Első kapavágás Pakson, és küzdünk az uniós támogatásokért

Publikálás dátuma
2018.05.16 07:00
BIZAKODÁS Süli János a legtöbb függőben levő kérdés megoldását az időre bízza FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /
Majd' két évvel eltolták az új atomerőművek átadását, bővül a külgazdasági és külügyminisztérium feladatköre - derült ki a tegnapi miniszteri meghallgatásokon.

Néhány héten belül egy alállomás létesítésével megteszik a Paks 2-es beruházás első kapavágását – közölte tegnapi parlamenti meghallgatásairól távoztában lapunkkal Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli – jelenleg ügyvezető – miniszter. Emellett – a sikertelen első kör után – az első irodaépület megépítése elől is elhárultak a hivatali akadályok. Az erőműblokkok kialakítására vonatkozó létesítési engedély viszont csak 2020-ra születhet meg. Előadásaiban megismételte: az uniós engedélyeztetés miatt a két, egyenként 1200 megawattos nukleáris blokk átadási időpontjára vonatkozó határidőt 22 hónappal, 2026-ra, illetve 2027-re módosították (szerinte ez nem csúszás). Idén is várhatóak kifizetések az orosz állami kivitelező felé, ám ennek mértékét és módját nem kívánta megbecsülni. Azt, hogy eme, orosz állami hitelből állt tételeket az eddigiekhez hasonlóan más, olcsóbb forrásokkal kiváltjuk-e, szintén az adott helyzet dönti majd el – tette hozzá.

A meghallgatásokon szokásához híven védte a beruházást az ezúttal kevéssé vérmes ellenzéki kritikáktól. Amikor aktuálissá válik, szerinte a nagy aktivitású hulladékok végleges tárolása is megoldódik. A már kiégett kazettákat – ideiglenesen, de akár több évtizedig is - a paksi telephelyen őrzik. A végleges elhelyezés tekintetében Boda térségében végeznek kutatásokat. Ugyanakkor a jövőben a kazetták más típusú hasznosítása se kizárt. Süli János kérdésünkre rögzítette: az új tárca szervezetében nem tervez személyi változtatásokat.

Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt költségvetési bizottság előtti, alig hallható, mégis monstre hosszúságú meghallgatásán kiderült: a parlamenti államtitkári posztra Fónagy Jánost kérte fel. A fideszes politikusveterán az előző ciklusban a megszűnő Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál (NFM) töltött be hasonló posztot. A vagyonpolitikáért Juhász Edit felel majd, aki Bártfai-Mager Andrea előző munkahelyén, az NFM-hez tartozó postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztosságon helyettes államtitkárként a közmű- és pénzügyi szolgáltatás ágazatszabályozási és koordinációs ügyeiért felelt. Mostantól pedig a koordinációt Czepek Gábor, az NFM eddigi közigazgatási államtitkára végzi.

A jelölt mindezeken túl alapvetően megismételte az általa hétfőn elmondottakat, kissé több hangsúlyt helyezve a nemzeti vagyon kezelését illető terveire és kevéssé ecsetelve az egyes állami vállalatok felügyelete tekintetében kormánybiztosként elért sikereit. Ugyanakkor a képviselők unszolásra se kívánt semminemű felelősséget vállalni a lakásán működő, volt férjéhez és gyermekeihez köthető cégtemető ügyében. Annak kapcsán, hogy az egyik fiukhoz köthető céget egy takarékszövetkezet hitelezi, miközben a miniszter e területet is felügyelte, leszögezte: a takarékszövetkezetek működésére nincs semminemű, összeférhetetlenséget felvető ráhatása. Úgyszintén nem érzi se összeférhetetlennek, se fárasztónak a számos állami társaság – vagy épp a Mol – vezetői testületeiben betöltött tisztségeit.

Új feladatokkal bővül a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) hatásköre - derült ki az Országgyűlés gazdasági bizottságának keddi ülésén, ahol Szijjártó Péter miniszterjelöltet hallgatták meg a képviselők, kiemelten a testület illetékességébe tartozó területekről. Az már korábban kiszivárgott, hogy a külföldi hírszerzést folytató Információs Hivatalt is a külügyi tárca vezetője felügyeli. (Ennek részleteit a nemzetbiztonsági bizottság vitatta meg.) Az azonban újdonság, hogy a gazdaságstratégia egyik legfontosabb területe is a régi-új miniszter alá fog tartozni, ugyanis a tárca folytatja majd a jövőben a nemzetközi energetikai tárgyalásokat. Ugyancsak kibővül a feladatkörük a határon átnyúló, úgynevezett Interreg vállalkozásokkal való foglalkozással, valamint az űrkutatással is.

A bizottság ellenzéki tagjai felszólalásaikban elismerték, hogy az elmúlt nyolc esztendő legnagyobb sikerei a külgazdasághoz fűződtek: nemcsak az export ért el rekordokat, hanem a külkereskedelmi mérleg aktívuma is. Közismert tény, hogy ez elsősorban a Magyarországon működő autógyáraknak köszönhető. A miniszter szerint az a vád, hogy ennek az iparágnak a tevékenysége főleg összeszerelő tevékenységből adódik, nem teljesen megalapozott, s arra hivatkozott, hogy egyre több multinacionális cég szolgáltató, illetve kutató-fejlesztő részlegét hozza Magyarországra, így növekszik a magyar hozzáadott érték aránya. Ellenzéki képviselők ugyanakkor szóvá tették, hogy a magyar kormány olyan, nálunk működő társaságoknak nyújt vissza nem fizetendő támogatást a magyar költségvetésből, amelyek végeredményben luxuscikkeket állítanak elő.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy - az égető munkaerőhiányra tekintettel - már nem az új munkahelyek létesítését honorálják a támogatások, kedvezmények révén, hanem azt, ha egy cég olyan beruházást hajt végre, ahol nem csökkennek az álláshelyek. Annak is kötelezően előírják, hogy a magyar beszállítók arányának minimálisan mekkora mértéket kell elérnie. Erre példaként megemlítette a miniszter, hogy a 76 stratégiai partner cégnél a megállapodások megkötése óta 19 ezer új munkahely létesült, miközben a hazai beszállítók aránya 55-ről 61 százalékra növekedett. Ugyanakkor álláspontja szerint korszerű összeszerelő üzemeket működtetni nem szégyen, hiszen az autóiparban közvetlenül 175 ezer embert foglalkoztattak. Utalt arra is, hogy egyre nehezebb új beruházásokat megszerezni, mert a pályázók világ egyre több országából várják a befektetőket, a verseny tehát fokozódik.

Varga: küzdünk az uniós támogatásokért

A magyar gazdaság teljesítménye 4,4 százalékkal növekedett 2018 első negyedévében a tavalyi év azonos időszakához képest, felülmúlva ezzel a 4,2 százalékos piaci várakozást - így vezette fel meghallgatását a gazdasági bizottság előtt Varga Mihály pénzügyminiszter-jelölt, aki egyidejűleg a miniszterelnök-helyettesi posztnak is várományosa. Bejelentette, hogy adóemelést nem terveznek, bár a Jobbik a bankoknál ilyesmit javasolt a pénzintézetek kiváló tavalyi eredményei miatt. A cafeteria adókulcsai is maradnak. Az uniós következő gazdasági ciklusának előzetes számai Magyarország számára elfogadhatatlanok, különösen az agrártámogatások 16, és a kohéziós támogatás 10 százalékpontos lefaragása. Magyarország azzal vigasztalódik, hogy egy sor nyugat-európai ország is elégedetlen. A kamarai törvény nem változik, de Varga Mihály is elismerte, hogy a vállalkozások számára a regisztrációs díjukért több szolgáltatást kellene nyújtani. A tárcája összetételéről később nyilatkozik a miniszter, két poszton ígért változást.

Magyarország függő gazdaság - vélekedtek az ellenzéki képviselők, hiszen már a külföldön dolgozó magyarok százezres tömegének hazautalásait sem lehet figyelmen kívül hagyni. Bár voltak olyan ötletek, hogy a kivándoroltak helyét ukrán, pakisztáni, esetleg kínai vendégmunkásokkal töltsék fel - a miniszter szerint ez nem járható út, ő még mindig a belső mobilitáshoz fűződő támogatásoktól vár csodákat. Szijjártó Péter megvédte a sokat bírált, külföldi magánkézben lévő kereskedőház-hálózatot, elismerte hogy működésük milliárdokba került, de mégis hasznosnak tekintette ezeket. Ugyancsak hitet tett amellett, hogy az Eximbanknak fontos szerepe van a kkv-k hitelezésében, amit egyébként tagadnak. A Budapest-Belgrád vasútvonal építéséről azt mondta, hogy még három közbeszerzési pályázat elbírálása folyik. Továbbra is négy államtitkár lesz a KKM-ben, az eddigiek közül Mikola István és Íjgyártó István távozik, nagykövetek lesznek, Menczer Tamás eddigi külügyi szóvivő és Sztáray Péter pedig a magyar NATO-nagyköveti posztról érkezik.

A bizottságok kormánypárti többségének támogató szavazatai nyomán eljövendő posztjukra mindannyian alkalmasnak találtattak.

Kancellárból helyettes államtitkár
Az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak nevezett gigatárca miniszteri várományosa, Palkovics László tegnap a vállalkozásfejlesztési bizottságban ismételte meg hétfői kiselőadását. Újdonságként annyi derült ki, hogy a személyesen általa irányított tudás- és innovációmenedzsment-államtitkárság utóbbi területért felelős helyettes államtitkára Szigeti Ádám - az Óbudai Egyetem eddigi kancellárja, korábban pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatási kutatás-fejlesztési főosztályvezetője - lesz. A szak- és felnőttképzésért hasonló poszton Pölöskei Gáborné, Áder János köztársasági elnök húga felel majd.

Szerző
Témák
Paks
2018.05.16 07:00

Újabb haladékot adna az online pénztárgép alkalmazására a kormány

Publikálás dátuma
2018.12.12 16:50

Fotó: / Vajda József
Az idén év végi határidőt 2019. december 31-ig hosszabbítaná meg az NGM.
Az elmúlt években rendre felmentést kaptak a közösségi közlekedési szolgáltatók az online pénztárgép rendeletnek megfelelő pénztárgépek alkalmazása alól, és ez nem lesz másként jövőre sem: egy jogszabálytervezet alapján az idén év végi határidőt 2019. december 31-ig hosszabbítaná meg a Nemzetgazdasági Minisztérium – írja az mfor.hu. A tervezetben olvasható indoklás szerint a közösségi közlekedési szolgáltatást nyújtó adóalanyok jogszabályi felhatalmazás alapján jelenleg még az online pénztárgép rendeletnek meg nem felelő pénztárgépeket üzemeltetnek. Annak biztosítása érdekében, hogy ezek az adóalanyok is áttérhessenek az új, korszerű készülékekre,
„szükséges a megfelelő felkészülési időt biztosítani, ezért a régi gépek üzemeltethetőségére vonatkozó határidő egy évvel történő meghosszabbítása indokolt”.
Ugyanezzel a szöveggel halasztják már évek óta az átállást ebben az adóalanyi körben – teszi hozzá a portál.
2018.12.12 16:50

A magyarok már így is 2,7 órával többet dolgoznak, mint az EU-átlag

Publikálás dátuma
2018.12.12 13:57
Képünk illusztráció
Fotó: / Molnár Ádám
Miközben a kormány a rabszolgatörvénnyel egyértelműen a magyar munkavállalók munkaóráit igyekszik növelni, addig Nyugat-Európában évtizedek óta változatlan trend a ledolgozott munkaidő fokozatos csökkenése.
Az Európai Unió átlagában a 2008-as 37,8 óráról 2017-re 37,1 órára csökkent a munkával töltött heti óraszám a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében. Tíz év alatt tehát 42 perccel csökkent a heti átlagos munkaidő – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.  A magyarországi átlag is csökkent 2008-2017 között 18 perccel: 40,1 óráról 39,8 órára. A csökkenés azonban csak 2011-ig volt folyamatos - ekkor 39,4 óra volt az átlagosan ledolgozott heti munkaóraszám -, majd 2012 és 2014 között kissé nőtt - 39,8 órára, azóta lényegében stagnál. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kormány 2012-ben alkotta meg az új Munka törvénykönyvét, amellyel az addigi évi 200 órás túlóraszámot 250-re emelte: ez nőne januártól 400 órára. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar munkavállaló már 2017-ben is 2,7 órával többet dolgozott, mint egy átlagos uniós munkavállaló.  Igaz, a magyarok a cseh és lengyel társaiknál még jobb helyzetben vannak: előbbieknél hetente 24, utóbbiaknál 48 perccel kell kevesebbet teljesíteniük. A németországi átlagos heti munkaidő ugyanakkor 35 óra, az unió egészét jellemző átlagérték pedig kereken 37 óra. Vagyis keleten többet dolgoznak, mint nyugaton. A rabszolgatörvény elfogadását követően azonban - a túlóráknak köszönhetően -  a magyar munkavállalók dolgozhatnak majd a legtöbbet a visegrádi térségben. 
Szerző
2018.12.12 13:57
Frissítve: 2018.12.12 14:09