Orbán emberei - A lojalitás dönthetett a kormány-castingnál

Publikálás dátuma
2018.05.14 07:00
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
Komplett sorokat cserélt kormányában Orbán Viktor, és nagy neveket is kispadra küldött. A válogatón nem a szakmai vagy morális kiválóság, hanem a lojalitás a döntő.

A miniszterelnök kivételes képességű személyiség, aki nem tud mást adni, mint önmagát – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke, egy minapi interjúban. Orbán Viktor „önazonossága” jól látszik azon is, hogy hatalomgyakorlása ciklusok óta változatlan: amilyen könnyen emel fel bizalmi posztokra embereket, éppúgy löki is le onnan őket. Az új, negyedik kormányában is kevés a régi "arc", és közülük is csak Pintér Sándor, Semjén Zsolt, Rogán Antal, Varga Mihály meg Szijjártó Péter számít alapembernek.

2011-ben Magyarországot érintő WikiLeaks iratok is kiszivárogtak, így kiderült, hogy az amerikai nagykövetség folyamatosan elemezte a Fidesz belső ügyeit, és megpróbálta kitalálni, ki lehet Orbán Viktor esetleges utódja. Az akkori Origó egy 2007-es "bizalmas" minősítésű táviratról írt, amiben Kósa Lajos, Rogán Antal, Pokorni Zoltán és Navracsics Tibor szerepelt esélyesként. Miközben a párt régi politikusai, köztük Áder János és a "keményvonalas" Kövér László szemmel láthatólag egyre messzebb kerülnek Orbán belső körétől, a nyilvánosság egyre gyakrabban találkozik olyan politikusokkal, mint Németh Zsolt, Varga Mihály, Lázár János – állapította meg egy másik, 2007 végén készült távirat.

Azóta viszont már az akkori újak közül is többen távolabb kerültek a NER centrumától – most épp Lázárt, Balog Zoltánt, Kósa Lajost, léptették hátrább. Mindeközben pedig afféle nagy túlélővé lépett elő Rogán Antal vagy épp Szijjártó Péter.

Ceglédi Zoltán politikai elemző szerint Rogán és Szijjártó nem tud többet, mint Lázár, Pokorni, vagy Navracsics, de előbbi kettő teljes mértékben függ a kormányfő akaratától. – Míg a másik három fideszes politikus lojalitása korlátosabbnak tűnik, ezért hosszabb távon nem kompatibilisek a kormányfő közvetlen közelségével – magyarázta.

Orbán Viktornak egyébként – folytatta a szakértő – nem bizalmasai, inkább végrehajtói vannak, és természetesen elvárt tőlük a maximális lojalitás. Nem szakmai, morális vagy politikai kiválóság, hanem a sorvezető követése a döntő. Ugyanakkor a siker nagyobb mozgásteret is jelent: Lázár János például teljesítményére büszkén többször is kibeszélt a hivatalos kormányzati kommunikációs kánonból, míg mondjuk a botrányokkal terhelt Rogán Antalnak erre semmi alapja nem lehetett – vélekedett Ceglédi.

Annak, akiben egyszer csalódik Orbán szinte lehetetlen visszatérnie az élvonalba, de erre is találunk példát. Áder János mostani köztársasági elnök, Kövér László házelnök, vagy például Schmidt Mária a Terror Háza főigazgatója korábban összezördült a miniszterelnökkel, napjainkban viszont mégis közel vannak a tűzhöz. Orbán azonban hiába nem felejt, egy hatalomtechnikai gépezet tervrajzát és használati utasítását nem lehet csak érzelmek alapján megalkotni. Ráadásul Ceglédi szerint a kormányfő a korábbi konfliktusok szereplőit ma roppant jól tudja használni: Schmidtnek a nyilvánosságban, Kövérnek a parlamenti statárium gyakorlásában, míg Ádernek a szinte elődjét idéző aláírási hajlandóságában maximálisan visszatükröződnek a miniszterelnök szándékai. – Egyébként is: nem az a legédesebb bosszú, ha a mai kritikusom vagy riválisom holnap már úgy ugrál, ahogy én fütyülök, és ehhez még jó képet is kell vágnia? – tette fel a kérdést a politikai elemző.

"Mindenki szem a láncban"

Egyfelől ott a rettegés, hogy bármikor vége lehet a csillogásnak, másfelől viszont ha a vezért egy pillanatra sem árulod el, akkor mindig alád fognak nyúlni, megmentenek a látványos bukástól, és nem engedik el a kezedet – összegzi Orbán személyzeti politikájának alapjait Szentpéteri Nagy Richard.

- Mi az, amit Rogán Antal és Szijjártó Péter jobban tud, mint Lázár János, Pokorni Zoltán vagy Navracsics Tibor?

 Nem gondolnám, hogy ezeket a neveket együtt kellene kezelni. Minden eset más és más. Lázárnak szerintem egyáltalán nem bukás, hogy kikerült a kormányból. A közvélekedéssel ellentétben úgy vélem, neki még hasznos is lehet, hogy nem kell miniszternek lennie. Irdatlan munkabírásra, hallatlan önfegyelemre, tájékozottságra, információgyűjtésre volt szüksége a feladatok ellátásához, kevés pihenéssel, sőt az utolsó időkben még egy kabinetet is irányítania kellett. Nagyon jól jött neki a kormányátalakítás, a fáradtság jeleit nem tudta már palástolni. Új helyén, a külső patkóban lehetősége lesz megújulni, feltöltődni és azon dolgozni, hogy még számolni kelljen vele.

Pokorni Zoltán más eset: ő nem tervez visszatérni a nagypolitikába, pedig tényleg a legfelsőbb körből szállt ki. Azóta legfeljebb a hatalmi gőgről és az oktatáspolitikáról engedett meg magának időnként egy-két bátortalan mondatot, de világos, hogy a mai Fidesz politikája nem az övé. A tizenkettedik kerületben jól elbújva is remekül és biztonságban él, és soha semmiben nem árt az elvtársainak. Navracsics Tibor ugyancsak más kávéház. Ő aggálytalanul végigszolgálta Orbánt az ellenzékből a hatalomba tartó úton, de az Európai Bizottságban békés hangot kell megütnie. Valójában az a feladata, hogy ne tűnjék fel itthonról. Úgy kell elszürkülnie, hogy ne vegyék észre. Ezt a feladatát kiválóan ellátja. Ha így folytatja, másfél év múlva, amikor hazajön, akár még újból szerepet kaphat a kormányban.

Lázárról, Pokorniról és Navracsicsról is elmondható, hogy Orbánhoz a végtelenségig lojálisak, semmit sem lépnének ellene, és tudják, hol a helyük és mit szabad nekik, de mindhárman önálló politikai szereplők, van politikai arcélük és személyiségük. Rogánról és Szijjártóról ez utóbbi megállapítás nem mondható el. Ezért ők tartósabbak lehetnek, de az ő szerepük is csak átmeneti.

- Mi alapján választ bizalmasokat a miniszterelnök? A lojalitás mindent felülír?

- Mindenkinek tudnia kell, hol a határ. Orbán nem csak a kormány élén áll, hanem a Nemzeti Együttműködés Rendszere élén is. Ha valaki szembefordul vele, akkor a rendszerrel fordul szembe. Ilyen szembefordulásra csak akkor merészkedhetsz, ha ténylegesen senki vagy. Ha jelentéktelen vagy, akkor egy ideig szabad vagy. De ha bármiben is benne voltál, nem szabadulhatsz. A hatalom a te végzeted is. Ráadásul érdekelt leszel abban, hogy ezt a hatalmat fenntartsd. Sokat megér neked, hogy minden úgy maradjon, ahogy eddig volt. Az alvezérektől a kiszolgálókig több tízezer ember ennek a szisztémának köszönheti az egzisztenciáját. Mindenki szem a láncban. Ha valaki nem válik be, attól még a háttérben évtizedekig elüldögélhet békében közpénzen, mint szinte az egész frakció, az újságírói siserehad, a művészvilág fele és a hasznos idiótának nevezett hívősereg. De ha valaki beválik, attól még csúnyán bukhat is. Tudni kell, mennyire szabad önállónak lenni, és hány hiba engedhető meg. Nehéz játék, mert egyfelől ott a rettegés, hogy bármikor vége lehet a csillogásnak, másfelől viszont ha a vezért egy pillanatra sem árulod el, akkor mindig alád fognak nyúlni, megmentenek a látványos bukástól, és nem engedik el a kezedet.

- Úgy hírlik, Orbán bosszúálló és nem felejt. Mégis van pár olyan ember, például Áder János, Kövér László, Schmidt Mária, akivel komolyan összezördült, most mégis úgy látszik: szent a béke. Mitől függ, hogy Orbán megbocsát-e?

- Általában a feltétlen és demonstratív lojalitástól, de azért mindhárom esetet különvenném. Schmidt Mária egykori elhajlása óta százszorosan bizonyította hűségét. Kövér László igazán sose hajolt el, legfeljebb néha oda tette a hangsúlyt, ahová csak ő tett hangsúlyt, de mindig tandemben ment Orbánnal. Ő a Fidesz lelke. Nélküle nincs a párt, és ezt természetesen Orbán is tudja. Áder ezzel szemben valóságos canossát járt a „bűnbeesése” után. A brüsszeli-strassbourgi parkolópályáról úgy jött haza, hogy teljesítenie kellett. Orbán rábízta a választási törvény és a bírósági törvény kidolgozását. Áder teljesítette a megrendelést, ezzel vette meg a belépőjegyét a Sándor-palotába. A magas méltóságban ugyancsak tökéletesen teljesít: itt azt várják el tőle, hogy ne csináljon semmit, és ő megfelel az elvárásnak. Nem győzök álmélkodni az ellenzék egy részén, hogyan várhatja el, hogy Áder időnként tegyen valamit – szólaljon fel egy ügyben, tagadja meg egy törvény aláírását –, amikor neki éppen az a szerepe, hogy tétlen legyen. Világos, hogy az úgynevezett ellenzék egy része tökéletes, harmonikus és szerves része a rendszernek, a másik része pedig nem ért belőle semmit.



2018.05.14 07:00

Miniszteri biztosi széke után saját egyesületét is elvesztette Farkas Flórián

Publikálás dátuma
2018.12.19 07:48
Farkas Flórián, fideszes országgyűlési képviselő
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A fideszes képviselő állítólag azért alapított tavaly új egyesületet, hogy a botrányos Híd a munka világába után kompromittált ORÖ helyett ez kaphassa az állami forrásokat. Nem így lett.
Miután Orbán Viktor kormányfő az áprilisi országgyűlési választás után szinte azonnal felmentette a romaügyekért felelős miniszterelnöki biztosi tisztségéből Farkas Flóriánt, egy másik posztjáról is távozott a Fidesz parlamenti képviselője – értesült a 24.hu.
Farkas a saját maga által létrehozott egyesület vezetésének is búcsút intett.
A Roma Integrációért Országos Szövetséget (RIOSZ) 2017 elején alapította Farkas Flórián, a portál szerint azzal a céllal, hogy az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) botrányai – főként az 1,6 milliárd forint kárt okozó Híd a munka világába program – után ez a szervezet szerezze meg a hátrányos helyzetű romák segítésére szánt forrásokat. A hivatalos cél persze ennél sokkal ambiciózusabb: a magyarországi roma közösség és minden hátrányos helyzetű magyar képviselete.
Farkas távozásával azonban ezekből várhatóan nem lesz semmi. A szervezet vezetését idén nyáron Babai János vette át, aki szintén a bedőlt felzárkóztatási programban létrehozott, mára végelszámolás alá került szövetkezet vezető tisztségviselője volt.
A Farkas vezette Híd a munka világába program okozta botrány miatt már az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is lépéseket sürget a magyar hatóságoknál. Azonban a Polt Péter vezette ügyészség és a nyomozásra kijelölt Nemzeti Adó- és Vámhivatal a több mint három éve tartó - költségvetési csalás miatt zajló - nyomozás során sem volt képes kihallgatni a fideszes politikust.
2018.12.19 07:48

Azt hiszik, csak vicc a fizetési ajánlatunk

Publikálás dátuma
2018.12.19 07:30
Fotó: Vajda József/Népszava
Fotó: /
Ugyanúgy érvényesülnek az alapvető jogok Magyarországon, mint más hasonló fejlettségű országokban – állítja Székely László ombudsman, akinek jövőre jár le a mandátuma. Folytatásban nem gondolkodik, szerinte fiatalabb személyt kíván a poszt.
Milyen Magyarországon az alapvető jogok helyzete?
Nagyjából ugyanolyan, mint 2013-ban, amikor a feladatot elvállaltam. A hozzánk hasonló fejlettségű országokhoz képest nincs nagy különbség sem a panaszok számában, sem összetételében.

Akkor miért borzasztó a megítélésünk?
Amikor gyerek voltam állandóan a kenyér minősége volt a probléma. Hiába lett egyre jobb, az emberek mindig azt érzékelték, hogy csak rosszabb lesz. A szubjektív érzetet sok minden befolyásolja, nekem viszont objektív statisztikám van. Az ombudsman egyébként nem egyedül felelős azért, hogy a jogállam milyen állapotban van. Sok helyzet van, amiben tehetetlen. Például lehet, hogy a hajléktalanság közterületen élése tilalmának rendszere szubjektíven nekem nem tetszik, de hivatalból semmit sem tudok tenni, mert az Alaptörvény így rendelkezik. Az én egyetlen eszközöm az Alkotmánybírósági akció, de logikailag világos, hogy egy alaptörvényben lévő szabály nem lehet alaptörvény-ellenes. Írt több könyvet a média és a jog kapcsolatáról. Mi a véleménye a frissen megalakult kormányzati médiagólemről?
Nem foglalkoztam ezzel, felelős véleményt nem tudok mondani. Általánosságban tudom mondani: nyilvánvaló, hogy minden jogállamban a sajtó sokszínűsége érték. Hozzánk egyébként nem jött az alapítvánnyal kapcsolatban panasz, de van is kompetensebb szerv erre, például a Médiatanács.

Ők nem vizsgálódhatnak, mert nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítették a sok milliárdos összeolvadást. Nincs hivatalos véleményem. Nem rádiókból és televíziókból informálódom, így nincs teljes rálátásom a magyar sajtó állapotára. Azok a hírportálok amelyeket nézek az interneten, nagyon vegyesek, igyekszem „sokoldalúan tájékozatlan” lenni. Nekem egyébként nagyon hiányzik a Népszabadság és a Magyar Nemzet is. Ez teljesen szubjektív megjegyzés volt. Megéri egyáltalán Magyarországon ombudsmannak lenni? Egy jogászi pályán az, hogy valaki az alapvető jogok biztosa lehet, szakmai kitüntetés. Kevéssé látszik talán közvélemény előtt, de a legfontosabb feladatunk, hogy segítsünk a rászorulókon, ezt pedig szerintem jól oldottuk meg, hiszen rengeteg köszönőlevelet kapunk. Anyagilag viszont már nem vagyok benne biztos, hogy megéri, ma már ugyanis egy minisztériumi főosztályvezető is többet keres, mint egy ombudsman. A mi hivatalunk nagyjából 15 éve marad ki minden bérrendezésből vagy életpályamodellből. Huszonegy betöltetlen státuszunk van, amelynek egy oka van: amikor a pályázó meghallja mennyi lenne a havi fizetése, azt hiszi ez egy vicc és távozik. Gyakorlatilag a Tescóban, árufeltöltőként többet lehet keresni, mint itt egy szakvégzett jogásznak, aki ide jönne ügyintézőnek.

Alig lehet észrevenni, ha szót emelnek egy ügyben.
Évente 7-9 ezer beadványunk van. A 2017-es statisztika alapján a megfogalmazott ajánlásaink több mint 80 százalékát fogadta el a jogalkotó. Kikényszeríteni valóban nem tudunk semmit, így akár az is előfordulhat, hogy elfogadja a jogalkotó az ajánlásunkat, majd nem történik semmi. Az ombudsman eredményessége nem olyan, mint egy közigazgatási szervé, amely ha kell karhatalommal, pénzbüntetéssel ki tudja kényszeríteni, amit elhatározott.

Nem hiányoznak ezek a jogosítványok?
Nem férnének össze az ombudsmani jogvédelem logikájával. Ha szakmailag hiteles, felkészült és a munkáját tisztességgel elvégző ombudsmanról van szó, akkor pusztán a meggyőzés erejének is elégnek kell lenni.

És elég?
Nézze, a 80 százalék nem rossz arány. Egy ombudsmannak az a dolga, hogy tüske legyen a hatalom körme alatt. Ha eldöntjük, hogy Passió játékot játszunk, akkor valakinek Kajafás szerepét is el kell játszani. A hatalom szemében én vagyok Kajafás. Mit tekint a legnagyobb kudarcának?
A miskolci számozott utcák ügyében, a razziaszerű hatósági ellenőrzésekről készült jelentésre kapott reakció. Ez a jelentés több mint egy évig készült, terjedelmes és alapos munka volt. Annyit mondtak rá, hogy ami ott történt lehet jogellenes, de nagyon népszerű a miskolciak körében. Ez szomorú. Jövőre lejár a mandátuma. Elvállalná megint? 61 éves leszek jövőre, nem lenne baj, ha más szemlélettel fiatalabb személy kerülne erre a posztra.

Nem értenek egyet, de nincs eszközük

Hiába kifogásolta Székely László, hogy csak az édesanyáknak jár a diákhitellel kapcsolatos kedvezmény, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint – ahogy arról beszámoltunk – nem indokolt semmilyen módosítás. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának főosztályvezető-helyettese, Szajbély Katalin a tárca álláspontjára reagálva lapunknak azt mondta: az intézmény továbbra sem módosított az álláspontján, de nincsen semmilyen eszközük arra, hogy kikényszerítsék a módosításokat. Szajbély Katalin elmondta, abból indultak ki, hiába az édesanyának jár a kedvezmény, nyilvánvaló: családi költségvetésről is beszélünk. Hiszen – folytatta a szakértő – egy diákhitel tartozás attól függetlenül terheli meg a család költségvetését, hogy melyik szülőnek a tartozása. Az Emmi álláspontja az volt, hogy az intézkedés kifejezetten az édesanyák terheit könnyíti, hiába lehet családtámogatás is, a jogalkotók szerint csak a nőknek járó különleges kedvezmény. Amennyiben – írta a humántárca – adott esetben kiszélesítenék a kedvezményt, az kiüresíthetné azt alaptörvényi rendelkezést, amelyben a nők speciális előnyt kapnak. Szajbély jelezte: továbbra is álláspont-különbség van az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és Kásler Miklós tárcája között.

2018.12.19 07:30
Frissítve: 2018.12.19 07:56