Hszian’er, a mantrázó robot

Publikálás dátuma
2018.05.15 07:14

Fotó: /

Kína két vezető technológiai cége megállapodást írt alá a pekingi Lungcsüan (Sárkányforrás) nevű templommal az intézményben szolgáló robotszerzetes bölcsességének gazdagításáról. A híres templom a Liao-dinasztia (907-1125) idején épült, és tíz éve közössége arra szánta el magát, hogy a kor új eszközeit is a buddhizmus, a hagyományos kínai kultúra szolgálatába állítja. Egyébként köztudottan az ország egyik legképzettebb szerzetesi közössége él és dolgozik a falai között, melynek tagjai jelentős kutatói munkát is végeznek - írja az erdekesvilag.hu.

A templom azt szeretné, ha korszerű mesterséges intelligenciával látnák el a Hszian’er nevű robotot – jelentette be Hsziantu mester, a buddhista intézmény mesterséges intelligencia és információs technológiai kutatócsoportjának vezetője az 5. Kínai Robotop csúcstalálkozón.

A csoport önállóan, 2015-ben alkotta meg a 60 centiméter magas robotszerzetest, amely képes mantrákat mondani és a buddhista tanításokkal kapcsolatos alapvető kérdésekre válaszolni. A sárgaköpenyes robotnak azóta már 1,37 millió rajongója van, és naponta mintegy százezer ember kínai és angol nyelvű írásos és hangüzeneteire válaszol a WeChat mikroblogon. A legtöbb kérdést Hszian’er a szerelemről, a stresszről, a haragról, és az élet zűrzavarairól kapja.

A templom most azt tervezi, hogy létrehoznak egy széles adatbázist a robotnak feltett kérdésekből és válaszokból, az iFlytek cég segítségével javítják a robotszerzetes nyelvi képességeit, a Tencent cég pedig a robot adatfeldolgozó funkcióit erősíti. A fejlesztéssel egy harmadik generációs Hszian’ert hoznak létre.

Szerző
2018.05.15 07:14

Csak ott javították ki a járdát, ahol lefestették a kétfarkúak

Publikálás dátuma
2018.08.21 10:28

Fotó: Facebook/ Magyar Kétfarkú Kutya Párt
A többi repedés maradt, azok nem voltak színesek.
Azonnal szedjétek fel, ami színes! A többi maradhat széttörve” – címmel tett közzé egy albumot a Kétfarkú Kutyapárt a Facebook-oldalán, hozzátéve, hogy a fotók „a fehérvári önkormányzat mérhetetlen intelligenciáját mutatják be”. A Kétfarkú Kutyapárt ugyanis színesre pingálta Székesfehérváron a repedező járda egy részét. Erre reagálva feltörették és sötétebb aszfalttal kijavították a színesre festett részeket, ám a nem sokkal távolabb található, de nem kifestett repedések maradtak.
2018.08.21 10:28
Frissítve: 2018.08.21 10:28

Ha sokat eszel belőle, korábban halsz. Ha keveset, akkor is.

Publikálás dátuma
2018.08.21 09:50

Fotó: Shutterstock/
A szénhidrátban túl magas, de a túl alacsony étrend is korábbra időzíti a halált, állítja a Lancet című folyóiratban megjelent új tanulmány.
Nyolc nagyszabású tanulmányt fésültek össze a kutatók, és arra jutottak, hogy aki egészségesen akar élni, annak étrendjében szénhidrátnak igenis lenni kell - csak éppen mérsékelt mennyiségben. Az étrend teljes kalóriamennyiségét nézve akkor van baj, ha 40 százaléknyi szénhidrátnál kisebb vagy a 70 százaléknyinál nagyobb az arány. A következmény pedig az, hogy megugrik a korai halálozás kockázata.
Ugyanakkor nem minden szénhidrátban szegény étrend egyforma. Azoknak, akik szénhidrát helyett több húst - bárányt, baromfit, marhahúst -, vajat, sajtot és zsírt fogyasztanak, nagyobb a halálozási kockázata, mint azoknak, akik fehérje- és zsírszükségletüket olyan növényi alapú élelmiszerekből nyerik, mint az avokádó, a diófélék és a hüvelyesek. Emlékeztetőül: az olyan népszerű súlycsökkentő diéták, mint az Atkins és a Dukan jelentős mennyiségű húsfélét tartalmaznak. 
A kutatók hangsúlyozták, hogy az Észak-Amerikában és Európában is elterjedt, húsokban gazdag, szénhidrátban szegény étrend megrövidítheti az élettartamot, ezért kerülendő. Ehelyett ha valaki kevés szénhidrátot vinne be, akkor növényi alapú zsírokban és fehérjékben erősítsen - így hosszú, egészséges öregkorra számíthat.
A harvardi kardiológus és táplálkozás-szakértő Sara Seidelmann a The Guardian brit napilapnak elmondta: 
"a kutatócsoport jelentős munkát tett le az asztalra, és alapos választ adott a kérdésre, nem csupán egy képet villantott fel".
Hozzátette: miközben az étkezés előkelő helyet foglal el mindenkinél, elég nagy a zavar a fejekben azzal kapcsolatban, hogy mit is kellene enni. 
"Nap mint nap megjelenik egy tanulmány, az egyik azt állítja, hogy a szénhidrátban gazdag étrend jobb, a másik pedig, hogy a szénhidrátban szegény a jobb"
- mutatott rá.
 Az alacsony szénhidráttartalmú étrendet a magas szénhidráttartalmúval direkt módon nem lehet összehasonlítani, mivel ahhoz hosszú évekig tartó vizsgálatra lenne szükség, és az emberek hosszú ideig nem tudják magukat egyfajta étrendhez kötni. 
A kutatók ezért több mint 15 ezer 400, 45 és 64 év közötti embert vizsgáltak. A résztvevők négy különböző társadalmi-gazdasági hátterű, amerikai közösségből származtak. Kérdőíveken válaszoltak az étkezési szokásaikkal kapcsolatos kérdésekre két alkalommal az adatfelvételek között hat év telt el. Egészségi állapotukat 25 éven át figyelték meg, és az eredményeket esetleg befolyásoló körülményeket, mint a dohányzás, jövedelem és cukorbetegség is figyelembe vették. Az eredményeket hozzáadták a világ más tájain végzett hét további megfigyeléses tanulmány adataihoz, így már összesen több mint 430 ezer ember adatait elemezhették.
Megállapították, hogy azok az 50 évesek, akik mérsékelt mennyiségű szénhidrátot fogyasztottak, és az energiabevitelük fele szénhidrátból állt, további 33 évre számíthattak, ami négy évvel hosszabb volt azokénál, akik szénhidrátban szegény étrenden éltek, és egy évvel hosszabb azokénál, akik magas szénhidráttartalmú ételeket ettek.
A szerzők hangsúlyozták, hogy a tanulmány természete miatt nem bizonyíthatóak az okok és hatások. Ugyanakkor emlékeztettek arra, hogy a nyugati típusú étrenden élők, akik nagyon kevés szénhidrátot esznek, gyakran fogyasztanak kevesebb zöldséget, gyümölcsöt és gabonaféléket, és esznek több állati fehérjét és zsírt. Ezek az állati termékek pedig gyulladásokat idézhetnek elő, gyorsítják a biológiai öregedést, az oxidatív stresszt, és hozzájárulhatnak az idő előtti halálozás kockázatának növekedéséhez.
A magas szénhidrátfogyasztás gyakori Ázsiában és a szegényebb országokban, ahol például sok fehér rizst fogyasztanak. Ezek hozzájárulnak a krónikusan magas glikémiás terheléshez és az anyagcsere romlásához.
Walter Willett, a tanulmány társszerzője, a Harvard Egyetem T. H. Chan Közegészségügyi Iskolájának epidemiológus és táplálkozás professzora szerint a túl sok és a túl kevés szénhidrátbevitel is káros lehet, de leginkább az számít, hogy milyen típusú zsírt, proteint és szénhidrátot fogyasztunk. Seidelmann hozzátette: a szénhidrátban szegény diéta, ami általában húsalapú, azért népszerű, mert rövid távon jól működik. A kutató azonban leszögezte: minél több növényi alapú ételt fogyasztunk, annál alacsonyabb a korai halálozás kockázata.
2018.08.21 09:50
Frissítve: 2018.08.21 09:51