Adatvédelmi hiátusok - Sokba fog kerülni

Publikálás dátuma
2018.05.17 07:20
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke törvényi felhatalmazás híján átmenetileg ombudsm
Fotó: /
Egyre nyilvánvalóbb, hogy nem lesz meg határidőre az uniós adatvédelmi rendelet alkalmazásához szükséges magyar törvénymódosítás. Ígéret sincs rá.

Miközben a nagyobb cégek rohamtempóban igyekeznek elvégezni a pár nap múlva életbelépő európai uniós adatvédelmi rendelet miatt szükséges módosításokat, addig a kisebb cégek – tévesen - úgy gondolják, az egész egyáltalán nem is vonatkozik rájuk. Őket nyilvánvalóan az sem zavarja, hogy a GDPR (General Data Protection Regulation) alkalmazásához szükséges magyar jogszabályok sem születtek még meg, és egyre inkább úgy tűnik, hogy a május 25-i határidőig nem is fognak. „A törvényjavaslatok benyújtásáról az új kormány fog dönteni” – ezt a választ kaptuk az Igazságügyi Minisztériumtól, amikor azt szerettük volna megtudni: mikor nyújtják be a parlamentnek az adatvédelmi hatóságot kijelölő törvénymódosítást, illetve mire számíthatnak a cégek, ha ők sem végzik el határidőig a szükséges változtatásokat. Az új kormány tagjai pénteken teszik le a hivatali esküt, de kérdés: az adatvédelmet tartják-e olyan sürgős kérdésnek, mint például a Stop Sorost.

Az idő mindenképpen sürget, mivel az uniós rendelet értelmében a tagállamoknak május 25-ig ki kell jelölniük egy nemzeti adatvédelmi hatóságot. Ehhez kétharmados törvénymódosításra van szükség, ami nélkül hiába létezik hazánkban évek óta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), jövő péntektől nem tud majd eljárni adatvédelmi ügyekben. Az adatvédelmi előírások megsértése ugyanakkor a GDPR értelmében minden eddiginél nagyobb – akár 20 millió eurós vagy az árbevétel 4 százalékáig terjedő – bírságot vonhat maga után.

Az Európai Unió még 2016-ban fogadta el a GDPR-t, további két éves felkészülési időt adva a tagállamoknak. Az új szabályozás célja a személyes adatok és a magánszféra védelme, ezért az egész unióban egységes, szigorú követelményeket ír elő a személyes adatok kezelésére és tárolására, hatálya pedig kiterjed minden, az unió területén működő vállalkozásra. A digitalizáció előtérbe kerülése ugyanis egészen új szemléletű adatkezelést igényel: nem mindegy, hogyan tárolják, ki és milyen célra használja fel az okostelefonok, a különböző applikációk, honlapok és webshopok által begyűjtött tetemes mennyiségű személyes adatot, információt.

A hazai alkalmazáshoz az adatvédelmi hatóság kijelölésén túl számos ágazati törvényt is át kellett volna írni, ez azonban az előző ciklusban nem történt meg. Csupán egy – adatvédelmi szempontból meglehetősen minimalista - salátatörvény tervezete készült el, de az sem került a parlament elé. Az új kormánynak pedig csupán egyetlen hete lesz minderre.

- Most már világos, hogy május 25-ig nem fog megszületni a GDPR-hez kapcsolódó kétharmados törvénymódosítás, amit ráadásul még ki is kell hirdetni. Az eddigi kommunikáció alapján ez nem is tűnik egyelőre prioritásnak, ami nem a legideálisabb helyzet a cégek számára - fogalmazott érdeklődésünkre Liber Ádám, a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda adatvédelmi, IT-jogi praxisának vezetője. Megjegyezte: a vállalkozások ugyanakkor továbbra sem dőlhetnek hátra, hiszen a GDPR új szabályai május 25-től vonatkozni fognak rájuk. A NAIH átmenetileg ugyan visszaminősül majd ombudsmani hivatallá - nem indíthat majd hivatalból eljárást, nem szabhat ki bírságot -, az adatvédelmi jogok megsértése esetén azonban bírósághoz lehet fordulni.

Az uniós tagállamok legalább harmadában egyébként szintén nem születtek még meg a szükséges törvénymódosítások, ráadásul a nemzeti adatvédelmi hatóságok konzultatív munkacsoportja – a leendő Európai Adatvédelmi Testület - is adott ki még áprilisban is a felkészülést jelentősen befolyásoló állásfoglalást az adatkezelésekkel kapcsolatban. Vagyis úgy tűnik, nem bizonyult elegendőnek a két éves felkészülési idő - véli Liber Ádám, aki arra számít: szeptemberre lesz majd meg a hazai törvénymódosítás.

Kérdés, hogy az új kormány a már ismert, kereszthivatkozásokkal teli salátatörvényt nyújtja-e be, vagy a kétharmad birtokában nekivág egy, a szakma által is nagyon várt, valódi adatvédelmi reformnak. Elképzelhető olyan forgatókönyv is, miszerint egy egymondatos módosítással rövid úton kijelölik az adatvédelmi hatóságot, az ágazati törvények módosítását pedig későbbre hagyják.

A kis cégek nem értik az egészet
Komoly fejtörést okoz a cégeknek, hogy a hazai ágazati törvények helyenként ellentmondanak a GDPR-nek - ezért is volna szükség a módosításukra. Az uniós rendelet szerint például e-mailmarketing útján fel lehet keresni azokat, akik már ügyfelei a cégnek, a magyar reklámtörvény szerint viszont csak annak küldhetők ilyen levelek, akik ahhoz hozzájárulásukat adták - magyarázza Horváth Katalin, a Sár és Társai ügyvédi iroda ügyvédje. Nehéz most megmondani, május 25. után melyik előírást kell alkalmazni. A nagyobb cégek ettől függetlenül igyekeznek a lehető legjobban felkészülni. A kisebb cégekre ez már korántsem igaz. Sokan úgy gondolják: a GDPR nem vonatkozik rájuk, csak mert van egy olyan kitétel, miszerint, ha egy vállalkozás csak alkalomszerűen kezel adatokat, nem szükséges adatvédelmi nyilvántartást vezetnie. Ez nem ilyen egyszerű: ha már egy alkalmazott is dolgozik a cégnél, akkor adatainak kezelése miatt nyilvántartást kell vezetni. A kisebb webáruházak pedig azt hiszik, elég egy adatvédelmi mintát valahonnan kimásolni, és máris megoldották a dolgot. Pedig ez nem elég, számtalan más dokumentációra is szükség van – sorolja a tévhiteket Horváth Katalin. Szerinte hiába a két év felkészülési idő: a kisebb cégek valójában még mindig azt sem tudják, eszik-e vagy megisszák a GDPR-t.



2018.05.17 07:20

Tüntetésen álltak ki Debrecenben az eddigi iskolaigazgató mellett

Publikálás dátuma
2018.08.17 21:24

Fotó: Google Street View/
Nem értik a döntést, elégedettek voltak Rózsavölgyi Gábor munkájával.
Több százan tüntettek csütörtökön a debreceni Ady Endre Gimnázium igazgatójáért az iskola épülete előtt. Az eseményt öreg diákok szervezték, de sok szülő, jelenlegi tanuló és tanár is részt vett rajta – hangzott el az RTL Klub híradójában. A tüntetés résztvevői azt akarják, hogy továbbra is Rózsavölgyi Gábor legyen az igazgató, aki 23 éve vezeti a gimnáziumot. Mellette voksoltak az iskola tanárai, diákjai és a szülői munkaközösség, az oktatási államtitkár mindezek ellenére úgy döntött, nem támogatja a pályázatát. Helyette Türk László helyi fideszes képviselőt nevezte ki öt évre. A csatornának több szülő is arról beszélt: nem értik a döntés okát, elégedettek voltak a régi igazgató munkájával, mert ő a gyerekekkel foglalkozott. Korábban a tankerület úgy reagált, hogy szakmai szempontok szerint döntöttek, mert szerintük eddig jogszerűtlenül működött az iskola.
2018.08.17 21:24
Frissítve: 2018.08.17 21:24

Kudarcos próbálkozás az adósmentésre

Publikálás dátuma
2018.08.17 20:43

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A kormánypártok bojkottja miatt elmaradt a végrehajtások felfüggesztéséről, az ápolási díjról szóló parlamenti vita.
Súlyos csalódást okozott az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésnapja, amelyen - az ápolási díj emeléséről szóló határozati javaslat mellett - a bírósági végrehajtásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek felfüggesztéséről (lényegében a devizahiteladósok terheinek csökkentéséről) tárgyaltak volna a képviselők. Határozatképtelenség miatt azonban még a napirendre vétel is elmaradt. Nemcsak a teljes Fidesz-KDNP-frakció maradt távol, hanem az ellenzék 65 képviselője közül is mindössze 38-an mentek el az ülésre, és a kormány sem képviseltette magát. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott közlemény is azzal intézte el az LMP és a Jobbik által benyújtott indítványt, hogy a  bankok elszámoltak a devizahiteles ügyfelekkel a tisztességtelen árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt, mintegy 30 százalékkal csökkentek a törlesztőrészletek, így összesen ezermilliárd forintnyi tehertől szabadultak meg a családok. Az ellenzéki pártok napirend előtt felszólaló képviselői sorra cáfolták a kormányzat "megnyugtató" szavait. Tóth Bertalan, az MSZP elnök-frakcióvezetője például emlékeztetett rá, hogy jelenleg 118 ezer végrehajtási eljárás folyik az adós családok ellen, amelyeknek révén reális annak a veszélye, hogy elveszíthetik az otthonaikat. Csak az elmúlt negyedévben 2500 kilakoltatási eljárás indult. Miközben a bankok teljesen érzéketlenek a devizaadós-csapdába került ügyfeleikkel, addig a pénzintézetek összesített nyeresége 700 milliárd forintra növekedett - említette. Ehhez kapcsolódva Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy "az a kormány nem lehet kereszténydemokrata, amelynek a regnálása alatt folyamatosak a kilakoltatások." A végrehajtás egyes rendelkezéseinek felfüggesztéséről (tulajdonképpen a kilakoltatási moratóriumról) szóló törvényjavaslat arra hivatkozik, hogy az Európai Unió Bírósága olyan döntést hozott, hogy amennyiben a devizaalapú hitelszerződésekről a pénzügyi intézmény tájékoztatója az árfolyamkockázatokra vonatkozóan nem volt valós, úgy megvizsgálható a szerződések tisztességtelensége. Ugyanakkor a magyar Kúria és a kormányzat erről a szerződésfajtáról szóló döntéseiben nem vette figyelembe ezt az uniós álláspontot. Utalnak arra, hogy Horvátországban egy olyan bírósági ítélet született, amelynek ez volt az indoklása, és emiatt semmisítettek meg devizahitel-szerződéseket. Ezt jogi nyelven úgy hívják, hogy az árfolyamemelkedésből eredő többletkövetelésnek, mint ellenszolgáltatásnak, nincs szolgáltatása, ezért nem is követelhet a pénzintézet ezért plusztörlesztést. Utalnak a Bankszövetségnek egy 2006-ban született tanulmányára, amelyben megállapította, hogy a bankok nem a valós kockázatokra hívták fel az ügyfelek figyelmét, hanem az árfolyamkockázat bagatellizálásával inkább rábeszélték őket. (Emiatt nem is számoltak a törlesztőrészletek elszaladásával a hiteladósok.)    A törvényjavaslat benyújtói azt javasolták, hogy a kérdést megnyugtatóan rendező jogszabály megszületéséig fel kell függeszteni az ilyen jellegű végrehajtásokat, kilakoltatásokat. A lapunk által megkérdezett pénzügyi szakértő, Erdősi Éva egy olyan elképzelést ismertetett, amely a terhek újszerű elosztásáról szól. Emlékeztetett arra, hogy 2015-ben, amikor a devizahiteleket forintosították és elszámoltak a bankokkal, akkor ez 1,2 millió szerződést érintett. Ha a még élő szerződések esetében ismételt kilakoltatási moratóriumot vezetnének be, azt helyes megoldásnak tartaná. Ám az Országgyűlés előtt fekvő ellenzéki javaslat sem számol azzal, hogy mi is történik a kilakoltatási tilalom megszűnése után. Az eddigi devizaadós próbálkozások nem voltak igazán sikeresek. A magán- (családi) csőd intézménye érdektelenségbe fulladt. A Nemzeti Eszközkezelő a megvásárlásra felkínált ingatlanokkal csak akkor foglalkozhat, ha ahhoz a hitelt nyújtó bank is hozzájárul. A tapasztalat azt mutatja, hogy a pénzintézetnek ez a konstrukció csak akkor éri meg, ha az ingatlant piaci értékének legalább 50 százalékáért nem tudná értékesíteni. Amikor a bank a piacon magasabb áron tudja eladni az ingatlant, mintha az Eszközkezelő venné át, ott nem számít az adós helyzete, csak és kizárólag a profit. Erdősi Éva szerint a devizahitelek folyósítási árfolyamon történő elszámolásánál van jobb megoldás. Tapasztalatai szerint az ügyfelek fizetőképessége a folyósítási ár átlagosan 1,2 szerese. Ezért ekkora terhet kellene az ügyfélnek kifizetnie. A fennmaradó összeget a banknak kellene átvállalnia úgy, hogy a felét a kirótt bankadójából jóváírná. Így az állami szerepvállalás is megtörténhetne, hiszen az adó egy részéről lemondana. Ebben az esetben a többségben lévő tisztességes adósok is jól járnának. Mivel a 2015. évi szerződésállományt tekintenék alapnak, így megvalósulhatna az egyenlő elbánás elve, hiszen minden devizaadóssal ugyanazon az elszámolás mentén történne a tartozásrendezés.

Emelnék az otthonápolási díj összegét

Az LMP és a Jobbik néhány képviselője az ápolási díj jelenlegi díjának felemeléséről nyújtott be határozati javaslatot, amit a kormánypárti képviselők távolmaradásával előidézett határozatképtelenség miatt nem vettek napirendre. Azt javasolták, hogy október 1-től az ápolási díj összege 65 200 forint legyen, majd január 1-től differenciáltan növekedjen a kötelező legkisebb munkabér összegének 50-100 százalékára. A kormány elkötelezett az ápolási díj emelésében, ezért széleskörű párbeszédet indítottak, több szakmai és érdekképviseleti szervezet véleményét is meghallgatták, így az emelésekről vonatkozó döntés az ősz folyamán megszülethet - írta közleményében az Emmi.

2018.08.17 20:43