Spanyolország nem engedi el Katalóniát

Egyelőre nem publikálnák a hivatalos állami közlönyben az új katalán kormány kinevezéséről szóló rendeletet, így fenntartva a közvetlen spanyol kormányzati irányítást Katalóniában - írta vasárnap több spanyol és katalán sajtóorgánum is spanyol kormányzati forrásokra hivatkozva.

A nyilvánosan meg nem erősített értesülések szerint ez a lépés lehet Madrid válasza arra, hogy Quim Torra új katalán elnök szombaton megnevezett 14 tagú helyi kormánylistáján szerepelnek olyan politikusok is, akik előzetes letartóztatásban, illetve külföldön, önkéntes száműzetésben vannak.

Mind a négyük ellen bírósági eljárás zajlik Spanyolországban a tavaly október 1-jén alkotmányellenesen megtartott függetlenségi népszavazás megrendezése a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt.

A spanyol kormány szombat este kiadott közleményében az új katalán vezető döntését "provokációnak" nevezte, és megállapította, hogy ezek szerint szándéka a párbeszédre "nem volt őszinte".

Az új katalán kormány addig nem alakulhat meg, amíg a kinevezéséről szóló rendelet nem lép hatályba, azaz amíg nem jelenik meg a közlönyben.

A spanyol kormány teljes irányítása Katalónia felett pedig akkor szűnik meg, ha megalakul az új katalán kormány.
Utóbbit az a spanyol szenátusi határozat írja elő, amely október végén felhatalmazást adott a spanyol kormánynak, hogy ideiglenesen gyakorolja a kormányzati jogköröket Katalóniában is az alkotmány 155-ös cikke alapján.

Mariano Rajoy erre hivatkozva menesztette Carles Puigdemont volt katalán elnököt és kormányát, feloszlatta a katalán parlamentet és új helyi parlamenti választásokat írt ki az északkelet-spanyolországi autonóm közösségben.

A választásokat ugyan az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt nyerte, de nem szerzett kormányzóképes többséget a parlamentben, míg a bejutott három függetlenségi párt közösen rendelkezik ezzel.

Ennek a többségnek köszönhetően választották meg Quim Torrát elnöknek, aki programbeszédében fáradhatatlan munkát ígért az önálló katalán köztársaságért.

Egyelőre nem publikálnák a hivatalos állami közlönyben az új katalán kormány kinevezéséről szóló rendeletet, így fenntartva a közvetlen spanyol kormányzati irányítást Katalóniában - írta vasárnap több spanyol és katalán sajtóorgánum is spanyol kormányzati forrásokra hivatkozva. spanyol alkotmány szerint az ország területi integritását, nemzeti szuverenitását veszélyeztető lépések alkotmányellenesek, a madridi vezetés pedig erre hivatkozva számtalan alkalommal kijelentette, hogy ezekkel szemben minden törvényes eszközével fel fog lépni.

A konzervatív spanyol kormány álláspontját több ellenzéki erő, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE), és az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt is támogatja.

Szerző
2018.05.20 17:34

Macron házassági ajánlatáról beszél a német sajtó

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:54

Fotó: AFP/ Gregor Fischer
Rendkívül kedvező visszhangja volt Németországban Emmanuel Macron francia elnök beszédének, amely vasárnap a Bundestagban hangzott el.
A Spiegel kiemelte, Macron házassági ajánlatot tett Németországnak, ez azonban nem egy szentimentális megnyilvánulás, hanem egyértelmű ajánlat volt részéről, amilyen az ember az életben csak egyszer kap. Nem a bizalom kérdése állt középpontban, hanem a szolidaritásé.
„Ha nem értik a Franciaországból érkező szavakat, gondoljanak arra: országunk szereti önöket”.
Mint a Spiegel megjegyzi, Macron számára a szeretet is a politika része, ami azért új, mert a németek elválasztják egymástól az értelmet az érzelmektől.
„„A német-francia páros kötelessége és felelőssége az, ne engedjék meg, hogy a világ még nagyobb káoszba sodródjék”
– emelte ki.
Rendkívül fontos elem volt a beszédben, jegyezte meg a Spiegel, hogy Párizs a költségvetését is megosztaná Berlinnel, továbbá a hadsereget, az adókat, az egyetemeit. A Spiegel felveti, nem érkezett-e túl későn Macron felajánlása, hiszen hazájában a sárgaingesek lázadnak ellene, s a nyersanyagokra kivetett adók ellen. A lap utalt arra, amikor 1968-ban sztrájkhullám tört ki az országban, Charles De Gaulle sem maradhatott sokáig a hatalomban.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung véleménycikkében kiemelte, az Európai Uniót nem kell újjáalapítani, ez nagyon nehéz is lenne, de erősíteni kell au intézményrendszert a veszélyek mai világában. A FAZ Macronnak azt a gondolatát emelte ki, hogy a világon egyetlen nép sem nézett annyira bátran szembe a saját múltjával, mint a német. Utalt arra, hogy új fejezetet akar nyitni az EU történetében, ami sokakban félelmet kelt. Az országoknak ugyanis le kell mondaniuk szuverenitásuk egy részéről, s ez csak a jog és a demokrácia alapjain képzelhető el. A jogi közösség jól működik, azokkal szemben is, akik meg akarják osztani az Uniót – idézte a FAZ a francia elnököt. Macron a Bundestagban elhangzott beszédben a decemberi uniós csúcstalálkozóra, illetve a jövő májusi európai parlamenti választásra kacsintva kifejtette, előrelépést kell tenni az euróövezet erősítése, a migráció kezelése és a digitalizálásra való előkészületek terén. A német-francia tengelynek vezető szerepet kell játszania a „szuverén Európa” megújítása során. Megállapította, a szuverenitás szó Németországban valami nyugtalanítót jelent, de Európának békés mederbe kell terelnie a világban tapasztalható aggasztó jelenségeket. Angela Merkel kancellár kifejtette, osztja a francia elnöknek azt a meglátását, amely szerint az Európai Unió válaszúthoz érkezett. Egyúttal nagyszerűnek nevezte Macron beszédét. A francia elnök berlini látogatása során előkészítették azt a jövő évben aláírandó Elysée-szerődést, amely a jelenleg érvényben lévő német-francia barátsági szerződést váltaná fel. Macron tervezett reformjai terén máris sikerült némi előrelépést elérni, mivel Németország és Franciaország megállapodásra jutott az euróövezet közös költségvetésében. Olaf Scholz német pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban kijelentette, a cél az együttműködés és a versenyképesség javítása és az euróövezet stabilitásának biztosítása. A közös büdzsé Macron szívügye volt, s 2021-től vezetik majd be. Ugyanakkor a francia elnök nagy győzelméről azért nem lehet beszélni, mert elsődlegesen Németország elképzelései érvényesültek. Macron ugyanis több tízmilliárd eurós büdzséről beszélt, azt remélve, hogy az eléri majd az euróövezeti országok GDP-jének néhány százalékát is. Ehhez képest Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter legutóbb már a 20-25 milliárd eurós büdzsét is jó kiindulási alapnak nevezte, ez azonban a 19 euróövezeti állam bruttó nemzeti termékének mindössze 0,2 százaléka. Németország azt az akaratát is keresztülvitte, hogy az euróövezeti költségvetés az EU büdzséjének része legyen, vagyis ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá, mint az unióéra.
2018.11.19 09:54
Frissítve: 2018.11.19 09:54

A mérsékelt republikánusok elpártoltak Trumptól, a demokraták viszont kiöregedtek - interjú Gary Nordlinger professzorral

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:00
Gary Nordlinger, a George Washington Egyetem politológusprofesszora
Fotó: GSPM/
A „félig teli, félig üres pohár" esetének tartja az amerikai félidős választások kimenetelét Gary Nordlinger, a George Washington Egyetem politológus professzora.
A Népszavának adott interjúja időpontjában még aláírásuk kijavítására kapott jogukkal élhettek azok a floridai szavazók, akiknek nem azonosítható aláírása miatt elvetették a voksát, ezért a 6-án tartott szavazásnak tovább csúszott a hivatalos eredményhirdetése. Gary Nordlinger szerint azonban a végleges, pontos számok hiányában is kimondható, hogy összességében nem beszélhetünk a kék színnel jelölt Demokrata Párt egyértelmű sikeréről. Emlékeztetett arra, hogy Barack Obama demokratái 2010-ben 63 képviselői helyet vesztettek, most viszont Donald Trump republikánusai csak mintegy harmincat, ráadásul a republikánusok a szenátusban még meg is szilárdították a pozícióikat. - Elmaradt tehát a kék hullám?  - Országosan igen, de ha megnézzük az elővárosokat, ott bizony kék hullám volt, a demokraták képviselői helyeket nyertek. Felsőfokú végzettségű, mérsékelt nézetű republikánusok pártoltak át a demokratákhoz. Amire még nem tudjuk a választ, hogy ez tartós lesz-e, vagy Donald Trump távozása után ezek az emberek visszamennek-e a republikánusokhoz. - Voltaképpen miről szól a két elnökválasztás közötti félidős választás? A két nagy pártról, vagy inkább a személyekről?  - Ez most egyáltalán nem a demokraták programjáról szólt, ha egyáltalán van nekik olyan, hanem Trump első két évének a megítéléséről. Az elnökválasztásnak mindig az a kérdése, hogy miként alakuljon a jövő. A félidős választásnak pedig az, hogy miként értékelik az emberek a közelmúltat.    - Kérdésesnek mondja, van-e programjuk a demokratáknak. De kérdés az is, van-e vezetésre alkalmas új politikusi nemzedékük.  - Nagyszerű  kérdés, és én nem látok ilyet. Hol van a demokrata válogatott? Hillary Clinton és Joe Biden egyaránt a hetvenes éveinek a derekán jár majd a két év múlva esedékes elnökválasztáskor. Nem látom a lehetséges elnökjelölteket, és nem látom azt a generációt, amely a törvényhozás megszerzéséért folytatott harc élére állhatna. Most választották újra szenátornak a csaknem 86 éves Diane Feinsteint. A képviselőház demokrata párti vezetői mind a hetvenes éveik végét tapossák. Ahogy elnézem a tévén a képviselőház republikánus vezetőit, ők a negyvenes-ötvenes éveikben járnak, a demokraták hozzájuk képest egyszerűen öregek.  - Bár van több olyan fiatal demokrata párti politikus, aki győzött, és aki egészen radikális nézeteket vall.  - A félidős választásokon rendszerint az történik, hogy a radikálisok háttérbe szorítják a centristákat, a mérsékelteket. De azok az ellenzékiek, akik legyőzik a kormánypárti mérsékleteket, kevesebb mint két év múlva újra a választók elé kell, hogy álljanak.    - Mire lehet számítani az elkövetkező két évben a bevándorlási politikában? Megépül végig a fal a mexikói határon?  - Nem értem, hogy egy olyan politikai rendszerben, amelyet tudatosan úgy alakítottak ki, hogy az a kompromisszumkötésre ösztönöz, a demokraták miért nem akartak eddig alkut kötni az elnökkel. A határvédelmi infrastruktúra - kerítés, fal - 750 mérföld hosszúságban már kiépült. Hozzá lehetne járulni ahhoz, hogy teljesen kiépítsék, elfogadva azt a republikánus követelést, hogy első a határbiztonság, de akkor ennek fejében meg lehetne követelni a bevándorlási ügyek átfogó megoldását, beleértve az állampolgárság megadásának a kérdését is. - Amikor megválasztották, Trump elnök nem volt járatos a világpolitikában. Mennyire lehet számítani arra, hogy bő két év elteltével a tanácsadói már csiszoltabbá tették ismereteit és problémaérzékenységét?  - Ezt el lehet felejteni. Donald Trump a saját ösztöneiben, megérzéseiben bízik. Az elején meghallgatta az establishmentet, aztán azt mondta, most már értem, és csinálom a magam feje szerint.    - És Európát illetően mit mond Trumpnak a saját feje?  - Nem ellenzi az európai szövetséget, nem hiszem, hogy azon törné az agyát, amin Putyin valószínűleg igen, vagyis hogy miként gyengíthetné az európai intézményeket. Egyszerűen csak úgy véli, hogy Európa nem tisztességes az Egyesült Államokkal a kereskedelemben és a védelmi hozzájárulást illetően. 
Témák
USA
2018.11.19 09:00
Frissítve: 2018.11.19 10:16