Magyar krétakör: 3,7 milliárdba kerülhet az új iskolai nyilvántartás

Publikálás dátuma
2018.05.22 17:47
A Fauszt Zoltánhoz kötődő cégháló tagjai jól teljesítenek az állami közbeszerzéseken Forrás: Opten
Fotó: /
Csak nemrég üzemelték be a Kréta nevű digitális rendszert, de a fejlesztő újabb iskolai programra kapott csillagászati összegű megbízást.
  • A Kréta nevű netnaplót sok helyen csak tesztelik, de már új közoktatási adatbázis készül.
  • A gigantikus értékű tenderrel a Krétát is fejlesztő cégcsoport járt jól.
  • A közbeszerzés szigorú feltételei nekik kedveztek.
  • A háttérben Fauszt Zoltán cégbirodalma sejlik fel.
  •  Holtan találták a cégháló korábbi főrészvényesét, egy elszegényedett zenészt.

Hiába éri sok kritika a Kréta nevű digitális iskolai naplót, a Klebelsberg Központ valamiért nagyon elégedett lehet a program fejlesztőjével. Annyira, hogy a Kréta szoftver mögött álló cégcsoport máris egy újabb gigantikus összegű közbeszerzést nyerhetett el a Klebelsberg Központ és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) közös pályázatán - derül ki az európai közbeszerzési értesítőből, vagyis a Ted-ből.

A két nyertes vállalkozás közel 3,7 milliárd forintért fejleszthet új adatkezelő szolgáltatást, amit várhatóan az ország összes, állami fenntartású iskolájában használhatnak: a távoktatást, tanfolyamokat is tartalmazó szolgáltatáscsomag a tervek szerint  legalábbis 2 millió szülőnek és 130 ezer pedagógusnak biztosít hozzáférést egy digitális nyilvántartáshoz, a rendszer pedig HR-naplót is tartalmaz majd.

A Kréta még el sem kopott

Az új rendszerre idén január 19-én írtak közbeszerzést, miközben a Krétát még be sem vezették a Klik által fenntartott összes tankerületi központban; magyarán, a tanárok és diákok még csak küzdenek a netnapló kezelésével, amikor a Klebelberg a jelek szerint már egy újabb országos projektben gondolkozik,

Nem csak a kapkodás furcsa a közbeszerzési ügyben: a tender köznevelésben használható ügyintézési rendszereket említ, többes számban, mintha nem is egy termékről lenne szó. A Kréta, mint előd neve fel sem merül az új pályázat szövegében, ami arra utal, hogy a régi és új szolgáltatás között nincs folytonosság.

Régi ismerősök

Annál erősebb kapcsolatot jelent viszont a nyertesek személye: az új  közbeszerzést konzorciumban vitte el a Kréta fejlesztésében is résztvevő eKréta Informatikai Zrt. és a Rufusz Informatikai Zrt – amiket az Opten adatbázisa szerint két, egymás mellett álló érdi ingatlanba, a Retyezát utca 46-48. alatti családi házakba jegyeztek be.

Valójában a kormányzati körökben barátkozó Fauszt Zoltán nagyvállalkozó céges érdekeltségeiről van szó: a kiváló politikai kapcsolatokat jelezheti, hogy eKréta Zrt. ügyvezető igazgatója az a Szabó Balázs, aki miniszteri biztosként korábban a Klebesberg Központ informatikai fejlesztését felügyelte, a Rufusz Zrt. ügyvezetője pedig maga Fauszt Zoltán, aki nem mellesleg hosszú évekig Palkovics László volt oktatási államtitkár üzlettársa volt.

Fauszt szövevényes érdekeltségi kört működtet: vállalatán, a főtevékenységént üzletkezeléssel foglalkozó RC Invest Zrt.-n keresztül részvényes Szabó Balázs vállalkozásában, és minősített többséggel ott is döntésképesnek számít – az RC Invest emellett tulajdonosként van jelen az SDA-cégcsoportban, aminek tagjai rendre jól szerepelnek az állami és egyetemi közbeszerzéseken.

Az Átlátszó cikke szerint 2016-ban például a céghálóhoz tartozó SDA DMS Zrt. bővíthette ki Budapest Főváros Kormányhivatalának elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszerét, potom egymilliárd forintért.

A Neptun miatt megkerülhetetlenek

A siker titka a megfelelő alapozásban rejlik: Fauszt Zoltán vállalkozása, az SDA Informatika Zrt. fejlesztette ki annak idején a minden egyetemen ismert Neptun adatkezelő szoftvert, aminek licencét 2004-ben ingyen átadták az államnak – a Neptun fejlesztési joga azonban náluk maradt. 2015-ben a kormány egy huszárvágással az állami fenntartású iskolákban is bevezette a Neptunt, csakhogy ezt adaptálni kellett a közoktatás igényeihez és viszonyaihoz – ami persze állandó megbízatást és bevételt jelentett a fejlesztőknek. Az elsődleges felületből alakult ki aztán a Neptun Kréta, amire a kabinet eredetileg 540 millió forintot szánt, végleges ára azonban azonban meghaladta a 900 millió forintot, nem számolva a későbbi kiegészítő csomagok költségeit. A  projekt volumenére jellemző, hogy az alaprendszer terméktámogatására a Magyar Nemzet cikke szerint 2016 decemberében 220 millió forintot, 2017 szeptemberében pedig további 439 milliót biztosított a Klebesberg Központ.

Testre szabott tender?

Már ezért sem érthető, hogy a százmilliókból korszerűsített, fejlesztgetett Kréta mellett (helyett?) most miért kell 3,7 milliárdért egy teljesen új adatkezelési felületet létrehozni.

A megrendelő KIK és NISZ ráadásul különösen szigorú feltételrendszert szabott a pályázaton indulóknak: a Zoom  még a friss tender meghirdetésekor, januárban szúrta ki, hogy a pályázaton nem is indulhatott olyan cég, aminek nincs tapasztalata:

  • Legalább 10 000 regisztrált felhasználót kiszolgáló, integrált tanulmányi információs, gazdálkodási, humánerőforrás-menedzsment és iratkezelési modulokból felépülő intézményirányítási szakrendszerrel.
  • Elektronikus ügyintézést és iratkezelést támogató, legalább 10 000 regisztrált intézményi felhasználóval rendelkező informatikai rendszerrel.
  • Oktatási szolgáltatásokat igénybe vevő személyek befizetéseit kezelő, legalább 10 000 regisztrált felhasználóval rendelkező informatikai rendszerrel.
  • 30 köznevelési tagintézmény fenntartási feladatait ellátó intézményfenntartó szervezethez bevezetett tanulmányi ügyintézést, és/vagy adminisztrációt támogató informatikai rendszerrel.

A portál meg is jegyezte, első blikkre csak az SDA-csoport tagjainak van olyan referenciája, amivel indulhatnának a pályázaton, akár konzorciumi felállásban. Ezek után talán nem túl nagy meglepetés, hogy a tendert végül a Fauszt-féle érdekeltségek nyerték el, ráadásul úgy, hogy az eredetileg becsült 370 235 000 000 forintos szerződésértéknél  3,17 millió forinttal olcsóbb ajánlatot tettek – vagyis, egy ezreléknél is kisebb volt a különbség a becsült forrásigény és a cégek ajánlata  között. 

Az üggyel kapcsolatban levélben kérdeztük a Klebelsberg Központot: szerettük volna megtudni, hogy mi szükség volt a 3,7 milliárdos szolgáltatás megrendelésére, ha idén januárban még a Kréta rendszere is tesztüzemben futott sok iskolában. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy egy vagy több elektronikus rendszerre írtak ki pályázatot, és hogy az új szolgáltatás kapcsolódik-e majd a Krétához, vagy leváltja azt.

Fauszti paktum

A Fauszt Zoltánhoz köthető cégek tündöklését egy különös haláleset árnyékolja be: üzletvezető cégét több SDA-vállalkozásban is tulajdonosként szereplő irányító RC Investben ugyanis 2004 és 2016 között főrészvényes volt a „nincstelen milliárdos”, a dzsesszzongorista Farkas Mihály Mihály Ambrus.

A férfi filléres anyagi gondokkal küzdött a HVG  beszámolója szerint – annak ellenére, hogy az RC Invest tulajdonában álló cégek szabályosan termelték a százmilliókat. Farkas Mihály 2015 novemberében eltűnt; holttestét csak hónapokkal később, a Dunában találták meg a rendőrök. Bár a férfi barátai szerint Farkas nem beszélt öngyilkossági terveiről, sőt, kifejezetten jókedvűnek tűnt az eltűnése előtti napokban, a hatóság közigazgatási eljárásban vizsgálta a halálesetet, vagyis szerintük nem történt bűncselekmény.

Az anyagi gondokkal küzdő zenész évekig az RC Invest Zrt. főrészvényese volt Forrás: Opten

Az anyagi gondokkal küzdő zenész évekig az RC Invest Zrt. főrészvényese volt Forrás: Opten

Farkas Mihály Ambrus nevét 2016 június végén törölték az RC Invest részvényesi listájáról, a HVG úgy tudja, hogy ezután többségi tulajdonoscsere történt, Fauszt 94, 76 százalékos befolyást szerzett a vállalkozásban.

Klebesberg Központ: a Kréta marad, de bővülni fog

Az intézményfenntartó központ válasza szerint  az új szolgáltatás nem váltja a Neptun Kréta-programot, sőt, valójában nem is oktatási nyilvántartásról van szó – az új szolgáltatás ugyanis egy központi e-ügyintézési rendszer lesz, amit az iskolákban is hasznosítanak majd.

A várhatóan 2019-ben bevezetett termék az intézményi adminisztráció netes felülete lesz –  ezek szerint a KK és a vele együttműködő szervek ezen keresztül követhetik majd az egyes iskolák pénzügyi, személyzeti döntéseit. Egyes szolgáltatásokhoz pedig a szülők is hozzáférhetnek majd a Kréta-oldalának egyik interfészén keresztül. 

2018.05.22 17:47
Frissítve: 2018.05.23 11:54

Holttestet találtak egy leégett faházban

Publikálás dátuma
2018.08.14 21:17
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Több gázpalack is felrobbant, mire sikerült megfékezni a tüzet.
Kigyulladt egy körülbelül huszonöt négyzetméter alapterületű faház kedd késő délután a Fejér megyei Mány külterületén - írja a katasztrófavédelem. A tűzhöz a tatabányai hivatásos tűzoltókat, a bajnai katasztrófavédelmi őrs hivatásos tűzoltóit, valamint a bicskei önkormányzati tűzoltókat riasztották, akik három vízsugárral oltották el a lángokat, majd megkezdték az épület átszellőztetését és átvizsgálását.
A tűzben három gázpalack felrobbant, két palackot sértetlenül kihoztak az ingatlanból.
A tűzoltási utómunkálatok közben az egységek egy holttestet találtak az épületben. Egy idős ember halt meg - mondta el Laczkó Melinda, a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletese az MTI-nek.
Témák
tűzhalál
2018.08.14 21:17

Fákat döntött ki a vihar, több száz helyre riasztották a tűzoltóságot

Publikálás dátuma
2018.08.14 21:09
Illusztráció
Fotó: NurPhoto/ Maciej Luczniewski
Kedd estig több mint kétszáz esethez riasztották a tűzoltókat az átvonuló vihar miatt - közölte Hajdu Márton, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője az MTI-vel. Budapestet is letarolta az időjárás, de a Sziget közönsége megmenekült.
Elmondása szerint a dél-nyugatról észak-kelet felé mozgó frontrendszer Baranya, Tolna, Fejér, Bács-Kiskun, Pest és Nógrád megyét, illetve a fővárost érintette, ezekről a területekről érkeztek bejelentések.
A legtöbb gondot a viharos erejű szél okozta, a szakembereket leszakadt faágak, kidőlt fák miatt riasztottak. Több helyen a hirtelen lezúduló esővíz okozott gondokat, de személyi sérülésről nem érkezett jelentés.

Főútra dőlt fa okozott balesetet

Kidőlt fának ütközött egy kisteherautó kedd este Nógrád megyében, a 22-es főút ipolyszögi szakaszán. A balesethez a balassagyarmati hivatásos tűzoltók érkeztek ki, akik áramtalanították a járművet és megkezdték a műszaki mentési munkálatokat. Elsődleges információik szerint a balesetben senki nem sérült meg.

Pest megye számos településére és Budapest több kerületébe is riasztották a tűzoltókat - írja a katasztrófavédelem. Tárnokon és Taksonyban is kidőlt fák miatt kértek segítséget. Érden letört faág okozott forgalmi akadályt, illetve a viharos erejű szél egy épület tetőszerkezetét is megbontotta. Budapesten, a XXI., XI. és XVIII.  kerületben autókra dőlt fák miatt kérték a fővárosi tűzoltók segítségét. A III. és a IV. kerületben leszakadt villanyvezeték okozott gondot. A a 4-es és 6-os villamos vonalon felsővezeték-szakadás miatt kellett segédkezni. A Pest megyei és a fővárosi hivatásos tűzoltók folyamatosan dolgoznak a károk felszámolásán.

A Sziget túlélte

Néhány helyszínen bizonyos óvintézkedéseket kellett megtenni, de személyi sérülés nem történt és vagyoni kár nem keletkezett semmiben - mondta a rendezvény műszaki igazgatója kedd este az MTI-nek. Benis Dániel hangsúlyozta: az ilyen és hasonló helyzetekben egy operatív törzs intézkedik, amelyben a katasztrófavédelem, a rendőrség és a biztonsági szolgálat működik együtt. A műszaki vezető kérdésre válaszolva megjegyezte: arról sem tud, hogy a kempingezők sátrait felkapta volna a szél vagy kár esett volna bennük. Beszámolt arról, hogy ahol nagy mennyiségű kerítéselemek voltak, azokról levágták a molinókat, hogy a kerítések elvitorlázva azok semmiképpen ne okozzanak személyi sérüléseket.

2018.08.14 21:09
Frissítve: 2018.08.14 21:21