Kizáratná a Fideszt az Európai Néppártból a HRW

Publikálás dátuma
2018.05.23 14:53
Orbán és Merkel az Európai Néppárt egy kongresszusán. Fotó: BURAK AKBULUT / ANADOLU AGENCY
Fotó: /

Kampányt indított a nemzetközi jogvédő szervezet, a Human Rights Watch (HRW), hogy az Európai Néppárt (EPP) zárja ki soraiból magyar tagszervezetét, a Fideszt. A HRW szerint a magyar kormánypárt idegengyűlöletet szít a migránsok ellen, és megpróbálja elhallgattatni a civil szervezeteket. "Meddig tűrik az Európai Néppártban helyet foglaló német kereszténydemokraták, hogy mindez megfertőzze az EU-t?" – olvasható a szervezet honlapján megjelent felhívásban. A szerzők elsősorban a német CDU és CSU pártokat teszik felelőssé azért, hogy nem vizsgálták felül a demokrácia-romboló Fideszhez fűződő kapcsolataikat, és nem késztették erre az általuk irányított ernyőszervezetet, az Európai Néppártot.

Szinte biztos, hogy a HRW kampánya a figyelemfelkeltésen túl nem fog kézzelfogható eredménnyel járni. Az EPP vezetői egyelőre elutasítják a szakítást Orbán Viktorral és pártjával. Az Európai Néppárthoz közelálló magasrangú forrásaink szerint a jövő májusi európai parlamenti választások előtt biztosan nem fog sor kerülni kenyértörésre.

Tetten ért hazugságok
A magyar kormány csúsztat, néhol pedig egyértelműen hazudik abban a dokumentumban, amelyet a Sargentini-jelentésre küldtek válaszul európai parlamenti képviselőknek – állítja az a két kutató, akik kielemezték a kormány 59 oldalas feleletét.
Labanino Rafael a frankfurti Goethe-Universität politikatudományi intézetének a kutatója és Nagy Zsófia az ELTE Társadalomtudományi karának oktatója a 444.hu-nak például azt mondta: visszatérő trükk a kormány által elküldött szövegben, hogy a konkrétan kifogásolt tételeket figyelmen kívül hagyják és teljesen más problémák megoldására hivatkoznak.

Az ernyőszervezet döntéshozói elégedetlenek a Fidesz-kormány politikájával, de még mindig úgy vélik, hogy magyar tagtársaikra a párton belül befolyást tudnak gyakorolni. Mint lapunk megírta, az EPP vezetése a magyarországi parlamenti választások előtt emiatt egyeztetéseket kezdeményezett Orbán Viktorral. Ennek első fordulója május elején volt Brüsszelben. A magyar kormányfő Joseph Daul elnökkel és Manfred Weber parlamenti frakcióvezetővel tárgyalt, de megbeszéléseikről nem nyilatkoztak. Hivatalosan csak az derült ki, hogy a konzultációkat folytatják. Lapunk később úgy értesült, hogy a másfél órás beszélgetésen meglehetősen feszült volt a légkör. Joseph Daul állítólag számon kérte Orbán Viktor korábbi ígéreteit, a kormányfő azonban elhárította a kritikát. Az EPP azt állítja, hogy a CEU működésének további biztosítása, és a civilek elleni kormányzati támadások beszüntetése nem lehet alku tárgya. Ezt néhány napja Manfred Weber is világossá tette egy holland lapinterjúban. De a következtetések levonásától ő is tartózkodott.

Közleményben reagált a Fidesz
Erről is Soros tehet - olvasható a kormánypárt a hírre válaszoló, szerda délutáni közleményében.

2018.05.23 14:53
Frissítve: 2018.05.23 22:49

Macron házassági ajánlatáról beszél a német sajtó

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:54

Fotó: AFP/ Gregor Fischer
Rendkívül kedvező visszhangja volt Németországban Emmanuel Macron francia elnök beszédének, amely vasárnap a Bundestagban hangzott el.
A Spiegel kiemelte, Macron házassági ajánlatot tett Németországnak, ez azonban nem egy szentimentális megnyilvánulás, hanem egyértelmű ajánlat volt részéről, amilyen az ember az életben csak egyszer kap. Nem a bizalom kérdése állt középpontban, hanem a szolidaritásé.
„Ha nem értik a Franciaországból érkező szavakat, gondoljanak arra: országunk szereti önöket”.
Mint a Spiegel megjegyzi, Macron számára a szeretet is a politika része, ami azért új, mert a németek elválasztják egymástól az értelmet az érzelmektől.
„„A német-francia páros kötelessége és felelőssége az, ne engedjék meg, hogy a világ még nagyobb káoszba sodródjék”
– emelte ki.
Rendkívül fontos elem volt a beszédben, jegyezte meg a Spiegel, hogy Párizs a költségvetését is megosztaná Berlinnel, továbbá a hadsereget, az adókat, az egyetemeit. A Spiegel felveti, nem érkezett-e túl későn Macron felajánlása, hiszen hazájában a sárgaingesek lázadnak ellene, s a nyersanyagokra kivetett adók ellen. A lap utalt arra, amikor 1968-ban sztrájkhullám tört ki az országban, Charles De Gaulle sem maradhatott sokáig a hatalomban.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung véleménycikkében kiemelte, az Európai Uniót nem kell újjáalapítani, ez nagyon nehéz is lenne, de erősíteni kell au intézményrendszert a veszélyek mai világában. A FAZ Macronnak azt a gondolatát emelte ki, hogy a világon egyetlen nép sem nézett annyira bátran szembe a saját múltjával, mint a német. Utalt arra, hogy új fejezetet akar nyitni az EU történetében, ami sokakban félelmet kelt. Az országoknak ugyanis le kell mondaniuk szuverenitásuk egy részéről, s ez csak a jog és a demokrácia alapjain képzelhető el. A jogi közösség jól működik, azokkal szemben is, akik meg akarják osztani az Uniót – idézte a FAZ a francia elnököt. Macron a Bundestagban elhangzott beszédben a decemberi uniós csúcstalálkozóra, illetve a jövő májusi európai parlamenti választásra kacsintva kifejtette, előrelépést kell tenni az euróövezet erősítése, a migráció kezelése és a digitalizálásra való előkészületek terén. A német-francia tengelynek vezető szerepet kell játszania a „szuverén Európa” megújítása során. Megállapította, a szuverenitás szó Németországban valami nyugtalanítót jelent, de Európának békés mederbe kell terelnie a világban tapasztalható aggasztó jelenségeket. Angela Merkel kancellár kifejtette, osztja a francia elnöknek azt a meglátását, amely szerint az Európai Unió válaszúthoz érkezett. Egyúttal nagyszerűnek nevezte Macron beszédét. A francia elnök berlini látogatása során előkészítették azt a jövő évben aláírandó Elysée-szerődést, amely a jelenleg érvényben lévő német-francia barátsági szerződést váltaná fel. Macron tervezett reformjai terén máris sikerült némi előrelépést elérni, mivel Németország és Franciaország megállapodásra jutott az euróövezet közös költségvetésében. Olaf Scholz német pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban kijelentette, a cél az együttműködés és a versenyképesség javítása és az euróövezet stabilitásának biztosítása. A közös büdzsé Macron szívügye volt, s 2021-től vezetik majd be. Ugyanakkor a francia elnök nagy győzelméről azért nem lehet beszélni, mert elsődlegesen Németország elképzelései érvényesültek. Macron ugyanis több tízmilliárd eurós büdzséről beszélt, azt remélve, hogy az eléri majd az euróövezeti országok GDP-jének néhány százalékát is. Ehhez képest Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter legutóbb már a 20-25 milliárd eurós büdzsét is jó kiindulási alapnak nevezte, ez azonban a 19 euróövezeti állam bruttó nemzeti termékének mindössze 0,2 százaléka. Németország azt az akaratát is keresztülvitte, hogy az euróövezeti költségvetés az EU büdzséjének része legyen, vagyis ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá, mint az unióéra.
2018.11.19 09:54
Frissítve: 2018.11.19 09:54

A sürgősségi osztályok legalább kétharmada küzd napi működési problémákkal

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:45
illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Az intézmények többsége nem tud zökkenőmentes betegellátást biztosítani.
A Magyar Kórházszövetség legfrissebb felmérése szerint a sürgősségi osztályok legalább kétharmada napi működési problémákkal küzd – írja a kormányközeli Magyar Idők. A kórházigazgatókat tömörítő szervezet elnökhelyettese, Ficzere Andrea a lapnak azt mondta, a 107 tagintézményből hatvan reagált, közülük 41-ben van SBO, és 32 helyről kapták azt a visszajelzést, hogy nem tudnak zökkenőmentes betegellátást biztosítani. A kórházak főigazgatói több okot is megjelöltek, ezek közül a legfontosabbnak az indokolatlan igénybevételt tartották, amit a háziorvosi és a járóbeteg-ellátás hiányosságai­ra vezettek vissza. „A betegek a legkisebb ellenállás irányába mozdulnak, így ha sokat kellene várakozniuk valamelyik szakorvosi vagy diagnosztikai vizsgálatra, akkor inkább a sürgősségi osztályt keresik fel – sokszor indokolatlanul –, hiszen tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy ott kötelesek őket fogadni. Az általánosan alacsony egészségkultúra miatt olyan problémával is a sürgősségi osztályokra mennek az emberek, amelyek egyáltalán nem oda valók. De sajnos sok esetben a háziorvosi és a szakrendelőkből is ezekre a betegellátó egységekre irányítják a problémásabb, azonban sürgős ellátást nem igénylő eseteket” – mondta Ficzere Andrea. 
A helyzetet tovább nehezíti az orvos- és szakdolgozóhiány, ami az indokolatlan igénybevétellel együtt extra túlterhelést jelent a sürgősségi osztályokon dolgozóknak. Sok helyen kiderült, hogy nincs annyi dolgozó, ahány embert egy-egy műszakba be kellene osztani a biztonságos működéshez, ezért az intézmények egy részében más osztályokról irányítanak át a sürgősségi osztályokra orvosokat, nővéreket. A létszámhiányból fakadó bérspirált a kórházszövetség szerint csak bérplafonnal lehet megállítani, amire nemcsak a kigazdálkodhatatlan összegek miatt van szükség, hanem azért is, mert a helyzet rendkívül komoly bérfeszültséget eredményez a kórházakon belül. Sokan több intézménnyel is szerződésben állnak, így egyik munkahelyüket sem tekintik igazán sajátjuknak, ez a hozzáállás pedig további konfliktust generál. Mindezek miatt javasolják azt, hogy inkább kevesebb kórházban legyen sürgősségi osztály, de ott színvonalas, könnyen hozzáférhető ellátást nyújtsanak – írja a Magyar Idők.
2018.11.19 09:45
Frissítve: 2018.11.19 09:45