alacsony jövedelmű családokat sújtja, miközben a magas jövedelműeknek adókedvezmények fomájában lényegesen nagyobb kedvezményeket nyújt – tette hozzá Kordás László. A minimálbéren élők, de különösen a közfoglalkoztatottak számára az Orbán-kormányok eddig is méltánytalanul csekély segítséget adtak. (Nem mellékesen a közfoglalkoztatotti bért is befagyasztotta a kabinet.)n Így egyelőre marad 8 órás tevékenységre a havi 81 530 forint, illetve a közfoglalkoztatási garantált bér 8 órás munkaidőben bruttó 106 555 forint. Ezek a családok még nehezebb jelyzetbe kerülnek, hiszen ráadásul a kormány csökkenti a közfoglalkoztatottak létszámát is. Számukra a családi pótlék jelenthetné az egyik szalmaszálat, ami még a víz felett tartja őket.

Ajelenlegi társadalmi kuttatási rendszer torz és igazságtalan – vélte Kordás. A szakszervezeti vezető a nyugdíjminimum növelsét is elengedhetetlennek tartotja, a 28 ezer forintos összeget megduplázná.

Ezzel egyetértett Hegyesiné Orsós Éva, az Életet az Éveknek Országos Szövetség elnöke is. Lapunknak kifejtette: a nyugdíj minimum egy olyan viszonyítási szám, hogy ha ezt megemelnék, akkor minden olyan szociális juttatás, aminek a kiszámítása ehhez van kötve, akkor a szociális ellátásban is emelkednének a kifizetett összegek.

Még mindig rengeteg a létminimum - jelenleg egy személyre számítva 88 ezer forint - alatti nyugdíj. Szükség lenne egy 2-3 év alatt kidolgozott nyugdíj korrekciós csomagra, amellyel lagalább a 88 ezer forint alatti nyugdíjakat korrigálnák. Sokakat irritál, hogy amióta eltörölték a nyugdíj plafont, növekszik a több százezer, sőt, egymillió forint feletti nyugdíjasok száma. Éppen azoknak, aki öngondoskodással is kiegészíthetnék a magas nyugellátsáukat.

A nyigdíj emelés nem valamiféle kegy, hanem a törvény írja elő, hogy a mindenkori infláció mértékével kell növelni a nyugellátás összegét. Ez a módszer majd” 10 éve lépett érvénybe. Az elmúlt két évben azonban jelentős veszteség érte a nyugdíjasokat, mert miközben a nyugdíj emelés megmaradt az infláció követésnél, jelentős nettó bérkiáramlás történt. Emiatt az érintettek életminősége romlott.

A korábbi úgynevezett svákci indexálás a pénzromlás üteme mellett a nettó béremelkedést is figyelembe vette 50-50 százalékban. Ez sokkal kedvezőbb volt a nyudíjasok számára.

Ezért két éve szeretnének erről tárgyalni a miniszterelnökkel a nyugdíjas szervezetek, mert az Erzsébet-utalvány nem oldja meg ezt a problémt – említette a szövetség elnöke. Ráadásul az utalványok nagyon drágák, mert a nyomdai költségek mellett jutalékot is fizet az állam, valamint a posta sem ingyen viszi ki ezeket a küldeményeket. Sok nyugdíjas arról panaszkodott, hogy ha nem tartózkodott otthon, a postás nem vitte ki újra a járandóságát. A világ számos országában kikézbesített utalványok költségei pedig elérték az 52 millió forintot.

Még a Bajnai kormány fogadta el azt a szabályozást, hogy ha a hiánycél teljesül és a gazdasági teljesítmény meghaladja a 3,6 százalékot, annak arányában kell kifizetni a nyugdíj prémiumot. Ilyen törvényi feltétel eddig kétszer fordult elő, mindkét esetben már az Orbán- kormányok alatt, ám csak egyszer fizették ki, éppen az országgyűlési választások közeletével, 2017-ben.

Hiába ígéri a konvergencia program, hogy megőrzi a nyugdíjak reálértékét, ha marad az inflációkövető rendszer, a nyugdíjasok nagy többsége leszakad a nettó bérkiáramlás folyamatos növeklese miatt. A legtöbb nyugdíjas szervezet az inflációkövető nyugdíjemeléstől, mint módszertől szeretne elköszönni – összegezte véleményét Hegyesiné Orsós Éva.

Szerző
2018.05.14 07:22

Kudarcos próbálkozás az adósmentésre

Publikálás dátuma
2018.08.17 20:43

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A kormánypártok bojkottja miatt elmaradt a végrehajtások felfüggesztéséről, az ápolási díjról szóló parlamenti vita.
Súlyos csalódást okozott az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésnapja, amelyen - az ápolási díj emeléséről szóló határozati javaslat mellett - a bírósági végrehajtásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek felfüggesztéséről (lényegében a devizahiteladósok terheinek csökkentéséről) tárgyaltak volna a képviselők. Határozatképtelenség miatt azonban még a napirendre vétel is elmaradt. Nemcsak a teljes Fidesz-KDNP-frakció maradt távol, hanem az ellenzék 65 képviselője közül is mindössze 38-an mentek el az ülésre, és a kormány sem képviseltette magát. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott közlemény is azzal intézte el az LMP és a Jobbik által benyújtott indítványt, hogy a  bankok elszámoltak a devizahiteles ügyfelekkel a tisztességtelen árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt, mintegy 30 százalékkal csökkentek a törlesztőrészletek, így összesen ezermilliárd forintnyi tehertől szabadultak meg a családok. Az ellenzéki pártok napirend előtt felszólaló képviselői sorra cáfolták a kormányzat "megnyugtató" szavait. Tóth Bertalan, az MSZP elnök-frakcióvezetője például emlékeztetett rá, hogy jelenleg 118 ezer végrehajtási eljárás folyik az adós családok ellen, amelyeknek révén reális annak a veszélye, hogy elveszíthetik az otthonaikat. Csak az elmúlt negyedévben 2500 kilakoltatási eljárás indult. Miközben a bankok teljesen érzéketlenek a devizaadós-csapdába került ügyfeleikkel, addig a pénzintézetek összesített nyeresége 700 milliárd forintra növekedett - említette. Ehhez kapcsolódva Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy "az a kormány nem lehet kereszténydemokrata, amelynek a regnálása alatt folyamatosak a kilakoltatások." A végrehajtás egyes rendelkezéseinek felfüggesztéséről (tulajdonképpen a kilakoltatási moratóriumról) szóló törvényjavaslat arra hivatkozik, hogy az Európai Unió Bírósága olyan döntést hozott, hogy amennyiben a devizaalapú hitelszerződésekről a pénzügyi intézmény tájékoztatója az árfolyamkockázatokra vonatkozóan nem volt valós, úgy megvizsgálható a szerződések tisztességtelensége. Ugyanakkor a magyar Kúria és a kormányzat erről a szerződésfajtáról szóló döntéseiben nem vette figyelembe ezt az uniós álláspontot. Utalnak arra, hogy Horvátországban egy olyan bírósági ítélet született, amelynek ez volt az indoklása, és emiatt semmisítettek meg devizahitel-szerződéseket. Ezt jogi nyelven úgy hívják, hogy az árfolyamemelkedésből eredő többletkövetelésnek, mint ellenszolgáltatásnak, nincs szolgáltatása, ezért nem is követelhet a pénzintézet ezért plusztörlesztést. Utalnak a Bankszövetségnek egy 2006-ban született tanulmányára, amelyben megállapította, hogy a bankok nem a valós kockázatokra hívták fel az ügyfelek figyelmét, hanem az árfolyamkockázat bagatellizálásával inkább rábeszélték őket. (Emiatt nem is számoltak a törlesztőrészletek elszaladásával a hiteladósok.)    A törvényjavaslat benyújtói azt javasolták, hogy a kérdést megnyugtatóan rendező jogszabály megszületéséig fel kell függeszteni az ilyen jellegű végrehajtásokat, kilakoltatásokat. A lapunk által megkérdezett pénzügyi szakértő, Erdősi Éva egy olyan elképzelést ismertetett, amely a terhek újszerű elosztásáról szól. Emlékeztetett arra, hogy 2015-ben, amikor a devizahiteleket forintosították és elszámoltak a bankokkal, akkor ez 1,2 millió szerződést érintett. Ha a még élő szerződések esetében ismételt kilakoltatási moratóriumot vezetnének be, azt helyes megoldásnak tartaná. Ám az Országgyűlés előtt fekvő ellenzéki javaslat sem számol azzal, hogy mi is történik a kilakoltatási tilalom megszűnése után. Az eddigi devizaadós próbálkozások nem voltak igazán sikeresek. A magán- (családi) csőd intézménye érdektelenségbe fulladt. A Nemzeti Eszközkezelő a megvásárlásra felkínált ingatlanokkal csak akkor foglalkozhat, ha ahhoz a hitelt nyújtó bank is hozzájárul. A tapasztalat azt mutatja, hogy a pénzintézetnek ez a konstrukció csak akkor éri meg, ha az ingatlant piaci értékének legalább 50 százalékáért nem tudná értékesíteni. Amikor a bank a piacon magasabb áron tudja eladni az ingatlant, mintha az Eszközkezelő venné át, ott nem számít az adós helyzete, csak és kizárólag a profit. Erdősi Éva szerint a devizahitelek folyósítási árfolyamon történő elszámolásánál van jobb megoldás. Tapasztalatai szerint az ügyfelek fizetőképessége a folyósítási ár átlagosan 1,2 szerese. Ezért ekkora terhet kellene az ügyfélnek kifizetnie. A fennmaradó összeget a banknak kellene átvállalnia úgy, hogy a felét a kirótt bankadójából jóváírná. Így az állami szerepvállalás is megtörténhetne, hiszen az adó egy részéről lemondana. Ebben az esetben a többségben lévő tisztességes adósok is jól járnának. Mivel a 2015. évi szerződésállományt tekintenék alapnak, így megvalósulhatna az egyenlő elbánás elve, hiszen minden devizaadóssal ugyanazon az elszámolás mentén történne a tartozásrendezés.

Emelnék az otthonápolási díj összegét

Az LMP és a Jobbik néhány képviselője az ápolási díj jelenlegi díjának felemeléséről nyújtott be határozati javaslatot, amit a kormánypárti képviselők távolmaradásával előidézett határozatképtelenség miatt nem vettek napirendre. Azt javasolták, hogy október 1-től az ápolási díj összege 65 200 forint legyen, majd január 1-től differenciáltan növekedjen a kötelező legkisebb munkabér összegének 50-100 százalékára. A kormány elkötelezett az ápolási díj emelésében, ezért széleskörű párbeszédet indítottak, több szakmai és érdekképviseleti szervezet véleményét is meghallgatták, így az emelésekről vonatkozó döntés az ősz folyamán megszülethet - írta közleményében az Emmi.

2018.08.17 20:43

Még négy évig Mészáros ásványvizét kapják a vasutasok

Publikálás dátuma
2018.08.17 15:17

Fotó: Népszava/
A jövőben új kiszerelésben is szállít majd a vasútnak a Vivienvíz, ha nagyon meleg lesz az idő.
Újabb négy évig a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Vivienvíz Kft.-től veszi a „nyári védőitalokat” a MÁV-csoport. Az erről szóló szerződést szerdán írták alá a felek, a Vivienvíz részéről a leköszönő felcsúti polgármester lánya, Homlok-Mészáros Ágnes – szúrta ki a g7.hu. A portál azt írja: a vasúttársaság vízigénye az elmúlt években némileg nőtt, míg 2016-ban – kétéves időszakra – beérték egy szűk félmilliárdos keretösszeggel, addig a mostani szerződés értelmében már 1,22 milliárd értékben vehetnek ásványvizet a következő 48 hónapban. Ráadásul 974 millió forint elköltésére kötelezettséget vállaltak, ez szinte pontosan a négyszerese a két évvel ezelőttinek. A keretösszeg nem takar minden költséget: bár Mészárosék vállalták a víz leszállítását, a raklapok visszaszolgáltatását már a MÁV-nak kell megoldania, ezt külön kiszámlázzák az állami cégnek. A szerződés újdonsága, hogy az eddigi három különböző kiszerelés mellett a jövőben egy negyedikben is szállít majd a Vivienvíz. Korábban csak fél, egy és másfél literes vizet értékesítettek a MÁV-nak, mostantól azonban 2,5 deciset is, eldobható palackban. Utóbbi azért is érdekes, mert ilyet elvileg nem is gyárt a vállalat: negyedliteres kiszerelésben csak üveges vizük van. Egy másfél literes ásványvizet 55 forintért szállítanak le, a hatodekkorra mennyiségért 73 forintot kell fizetni.
2018.08.17 15:17