Csúszás az energiahatékonyságban

Publikálás dátuma
2018.05.17 07:21
Illusztráció - AFP fotó
Fotó: /

Összesen 12,25 Petajoule (PJ) halmozott energiamegtakarítást ért el az ország 2014-2016 között, miközben az uniós kötelezettségeinken alapuló IV. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv szerint 16,37 PJ-t kellett volna elérni – hívja fel a figyelmet a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Kft. Miközben tehát a 2020-ig terjedő program végrehajtásában máris csúszásba kerültünk, Magyarország változatlanul pazarol: egységnyi termék előállításához az EU-28 átlagánál 86 százalékkal több energiát használunk fel. Pedig az American Council for Energy Efficient Economy MEHI-idézte tanulmánya szerint energiahatékonysággal egységnyi energia harmadannyiból takarítható meg, mint amennyibe egy ugyanekkora igényt kielégítő erőmű megépítése kerül.

A hatékonysági beruházások pörgetik a gazdaságot és csökkentik az energiatermeléssel járó környezetszennyezést is. Miközben a főbb ágak közül a legtöbb energiát, a közlekedést és az ipart is megelőzve, 33 százalékkal a lakosság fogyasztja el, az elmúlt évtized során pont e kör hatékonysága javult a legkevésbé. A MEHI megfelelő beruházások révén a háztartások által elfogyasztott energia 40-50 százalékát megtakaríthatónak tartja.

Habár Magyarországon a helyzet javítására léteznek különböző állami programok, azok a szükségesnél jóval kevesebb épületfelújításhoz használhatóak fel. Ráadásul hiányzik közöttük az összhang és az igénylés menete is kevéssé érzékeny a konkrét helyzetekre. A MEHI szerint méltánytalanul visszaszorultak az úgynevezett Esco-típusú beruházások is, melyek során a megrendelő az elért megtakarításból törleszti a beruházás árát. (Megjegyzendő: e tárgyban az elmúlt évek során néhány igencsak balul elsült megbízásra derült fény.) Az intézet üdvözli az Eurostat döntését, ami elhárítja a közintézmények ilyen típusú beruházásai előli akadályokat.

Szerző
2018.05.17 07:21

Újabb haladékot adna az online pénztárgép alkalmazására a kormány

Publikálás dátuma
2018.12.12 16:50

Fotó: / Vajda József
Az idén év végi határidőt 2019. december 31-ig hosszabbítaná meg az NGM.
Az elmúlt években rendre felmentést kaptak a közösségi közlekedési szolgáltatók az online pénztárgép rendeletnek megfelelő pénztárgépek alkalmazása alól, és ez nem lesz másként jövőre sem: egy jogszabálytervezet alapján az idén év végi határidőt 2019. december 31-ig hosszabbítaná meg a Nemzetgazdasági Minisztérium – írja az mfor.hu. A tervezetben olvasható indoklás szerint a közösségi közlekedési szolgáltatást nyújtó adóalanyok jogszabályi felhatalmazás alapján jelenleg még az online pénztárgép rendeletnek meg nem felelő pénztárgépeket üzemeltetnek. Annak biztosítása érdekében, hogy ezek az adóalanyok is áttérhessenek az új, korszerű készülékekre,
„szükséges a megfelelő felkészülési időt biztosítani, ezért a régi gépek üzemeltethetőségére vonatkozó határidő egy évvel történő meghosszabbítása indokolt”.
Ugyanezzel a szöveggel halasztják már évek óta az átállást ebben az adóalanyi körben – teszi hozzá a portál.
2018.12.12 16:50

A magyarok már így is 2,7 órával többet dolgoznak, mint az EU-átlag

Publikálás dátuma
2018.12.12 13:57
Képünk illusztráció
Fotó: / Molnár Ádám
Miközben a kormány a rabszolgatörvénnyel egyértelműen a magyar munkavállalók munkaóráit igyekszik növelni, addig Nyugat-Európában évtizedek óta változatlan trend a ledolgozott munkaidő fokozatos csökkenése.
Az Európai Unió átlagában a 2008-as 37,8 óráról 2017-re 37,1 órára csökkent a munkával töltött heti óraszám a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében. Tíz év alatt tehát 42 perccel csökkent a heti átlagos munkaidő – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.  A magyarországi átlag is csökkent 2008-2017 között 18 perccel: 40,1 óráról 39,8 órára. A csökkenés azonban csak 2011-ig volt folyamatos - ekkor 39,4 óra volt az átlagosan ledolgozott heti munkaóraszám -, majd 2012 és 2014 között kissé nőtt - 39,8 órára, azóta lényegében stagnál. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kormány 2012-ben alkotta meg az új Munka törvénykönyvét, amellyel az addigi évi 200 órás túlóraszámot 250-re emelte: ez nőne januártól 400 órára. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar munkavállaló már 2017-ben is 2,7 órával többet dolgozott, mint egy átlagos uniós munkavállaló.  Igaz, a magyarok a cseh és lengyel társaiknál még jobb helyzetben vannak: előbbieknél hetente 24, utóbbiaknál 48 perccel kell kevesebbet teljesíteniük. A németországi átlagos heti munkaidő ugyanakkor 35 óra, az unió egészét jellemző átlagérték pedig kereken 37 óra. Vagyis keleten többet dolgoznak, mint nyugaton. A rabszolgatörvény elfogadását követően azonban - a túlóráknak köszönhetően -  a magyar munkavállalók dolgozhatnak majd a legtöbbet a visegrádi térségben. 
Szerző
2018.12.12 13:57
Frissítve: 2018.12.12 14:09