Orbán emberei - A lojalitás dönthetett a kormány-castingnál

Publikálás dátuma
2018.05.14 07:00
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
Komplett sorokat cserélt kormányában Orbán Viktor, és nagy neveket is kispadra küldött. A válogatón nem a szakmai vagy morális kiválóság, hanem a lojalitás a döntő.

A miniszterelnök kivételes képességű személyiség, aki nem tud mást adni, mint önmagát – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke, egy minapi interjúban. Orbán Viktor „önazonossága” jól látszik azon is, hogy hatalomgyakorlása ciklusok óta változatlan: amilyen könnyen emel fel bizalmi posztokra embereket, éppúgy löki is le onnan őket. Az új, negyedik kormányában is kevés a régi "arc", és közülük is csak Pintér Sándor, Semjén Zsolt, Rogán Antal, Varga Mihály meg Szijjártó Péter számít alapembernek.

2011-ben Magyarországot érintő WikiLeaks iratok is kiszivárogtak, így kiderült, hogy az amerikai nagykövetség folyamatosan elemezte a Fidesz belső ügyeit, és megpróbálta kitalálni, ki lehet Orbán Viktor esetleges utódja. Az akkori Origó egy 2007-es "bizalmas" minősítésű táviratról írt, amiben Kósa Lajos, Rogán Antal, Pokorni Zoltán és Navracsics Tibor szerepelt esélyesként. Miközben a párt régi politikusai, köztük Áder János és a "keményvonalas" Kövér László szemmel láthatólag egyre messzebb kerülnek Orbán belső körétől, a nyilvánosság egyre gyakrabban találkozik olyan politikusokkal, mint Németh Zsolt, Varga Mihály, Lázár János – állapította meg egy másik, 2007 végén készült távirat.

Azóta viszont már az akkori újak közül is többen távolabb kerültek a NER centrumától – most épp Lázárt, Balog Zoltánt, Kósa Lajost, léptették hátrább. Mindeközben pedig afféle nagy túlélővé lépett elő Rogán Antal vagy épp Szijjártó Péter.

Ceglédi Zoltán politikai elemző szerint Rogán és Szijjártó nem tud többet, mint Lázár, Pokorni, vagy Navracsics, de előbbi kettő teljes mértékben függ a kormányfő akaratától. – Míg a másik három fideszes politikus lojalitása korlátosabbnak tűnik, ezért hosszabb távon nem kompatibilisek a kormányfő közvetlen közelségével – magyarázta.

Orbán Viktornak egyébként – folytatta a szakértő – nem bizalmasai, inkább végrehajtói vannak, és természetesen elvárt tőlük a maximális lojalitás. Nem szakmai, morális vagy politikai kiválóság, hanem a sorvezető követése a döntő. Ugyanakkor a siker nagyobb mozgásteret is jelent: Lázár János például teljesítményére büszkén többször is kibeszélt a hivatalos kormányzati kommunikációs kánonból, míg mondjuk a botrányokkal terhelt Rogán Antalnak erre semmi alapja nem lehetett – vélekedett Ceglédi.

Annak, akiben egyszer csalódik Orbán szinte lehetetlen visszatérnie az élvonalba, de erre is találunk példát. Áder János mostani köztársasági elnök, Kövér László házelnök, vagy például Schmidt Mária a Terror Háza főigazgatója korábban összezördült a miniszterelnökkel, napjainkban viszont mégis közel vannak a tűzhöz. Orbán azonban hiába nem felejt, egy hatalomtechnikai gépezet tervrajzát és használati utasítását nem lehet csak érzelmek alapján megalkotni. Ráadásul Ceglédi szerint a kormányfő a korábbi konfliktusok szereplőit ma roppant jól tudja használni: Schmidtnek a nyilvánosságban, Kövérnek a parlamenti statárium gyakorlásában, míg Ádernek a szinte elődjét idéző aláírási hajlandóságában maximálisan visszatükröződnek a miniszterelnök szándékai. – Egyébként is: nem az a legédesebb bosszú, ha a mai kritikusom vagy riválisom holnap már úgy ugrál, ahogy én fütyülök, és ehhez még jó képet is kell vágnia? – tette fel a kérdést a politikai elemző.

"Mindenki szem a láncban"

Egyfelől ott a rettegés, hogy bármikor vége lehet a csillogásnak, másfelől viszont ha a vezért egy pillanatra sem árulod el, akkor mindig alád fognak nyúlni, megmentenek a látványos bukástól, és nem engedik el a kezedet – összegzi Orbán személyzeti politikájának alapjait Szentpéteri Nagy Richard.

- Mi az, amit Rogán Antal és Szijjártó Péter jobban tud, mint Lázár János, Pokorni Zoltán vagy Navracsics Tibor?

 Nem gondolnám, hogy ezeket a neveket együtt kellene kezelni. Minden eset más és más. Lázárnak szerintem egyáltalán nem bukás, hogy kikerült a kormányból. A közvélekedéssel ellentétben úgy vélem, neki még hasznos is lehet, hogy nem kell miniszternek lennie. Irdatlan munkabírásra, hallatlan önfegyelemre, tájékozottságra, információgyűjtésre volt szüksége a feladatok ellátásához, kevés pihenéssel, sőt az utolsó időkben még egy kabinetet is irányítania kellett. Nagyon jól jött neki a kormányátalakítás, a fáradtság jeleit nem tudta már palástolni. Új helyén, a külső patkóban lehetősége lesz megújulni, feltöltődni és azon dolgozni, hogy még számolni kelljen vele.

Pokorni Zoltán más eset: ő nem tervez visszatérni a nagypolitikába, pedig tényleg a legfelsőbb körből szállt ki. Azóta legfeljebb a hatalmi gőgről és az oktatáspolitikáról engedett meg magának időnként egy-két bátortalan mondatot, de világos, hogy a mai Fidesz politikája nem az övé. A tizenkettedik kerületben jól elbújva is remekül és biztonságban él, és soha semmiben nem árt az elvtársainak. Navracsics Tibor ugyancsak más kávéház. Ő aggálytalanul végigszolgálta Orbánt az ellenzékből a hatalomba tartó úton, de az Európai Bizottságban békés hangot kell megütnie. Valójában az a feladata, hogy ne tűnjék fel itthonról. Úgy kell elszürkülnie, hogy ne vegyék észre. Ezt a feladatát kiválóan ellátja. Ha így folytatja, másfél év múlva, amikor hazajön, akár még újból szerepet kaphat a kormányban.

Lázárról, Pokorniról és Navracsicsról is elmondható, hogy Orbánhoz a végtelenségig lojálisak, semmit sem lépnének ellene, és tudják, hol a helyük és mit szabad nekik, de mindhárman önálló politikai szereplők, van politikai arcélük és személyiségük. Rogánról és Szijjártóról ez utóbbi megállapítás nem mondható el. Ezért ők tartósabbak lehetnek, de az ő szerepük is csak átmeneti.

- Mi alapján választ bizalmasokat a miniszterelnök? A lojalitás mindent felülír?

- Mindenkinek tudnia kell, hol a határ. Orbán nem csak a kormány élén áll, hanem a Nemzeti Együttműködés Rendszere élén is. Ha valaki szembefordul vele, akkor a rendszerrel fordul szembe. Ilyen szembefordulásra csak akkor merészkedhetsz, ha ténylegesen senki vagy. Ha jelentéktelen vagy, akkor egy ideig szabad vagy. De ha bármiben is benne voltál, nem szabadulhatsz. A hatalom a te végzeted is. Ráadásul érdekelt leszel abban, hogy ezt a hatalmat fenntartsd. Sokat megér neked, hogy minden úgy maradjon, ahogy eddig volt. Az alvezérektől a kiszolgálókig több tízezer ember ennek a szisztémának köszönheti az egzisztenciáját. Mindenki szem a láncban. Ha valaki nem válik be, attól még a háttérben évtizedekig elüldögélhet békében közpénzen, mint szinte az egész frakció, az újságírói siserehad, a művészvilág fele és a hasznos idiótának nevezett hívősereg. De ha valaki beválik, attól még csúnyán bukhat is. Tudni kell, mennyire szabad önállónak lenni, és hány hiba engedhető meg. Nehéz játék, mert egyfelől ott a rettegés, hogy bármikor vége lehet a csillogásnak, másfelől viszont ha a vezért egy pillanatra sem árulod el, akkor mindig alád fognak nyúlni, megmentenek a látványos bukástól, és nem engedik el a kezedet.

- Úgy hírlik, Orbán bosszúálló és nem felejt. Mégis van pár olyan ember, például Áder János, Kövér László, Schmidt Mária, akivel komolyan összezördült, most mégis úgy látszik: szent a béke. Mitől függ, hogy Orbán megbocsát-e?

- Általában a feltétlen és demonstratív lojalitástól, de azért mindhárom esetet különvenném. Schmidt Mária egykori elhajlása óta százszorosan bizonyította hűségét. Kövér László igazán sose hajolt el, legfeljebb néha oda tette a hangsúlyt, ahová csak ő tett hangsúlyt, de mindig tandemben ment Orbánnal. Ő a Fidesz lelke. Nélküle nincs a párt, és ezt természetesen Orbán is tudja. Áder ezzel szemben valóságos canossát járt a „bűnbeesése” után. A brüsszeli-strassbourgi parkolópályáról úgy jött haza, hogy teljesítenie kellett. Orbán rábízta a választási törvény és a bírósági törvény kidolgozását. Áder teljesítette a megrendelést, ezzel vette meg a belépőjegyét a Sándor-palotába. A magas méltóságban ugyancsak tökéletesen teljesít: itt azt várják el tőle, hogy ne csináljon semmit, és ő megfelel az elvárásnak. Nem győzök álmélkodni az ellenzék egy részén, hogyan várhatja el, hogy Áder időnként tegyen valamit – szólaljon fel egy ügyben, tagadja meg egy törvény aláírását –, amikor neki éppen az a szerepe, hogy tétlen legyen. Világos, hogy az úgynevezett ellenzék egy része tökéletes, harmonikus és szerves része a rendszernek, a másik része pedig nem ért belőle semmit.



2018.05.14 07:00

Tüntetésen álltak ki Debrecenben az eddigi iskolaigazgató mellett

Publikálás dátuma
2018.08.17 21:24

Fotó: Google Street View/
Nem értik a döntést, elégedettek voltak Rózsavölgyi Gábor munkájával.
Több százan tüntettek csütörtökön a debreceni Ady Endre Gimnázium igazgatójáért az iskola épülete előtt. Az eseményt öreg diákok szervezték, de sok szülő, jelenlegi tanuló és tanár is részt vett rajta – hangzott el az RTL Klub híradójában. A tüntetés résztvevői azt akarják, hogy továbbra is Rózsavölgyi Gábor legyen az igazgató, aki 23 éve vezeti a gimnáziumot. Mellette voksoltak az iskola tanárai, diákjai és a szülői munkaközösség, az oktatási államtitkár mindezek ellenére úgy döntött, nem támogatja a pályázatát. Helyette Türk László helyi fideszes képviselőt nevezte ki öt évre. A csatornának több szülő is arról beszélt: nem értik a döntés okát, elégedettek voltak a régi igazgató munkájával, mert ő a gyerekekkel foglalkozott. Korábban a tankerület úgy reagált, hogy szakmai szempontok szerint döntöttek, mert szerintük eddig jogszerűtlenül működött az iskola.
2018.08.17 21:24
Frissítve: 2018.08.17 21:24

Rengeteg kilakoltatás volt a moratórium felfüggesztése óta

Publikálás dátuma
2018.08.17 20:14

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Völner Pál szerint 1355 eljárásra került sor a második negyedévben. Azt nem tudta megmondani, hogy ezek hány kiskorút érintettek.
Oláh Lajos írásbeli kérdést nyújtott be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek – a DK-s politikus arra volt kíváncsi, hogy hány kilakoltatásra került sor az elmúlt három hónapban. Választ Völner Pál államtitkártól kapott, és a dokumentumból kiderült: 2018. év II. negyedévében összesen 1355 eljárásra került sor ingatlanok kilakoltatása, illetve birtokbaadása kapcsán. Mint írta, az eljárások  – 61,25 százalékát a lakóingatlanok sikeres árverését követő birtokbaadási eljárások, – 22,88 százalékát pedig a lakásügyben hozott határozat végrehajtása tette ki. Hozzátette, hogy lakásügyben hozott határozat végrehajtására 310 esetben, bírósági végrehajtáson kívül történő értékesítést követő kilakoltatásra 4 esetben és önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére 81 esetben került sor. A Nemzeti Eszközkezelő kérelmére elrendelt kilakoltatásra 130 esetben volt példa, míg a kielégítési végrehajtási eljárás során a lakóingatlan sikeres árverését követő birtokbaadások száma 830 volt. Völner kitért arra is, hogy a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása miatt a kilakoltatásokra 2017. november 15-től 2018. április 30-ig nem kerülhetett sor, így a gyakorlatban a 2017. negyedik negyedévében, valamint a 2018. első negyedévében és a második negyedév egyharmadában értékesített ingatlanokat adták most birtokba. Mit írta, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nem rendelkezik adatokkal azzal kapcsolatban, hogy a kilakoltatások során hány kiskorú érintett. Azonban ha kiskorú személy érintettsége merül fel, minden esetben szükséges az illetékes gyámhatóság bevonása az eljárásba.
2018.08.17 20:14
Frissítve: 2018.08.17 20:22