Feszültség Izrael és az ENSZ között

Publikálás dátuma
2018.05.18. 07:33
Fotó: AFP/Ashraf Amra

Keresetlen szavakkal bírálta az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosi Hivatalát az izraeli védelmi miniszter, miután a hivatal szerdai állásfoglalásában nem tartotta jogosnak, hogy az izraeli katonák palesztin tüntetőkre lőttek hétfőn a Gázai övezetben. Avigdor Lieberman nyilatkozatában egyenlőségjelet tett a „Gázából irányított terrortámadások és az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának Hivatalának képmutató támadásai” közé. Úgy vélte, e támadások egyetlen célja az, hogy elbátortalanítsák az önmagát védelmező Izraelt. Liebermann szerint „a képmutatásnak ezt az ünnepét meg kell fékezni”, Izraelnek azonnal ki kellene lépnie a világszervezet Emberi Jogi Bizottságából és mindent el kell követnie azért, hogy az Egyesült Államok is így tegyen.

Hivatalos álláspont egyelőre nincs e kérdésben, de nem ez a bizottság lenne az első ENSZ szerv, amelyből a zsidó állam kilép. A Netanjahu-kabinet tavaly decemberben jelentette be, hogy 2018 végére az USA-val együtt Izrael is elhagyja az UNESCO-t. Mindkét ország a szervezet Izrael ellenessége miatt döntött a radikális lépés mellett, Izrael már korábban egy éve felfüggesztette UNESCO-beli tevékenységét.

A főbiztosi hivatal is gyakran bírálta már a zsidó államot, amiért aránytalanul válaszol a palesztin erőszakra. Most viszont nem csak a hivatal nem fogadta el Izrael magyarázatát a hétfői vérontásra, Németország és Nagy-Britannia is független vizsgálatot követelt. Hétfőn az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetése miatt kirobbant palesztin tiltakozáson 61 tüntető halt meg és 1200 szenvedett sérülést éles lőszertől.

A nyugati államok nem vonják kétségbe azt, hogy Izraelnek joga van megvédeni határait, az éles lőszer használatának jogát viszont igen. Az ENSZ álláspontja az, hogy azt csakis emberölés vagy súlyos sérülés megelőzésére megengedett használni, márpedig sem a határkerítésen való átjutási kísérlet, sem a kövek és a Molotov koktélok dobálása nem ilyen helyzet. Németország ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a történtekért a Hamászt terheli a felelősség, mivel visszaélt a tüntetés jogával és erőszakot szított. A brit kormány is azon a véleményen van, hogy a palesztinoknak joguk van tüntetni, de csakis békésen.

Terroristák voltak a békés tüntetők
A Hamász egyik katonai vezetője, Salah Bardawil a palesztin médiának nyilatkozva elmondta, a 61 halálos áldozat többsége, 50 ember szervezetükhöz tartozott, (vagyis a terrorcsoport tagja volt). A terrorista vezető nyilatkozatát ismertető izraeli ynetnews portál hozzátette, a relatív nyugalom vélhetően Egyiptom közbenjárásával valósult meg. A terrorcsoport szerdán megtiltotta az izraeli hadsereg orvosi segélyeket szállító két kamionjának, hogy belépjen Gázába.

Szerző
Témák
ENSZ Izrael

Retteghet az Unió

Publikálás dátuma
2018.05.18. 07:32
Luigi Di Maio szerint sokat változtatnak a megállapodásukon, de kormányfőt még nem találtak Fotó: AFP/Andrea Ronchini
Megszületett az olasz koalíciós megállapodás, abban azonban az Európai Unió számára nincs köszönet.

Realitásokra épülő dokumentum helyett vágyálmok sorozatának nevezhető a két olasz populista párt, az Öt Csillag Mozgalom (M5S), illetve az Északi Liga (LN) között megszületett koalíciós megállapodás. Igaz, még mindig nem lehet minden kétséget kizáróan kijelenteni azt, hogy létrejön az új koalíció, mert bizonyos nehézségek megmaradtak. Az Északi Liga vezetője például egy ízben már azt állította, órák múltán létrejöhet az új kabinet, ez azonban merő derűlátás volt részéről. Igaz, az idealizmus nem áll távol sem Matteo Salvinitól, sem az M5S listavezetőjétől, Luigi Di Maiótól, ez egyértelműen kitűnt a koalíciós szerződésből. A dokumentum olyan kitételeket tartalmaz, hogy az euró hirtelen gyengülni kezdett, viszont nőtt az olasz csődkockázat esélye.

A végső változat egy fokkal kétségkívül jobb annál az első változatnál, amit az olasz sajtó megszellőztetett. Abban ugyanis még szerepeltek forgatókönyvek arra is, miként lépjen ki az ország az euróövezetből. Később mindkét tömörülés tagadta, hogy búcsút akarnának inteni a közös európai valutának. Luigi Di Maio közölte, radikálisan megváltoztatták az e kérdést firtató passzust. „Egy sor olyan téma, amit felkapott a sajtó, nem is szerepel a szerződésben” - tette hozzá az Öt Csillag Mozgalom vezető politikusa.

Persze azért a végső változat sem sokkal jobb. Nagy visszhangot keltett az a követelés, amely szerint a leendő kormány 250 milliárd eurónyi adósság jóváírását követeli az Európai Központi Banktól (EKB). Itália a világ legeladósodottabb államai közé tartozik, a teljes adósságállomány 2,263 millió euró. Ám akadnak más sajátos kitételek is. Jelentősen lazítanak a 2011-es nyugdíjreformon, s ami igazán meghökkentő: 780 eurós alapjövedelmet biztosítanak minden munkanélküli felnőtt ember számára. Az Északi Liga követelésére bevezetik a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a társasági adót. Miből finanszírozzák mindezt? A leendő kormány illusztris személyiségei szerint majd az EU többi tagállamának befizetéseiből, illetve az általuk követelt adósságelengedésből. Az egész kormányprogram tehát egy irreális felvetésen alapul. Lényegében kizárt, hogy az EU teljesítené a követelést, ezt a még nagyobb adósságcsapdába került Görögország esetében sem tette meg. Az adósságleírás ugyanis az euróövezet és Berlin rémálma. Más kérdés, hogy Rómának nagyobb a zsarolási potenciálja, mint Athénnak, s senki sem tudja megmondani, mi történik akkor, ha Itália nem fizeti vissza a korábban felvett hiteleket.

Jócskán lehet ok az aggodalomra, hiszen két közismerten euroszkeptikus pártról van szó. Ha tehát valóban létrejön az M5S és a LN koalíciója, sok borsot törhetnek az Unió irányítóinak orra alá. Ez azonban még mindig nem teljesen biztos. Luigi Di Maio és a jobboldali radikális Matteo Salvini számára láthatóan kivételes nehézséget jelent megállapodni egy független kormányfő személyéről. Arról már nincs vita közöttük, hogy egyikük sem óhajtja magának a miniszterelnöki bársonyszéket, de egyelőre kilátástalannak látszik olyan személyt találni, aki mindkét párt bázisa számára elfogadható lenne. S itt ütközik ki a legnagyobb probléma: hiába van szó két populista tömörülésről, egy sor kérdésben nem egyezik az álláspontjuk. Az Északi Liga eleve azért jött létre, hogy gazdasági szempontból minél jobban függetlenítse a jóval fejlettebb északi országrészt, a szociális programokkal kampányoló M5S viszont éppen Dél-Itáliában népszerű.

Bár a két párt a választáson összesen 49 százalékot szerzett, s ha most rendeznének idő előtti voksolást, – az Északi Liga megerősödése miatt – minden bizonnyal 50 százalék fölé kerülnének, még támogatóik közül is sokan kételkednek az esetleges együttműködés sikerében.

Retteghet az Unió

Publikálás dátuma
2018.05.18. 07:32
Luigi Di Maio szerint sokat változtatnak a megállapodásukon, de kormányfőt még nem találtak Fotó: AFP/Andrea Ronchini
Megszületett az olasz koalíciós megállapodás, abban azonban az Európai Unió számára nincs köszönet.

Realitásokra épülő dokumentum helyett vágyálmok sorozatának nevezhető a két olasz populista párt, az Öt Csillag Mozgalom (M5S), illetve az Északi Liga (LN) között megszületett koalíciós megállapodás. Igaz, még mindig nem lehet minden kétséget kizáróan kijelenteni azt, hogy létrejön az új koalíció, mert bizonyos nehézségek megmaradtak. Az Északi Liga vezetője például egy ízben már azt állította, órák múltán létrejöhet az új kabinet, ez azonban merő derűlátás volt részéről. Igaz, az idealizmus nem áll távol sem Matteo Salvinitól, sem az M5S listavezetőjétől, Luigi Di Maiótól, ez egyértelműen kitűnt a koalíciós szerződésből. A dokumentum olyan kitételeket tartalmaz, hogy az euró hirtelen gyengülni kezdett, viszont nőtt az olasz csődkockázat esélye.

A végső változat egy fokkal kétségkívül jobb annál az első változatnál, amit az olasz sajtó megszellőztetett. Abban ugyanis még szerepeltek forgatókönyvek arra is, miként lépjen ki az ország az euróövezetből. Később mindkét tömörülés tagadta, hogy búcsút akarnának inteni a közös európai valutának. Luigi Di Maio közölte, radikálisan megváltoztatták az e kérdést firtató passzust. „Egy sor olyan téma, amit felkapott a sajtó, nem is szerepel a szerződésben” - tette hozzá az Öt Csillag Mozgalom vezető politikusa.

Persze azért a végső változat sem sokkal jobb. Nagy visszhangot keltett az a követelés, amely szerint a leendő kormány 250 milliárd eurónyi adósság jóváírását követeli az Európai Központi Banktól (EKB). Itália a világ legeladósodottabb államai közé tartozik, a teljes adósságállomány 2,263 millió euró. Ám akadnak más sajátos kitételek is. Jelentősen lazítanak a 2011-es nyugdíjreformon, s ami igazán meghökkentő: 780 eurós alapjövedelmet biztosítanak minden munkanélküli felnőtt ember számára. Az Északi Liga követelésére bevezetik a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a társasági adót. Miből finanszírozzák mindezt? A leendő kormány illusztris személyiségei szerint majd az EU többi tagállamának befizetéseiből, illetve az általuk követelt adósságelengedésből. Az egész kormányprogram tehát egy irreális felvetésen alapul. Lényegében kizárt, hogy az EU teljesítené a követelést, ezt a még nagyobb adósságcsapdába került Görögország esetében sem tette meg. Az adósságleírás ugyanis az euróövezet és Berlin rémálma. Más kérdés, hogy Rómának nagyobb a zsarolási potenciálja, mint Athénnak, s senki sem tudja megmondani, mi történik akkor, ha Itália nem fizeti vissza a korábban felvett hiteleket.

Jócskán lehet ok az aggodalomra, hiszen két közismerten euroszkeptikus pártról van szó. Ha tehát valóban létrejön az M5S és a LN koalíciója, sok borsot törhetnek az Unió irányítóinak orra alá. Ez azonban még mindig nem teljesen biztos. Luigi Di Maio és a jobboldali radikális Matteo Salvini számára láthatóan kivételes nehézséget jelent megállapodni egy független kormányfő személyéről. Arról már nincs vita közöttük, hogy egyikük sem óhajtja magának a miniszterelnöki bársonyszéket, de egyelőre kilátástalannak látszik olyan személyt találni, aki mindkét párt bázisa számára elfogadható lenne. S itt ütközik ki a legnagyobb probléma: hiába van szó két populista tömörülésről, egy sor kérdésben nem egyezik az álláspontjuk. Az Északi Liga eleve azért jött létre, hogy gazdasági szempontból minél jobban függetlenítse a jóval fejlettebb északi országrészt, a szociális programokkal kampányoló M5S viszont éppen Dél-Itáliában népszerű.

Bár a két párt a választáson összesen 49 százalékot szerzett, s ha most rendeznének idő előtti voksolást, – az Északi Liga megerősödése miatt – minden bizonnyal 50 százalék fölé kerülnének, még támogatóik közül is sokan kételkednek az esetleges együttműködés sikerében.