Hatalomba betonozná magát

Publikálás dátuma
2018.05.19 07:00
Mint a jóllakott napközisek - Forrás: MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
Fotó: /
Teljesen új kormányzást ígért a miniszterelnök a parlamenti választás után, ám a legfontosabb változtatások csak azt szolgálják, hogy még több területet tudjon ellenőrzése alatt tartani.

Az új kormány struktúrája azt mutatja, hogy tovább nő a kormányfői hatalom, Orbán Viktor miniszterelnök újabb területeket tarthat közvetlenül a felügyelete alatt – mondta a Népszavának Juhász Attila, a Political Capital főmunkatársa. Pénteken hivatalosan is megalakult a negyedik Orbán-kormány: Áder János köztársasági elnök átadta a megbízóleveleket a minisztereknek a Sándor-palotában, majd a tárcavezetők letették esküjüket a Parlamentben.

Juhász Attila szerint a korábbi kormányokhoz képest az egyik leglényegesebb változás az Orbán Viktor közvetlen irányítása alá tartozó Miniszterelnöki Kabinetiroda létrehozása, ahová számos olyan területet sorolnak át, melyek korábban a Miniszterelnökséghez tartoztak. - Elképzelhető, hogy a kormányfő úgy érezte, bizonyos folyamatokra nem lát rá megfelelően a Miniszterelnökségen keresztül, ezért magához vonta ezeket a feladatokat – fogalmazott az elemző. A Biró Marcell államtitkár vezetésével felépülő miniszterelnöki kormányiroda pedig a kormány döntéseinek előkészítését és végrehajtását felügyeli. Azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen hatása lesz a Kabinetirodán belül felálló hírszerzői hivatalnak, azonban várhatóan ez is tovább növeli a kormányfői pozíció befolyását – tette hozzá.

A kormányzati struktúra – benne 10 minisztériummal és a három tárca nélküli miniszterrel – arra utal, hogy továbbra is nagy hangsúlyt kapnak az államtitkárok. Ez Juhász Attila szerint azért lehet kedvező a kabinet számára, mert így „a kényes területeket mammutminisztériumokban lehet majd eldugni”. - Természetesen így is meg lehet találni a felelősöket, de az elmúlt évek azt mutatták, a bürokratikus útvesztők megnehezítették, hogy egyes témák előtérbe kerülhessenek – mondta.

A teljesen szabad kéz és a növekvő kormányfői hatalom természetesen növelte Orbán Viktor önbizalmát is, erre utal, hogy a miniszteri eskütételek előtt elmondott pénteki beszédében megismételte: 2030-ig tervez. A kormányfő felszólalásában kitért természetesen a migrációra is, azt hangsúlyozva, hogy ragaszkodni kell a keresztény hagyományokhoz. - A migráció fenyegetése, az idegen kultúra megjelenése azokat is rádöbbentette a keresztény kultúra fontosságára, akik már eltávolodtak magától a vallástól – közölte.

Orbán Viktor az Európai Néppárt képviselőivel folytatott tárgyalások után engedékenyebb hangon beszélt Magyarország és Európa viszonyáról. Azt is mondta: „a mi kormányunk európai horizontú. A nemzetet szolgáljuk, de a helyünk Európában van”. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy 1990-ben Európa volt Magyarország jövője, mára azonban fordult a kocka és mi vagyunk az unió jövője.

Orbán Viktor külön-külön is kitért kormányának tagjaira, Kásler Miklós emberi erőforrás miniszterről például azt mondta, hogy a tárca "egy reneszánsz embert követel, olyat, aki nem ijed meg saját árnyékától". Benkő Tibor honvédelmi minisztertől azt várja a kormányfő, hogy vezetésével érjük utol a szomszédos országok hadseregeit, míg Trócsányi László igazságügyi minisztertől azt, hogy „védje meg Magyarország szuverenitását a jog, különösen az európai jog” területén. A kormányfő köszönetet mondott Pintér Sándor belügyminiszternek a határvédelemért, Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter munkáját pedig elengedhetetlennek nevezte, mert szerinte csak így biztosítható a rezsicsökkentés megvédése.

A svédországi vadászata miatt magyarázkodásra kényszerülő Semjén Zsoltra is számít Orbán Viktor, vele kapcsolatban azt emelte ki, hogy a miniszterelnök-helyettes „szilárd elvi hozzáállása" lesz értékes a kormánynak. – Ő felel majd a horgonykötélért, hogy a gyakorlati munkánkban ne sodródjunk messzebb a kelleténél az eszmei kiindulópontunktól – mondta a kormányfő.

Varga Mihálytól azt kérte a kormányfő, mindig figyelmeztesse a kabinetet: „addig nyújtózkodjanak, amíg a takaró ér”, azaz biztosítsa a pénzügyi stabilitást és az államadósság csökkentésének feltételeit, míg Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztertől azt, hogy "terepismeretével" képviselje a magyar érdekeket. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tárcáját Orbán Viktor szerint azért hozták létre, mert „az új korszakban is nyertesek akarunk” maradni és a folyamatokhoz már nem elég alkalmazkodni, alkotóként kell bennük részt venni. Nagy István földművelésügyi miniszter azt a feladatot kapta, hogy olyan szektort alakítson ki, amelyik „megbecsüli a gazdákat, tiszteli a munkát, nyitott az új technológiákra, összebékíti a különböző agrárvállalkozásokat”, és megvédi Magyarországot Brüsszelben is.

A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda létrehozását azzal indokolta Orbán Viktor, hogy szerinte Nyugat-Európában egyre csak nő a távolság az emberek és a demokratikusan megválasztott kormány között. - Hogy ez nálunk ne következzen be, azt kértem Rogán Antaltól, kitartóan keresse az egyezési pontokat az emberek és a kormány között – mondta a kormányfő. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezető miniszter feladata a stratégiai tervezés lesz („egy országot kell átlátnia), míg Bártfai-Mager Andrea a vagyonkezeléséért felelős tárca nélküli miniszteri széket kapta.

A miniszterelnök szerint a korábbi és a jelenlegi kabinet minisztereinek „egy közös szenvedélyük van: Magyarország”. - Mindannyian azt gondolják, hogy a legnagyobb dolog a mi életünkben, hogy magyarnak születtünk – fogalmazott.

Orbán negyedik csodacsapata
FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS

FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget
vezető miniszter, Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter, Benkő Tibor honvédelmi
miniszter, Trócsányi László igazságügyi miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Süli János, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter, Varga Mihály pénzügyminiszter, Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Nagy István agrárminiszter.
Szerző
2018.05.19 07:00

322,12 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.11.12 19:35
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben hétfő este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 322,12 forintra emelkedett este hét óra után a reggel nyolc órakor jegyzett 321,61 forintról.
Az euró hétfőn 321,39 forint és 322,21 forint között mozgott.
A svájci frank árfolyama 282,65 forintról 284,03 forintra, a dolláré pedig 285,17 forintról 286,49 forintra emelkedett.
Az euró a reggeli 1,1275 dollár után este hét óra után 1,1242 dolláron állt.
Szerző
2018.11.12 19:35

7-es cikk - Száz oldalon magyarázkodik a kormány az Uniónak

Publikálás dátuma
2018.11.12 19:05
Orbán Viktor a Sargentini-jelentés szavazásán.
Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
Másodszor foglalkoztak a tagállamok EU-ügyi miniszterei a magyarországi jogállam helyzetével a szeptemberben elindított 7. cikkelyes eljárás keretében. A hétfői brüsszeli ülésen Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke röviden tájékoztatta a résztvevőket az alapvető jogok sérelme miatt Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokról. A félórás vitában nyolc tagállam és Magyarország képviselője kért szót, de csak a német és a svéd tárcavezető fogalmazott meg markáns politikai véleményt. Mindkettő bírálta, hogy a budapesti kormány a Unió pénzén szervez EU- és migráció-ellenes kampányokat. A többiek főként arról fejtették ki a nézeteiket, hogy az Európai Parlament játszhat-e bármilyen szerepet a 7. cikkelyes folyamatban. Lapunknak nyilatkozó EU források szerint csak Görögország és Franciaország támogatta, hogy a képviselő-testület részt vegyen a folyamatban. Információink szerint a hivatalos tanácsülésen elhangzott felszólalásában Varga Judit európai ügyekért felelős államtitkár ellenezte, hogy a képviselő-testület bármilyen szerepet kapjon a procedúrában. Megismételte azt a jól ismert magyar álláspontot is, miszerint a kormány az Európai Bizottsággal kívánja rendezni a jogi vitákat. Egyben kiosztotta a huszonnyolc tagállamnak Budapest több mint száz oldalas írásos válaszát az EP jelentésre. Az ülés megkezdése előtt Judith Sargentini jelentéstévő és Claude Moraes, az EP állampolgári jogi bizottságának elnöke tájékoztatást adtak a tagállamok képviselőinek az eljárást kezdeményező jelentésről a soros elnök Ausztria meghívására. A nem-hivatalos eszmecserén csak Belgium, Észtország, Görögország, Hollandia és Svédország képviseltette magát miniszteri szinten, Magyarország egy szakértőt küldött a találkozóra. A háromnegyed órás megbeszélésen Sargentini beszámolt a friss magyarországi fejleményekről is, köztük a CEU rektorának Frans Timmermans-hoz címzett leveléről és a közigazgatási bíróságok létrehozását célzó tervekről. A két EP-képviselő kifejtette: a hétfői “előkészítő” megbeszélés után a parlament elvárja, hogy az EU Tanácsától hivatalos meghívást kapjon azokra az ülésekre, amelyeken a miniszterek a Magyarországgal szembeni 7. cikkelyes eljárást tárgyalják. Mint korábban megírtuk, az EU Tanács jogi szolgálata szerint az uniós jog erre nem ad lehetőséget. Sargentini több kérdést is kapott, például arról, hogy a jelentése elkészítése során hogyan viselkedtek vele a magyar hatóságok. A kormányközi döntéshozó fórum résztvevői az Unió soros elnöki tisztét betöltő osztrák kormánytól várják, hogy meghatározza a folyamat következő lépéseit. 
2018.11.12 19:05