Kajak-kenu vk - Beérett az arany

A magyar versenyzők kilenc érmet, egy aranyat, három ezüstöt és öt bronzot szereztek vasárnap a Szegeden zajló kajak-kenu világkupa 200 és 500 méteres döntői során.

A legrövidebb távon egy-egy első, második és harmadik hely volt a mérleg, a legfényesebb érmet éppen az utolsó döntőben gyűjtötték be a magyarok. A kenu kettesek fináléjában Hajdu Jonatán és Fekete Ádám tavaly világbajnoki harmadik duója remekül rajtolt, hamar az élre állt, s a célig olyan jelentős előnyt épített fel, hogy nem volt kérdés, megnyeri a futamot. A kettős szombaton második lett 500 méteren, így már a második dobogós helyét ünnepelhette. Lelovics Dávid és Némedi Konrád ötödikként futott be a hét hajót számláló mezőnyben.

"Jó pályát jöttünk, elégedettek vagyunk, főleg, hogy hazai közönség előtt sikerült ilyen fölényes sikert aratnunk. Bíztató az eredmény az Eb-re és a vb-re nézve, ott is szeretnénk aranyérmet szerezni" - nyilatkozott Fekete.

Női K-2 200 méteren Hagymási Réka és Szabó Ágnes világbajnok kettőse, illetve Kiss Blanka és Lucz Anna képviselte a házigazdákat, s meglepetésre sokáig utóbbi egység állt jobb helyen a döntőben. Kissék jól rajtoltak, egészen a végéig tartották a lépést az élen haladó, kétszeres olimpiai bajnok Lisa Carrington vezette új-zélandi párossal, csak az utolsó métereken előzte meg őket Hagymási és Szabó. Utóbbi egység lett tehát a második, Kiss és Lucz Anna pedig a várakozást felülmúlva harmadik.

"Számítottunk az éremre, miután tavaly megnyertük a vb-t. Tudtuk, hogy nagyon erős a mezőny, és az sem volt meglepetés, hogy a másik magyar páros is nagyon jó" - mondta Hagymási Réka. "A párom, Ági már sok pályát ment ezen a versenyen, én pedig nem vagyok teljesen egészséges, így nem volt egyszerű a helyzetünk. De nagyon szeretjük ezt a számot, élvezzük a gyors kajakozást."

Kiss Blanka úgy fogalmazott: nagyon örülnek a harmadik helynek, fiatal páros az övék, nem is sokat gyakoroltak, ezért ők is meglepődtek, hogy sikerült érmet szerezniük.

C-1 200 méteren Hajdu sokáig harcban volt az éremért, de végül két litván és egy georgiai rivális mögött negyedikként futott be. Az 1000 méterről "kiránduló" - pénteken ezen a távon párosban hatodik - Korisánszky Dávid hetedik lett a sprintszám döntőjében. A nők hasonló számában egyik magyar sem rajtolt túl jól, s ez döntőnek bizonyult, Balla Virág végül ötödikként, Devecseriné Takács Kincső hetedikként ért célba. Ez utóbbi szám bekerült az ötkarikás játékok programjába, s ez látszik is, a mezőny ugyanis az utóbbi időben nagyon megerősödött.

A magyarok K-1 200 méteren sem tudtak beleszólni a dobogós helyek sorsába. A nőknél az Újpest 23 éves, kétszeres Európa-bajnok kajakosa, Lucz Dóra - aki múlt héten betegséggel küzdött - nyolcadikként végzett, míg testvére, Lucz Anna harmadik lett a B döntőben, így összesítésben 12. helyen zárt. A férfiaknál Apagyi Levente, az angyalföldiek 24 éves versenyzője hetedik helyen végzett az erős mezőnyben, Csizmadia Kolos pedig B finálés második helyével a 11. lett.
Az ötszázas finálék azonban magyar éremmel kezdődtek és azzal is folytatódtak.

Férfi K-1-ben Kopasz Bálint és Noé Zsombor is óvatosan kezdett, majd a táv második felében mindketten feljöttek a vezető kettősre, a spanyol Roi Rodriguezre és az 1000 méteren győztes portugál Fernando Pimentára. A dobogóért tulajdonképpen egymással harcoltak, s ebből a csatából végül - némi meglepetésre - Noé jött ki jobban, így övé lett a bronz.

"Mindent beleadtam ebbe a pályába, nagyon elégedett vagyok vele. Világklasszisokat sikerült magam mögé utasítani, nagyon örülök" - lelkendezett a 22 éves, dunafüredi kajakos.

Női C-1 500-on Lakatos Zsanett és Nagy Bianka nem a bronzért, hanem az ezüstért harcolt egymással a végén. A kínai Hszü Si-hsziao féltávnál az élre állt, a finist is jól bírta, de mögötte nagy csata alakult ki a két magyar között, ebből végül Lakatos jött ki jobban, hat századdal megelőzve 17 éves szegedi ellenfelét.

"Álmodni sem mertem erről, a versenyen a rutinszerzés volt a cél. Már az nagy dolog volt, hogy egyáltalán bekerültem a döntőbe" - mondta Nagy, aki élete első felnőtt világversenyén szerepelt.

A négyeseknél a tavaly ugyanebben az összeállításban Európa-bajnok, háromnegyed részben pedig világbajnok Lucz Dóra, Medveczky Erika, Takács Tamara és Vad Ninetta alkotta kajakos kvartett idény eleji formát mutatva harmadikként ért be az bombaformában lévő új-zélandiak, illetve az ausztrálok mögött. Racskó Fruzsina, Katrinecz Rita, Szabó Ágnes és Gamsjager Lisa-Maria ötödikként lapátolt a célba.

"Jó pályát jöttünk, kihajtottuk magunkat, megvalósítottuk, amit elterveztünk" - értékelt Lucz Dóra, s úgy tűnt, társai is elégedettek az eredménnyel.

A férfiak hasonló versenyében - amely immár ugyancsak olimpiai szám - a Mozgi Milán, Tótka Sándor, Molnár Péter, Somorácz Tamás összeállítású négyes és a Balaska Márk, Birkás Balázs, Dudás Miklós, Kuli István alkotta kvartett is kivette a részét a színvonalas küzdelemből, utóbbi hajó sokáig vezetett is. A hajrát aztán a spanyolok bírták a legjobban, másodikként némi meglepetésre Balaskáék, harmadikként pedig Mozgiék csaptak be a célba.

Ez a nyolc kajakos - más felállásban - a jövő heti, duisburgi vk-n is vízre száll majd.

A Maty-éri verseny - amelyre 60 ország közel 700 sportolója, köztük 62 magyar nevezett - a 14.50-kor rajtoló 5000 méteres döntőkkel zárul.

Szerző
2018.05.20 16:07

Rekordszámú nevezés a hazai birkozó vb-re

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:23
Illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Alig egy hónappal az októbre 20. és 28. között Budapesten sorra kerülő birkózó-világbajnokság előtt kijelenthető, hogy a következő lesz minden idők legnagyobb vb-je: 101 ország 910 versenyzője biztosan indul. Az esemény pénteki sajtótájékoztatóján Németh Szilárd, a Magyar Birkózó Szövetség (MBSZ) elnöke jelezte, hogy a nevezési határidő még nem zárult le, tehát további országok jelentkezése várható, így biztos, hogy ennél is többen lépnek majd szőnyegre. A tavalyi párizsi vb-n 75 ország 700 birkózója szerepelt, ami jól mutatja, hogy milyen komoly az érdeklődés az idei versenyre.
Az elnök elmondta, komoly pénzdíjakra számíthatnak azok a magyar birkózók, akik az első ötben végeznek. A világbajnoki címért nettó nyolcmillió forint jár, a második helyezett négy, a harmadik három, az ötödik pedig egymillió forintot kap. Az eseményen Komáromi Tibor szakmai alelnök kihirdette a vb-n induló magyar csapatot, melyben a 2012-es londoni olimpián 74 kilóban bronzérmes Hatos Gábor is szerepel. A világbajnoki bronz- és Európa-bajnoki ezüstérmes birkózó a 2014-es vb óta nem kapott lehetőséget a válogatottban világversenyen, ám a budapesti rendezés miatt az év elején komoly felkészülésbe kezdett, s a 92 kilóban a válogatókon ő nyújtotta a legmeggyőzőbb teljesítményt.
A válogatott összetételét tekintve az egyetlen kérdőjel a nők 59 kilogrammos kategóriájában van. Ebben a súlyban Dollák Tamara és Bognár Erika a jövő héten válogatózik egymással.
Szerző
2018.09.21 21:23

Az orvoshiány tovább hajszolja a kórházakat az eladósodásba

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:02

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Az ajkai kórházban bejelentett felmondások megmutatták, hogy egy jól szervezett rendszerben nem is kellene annyi kórház, amennyi ma működik, hiszen nem jut mindenhová kellő számú szakember, vagy csak irreális áron.
Az altatóorvosok fölmondása ellenére sincs gond a betegellátással Ajkán – derül ki a kórházfenntartó hivatal pénteki közleményéből. Csütörtökön a kórház öt intenzív terápiás szakorvosa adta be fölmondását, mert mint – mondták – „más elfoglaltságuk miatt nem tudják a továbbiakban ottani munkájukat elvégezni.” A felmondás előtt a kórház vezetősége több alkalommal is tárgyalt az érintett orvosokkal – állítja Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) –, ám az altatóorvosok olyan magas munkabért kértek, amit az intézmény nem tudott teljesíteni. A távozó orvosoknak másfél hónap felmondási idejük van, ezalatt a kórház gondoskodik a pótlásukról – áll a közleményben. Lapunknak a mentők is megerősítették, hogy az ajkai kórház zavartalanul fogadja a betegeket, eddig nem irányították át máshová senkit. Ha az orvosok távozás miatt mégis be kéne zárni az ajkai kórházban a műtőt, illetve az intenzív osztály, akkor a Veszprém megyei kórház vehetné át a betegeket, amíg a kapacitásuk engedi. Arról nincs hiteles információ, hogy pontosan mennyiért maradtak volna Ajkán az altatóorvosok, de az köztudott: óriási területi és intézményi különbségek vannak a hazai orvosi jövedelmek között. Erről néhány éve a pécsi egyetem professzora Boncz Imre készített egy elemzést. Adataiból az derült ki, hogy a kisebb városi kórházak és az egyetemi klinikákon dolgozó gyógyítók között több százezer forintos különbség is lehet a városi kisebb intézményekben gyógyítók javára. A professzor által összeállított orvosi bértérképről az is leolvasható, hol mekkora az egyes szakmák gyógyítóinak a zsarolási potenciálja: eszerint azokban a kis kórházakban, ahol egy-egy osztályt az orvoshiány miatt közvetlenül fenyeget a bezárás veszélye, sokkal nagyobb béreket tudnak kialkudni az érintettek. A legnagyobb hiányszakmákban – ilyen az altatóorvos, a traumatológus, ideg-, érsebész, toxikológus – akár bruttó kétmillió forint feletti összeget is kereshetnek az orvosok egy-egy intézményben. Ennek viszont eladósodás az ára. Ekkora bér ugyanis biztosan nem adható az ellátásokért kapott közfinanszírozásból. Veszprém megyében, ahol az ajkai kórház az egyik legnagyobb aktív ellátó, 354 ezer lakosra több mint tíz fekvő betegellátó jut. Szakemberek szerint ennyi emberre egy jól szervezett ellátórendszerben optimálisan 3-4 jól felszerelt kórház is elegendő volna. A Veszprém Megyei Önkormányzat a rendszerváltás óta többször is nekirugaszkodott annak, hogy a területén lévő kórházak között ügyesebben szervezze meg az ellátást. Készültek megvalósíthatósági tanulmányok. Eddig egyikből sem lett semmi. Legutóbb két éve rugaszkodtak ismét neki a feladatnak. Az előkészítők akkor is figyelmeztettek már arra, ha minden intézmény makacsul ragaszkodik meglévő státuszához, biztosan nem jut elég szakember az összes helyre.  „Ha a megye valamelyik kórházába véletlen potens menedzser került, akkor az az összes többi intézményt hazavágta, mert akkor a többieknek már nem marad se elég beteg, se elég orvos. Csak adósság” - mondta lapunknak az egyik megyében működő intézményvezetője. 
Szerző
2018.09.21 21:02
Frissítve: 2018.09.21 21:11