Kizáratná a Fideszt az Európai Néppártból a HRW

Publikálás dátuma
2018.05.23 14:53
Orbán és Merkel az Európai Néppárt egy kongresszusán. Fotó: BURAK AKBULUT / ANADOLU AGENCY
Fotó: /

Kampányt indított a nemzetközi jogvédő szervezet, a Human Rights Watch (HRW), hogy az Európai Néppárt (EPP) zárja ki soraiból magyar tagszervezetét, a Fideszt. A HRW szerint a magyar kormánypárt idegengyűlöletet szít a migránsok ellen, és megpróbálja elhallgattatni a civil szervezeteket. "Meddig tűrik az Európai Néppártban helyet foglaló német kereszténydemokraták, hogy mindez megfertőzze az EU-t?" – olvasható a szervezet honlapján megjelent felhívásban. A szerzők elsősorban a német CDU és CSU pártokat teszik felelőssé azért, hogy nem vizsgálták felül a demokrácia-romboló Fideszhez fűződő kapcsolataikat, és nem késztették erre az általuk irányított ernyőszervezetet, az Európai Néppártot.

Szinte biztos, hogy a HRW kampánya a figyelemfelkeltésen túl nem fog kézzelfogható eredménnyel járni. Az EPP vezetői egyelőre elutasítják a szakítást Orbán Viktorral és pártjával. Az Európai Néppárthoz közelálló magasrangú forrásaink szerint a jövő májusi európai parlamenti választások előtt biztosan nem fog sor kerülni kenyértörésre.

Tetten ért hazugságok
A magyar kormány csúsztat, néhol pedig egyértelműen hazudik abban a dokumentumban, amelyet a Sargentini-jelentésre küldtek válaszul európai parlamenti képviselőknek – állítja az a két kutató, akik kielemezték a kormány 59 oldalas feleletét.
Labanino Rafael a frankfurti Goethe-Universität politikatudományi intézetének a kutatója és Nagy Zsófia az ELTE Társadalomtudományi karának oktatója a 444.hu-nak például azt mondta: visszatérő trükk a kormány által elküldött szövegben, hogy a konkrétan kifogásolt tételeket figyelmen kívül hagyják és teljesen más problémák megoldására hivatkoznak.

Az ernyőszervezet döntéshozói elégedetlenek a Fidesz-kormány politikájával, de még mindig úgy vélik, hogy magyar tagtársaikra a párton belül befolyást tudnak gyakorolni. Mint lapunk megírta, az EPP vezetése a magyarországi parlamenti választások előtt emiatt egyeztetéseket kezdeményezett Orbán Viktorral. Ennek első fordulója május elején volt Brüsszelben. A magyar kormányfő Joseph Daul elnökkel és Manfred Weber parlamenti frakcióvezetővel tárgyalt, de megbeszéléseikről nem nyilatkoztak. Hivatalosan csak az derült ki, hogy a konzultációkat folytatják. Lapunk később úgy értesült, hogy a másfél órás beszélgetésen meglehetősen feszült volt a légkör. Joseph Daul állítólag számon kérte Orbán Viktor korábbi ígéreteit, a kormányfő azonban elhárította a kritikát. Az EPP azt állítja, hogy a CEU működésének további biztosítása, és a civilek elleni kormányzati támadások beszüntetése nem lehet alku tárgya. Ezt néhány napja Manfred Weber is világossá tette egy holland lapinterjúban. De a következtetések levonásától ő is tartózkodott.

Közleményben reagált a Fidesz
Erről is Soros tehet - olvasható a kormánypárt a hírre válaszoló, szerda délutáni közleményében.

2018.05.23 14:53
Frissítve: 2018.05.23 22:49

Genovai hídomlás – Gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indult nyomozás

Publikálás dátuma
2018.08.16 10:50

Fotó: AFP/ PIERO CRUCIATTI
Az olasz miniszterelnök 12 hónapra szóló szükségállapotot hirdetett és 5 millió eurót ígért a központi költségvetésből.
Nyomozást indított gondatlanságból elkövetett emberölés miatt a genovai ügyészség az olaszországi Genova közelében, kedden történt hídomlás miatt. A katasztrófában az eddigi adatok szerint 39 ember vesztette életét. Tizenöten kórházban vannak, közülük kilenc embernek súlyos az állapota – írja a BBC.   Giuseppe Conte olasz miniszterelnök 12 hónapra szóló szükségállapotot hirdetett Liguria régióban, és elmondta, hogy 5 millió eurós forrást biztosít a központi költségvetésből a közigazgatási egységnek. Azt is bejelentette, hogy nemzeti gyásznapot tartanak, de a pontos dátumot még nem határozta meg. Conte újfent hangoztatta: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy ne történhessen hasonló tragédia. A mentés csütörtökön is folytatódik, de az egységek szerint egyre kisebb az esély arra, hogy túlélőket találjanak a romok között. Több mint 400 embert evakuáltak, tartva attól, hogy a Morandi híd egy másik része is leszakadhat.
A Genova közelében, az A10-es autópályánál található viadukt kedden szakadt le. A rendőrség korábban azt közölte, hogy a katasztrófa egy vihar miatt következett be, és egy hirtelen erős lehűlés előzte meg a szerkezet összeomlását. Szemtanúk egy hatalmas csattanásról, illetve az összedőlt pillért érő villámcsapásról számoltak be. Annak ellenére, hogy a hidat 2016-ban újították fel utoljára, pillérein jelenleg is szakemberek dolgoztak, és a szerkezet állapotát elméletileg folyamatosan szemmel tartották. Danilo Toninelli közlekedési miniszter a katasztrófa után arról beszélt: a fenntartással járó felelősség a régió, a helyi hatóságok és az állami tulajdonban lévő Anas közútkezelő között oszlik meg. Mint mondta, meg kell győződniük arról, hogy sor került a szükséges ellenőrzésekre, és ha van felelős, meg kell fizetnie a katasztrófáért. Viszont – mint megírtuk – éppen Toninelli pártja, az Öt Csillag Mozgalom került támadások kereszttüzébe a hídomlás miatt, mivel a párt „gyermekmesének” nevezte a híddal kapcsolatos aggályokat.
2018.08.16 10:50
Frissítve: 2018.08.16 11:38

Teljes csőd fenyegeti Pakisztánt

Publikálás dátuma
2018.08.16 09:00

Fotó: AFP/ RIZWAN TABASSUM
Az új kormány rögtön azzal szembesül, hogy pénzügyi forrásokra van szükség. Csak két lehetőség van: az IMF vagy Kína, de egyik sem látszik ideális megoldásnak.
Nem állíthatnánk, hogy önfeledt lelkesedéssel ünnepelte volna Pakisztán kedden, függetlenségének 61. évfordulóját. Pedig az ország valóban történelmi napokat él át, szombaton beiktatják miniszterelnöknek Imran Khant, az egykori krikettjátékost, aki egykor igazi világfiként élt, drága kocsikban furikázott előkelő dámákkal az oldalán, ma már azonban a konzervatív, hithű muzulmánok kedvence. A visszafogott ünneplés oka az, ha az új adminisztráció nem teszi meg a megfelelő lépéseket, az ország csődbe jut. Mielőbbi pénzügyi forrásokra van szükség. Két lehetőség van erre: a Nemzetközi Valutaalap (IMF), vagy Kína segíthet. Bár egyik sem látszik ideális megoldásnak, hiszen mind az IMF, mind Peking nagy árat kérhet a hitel fejében, más rövid távú megoldás nem képzelhető el. „Őrült módon vettük fel a hiteleket az elmúlt négy-öt év folyamán, most azonban el kell kezdenünk törleszteni. Csakhogy elfogytak a tartalékaink” – magyarázza a legfőbb probléma okát Fafeez Pasha a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. Imran Khan hadat üzent az adóelkerülésnek, ám ez nem látszik biztos bevételi forrásnak. Mértékét jól mutatja, hogy a 200 millió pakisztániból kevesebb mint egymillió fizet az államkasszába. Ezt a pénzösszeget pedig az adósságállomány csökkentésére kell fordítani. A költségvetési deficit a gazdasági teljesítmény tíz százalékára nőtt. Miközben a világ számos olajtermelő állama megszenvedte a nyersanyag alacsony árát, Pakisztánt éppen az olaj lassan, de biztosan emelkedő ára hozza kellemetlen helyzetbe. Az sem jelent jelentős könnyebbséget, hogy Szaúd-Arábia 4,5 milliárd dollárral kevesebb olajpénzt követel Iszlámábádtól. A meglévő pakisztáni devizatartalékok ugyanis mindössze két hónapig biztosítják a nyersanyag behozatalát. A pénzügyi tranzakciókat nehezíti, hogy a pénzmosás és terrorizmus ellen küzdő nemzetközi szervezet, a Pénzügyi Akciócsoport (FATF), feketelistára helyezte Pakisztánt a nemzetközi terrorizmus támogatása miatt. Iszlámábád azonban abban reménykedik, hogy Kínának nem áll érdekében a szomszédos ország gazdasági összeomlása, már csak geopolitikai okok miatt sem. Pakisztán ugyanis a kínai Új Selyemút kezdeményezés egyik fontos állomása. Peking összesen 62 milliárd dollárral segíti a pakisztáni infrastrukturális beruházásokat. A pakisztániak azonban attól félnek, Kína túl nagy befolyást szerez az országban. Iszlámábádnak azonban hátsó szándékai is vannak a kínai kapcsolattal: így próbálja sarokba szorítani a régi regionális rivális Indiát. Csakhogy a kínai beruházások révén nő Pakisztán államadóssága, így az ország elvileg az IMF-hez fordulhat. A Nemzetközi Valutaalap 1980 óta 14 alkalommal folyósított hitelt az államnak, legutóbb, 2013-ban 6,6 milliárd dollárt kapott. Kérdéses azonban, hogy a radikális iszlamistákkal kacérkodó Imran Khan számára szóba jöhet-e a nyugati hitel felvétele. Khannak nehéz lesz teljesíteni ígéreteit, pedig óriásiak a vele kapcsolatos várakozások. Most azonban a tűzoltáson kívül másra aligha lehet lehetősége.
Témák
Pakisztán
2018.08.16 09:00
Frissítve: 2018.08.16 09:00