Nem biztos, hogy „megúsztuk” - Az allergia bármikor kialakulhat

Publikálás dátuma
2018.05.21 17:15
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az allergiás betegségek csak a gyermekeket érinthetik, pedig bármilyen életkorban kialakulhat, nem biztos, hogy „megúsztuk”, ha eddig nem jelentkezett. Bárkivel megeshet, hogy egy tavasszal váratlanul szénanáthás tünetei jelentkeznek.

A szénanátha gyakran gyermekkorban alakul ki, az első tünetek legkorábban óvodáskor környékén jelentkeznek. A kockázat magasabb, ha mindkét szülő allergiás. Megjelenését megelőzheti ekcémás bőr, ételallergia, ezeket az allergiás menetelés állomásainak is nevezzük – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ha valakit gyermekként elkerülte az allergia, az nem jelenti azt, hogy felnőttként már biztosan nem is alakulhat ki nála a betegség. 60-65 éves korig bármikor jelentkezhet, idősebb korban nem jellemző, hogy megjelenik.

A szénanátha gyakran egy stresszesebb időszak életszakasz jelentkezik, de a lakhelyváltás is gyakori kiváltó tényező, sokak például vidékről a fővárosba költözés után fordulnak allergológushoz tüneteikkel. A felnőttkori szénanátha esetén előfordul, hogy korábban már más allergia jelentkezett – például gyermekként ételallergiás tünetei voltak, de azokat a diéta mellett idővel kinőtte – ilyen esetben nem ritka, hogy később más típusú, például pollenallergiás tünetei jelentkeznek.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Bár az allergia és a nátha tünetei közt sok a hasonlóság, van azonban néhány jel, ami alapján különbséget lehet tenni. Ha folyik vagy be van dugulva az orrunk, fáj a torkunk, valószínűleg vírus okozta huruttól szenvedünk. Ha azonban a náthás tüneteink egy-két hét alatt sem múlnak el teljesen és mellette orr- és szemviszketés, tüsszögés, szemvörösség, könnyezés, esetleg száraz köhögés is jelentkezik, akkor nagy valószínűséggel allergia okozza a tüneteket. Az első tünetek esetén sokan náthára tippelnek, az elhúzódó panaszok miatt többféle kezeléssel is megpróbálkoznak, mire allergológushoz kerülnek. Dr. Augusztinovicz Monika elmondta, hogy az allergiások száma folyamatosan emelkedik, így lényeges, hogy ismerjük a kezdeti tüneteket, ne szedjünk felesleges gyógyszereket vagy kezelés nélkül szenvedjünk az orrdugulás, kivörösödött szemek, állandó fáradtság és gyakori tüsszögési rohamok miatt. Megfelelő kezeléssel ezektől a tünetektől megszabadulhatunk.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Azt nem tudni, miért van egyre több allergiás. Egyes feltételezések szerint a gyermekkorban túlzásba vitt higiénia sem tesz jót az immunrendszer érésének, de a környezetszennyezés, a klímaváltozás miatt egyre inkább elhúzódó pollenszezon is szerepet játszhat benne. Kutatások szerint az időjárás megváltozása miatt is egyre több a beteg: a szinte átmenet nélkül érkező felmelegedés miatt hirtelen annyira megnő a pollenkoncentráció a levegőben, hogy az az egészséges szervezetet is megviseli, még a nem allergiásoknál is allergiaszerű tüneteket okozhat.

Szerző
Témák
allergia
2018.05.21 17:15

Öngyilkos lett Jill Janus

Publikálás dátuma
2018.08.17 16:49

Fotó: AFP/ HERBERT P. OCZERET / APA-PictureDesk / APA
A Huntress frontembere negyvenhárom éves volt.
Negyvenhárom éves korában elhunyt Jill Janus, a Huntress nevű metálzenekar énekese – írta az AP hírügynökség az énekesnő családja és a zenekar közlése alapján. Jill Janus már régóta mentális betegséggel küzdött. Kedden az Oregon állambeli Portlandben vetett véget önkezével életének. Az énekesnő a 2009-ben alapított zenekar frontembere volt, három albumot készítettek. 2012-ben Budapesten is felléptek.   Ha ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123-as ingyenes lelkielsősegély-számot!  
2018.08.17 16:49
Frissítve: 2018.08.17 16:49

Szívbetegen sem tilos utazni

Publikálás dátuma
2018.08.17 14:14
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
Elővigyázatosan ugyan, de az is utazhat, aki szívinfarktuson, stroke-on, szívműtéten esett át.
„Többféle betegséget takarhat a szívbetegség gyűjtőfogalma, amelyeket nem lehet egy kalap alá venni. Más tünetekre kell figyelni egy koszorúér-betegségeben, egy infarktuson átesett, egy ritmuszavarral küzdő, vagy egy kardiomypathiában szenvedő betegnél”
– mondta dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.

Gyógyszeridőzítés

Vannak gyógyszerek, például a véralvadásgátlók, amelyeket, a hatásidejük függvényében pontosan 12, vagy 24 óránként kell bevenni, és ezen az időeltolódás sem változtat. Vannak olyan szerek, például a vízhajtók, amelyek adagján – az orvossal konzultálva - lehet egy kicsit változtatni, de mindenképp tanácsos az orvossal konzultálni.
A legfontosabb, hogy az otthontól távol töltött napokon is rendelkezésre álljanak a szükséges felszerelések. Legyenek nálunk a gyógyszerek, sokaknak fokozza a biztonságérzetét, ha recepteket is magával visz arra az esetre, ha elvesztené a gyógyszereit. Van, hogy az is elég, ha a gyógyszerlista és a kardiológus telefonszáma van kéznél. 
Azt mindenképpen érdemes még utazás előtt kideríteni, milyen orvosi ellátás van azon a területen, ahová utazunk. Fokozhatja a biztonságot például, ha olyan biztosítást kötünk, ami a hazaszállítás vagy a külföldi kórházi tartózkodás költségeit is fedezi. Az is nagyon hasznos, ha az orvosi papírok is nálunk vannak – lehetőleg angol vagy az adott ország nyelvén. 

Nagy magasságok, egzotikus helyszínek

A jól karbantartott szívbetegeknek nem feltétlenül kell kerülniük a nagyobb magasságokat sem. De ilyen körülmények között fokozott figyelmet kell fordítani a megfelelő nátrium (só) és a folyadék bevitelére. Tudni kell, hogy a nagy tengerszint feletti magasság a ritkább levegő miatt panaszokat okozhat. Ilyen helyzetben ugyanis a szívnek keményebben kell dolgoznia, ami légszomjhoz vezethet. 
Ha egzotikus vagy fejlődő országokba utazunk, előzetesen azt kell kideríteni, milyen oltásokra van szükség, és hogy ez milyen hatással lehet az alapbetegségre. A legtöbb esetben nincs összefüggés, de erről meg kell kérdezni a kardiológust és mérlegelni kell a lehetséges rizikót. Lehet, hogy egy afrikai szafari helyett biztonságosabb egy nagyobb város meglátogatását választani - ajánlotta a KardioKözpont szakorvosa.

Repülés

A hosszú repülőutak egészséges embereknél is növelhetik a vérrögképződés rizikóját a lábakban, de szívbetegeknél, különösen perifériás érbetegség vagy szívelégtelenség esetén ez gyakrabban fordul elő. A megfelelő gyógyszeres felkészülésen túl fontos a rendszeres felállás, járkálás, a lábak mozgatása ülő- és állóhelyzetben is, a folyadékfogyasztás, az alkohol kerülése, és akár a kompressziós harisnya viselése. Vannak azonban olyan betegségek, állapotok, amelyekben a repülés nem ajánlott.
„Megfelelő orvosi felkészítés és életmód, a stressz minimalizálása mellett a legtöbb kezelt beteg biztonságosan utazhat"
– foglalta össze dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
2018.08.17 14:14
Frissítve: 2018.08.17 14:14