Az oroszok visszafoglalták Bakut

Publikálás dátuma
2018.05.17 10:35

Fotó: /
Orosz ágyús bárkákon jöttek a Kaszpi-tengeren keresztül.  Az új csapatok megérkezése után a bolsevikiek megtámadták a muzulmán csapatokat

A Milli-ügynökség Bakuból a következőkről értesül: A legújabb hírek szerint a bolsevikiek Baku környékén Turkesztán és Astrachánból erősítéseket kaptak, amelyek orosz ágyús bárkákon jöttek a Kaspi-tengeren keresztül.

Az új csapatok megérkezése után a bolsevikiek a muzulmán csapatokat megtámadták, amelyek hősi ellenállásuk ellenére, védelmi eszközök hiánya folytán Baku városát elvesztették. Ámbár Dagesztánból és Georgiából is siettek segítségül muzulmánok, Baku várossát nem lehetett megtartani, minthogy a védőknek töltényük kifogyott és minden védelmi eszközük hiányzott.

A bolsevikiek támadásukat nagy hevességgel intézték.

Népszava 1918. május 17.

Szerző
2018.05.17 10:35

Budapest megszállása

Publikálás dátuma
2018.11.20 14:00

Fotó: /
A Budapestre érkeznek a francia csapatok. A Főváros köteles gondoskodni az elhelyezésükről
Amint jeleztük, szerdán, november 20-án indul Újvidékről az első vonat, amely francia megszálló csapatokat hoz Budapestre. Előbb a parancsnokságok érkeznek Budapestre, elszállásolásukról a főváros ás a rendőrség már gondoskodott a parancsnokságok után jönnek a csapatok, hír szerint a következő sorrendben: Egy francia gyalogezred három zászlóalja egyenkint 900—1000 emberrel, továbbá két francia gyalogezred és egy gyarmati ezred két-két zászlóaljjal, egy lovasszázad 150 lovassal, egy utászszázad 100 emberrel, két tüzérosztály egyenkint három üteggel. A hadosztály összes létszáma 8—900 ember.
A gyarmati ezredet Budapesttől keletre öt-nyolc kilométernyire, egy másik gyarmati ezredet Budapesttől délre öt-nyolc kilométernyire, egyik ezredet pedig Budapesttől nyugatra, nyolc-tíz kilométernyire fogják elhelyezni. Ezt a hadosztályt követi egy másik hadosztály, amelynek elhelyezéséről később gondoskodnak. Azután érkezik egy lovasdandár, majd egy harmadik hadosztály, amelyet már valószínűleg hajókon hoznak Budapestre. Az ántánt-seregek parancsnoksága Spierry összekötő tiszt útján a csapatparancsnokságok és csapatok elhelyezésére vonatkozóan kívánságokat terjesztett a kormány elé.
Az elhelyezést a főváros a rendőrséggel karöltve fogja végezni s Bukovszky Viktor tanácsos, a katonai ügyosztály vezetője, intézkedett hogy az ántánt-seregek parancsnokságának kívánsága teljesüljön. A tanácsos mindenekelőtt tárgyalási kezdett a kormánnyal a hadseregparancsnokság elhelyezésére nézve, mert erre olyan épületet kért a parancsnokság, amelyben legalább 40 szoba van.
Tárgyalást kezdett a tanácsos a kultuszminisztériummal is, mert az a fölfogása, hogy a seregeket ne csak a fővárosi kaszárnyákban és Iskolákban helyezzék el, hanem bocsásson az állam két állami középiskolai épületet is rendelkezésre. Ami az ántánt-seregek élelmezését illeti, erre vonatkozóan a hadügyminisztérium az Országos Közélelmezési Hivatallal folytat tárgyalást
Népszava 1918. november 20.
Témák
I. vh
2018.11.20 14:00
Frissítve: 2018.11.20 14:00

Fantomgól a pokolban

Publikálás dátuma
2018.11.20 10:30

Fotó: AFP-DPA/
Annyi nagy szégyene van a FIFA-históriának, hogy bőven lehet válogatni, sajnos. A megdöbbentő gyalázatok egyike negyvenöt évvel ezelőtt történt.
Az 1974-es vb-részvételért interkontinentális pótselejtezőt kellett vívnia egymással a Szovjetunió és Chile válogatottjának. A szovjet csapat a franciák fölött aratott 2-0-lal szerezte meg európai kvalifikációs csoportjában az elsőséget, míg a chilei együttes a peruiak elleni, háromtételes párharcban (0-2 és 2-0 után semleges pályán, Montevideóban 2-1) vívta ki a jogot a további szereplésre. Akkor még Salvador Allende volt Chile elnöke.
Ám szeptember 11-én Augusto Pinochet tábornok véres puccsal magához ragadta a hatalmat, majd koncentrációs táborrá alakította a santiagói Nemzeti Stadiont, ahol több tízezer embert tartottak fogva törvénytelenül. Az aréna területén rendszeresek voltak a gyilkosságok és a kínzások, ezért a Szovjet Labdarúgó Szövetség bejelentette: a szbornaja nem áll ki 1973. november 21-én a pótselejtező visszavágójára, amennyiben azt Santiagóban rendezik. Márpedig Pinochet elrendelte, hogy mindenképpen ott tartsák a találkozót. Majd amikor a FIFA szemlebizottsága a szenvedések színterévé aljasított sporttelepen járt, a foglyok többségét az öltözőépületekbe zsúfolták, s csupán keveset hagytak közülük a nézőtéren. Hallatlan cinizmussal néhányat a bejárás során lőttek agyon, nyilván hangtompítós fegyverekkel. A megtévesztés szándéka nem menti a nemzetközi szövetséget, hiszen annak illetékesei a híradásokból két hónapja értesülhettek róla, mi folyik Chilében, ám Helmut Käser FIFA-főtitkár soha nem felejthetően azt nyilatkozta: „Semmilyen sportbéli okot nem látok arra, hogy bárki bojkottálja a Világ Kupát.”
A brit Morning Star ezzel szemben maró gúnnyal azt írta: „Belfast pillanatnyilag nyugodtabb hely Santiagónál.” Az üzenet nyilvánvalóan Sir Stanley Rousnak, a FIFA angol elnökének szólt...
Noha a világszervezet múlhatatlan felelősségét ez sem enyhíti, a szovjet szövetség súlyos hibát követett el azzal, hogy a pótselejtező első mérkőzését (0-0) szeptember 26-án engedte lejátszani Moszkvában. A futballisták már akkor sem akartak pályára lépni, majd Oleg Blohin, az 1975-ös aranylabdás meg a többiek azzal fordultak a vezérkarhoz, hogy félnek elutazni Santiagóba, a szövetség pedig akceptálta ellenérzésüket. (A bojkottról persze nyilván Leonyid Brezsnyev döntött.) 
Ami ezután következett, az – a rémálmon túl – a legálnokabb bohózatok között tartható számon. Pinochet november 9-én kiüríttette a tábort, és visszahelyezte eredeti funkciójába a stadiont, majd a mérkőzés napján a helyszínen megjelent a chilei csapat, felvonták a zászlókat, a zenekar eljátszotta a himnuszokat, miközben az ellenfél – bejelentésének megfelelően – nem volt sehol. A mérkőzést is elkezdték: a chileiek elindították a labdát, és akciójuk végén Francisco Valdez – gondolták volna? – az üres kapuba passzolt. Legalább 18 000 (egyes források szerint 25 000) néző ünnepelte a fantomgólt... A „meccset” a chileiek 1-0-ra nyerték, majd a mindenre képes FIFA 2-0-lal igazolta a találkozót.
Az 1974-es vb-re a bravúros győzelmet arató chileiek utazhattak, de a valaha volt legszomorúbb futballesemény egyikének még nem volt vége. Mivel a chileiek tudták, hogy a szovjet együttes nem megy el Santiagóba, a visszavágó napjára meghívták a Santost, amelynek elöljárói – 30 ezer dollárért – elfogadták az invitálást. Nem mellesleg: a pótselejtezőtől a világbajnokságig mindössze három válogatott mérkőzést tudott játszani a chilei csapat, ezek közül kettőt a diktáror Duvalier-dinasztia rettenetes Haitijában. A harmadikra az ír válogatott utazott el 1964 májusában Santiagóba, de Dublinban heves – ám hiábavaló – tiltakozás előzte meg a vendégszereplést. A Santos viszont erényt kovácsolt a morális mételyből: miután csapata 5-0-ra győzött a chilei válogatott ellen, az eredményt így aposztrofálja a klubkrónika: „Pinochet–Santos 0-5. Finom bosszú volt ez azoktól, akik iszonyodnak az erőszaktól, a brutalitástól. Hasonló történt, mint Jesse Owens diadalai alkalmával az 1936-os olimpián Hitler Berlinjében.”
A politikai párhuzam megáll. Ám a Santosnak – amelyben, ha Pelé nem is, Euzebio (Carlos de Jesus) játszott, sőt két gólt szerzett – csak annyi helyben hagyható magyarázata van Santiagóra, akár a FIFA-nak...
2018.11.20 10:30
Frissítve: 2018.11.20 10:30