Pert a nyakukba - Brüsszel megunta Orbánék kamuzásait

Publikálás dátuma
2018.05.17 22:23
Többek között az öreg dízelautók is felelősek a városok levegőjének szennyezéséért. De hogy miért is járnak sokan kiöregedett dí
Fotó: /
Az Európai Bizottság csütörtökön három, mindmáig megoldatlan ügyben is az eddigieknél súlyosabb fokú eljárást indított Magyarország ellen.

Pert indít az Európai Bizottság Magyarország, Olaszország, Románia, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság ellen a nem kellően erélyes levegőminőség-javító intézkedések miatt – közölte csütörtökön a brüsszeli testület. Indoklásuk szerint eme tagállamok nem tartják be az elfogadott levegőminőségi határértékeket, és nem tettek megfelelő intézkedéseket az átmeneti idő lerövidítését illetően sem. Előbbi három tagállamot a PM10 nevű szálló por miatt citálják bíróság elé, míg utóbbi három ország ellen a nitrogén-dioxid tartósan magas szintje miatt indul eljárás.

Magyarországon a PM10 mennyisége két éve három hazai levegőminőségi övezetben, Budapesten, Pécsen és a Sajó völgyében is tartósan, 76 napig meghaladta a lehetségest. Az Európai Unió bíróságához benyújtott kereset a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás következő lépcsőfoka. (PM10-ügyben rajtunk kívül még 16 EU-tagállam ellen zajlik ilyen vizsgálat.)

Karmenu Vella környezetvédelmi biztos a lépés foganatosítását azzal indokolta, hogy az érintett tagállamok már elég utolsó lehetőséget kaptak a helyzet javítására. A pert kifejezetten az európai polgárok egészségének védelmében indítják és remélik, hogy a kormányok ennek nyomán tényleg hatékony és gyors lépéseket tesznek a szennyezés csökkentésére. A bejelentésre két hónapunk van reagálni (az Orbán-kabinet nem is iparkodott a válasszal). Míg az érintett államok vállalásait januári egyeztetésükön a bizottság erőtlennek ítélte, a cseh, szlovák és spanyol ígéreteket egyelőre elfogadták.

Felszólítás az atomhulladék elhelyezésének szabályozására
Az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás megindítását megelőző felszólító levelet küldött Magyarországnak, és rajta kívül 9 másik uniós tagországnak is, mert nem ültették át megfelelően nemzeti jogrendjükbe a kiégett nukleáris fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezeléséről szóló uniós irányelv egyes követelményeit, illetve további 10 országot figyelmeztetett arra, hogy nem rendelkeznek ezt célzó nemzeti programmal. Az indoklás kifejti: a nukleáris hulladékkezelés uniós irányelvének mellőzése hátráltatja a szabályozás célját, ami egy közösségi keretrendszer létrehozása lenne a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelésére annak érdekében, hogy a jövő nemzedékeire ne háruljanak indokolatlan terhek. Magyarországnak van ilyen nemzeti programja, ugyanakkor a hulladékkezelés finanszírozása a kormánytól független szakértők, így például az MTA Lévai Energetikai Alapítványának számításai szerint a Központi Nukleáris Alapban a hulladékkezelésre félretett pénz nem elegendő a nagy aktivitású sugárzó anyag végleges tárolásának megoldására. H. M.


Az uniós döntés kapcsán a Greenpeace Magyarország közzétette: követelik a kormánytól, hogy tiltsák be a súlyosan egészségkárosító lignit lakossági használatát, hogy jóval hatékonyabban intézkedjenek az illegális hulladékégetés visszaszorítása érdekében, korlátozzák a szennyező dízeljárművek használatát, illetve a településeken jelöljenek ki zöld zónákat vagy vezessenek be szennyezésalapú dugódíjat. A per több tízmilliárdos büntetéssel fenyeget, pedig ezt az összeget a légszennyezés csökkentésére is el lehetne költeni – hívta fel a figyelmet a Levegő Munkacsoport, amely szintén a javaslatok gyenge végrehajtására hívta fel a figyelmet. A helyzetre jellemző, hogy adataik szerint az illetékes földművelésügyi tárca a januári uniós egyeztetésre érdemi javaslatcsomag helyett csak egy beszéd leiratát küldte el. A két környezetvédő szervezet szerint évente több mint tízezren halnak meg Magyarországon idő előtt a levegő szennyezettsége miatt.

Lapunknak néhány hete a Földművelésügyi Minisztérium részletesen ecsetelte a témában az - EU által mégis rendkívül csekélynek ítélt - erőfeszítéseiket. Adataik tanúsága szerint ugyanakkor tavaly még nőtt is nálunk a szállópor-szennyezettség mértéke.

Kivétel a pálinka és az unicum
Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, mivel a tagállam a gyümölcspárlatok, például a pálinka mint nemzeti ital, valamint a növényi eredetű italok - unicum - tekintetében mentességet biztosít a népegészségügyi termékadó alól. Más hasonló áruk, például a vodka, a whisky, a gin vagy a brandy esetében azonban nincs ilyen mentesség, tehát az ezekre az italokra kivetett adók magasabbak. Az EB először két éve figyelmeztette Magyarországot arra, hogy a megkülönböztetés sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés 110. cikkét. Hazánknak két hónapja van arra, hogy megszüntesse a 2015-től létező mentességet, különben a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet. A gazdasági tárca ugyan válaszolt az MTI megkeresésére, ám a válaszból nem derült ki, mit lépnek majd. T. A.



2018.05.17 22:23

Nyakló nélkül tankolunk, soha ennyi üzemanyag nem fogyott

Publikálás dátuma
2018.08.18 09:00

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Bár ezt az autósok biztosan másként látják, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon olcsónak számít a gázolaj. Erre rátehet még egy lapáttal a forint gyengülése is, a fuvarozók inkább itthon tankolnak.
Az első félév során 8,2 százalékkal rekordszintre, közel 1,8 milliárd literre ugrott a márkás hazai kutak üzemanyagforgalma az előző év hasonló időszakához képest – derül ki a nagy olajcégeket összefogó Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) friss adatsorából. Ezen belül a gázolaj mennyisége is most először ugrott egymilliárd liter fölé; ez egyszersmind jelentős, 9,8 százalékos forgalomugrás, ami a 2015-ös utáni második legmagasabb érték. Benzinből 676 millió liter fogyott, ami ugyan még messze áll a 2007-es csúcstól, mégis tisztes, 5,6 százalékos bővülés: eme érték szintén csak a 2016-osat haladja meg. A prémiumüzemanyagok népszerűsége szintén egyre nő: a benziné 23 százalékkal 43 millió literre emelkedett, ami már közelíti a teljes forgalom tizedét. A felturbósított dízel iránti igények ugyan csak 6,4 százalékkal fokozódtak, aránya viszont tényleg csak egy hajszállal áll a 10 százalék alatt. A márkás kutak forgalomnövekedési adata ezúttal meghaladja az összes hazai töltőállomásnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) ugyane időszakra nyilvántartott, lapunk által már korábban bemutatott 6,8 százalékát. Az emelkedés mértéke a MÁSZ-t is meglepte – közölte kérdésünkre Grád Ottó főtitkár. Korábban azt feltételezték, hogy a fél év alatt mért körülbelül 10 százalékos áremelkedés némileg visszavetheti a lényegében öt éve tartó növekedés ütemét. Ám a jelek szerint a gazdaság és a jövedelmek bővülése az üzemanyagok iránti igényeket az áremelkedés dacára se vetette vissza. Ebben szerepet játszhat a forintgyengülés is: a fuvarozók eurós bevételeikből a gyengébb forint miatt Magyarországon több gázolajat tankolhatnak, mint a környező államokban. (Mint arról korábban beszámoltunk, a Cargopedia nyilvántartása szerint jelenleg a térség nyolc állama közül Ukrajna, Románia és Ausztria után Magyarországon a negyedik legolcsóbb a dízel.) Azt, hogy a közlekedők kimutatásunk szerint egyre szívesebben fordítják kormányukat márkás kutak felé, Grád Ottó úgyszintén a javuló gazdasági körülményekkel, a minőség fokozódó megbecsülésével magyarázta.
2018.08.18 09:00
Frissítve: 2018.08.18 09:03

Hiába várta a kormány, elmaradt a felminősítésünk

Publikálás dátuma
2018.08.18 08:07

Fotó: Shutterstock/
Csalódást okozott okozott a Standard & Poor's azzal, hogy pénteken - magyar idő szerint - éjjel megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló államadósság-kötelezettségeinek “BBB mínusz/A-3” szintű, befektetési ajánlású besorolását.
Most már nem csak a kormány, de az elemzők többsége is felminősítést várt. Tévedtek. A nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) Londonban jelentette be, hogy a magyar szuverén osztályzatra változatlan pozitív kilátás érvényes. Emlékeztetőül az S&P 2016-ban minősítette fel Magyarországot, s ezzel a befektetésre ajánlott kategóriába emelte. Egy éve, tavaly augusztusában alakult ki a mostanáig, s egy fél évig biztosan még továbbra is fennmaradó a további felminősítés távlati lehetőségére utaló pozitív kilátás. A cég az idei évre összeállított hivatalos menetrendje alapján 2018-ban már nem veszi napirendre a magyar államadósság-osztályzatok felülvizsgálatát, így a magyar szuverén osztályzat módosítása az S&P Global Ratings részéről legközelebb 2019-ben válhat esedékessé. Mi okozta a csalódást? Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki feltehetően a jegybank vezetésének legtapasztaltabb tagja hiszen már az előző elnököt, Simor Andrást is szolgálta, az elmúlt héten úgy nyilatkozott: Magyarország már megérett az újabb felminősítésre, amire akár már a jövő héten (vagyis tegnap) is sor kerülhet. Kiemelte, hogy az ország külső sérülékenységének mérséklődése és a növekedési kép javulása már az elmúlt évek pozitív döntései­ben is meghatározó szereppel bírtak. magyar szuverén osztályzat legutóbbi két felminősítését – köztük Magyarország visszaemelését a befektetési ajánlású kategóriába – úgy hajtotta végre, hogy előtte nem javította pozitívra a besorolás kilátását. Nagy Márton abban a tekintetben tévedett, hogy alábecsülte a magyar gazdaság sérülékenységét. Az elmúlt hetek forint árfolyamának cikk-cakkja azt bizonyítja, hogy a feltörekvő országok történései - lásd a török lira megroggyanása - magával rántja a magyar fizetőeszközt is. Jól érzékelték az S&P-nél egy olyan gazdaság, amelyből - nem csak az alacsony kamat miatt - menekül a külföldi tőke, hogy biztonságos piacokra találjon, egyenlőre jobb, ha vár a felminősítésre.    
Szerző
2018.08.18 08:07