Történelmet írnának - Megvan az M5S és a Liga kormányprogramja

Publikálás dátuma
2018.05.14 12:59
Luigi Di Maio, az M5S vezetője nyilatkozik, miután a Ligától Matteo Salvinival egyeztetett. Fotó: Andrea Ronchini / NurPhoto
Fotó: /
Az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a Liga készen áll bemutatni az államfőnek a két párt kormányprogramját és miniszteri névsorát, miközben az utolsó pillanatig egyeztetnek a közös miniszterelnök személyéről - jelentette az olasz sajtó alapján az MTI. Feltétel nélküli alapjövedelem és migránsozás is szerepel programjukban - úgy érzik, történelmet írnak.

Luigi Di Maio, az M5S, és Matteo Salvini, a Liga vezetője egész hétvégén Milánóban egyeztetett a születendő M5S-Liga kormányprogram részleteiről. Matteo Salvini úgy nyilatkozott: készen állnak az államfővel találkozni. Luigi Di Maio kijelentette, a két párt történelmet ír, ezért időigényes a közös program megalkotása. Az eddig ismert ütemezés szerint a két párt hétfőn további találkozókat tart, majd a késő délutáni órákban Sergio Mattarella államfő fogadja a Di Maio és Salvini vezette delegációkat a kormányprogram, a miniszterelnök és a miniszteri névsor bemutatására.

Az olasz sajtóban megjelent vázlatok szerint az M5S és a Liga húszpontos kormánycsomagot állított össze, amelyben a Liga által ígért adóreform, valamint az M5S által tervezett állampolgári jogon járó alapjövedelem bevezetése is szerepel. A két párt Európa-párti politikára kötelezi el magát és ezzel egy időben a Moszkvával való kapcsolatok erősítésére. Kiemelt pontja az M5S-Liga közös programjának a nyugdíjreform, a nemzet- és a közbiztonság, és az olaszországi mecsetépítési engedélyek szigorítása. A kormányprogram az EU menekültügyi kérdéseit szabályozó dublini rendelet felülvizsgálatát szorgalmazza, az Olaszországban tartózkodó menedékkérők kötelező európai áthelyezését, és mindenekelőtt azt, hogy az eddig az Olaszországban a befogadásra fordított forrásokat a római kormány az illegális bevándorlók kiutasítására költse. A Liga ezen kívül az olaszországi menekülttáborok rendszerének átalakítását javasolja.

Sajtóinformációk szerint Luigi Di Maio és Matteo Salvini is lemondott miniszterelnöki ambícióiról. Di Maio a külügyminisztériumot vagy a munkaügyi és jóléti minisztériumot foglalhatná el a párt szorgalmazta alapjövedelem bevezetése miatt, Salvini pedig a belügyminiszteri székre pályázik. Az olasz sajtó szerint továbbra sincsen végleges megállapodás a közös miniszterelnök személyéről, aki Luigi di Maio szavai szerint elismert politikus és nem szakértő lesz.

Az M5S és a Liga csütörtökön jelentette be, hogy kormányt alakítanak. Az államfő ezért felfüggesztette a szakértői kormány kinevezését, amellyel a március 4-i parlamenti választások óta eredménytelen kormányalakítást akarta lezárni

Szerző
2018.05.14 12:59

Visszaengedte az idősebb lengyel bírákat a pulpitusra az elnök

Publikálás dátuma
2018.12.18 21:03

Fotó: NurPhoto/ Mateusz Wlodarczyk
Igaz, mérsékelt mozgástere volt: az EU világossá tette, hogy Lengyelország nem tehet meg mindent az "ítélkező tanácsokkal".
Andrzej Duda lengyel elnök jóváhagyta a parlament által korábban megszavazott törvénymódosítást, amely értelmében visszatérhetnek munkahelyükre a legfelsőbb bíróság korábban nyugalmazott tagjai. A törvény eredeti változatát hétfőn az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága felfüggesztette. Az uniós jogállamisági kifogások már korábban is ismertek voltak, és a varsói törvényhozás november végén elfogadta a Duda által most aláírt módosított változatot. A jogszabály korábbi változatának értelmében a 70-ről 65 évre csökkentett nyugdíjkort elért bírák csak a lengyel elnök jóváhagyásával folytathatták volna szolgálatukat. A módosítás hatályba lépésével a júliusban nyugdíjazott 22 bíró államfői jóváhagyás nélkül  visszatérhet munkahelyére, és a módosítás értelmében meg nem szakítottnak tekintik az összes visszatérő bíró, köztük Malgorzata Gersdorf legfelsőbb bírósági elnök megbízatását. Az újonnan beiktatott bírák esetében viszont a nyugdíjkorhatár 65 év lesz, és hosszabbítás egyáltalán nem lehetséges. Az államfő által most aláírt módosítás nem érinti az úgynevezett igazságügyi reform többi előírását, így például azt, hogy a legfelsőbb bíróságnál létrejött az igazságügyi dolgozók által elkövetett kihágásokkal foglalkozó fegyelmi kamara, valamint az úgynevezett rendkívüli panaszokat intéző kamara. Az utóbbi testület akár 20 évre visszamenőleg is felülvizsgálhatja az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit. 
2018.12.18 21:03
Frissítve: 2018.12.18 21:26

Koszovót nem érdeklik a szerb és orosz dörgedelmek, önálló hadsereget akar

Publikálás dátuma
2018.12.18 20:55

Fotó: AFP/
És az EU sem képes pacifikálni a kis balkáni országot.
Sem a nyugat-balkáni régió vezetőinek keddi brüsszeli találkozója, sem az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői ülése nem tudott változtatni azon a patthelyzeten, amely a Szerbia-Koszovó párbeszédben előállt. A pristinai parlament pénteki döntése, a koszovói hadsereg létrehozásának egyhangú megszavazása (a voksolást a szerb kisebbség képviselői bojkottálták) veszélyesen elmérgesítette a két balkáni ország viszonyát. A helyzetet súlyosbítja, hogy miközben az Európai Unió és az azon kívüli európai államok is elítélik a pristinai lépést, sőt a NATO is aggodalmát fejezte ki azonnal a szavazás után, addig Washington támogatja és ösztönzi a koszovói hadsereg felállítását, történelmileg szükségszerű lépésnek nevezve azt. Mindez egyben azt is előrevetíti, hogy az EU-s és amerikai támogatásokból élő ország nem fog visszalépni mindaddig, míg az Egyesült Államokat maga mögött tudhatja. Hogy miért üdvözlendő Washingtonnak a koszovói hadsereg felállítása, leginkább csak az amerikai-orosz mindenre kiterjedő hatalmi versengéssel magyarázható, ugyanis a Szerbia stratégiai partnerének, egyik legfőbb támogatójának számító Oroszország is hevesen ellenzi az pristinaiak egyoldalú döntését. A washingtoni vezetés a szerb árukra kivetett száz százalékos különvámot sem bírálta, nem szorgalmazta annak eltörlését, így az Európai Unió kérése és figyelmeztetése e téren is süket fülekre talált Koszovóban, teljesen kilátástalan helyzetbe sodorva az uniós védnökség alatt zajló, megrekedt szerb-koszovói párbeszédet. Belgrád és Aleksandar Vucic szerb államfő az egyeztetések folytatásának feltételéül a különvámok eltörlését nevezte meg. A koszovói hadsereg kapcsán Belgrád annak a jogi dokumentumnak a felmutatását követeli, amely jogalapot nyújt erre, ugyanis még a Szerbia által el nem ismert ország alkotmánya is úgy rendelkezik, hogy önálló hadsereg létrehozásához kérnie kell és meg kell kapnia a szerbek jóváhagyását. Nos, Pristina nem is kérte azt, Hashim Thaci koszovói elnök pedig leszögezte az ENSZ BT ülésén: a folyamat visszafordíthatatlan, a saját hadsereg megalakítása teljesen normális döntés, már öt éve meg kellett volna hozni. A koszovói elnök szerint a késlekedés annak tudható be, hogy „olyanok jóakaratát várták, akik erre nem mutattak hajlandóságot”. 

Mogherini a célpont

Federica Mogherini, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nem mondható a koszovói nagyközönség kedvencének. Vasárnap, az ENSZ BT és a tegnapi brüsszeli tárgyalások előtti véghajrában több ezer koszovói albán hivatalos Facebook oldalán bírálta a főképviselőt, amiért a koszovói állampolgárok az egyedüliek a Balkánon, akik számára fenntartják az uniós vízumkötelezettséget. Mogherinit rasszistának és szerbpártinak nevezték az elégedetlen koszovóiak.

Témák
Koszovó
2018.12.18 20:55
Frissítve: 2018.12.18 20:56