Nem biztos, hogy „megúsztuk” - Az allergia bármikor kialakulhat

Publikálás dátuma
2018.05.21 17:15
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az allergiás betegségek csak a gyermekeket érinthetik, pedig bármilyen életkorban kialakulhat, nem biztos, hogy „megúsztuk”, ha eddig nem jelentkezett. Bárkivel megeshet, hogy egy tavasszal váratlanul szénanáthás tünetei jelentkeznek.

A szénanátha gyakran gyermekkorban alakul ki, az első tünetek legkorábban óvodáskor környékén jelentkeznek. A kockázat magasabb, ha mindkét szülő allergiás. Megjelenését megelőzheti ekcémás bőr, ételallergia, ezeket az allergiás menetelés állomásainak is nevezzük – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ha valakit gyermekként elkerülte az allergia, az nem jelenti azt, hogy felnőttként már biztosan nem is alakulhat ki nála a betegség. 60-65 éves korig bármikor jelentkezhet, idősebb korban nem jellemző, hogy megjelenik.

A szénanátha gyakran egy stresszesebb időszak életszakasz jelentkezik, de a lakhelyváltás is gyakori kiváltó tényező, sokak például vidékről a fővárosba költözés után fordulnak allergológushoz tüneteikkel. A felnőttkori szénanátha esetén előfordul, hogy korábban már más allergia jelentkezett – például gyermekként ételallergiás tünetei voltak, de azokat a diéta mellett idővel kinőtte – ilyen esetben nem ritka, hogy később más típusú, például pollenallergiás tünetei jelentkeznek.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Bár az allergia és a nátha tünetei közt sok a hasonlóság, van azonban néhány jel, ami alapján különbséget lehet tenni. Ha folyik vagy be van dugulva az orrunk, fáj a torkunk, valószínűleg vírus okozta huruttól szenvedünk. Ha azonban a náthás tüneteink egy-két hét alatt sem múlnak el teljesen és mellette orr- és szemviszketés, tüsszögés, szemvörösség, könnyezés, esetleg száraz köhögés is jelentkezik, akkor nagy valószínűséggel allergia okozza a tüneteket. Az első tünetek esetén sokan náthára tippelnek, az elhúzódó panaszok miatt többféle kezeléssel is megpróbálkoznak, mire allergológushoz kerülnek. Dr. Augusztinovicz Monika elmondta, hogy az allergiások száma folyamatosan emelkedik, így lényeges, hogy ismerjük a kezdeti tüneteket, ne szedjünk felesleges gyógyszereket vagy kezelés nélkül szenvedjünk az orrdugulás, kivörösödött szemek, állandó fáradtság és gyakori tüsszögési rohamok miatt. Megfelelő kezeléssel ezektől a tünetektől megszabadulhatunk.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Azt nem tudni, miért van egyre több allergiás. Egyes feltételezések szerint a gyermekkorban túlzásba vitt higiénia sem tesz jót az immunrendszer érésének, de a környezetszennyezés, a klímaváltozás miatt egyre inkább elhúzódó pollenszezon is szerepet játszhat benne. Kutatások szerint az időjárás megváltozása miatt is egyre több a beteg: a szinte átmenet nélkül érkező felmelegedés miatt hirtelen annyira megnő a pollenkoncentráció a levegőben, hogy az az egészséges szervezetet is megviseli, még a nem allergiásoknál is allergiaszerű tüneteket okozhat.

Szerző
Témák
allergia
2018.05.21 17:15

Szenvedély a lencse túloldalán - „Weegee, a híres” a Mai Manó Házban

Publikálás dátuma
2018.11.15 11:00
Weegee szembesített a magánnyal, de megmutatta a szépség és a boldogság pillanatait is
Fotó: MTI/ Illyés Tibor
A fotográfia és a hétköznapok jelentősége az egyik leghíresebb sajtófotós, Weegee képeit bemutató kiállításon
Képzeljünk el egy világot, amelyben nem létezik fénykép. Nem tudjuk előkapni az okostelefonunkat, és megörökíteni gyermekünk első születésnapját, az állatkerti kirándulást, a ballagást, vagy a diplomaosztót és nincs hivatalos fényképész az esküvőn. Nem szabad többé elfelejtenünk múltbeli emlékeket, arcokat, eseményeket – hisz nem őrzi nyomukat fénykép. Fotográfia nélkül valóban más lenne a világ – hogy jobb vagy rosszabb, azt ki-ki döntse el maga - nehezebb lenni dokumentálni életünket. Ezt bizonyítja az olyan alkotók munkássága is, mint Arthur Fellig, akinek képei a Weegee - A híres, 1935-1960 című kiállításon a Mai Manó Házban láthatóak. Weegee – ahogy Arthur Felliget művésznevén ismerjük – a harmincas-negyvenes évek New Yorkját és az ottani városi élet sokszínű pillanatait örökítette meg. A zsidó bevándorlók gyermekeként Ukrajnában született, majd családjával 1910-ben New Yorkba emigrált Weegee tanulmányait korán félbehagyta, kezdetben alkalmi munkákból élt meg. Egy ilyen munka során ismerkedett meg a fotográfiával, s azt követően segédlaboránsként dolgozott egy hírlapnál. Szabadúszó sajtófotográfusi karrierjét 1935-ben indította éjszakai fotózásra specializálódva. Különösen vonzották a bűntények – melyek iránt a bulvárlapok is előszeretettel érdeklődtek. Sajtófotósként elsőként kapott engedélyt arra, hogy autójába – ahol a gyorsaság érdekében egy sötétkamra is volt – rendőrségi rádió adóvevőt telepítsen.
Képei azonban nem csak témájuk miatt váltak ismertté, a megjelenített drámai hatások és hangsúlyok is kiemelték őket a hétköznapi fotók világából. “Weegee egy depresszióval és gazdasági válsággal küzdő társadalomban szembesítette nézőit a magánnyal, a szegénységgel, és a bűnözéssel. Ugyanakkor megmutatta a szépség és a boldogság pillanatait is, mert ez is hozzátartozott a New York-i Lower East Side életéhez, Harlemhez, Boweryhez” – írja Baki Péter kurátor a több mint száz fotót felvonultató tárlatról. A kiállított képek nem kizárólag a modern városi élet dokumentációját adják, alkotójuk látásmódját, karakterét is mutatják. Ráadásul a Weegee-ről készült képekből is válogatást láthatunk. A fekete-fehér fényképek sokszínű érdeklődésről tanúskodnak: színházi előadásoktól, és ünnepi eseményektől a Yankees meccsig, tűzesetektől és bűntényektől a cirkuszi fellépésekig végtelennek tűnik a fotós kíváncsisága. Amely épp úgy kiterjedt a hétköznapi emberekre – árusok a hóviharban, csavargók, vagy épp virgonc gyerekek –, mint a Bette Davishez, Louis Armstronghoz vagy Marilyn Monroehoz hasonló hírességekre. Nem különböztette meg alanyait; egy jó szög, egy érdekes arcvonás, egy vissza nem térő helyzet éppúgy lehetett lencsére érdemes, ahogy egy fájdalmas érzés, egy kíváncsi tekintet, vagy egy tünékeny mosoly. Weegee képeiről olyan alkotói elszántság és szenvedély tükröződik, amely könnyedén érthetővé teszi számunkra, mit veszítenénk, ha nem létezne fotográfia. Infó: WEEGEE - A HÍRES, 1935-1960 Mai Manó Ház  Nyitva: január 20-ig. A kiállítás a Fotóhónap 2018 fesztivál része.

Fotópályázat az éjszakáról

Weegee éjszakája címmel fotópályázatot hirdet a Mai Manó Ház és a Blog.hu. A téma az éjszaka, amelyet szabadon értelmezhetnek a jelentkezők. Minden pályázó csak egy, 2012. december 31. után készített sorozatot (minimum 3 - maximum 5 db képet) küldhet be. A részletes pályázati kiírás elérhető a Mai Manó Ház weboldalán. A képek leadási határideje: november 22. 

2018.11.15 11:00
Frissítve: 2018.11.15 11:00

Keleti Éva, a fotográfia nagyasszonya

Publikálás dátuma
2018.11.15 08:00

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Kockázatos vállalkozás, ha egy könyvet egyetlen interjú tölt ki. Kérdés ugyanis, hogy több száz oldalon kitart-e a párbeszédes forma? Képes-e megtartani a kezdeti lendületet, újabb és újabb izgalmat hozni? Árpási Zoltán újságíró a műfajában ikonikusnak számító fotóművésszel, Keleti Évával ült le beszélgetni. Eredetileg egy alkalmat szántak a kibeszélésre, de aztán kettő lett belőle. A diskurzusból kötet született A fotográfia bűvöletében címmel. A tegnapi könyvbemutatón az interjúalany úgy fogalmazott, hogy a szerző kegyetlen volt, már ami a kérdéseit illeti.
Tény, hogy több nehéz téma is szóba kerül a könyvben, például az identitás, és a rendszerváltás előtti korszak közéleti problematikája. Keleti Éva belemegy a játékba, vagyis önazonosan, a saját értékrendjének és vérmérsékletének megfelelően válaszol. De leginkább mesél, arról, hogy hogyan élte túl a háborút, 56-ot és a rendszerváltást. Mikor érezte úgy, hogy exponálnia kell és mikor úgy, hogy inkább az elfordulást látta jónak. Keleti Éva dolgozott állami hírügynökségnél, méghozzá kényes időkben: az ötvenes, hatvanas években, aztán hetilapnál és vezetett magánkézben lévő fotóügynökséget is. Miközben a fotózás egyéni pálya, ő mindenhol csapatban gondolkodott. 
Talán a legnagyobb sikert a színházi fotóival aratta. Szarka Klára fotótörténész mondta róla tegnap, hogy a színészportéi őszinte, valóságos karaktert mutatnak, kerülve a manírokat, a modorosságot. A kötetnek nagy értékei a képek. Többségük megjelent már sok helyen, láthattuk kiállításon is őket, de főként az életművet felelevenítő emlékeket illusztrálva nagyon jó újranézni valamennyit. Azt is, amelyen Kádár János összehajol két íróval Illés Endrével és Németh Lászlóval, vagy amikor Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán kapcsolatuk végén felülnek egy ablakpárkányra kezükben egy korábbi előadásképpel, vagy amikor Törőcsik Mari démonikus hölgyet alakít Tordy Géza és Kállai Ferenc társaságában fürdőruhában a siófoki színészüdülőben. Keleti Éva hitvallása, hogy úgy kell végigélni az embernek az életét, hogy öregkorában is emlékezzenek a fiatalkori énére A kötetet végig lapozva és a képekkel szembesülve egyértelmű, hogy neki ez sikerült. Info: Árpási Zoltán A fotográfia bűvöletében Beszélgetés Keleti Éva fotóművésszel HarperCollins 2018
2018.11.15 08:00
Frissítve: 2018.11.15 08:00