Az igazi baloldaliság a halállal sem múlik - Tisztelet Johan Cruyffnak

Publikálás dátuma
2018.05.13 22:20

Fotó: /
Noha a baloldali elveit profi karrierje során is következetesen képviselő 2 éve elhunyt holland futballegenda gyermekkori lakását egy vagyonért lehetne értékesíteni, a tulajdonos lakáskezelő úgy döntött, tiszteletben tartja a focista emlékét, és a háromszoros aranylabdás focista politikai meggyőződései iránti tiszteletből szegény családoknak adják azt ki, szociális bérlakásként.

Így Cruyff lakásáért csak olyan 2-3 fős családok jelentkezhetnek, amelyeknek az éves családi összjövedelme nem éri el a 36.000 eurót (ez nagyjából a holland átlagjövedelemnek felel meg). A szociális bérlakást 530 euróért bérelheti majd a pályázat nyertese. Az előző években a lakást közösségi szolgálatért cserébe laktak fiatalok, az előző lakók pedig azért költöztek ki, mert elegük lett a Cruyff-legenda által gerjesztett folytonos médiaérdeklődésból.

Cruyff munkáscsaládban nőtt fel, Amszterdam Betondorp kerületében. Édesapjának kis zöldségkereskedése volt, szívinfarktusban korán meghalt, Johan ekkor még csak tizenkét esztendős volt. Férje halála után Cruyff anyja jövedelemkiegészítés céljából takarítónői állást vállalt az Ajax labdarúgóklubban. Johan is itt kezdett hivatalosan focizni, az Ajax-szal hat bajnokságot nyert, mielőtt Barcelonába igazolt.

Betondorpot, a zöldfelületekkel gazdagított panel-lakótelepek egyik korai példáját a 20-as években kifejezetten szegény munkáscsaládok számára építették, ahogyan a neve is mutatja, olcsó anyagokból, elsősorban betonból húzták fel a városrészt. A most kiadásra kerülő lakásból, ami néhány utcára van csupán az Ajax stadionjától, először a sportoló karrierjének emléket állító múzeumot akartak létrehozni, de ezt állítólag maga Cruyff utasította vissza.

Az 1947-es születésű Cruyff, akinek beceneve: "El Flaco" (magyarul: "Vézna") volt, karakán elveket vallott, és azokhoz igyekezett is hű maradni: kijelentette például, hogy soha nem játszana a Real Madridban, mert az Franco tábornok kedvenc csapata, barcelonai évei alatt pedig hangos támogatója volt a republikánus alapokon álló Katalán függetlenségi küzdelemnek, később volt a Katalán válogatott edzője is. Az 1978-as Argentin VB-n pedig annyira fel volt háborodva, hogy a ’74-es torna egyik legjobb játékosaként vissza is utasította a részvételét. Hogy lehet néhány száz méterre egy kínzóközponttól focizni? – kérdezte Cruyff, aki végül távolmaradásával tiltakozott a puccsal hatalomra került véres katonai diktatúra tisztára mosása ellen.

A döntőbe egyébként a házigazda Argentína és Hollandia jutott be. A győztesnek járó trófeát maga Jorge Rafael Videla, a katonai diktatúra vezetője adta át a győztesnek. Cruyff ugyan nem, de a szelleme jelen volt az öltözőben: csapattársai megfogadták, hogy ha nyernek, nem veszik át a trófeát a diktátortól, akinek sokszáz ellenzéki meggyilkolása száradt a lelkén. Cruyff azonban a pályán sem volt ott, és a hollandok végül 3-1-re kikaptak.

Minden idők egyik legjobb irányítója, a holland futball kirakatfigurája, és a totális futball sztárja edzőként is hasonlóan sikeres volt, dolgozott az Ajaxnak és a 90-es évek elején a Barcelonában, ahol létrejött a legendás "Dream Team". 1992-ben BEK-et nyert a csapattal. 

Sikeres edzői pályafutásának egyik vitatott, súrlódásokkal teli pontja, hogy semmilyen szakirányú képzettsége nem volt.

Karrierje végén visszatért Hollandiába. Szívpanaszok miatt az orvosok eltiltották az edzői tevékenységtől.

 Alig öt hónappal azután, hogy bejelentette, tüdőrákban szenved, Johan Cruyff 68 éves korában, 2016-ban meghalt. Az 1991-es szívműtétéig még a kispadon is dohányzó klasszis halála két nappal a véres brüsszeli terrortámadások után is meg tudta rázni a világot. ( forrás: Mérce, Wikipédia, 444.hu) 

Szerző
2018.05.13 22:20

Visszaengedte az idősebb lengyel bírákat a pulpitusra az elnök

Publikálás dátuma
2018.12.18 21:03

Fotó: NurPhoto/ Mateusz Wlodarczyk
Igaz, mérsékelt mozgástere volt: az EU világossá tette, hogy Lengyelország nem tehet meg mindent az "ítélkező tanácsokkal".
Andrzej Duda lengyel elnök jóváhagyta a parlament által korábban megszavazott törvénymódosítást, amely értelmében visszatérhetnek munkahelyükre a legfelsőbb bíróság korábban nyugalmazott tagjai. A törvény eredeti változatát hétfőn az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága felfüggesztette. Az uniós jogállamisági kifogások már korábban is ismertek voltak, és a varsói törvényhozás november végén elfogadta a Duda által most aláírt módosított változatot. A jogszabály korábbi változatának értelmében a 70-ről 65 évre csökkentett nyugdíjkort elért bírák csak a lengyel elnök jóváhagyásával folytathatták volna szolgálatukat. A módosítás hatályba lépésével a júliusban nyugdíjazott 22 bíró államfői jóváhagyás nélkül  visszatérhet munkahelyére, és a módosítás értelmében meg nem szakítottnak tekintik az összes visszatérő bíró, köztük Malgorzata Gersdorf legfelsőbb bírósági elnök megbízatását. Az újonnan beiktatott bírák esetében viszont a nyugdíjkorhatár 65 év lesz, és hosszabbítás egyáltalán nem lehetséges. Az államfő által most aláírt módosítás nem érinti az úgynevezett igazságügyi reform többi előírását, így például azt, hogy a legfelsőbb bíróságnál létrejött az igazságügyi dolgozók által elkövetett kihágásokkal foglalkozó fegyelmi kamara, valamint az úgynevezett rendkívüli panaszokat intéző kamara. Az utóbbi testület akár 20 évre visszamenőleg is felülvizsgálhatja az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit. 
2018.12.18 21:03
Frissítve: 2018.12.18 21:26

Koszovót nem érdeklik a szerb és orosz dörgedelmek, önálló hadsereget akar

Publikálás dátuma
2018.12.18 20:55

Fotó: AFP/
És az EU sem képes pacifikálni a kis balkáni országot.
Sem a nyugat-balkáni régió vezetőinek keddi brüsszeli találkozója, sem az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői ülése nem tudott változtatni azon a patthelyzeten, amely a Szerbia-Koszovó párbeszédben előállt. A pristinai parlament pénteki döntése, a koszovói hadsereg létrehozásának egyhangú megszavazása (a voksolást a szerb kisebbség képviselői bojkottálták) veszélyesen elmérgesítette a két balkáni ország viszonyát. A helyzetet súlyosbítja, hogy miközben az Európai Unió és az azon kívüli európai államok is elítélik a pristinai lépést, sőt a NATO is aggodalmát fejezte ki azonnal a szavazás után, addig Washington támogatja és ösztönzi a koszovói hadsereg felállítását, történelmileg szükségszerű lépésnek nevezve azt. Mindez egyben azt is előrevetíti, hogy az EU-s és amerikai támogatásokból élő ország nem fog visszalépni mindaddig, míg az Egyesült Államokat maga mögött tudhatja. Hogy miért üdvözlendő Washingtonnak a koszovói hadsereg felállítása, leginkább csak az amerikai-orosz mindenre kiterjedő hatalmi versengéssel magyarázható, ugyanis a Szerbia stratégiai partnerének, egyik legfőbb támogatójának számító Oroszország is hevesen ellenzi az pristinaiak egyoldalú döntését. A washingtoni vezetés a szerb árukra kivetett száz százalékos különvámot sem bírálta, nem szorgalmazta annak eltörlését, így az Európai Unió kérése és figyelmeztetése e téren is süket fülekre talált Koszovóban, teljesen kilátástalan helyzetbe sodorva az uniós védnökség alatt zajló, megrekedt szerb-koszovói párbeszédet. Belgrád és Aleksandar Vucic szerb államfő az egyeztetések folytatásának feltételéül a különvámok eltörlését nevezte meg. A koszovói hadsereg kapcsán Belgrád annak a jogi dokumentumnak a felmutatását követeli, amely jogalapot nyújt erre, ugyanis még a Szerbia által el nem ismert ország alkotmánya is úgy rendelkezik, hogy önálló hadsereg létrehozásához kérnie kell és meg kell kapnia a szerbek jóváhagyását. Nos, Pristina nem is kérte azt, Hashim Thaci koszovói elnök pedig leszögezte az ENSZ BT ülésén: a folyamat visszafordíthatatlan, a saját hadsereg megalakítása teljesen normális döntés, már öt éve meg kellett volna hozni. A koszovói elnök szerint a késlekedés annak tudható be, hogy „olyanok jóakaratát várták, akik erre nem mutattak hajlandóságot”. 

Mogherini a célpont

Federica Mogherini, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nem mondható a koszovói nagyközönség kedvencének. Vasárnap, az ENSZ BT és a tegnapi brüsszeli tárgyalások előtti véghajrában több ezer koszovói albán hivatalos Facebook oldalán bírálta a főképviselőt, amiért a koszovói állampolgárok az egyedüliek a Balkánon, akik számára fenntartják az uniós vízumkötelezettséget. Mogherinit rasszistának és szerbpártinak nevezték az elégedetlen koszovóiak.

Témák
Koszovó
2018.12.18 20:55
Frissítve: 2018.12.18 20:56