Hatalomba betonozná magát

Publikálás dátuma
2018.05.19 07:00
Mint a jóllakott napközisek - Forrás: MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
Fotó: /
Teljesen új kormányzást ígért a miniszterelnök a parlamenti választás után, ám a legfontosabb változtatások csak azt szolgálják, hogy még több területet tudjon ellenőrzése alatt tartani.

Az új kormány struktúrája azt mutatja, hogy tovább nő a kormányfői hatalom, Orbán Viktor miniszterelnök újabb területeket tarthat közvetlenül a felügyelete alatt – mondta a Népszavának Juhász Attila, a Political Capital főmunkatársa. Pénteken hivatalosan is megalakult a negyedik Orbán-kormány: Áder János köztársasági elnök átadta a megbízóleveleket a minisztereknek a Sándor-palotában, majd a tárcavezetők letették esküjüket a Parlamentben.

Juhász Attila szerint a korábbi kormányokhoz képest az egyik leglényegesebb változás az Orbán Viktor közvetlen irányítása alá tartozó Miniszterelnöki Kabinetiroda létrehozása, ahová számos olyan területet sorolnak át, melyek korábban a Miniszterelnökséghez tartoztak. - Elképzelhető, hogy a kormányfő úgy érezte, bizonyos folyamatokra nem lát rá megfelelően a Miniszterelnökségen keresztül, ezért magához vonta ezeket a feladatokat – fogalmazott az elemző. A Biró Marcell államtitkár vezetésével felépülő miniszterelnöki kormányiroda pedig a kormány döntéseinek előkészítését és végrehajtását felügyeli. Azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen hatása lesz a Kabinetirodán belül felálló hírszerzői hivatalnak, azonban várhatóan ez is tovább növeli a kormányfői pozíció befolyását – tette hozzá.

A kormányzati struktúra – benne 10 minisztériummal és a három tárca nélküli miniszterrel – arra utal, hogy továbbra is nagy hangsúlyt kapnak az államtitkárok. Ez Juhász Attila szerint azért lehet kedvező a kabinet számára, mert így „a kényes területeket mammutminisztériumokban lehet majd eldugni”. - Természetesen így is meg lehet találni a felelősöket, de az elmúlt évek azt mutatták, a bürokratikus útvesztők megnehezítették, hogy egyes témák előtérbe kerülhessenek – mondta.

A teljesen szabad kéz és a növekvő kormányfői hatalom természetesen növelte Orbán Viktor önbizalmát is, erre utal, hogy a miniszteri eskütételek előtt elmondott pénteki beszédében megismételte: 2030-ig tervez. A kormányfő felszólalásában kitért természetesen a migrációra is, azt hangsúlyozva, hogy ragaszkodni kell a keresztény hagyományokhoz. - A migráció fenyegetése, az idegen kultúra megjelenése azokat is rádöbbentette a keresztény kultúra fontosságára, akik már eltávolodtak magától a vallástól – közölte.

Orbán Viktor az Európai Néppárt képviselőivel folytatott tárgyalások után engedékenyebb hangon beszélt Magyarország és Európa viszonyáról. Azt is mondta: „a mi kormányunk európai horizontú. A nemzetet szolgáljuk, de a helyünk Európában van”. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy 1990-ben Európa volt Magyarország jövője, mára azonban fordult a kocka és mi vagyunk az unió jövője.

Orbán Viktor külön-külön is kitért kormányának tagjaira, Kásler Miklós emberi erőforrás miniszterről például azt mondta, hogy a tárca "egy reneszánsz embert követel, olyat, aki nem ijed meg saját árnyékától". Benkő Tibor honvédelmi minisztertől azt várja a kormányfő, hogy vezetésével érjük utol a szomszédos országok hadseregeit, míg Trócsányi László igazságügyi minisztertől azt, hogy „védje meg Magyarország szuverenitását a jog, különösen az európai jog” területén. A kormányfő köszönetet mondott Pintér Sándor belügyminiszternek a határvédelemért, Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter munkáját pedig elengedhetetlennek nevezte, mert szerinte csak így biztosítható a rezsicsökkentés megvédése.

A svédországi vadászata miatt magyarázkodásra kényszerülő Semjén Zsoltra is számít Orbán Viktor, vele kapcsolatban azt emelte ki, hogy a miniszterelnök-helyettes „szilárd elvi hozzáállása" lesz értékes a kormánynak. – Ő felel majd a horgonykötélért, hogy a gyakorlati munkánkban ne sodródjunk messzebb a kelleténél az eszmei kiindulópontunktól – mondta a kormányfő.

Varga Mihálytól azt kérte a kormányfő, mindig figyelmeztesse a kabinetet: „addig nyújtózkodjanak, amíg a takaró ér”, azaz biztosítsa a pénzügyi stabilitást és az államadósság csökkentésének feltételeit, míg Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztertől azt, hogy "terepismeretével" képviselje a magyar érdekeket. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tárcáját Orbán Viktor szerint azért hozták létre, mert „az új korszakban is nyertesek akarunk” maradni és a folyamatokhoz már nem elég alkalmazkodni, alkotóként kell bennük részt venni. Nagy István földművelésügyi miniszter azt a feladatot kapta, hogy olyan szektort alakítson ki, amelyik „megbecsüli a gazdákat, tiszteli a munkát, nyitott az új technológiákra, összebékíti a különböző agrárvállalkozásokat”, és megvédi Magyarországot Brüsszelben is.

A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda létrehozását azzal indokolta Orbán Viktor, hogy szerinte Nyugat-Európában egyre csak nő a távolság az emberek és a demokratikusan megválasztott kormány között. - Hogy ez nálunk ne következzen be, azt kértem Rogán Antaltól, kitartóan keresse az egyezési pontokat az emberek és a kormány között – mondta a kormányfő. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezető miniszter feladata a stratégiai tervezés lesz („egy országot kell átlátnia), míg Bártfai-Mager Andrea a vagyonkezeléséért felelős tárca nélküli miniszteri széket kapta.

A miniszterelnök szerint a korábbi és a jelenlegi kabinet minisztereinek „egy közös szenvedélyük van: Magyarország”. - Mindannyian azt gondolják, hogy a legnagyobb dolog a mi életünkben, hogy magyarnak születtünk – fogalmazott.

Orbán negyedik csodacsapata
FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS

FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget
vezető miniszter, Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter, Benkő Tibor honvédelmi
miniszter, Trócsányi László igazságügyi miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Süli János, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter, Varga Mihály pénzügyminiszter, Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Nagy István agrárminiszter.
Szerző
2018.05.19 07:00

Tartósan vízhiányos időszakot hirdetett a belügyminiszter

Publikálás dátuma
2018.08.16 14:21

Fotó: Shutterstock/
Pintér Sándor augusztus 15-ével hirdette ki az úgynevezett tartósan vízhiányos időszakot - speciális szabályok léptek érvénybe a vízkészletjárulékkal kapcsolatosan.
A vonatkozó előírások alapján a vízhasználónak nem kell vízkészletjárulékot fizetnie tartósan vízhiányos időszakban az öntözés, a halgazdálkodás és a rizstermelés során használt víz mennyisége után - adta hírül csütörtökön a Fővárosi katasztrófavédelmi Igazgatóság.
A járulék kiszámításáról szóló kormányrendelet alapján a tartósan vízhiányos időszak kezdete előtti tizennégy napban, jelen esetben az augusztus 1. és 14. között kivett víz után járó vízkészletjárulék összege húsz százalékkal csökkentendő. A kedvezmények érvényesítésekor fontos eljárási szabály, hogy a vízkészletjárulék-kedvezmény ideje alatt és a tartósan vízhiányos időszak kezdő- és végnapja között mért, vagy számított felhasznált vízmennyiséget fel kell tüntetni a vízkészletjárulékkal kapcsolatos adatszolgáltatásban.
Témák
vízhiány
2018.08.16 14:21

Trump és Orbán közeledéséről ír a New York Times

Publikálás dátuma
2018.08.16 13:45

Fotó: AFP/ Alexey Vitvitsky
A lap szerint megváltozott Magyarország megítélése.
Hosszú elemzést közölt a magyar–amerikai kapcsolatokról, a két ország vezetői közti közeledésről a New York Times.   A lap a cikkben felidézi, hogy az amerikai kormány a vidéki, független magyar sajtó támogatására 700 ezer dolláros támogatást hirdetett tavaly novemberben, azonban július végén ezt váratlanul lefújták. „Hatalmas siker” a magyar kormánynak – kommentálta mindezt a lapnak a korábbi washingtoni nagykövet, Simonyi András. Szerinte ez azt üzeni, hogy „Magyarország rendben van, Magyarország demokrácia”. A lap azt írja: Orbán kormánya éveken keresztül több millió dollárt fordított arra, hogy Washington elismerje, többnyire hiába. A Trump-adminisztrációval viszont ez megváltozott, és más lett Magyarország (valamint Lengyelország) megítélése. A New York Times cikkében David B. Cornsteint, az USA budapesti nagykövetét is idézi, aki arról beszélt: Trump „nagyon erős vezetőnek” tartja Orbánt. A cikkben kitérnek arra is, hogy az amerikai elnök bírálja az Európai Uniót, de sokak szerint barátjának tekinti az EU-val szembehelyezkedő, populista erőket. Jiri Pehe, a korábbi cseh elnök, Václav Havel kabinetvezetője pedig arról is beszélt: Trump mindezzel csak legitimálja Magyarország orosz közeledését.
2018.08.16 13:45
Frissítve: 2018.08.16 13:45