Innen nézve - Magyar tücskök

Álldogáltam a temetőben. Magamba fordulva próbáltam felidézni lassan fél évszázada elhunyt szüleim arcvonásait. A csendet hirtelen csörtető lábdobogás zavarta meg, mintha valaki azt az őzet riasztotta volna meg, amely legutóbb is elém sétált. De nem. Munkásruhás emberek próbáltak menedéket keresni a sírkövek között. „Vigyázzatok, balról jönnek az ellenőrök!” – szólalt meg egy ércesebb hang, aztán egy nő csitította, ne beszéljen olyan hangosan. De nem jött senki. A közeli sírköves feketemunkásai előszállingóztak a sűrűből.

Innen nézve nincs ebben semmi különös, hiszen mindenki tudja, milyen sokba kerül egy vállalkozónak tisztességesen bejelenteni, adminisztrálni az embereit. Még a lebukást kockáztatva is jobban jár, mintha feltenné a kezét, és becsukná a boltját, mondván, nem kap embert, aki elvállalná a porral-piszokkal járó munkát.

Ám nem a sírköves az egyetlen, aki kénytelen feketén dolgoztatni az embereit. A napokban került a kezembe egy jelentés arról, hogy az elmúlt hét évben csaknem kétszeresére nőtt a mezőgazdaságban feketén foglalkoztatottak száma. Ez nem pusztán feltételezés, a munkaügyi ellenőrök által az ágazatban szúrópróba szerűen kiválasztott 3669 munkavállaló közül 1224 feketemunkásként „lebukott”, és még majd ugyanennyi embernél találtak valamilyen „huncutságot”.

Ez a fekete foglalkoztatás egyrészt az állampolgári tudatomat birizgálja, mert panaszkodunk, hogy milyen szegényes állapotok uralkodnak az egészségügyben, mennyire kivéreztettetek a közszolgáltatások, de cinkosan összekacsintunk: mindenkinek élnie kell. Pedig ha a vállalkozók tisztességesen befizetnék a feketén dolgoztatott embereik után az adókat, több jutna ezekre is a költségvetésből. Másrészt minduntalan felháborodom azon a könnyelműségen, ahogyan a harminc-negyven évesek tücsök módjára élnek, nem érdekli őket, mi lesz velük idős korukra. Mi lesz, ha nem lesz erejük, egészségük munkát vállalni? Legális jövedelem, nyugdíj nélkül miből fognak megélni?

Mi, magyarok nem arról vagyunk híresek, hogy gyerekkoruktól öngondoskodásra tanítjuk a csemetéinket. Amikor végre némi állami ösztönzésre vagy három és félmillióan elkezdték hangya módján a magán-nyugdíjpénztárakba rakosgatni a megtakarított pénzecskéjüket, egy szép napon úgy elvette tőlük a „gondoskodó állam”, hogy csak úgy porzott. Cserébe még azt sem ígérte meg – mert nem is tehette -, hogy majd egyszer, öregkorukban, tisztességes nyugdíjjal gondoskodik róluk. Könnyelműen elpancsoltak 3000 milliárdot. Most is jószerével arról hallani, hogy még tíz-húsz évig valahogyan eldöcög a nyugdíjkassza, de aztán alighanem elviszi a gazdasági özönvíz. A fiatalabbak tudomásul vették, hogy időskori bevételeik jó, ha egyharmadát biztosítja majd a nyugdíjkassza.

A rendszerváltás környékén a fizetés kisebbik részét kérhettük bérként, a nagyobbikat kényszervállalkozóként, számlára. Sokan hülyének tartották, aki nem ezt az utat választotta, aztán kiderült, ők voltak az okosak.

Ma már választani sem lehet. Vagy a feketemunka, vagy jobb esetben a minimálbér. Ha nem tetszik? Fel is út, le is út.

Szerző
2018.05.24 08:05

Összehangolt akcióra készül az ellenzék

Publikálás dátuma
2019.02.16 08:00

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Még pénteken kora délután is egyeztettek az ellenzéki pártok egymás között arról, hogy milyen látványos akcióval hívják fel magukra a figyelmet az Országgyűlés tavaszi ülésszakának nyitónapján. Azt több forrásunk is megerősítette, hogy a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd, az LMP, az MSZP és a Jobbik is része az együttműködésnek. Részleteket egyik pártnál sem akartak elárulni, de mivel a nyitóülésen minden bizonnyal Orbán Viktor is részt vesz majd, így várhatóan ő lesz az egyik „alanya” a performansznak.
Több ellenzéki politikus is azt mondta a Népszavának, hogy a decemberi pulpitusfoglalás, majd az azt követő utcai demonstrációk után nem folytathatják a parlamenti munkát úgy, mintha mi sem történt volna. A parlamentben eddig a legélesebb viták során is betartottak néhány alapvető (illem)szabályt, például, hogy Kövér László házelnököt „elnök úrnak” szólítják, ő pedig „képviselő asszony/úr” megszólítással fordul mindenkihez az ellenzéki padsorokban, de most kérdés, hogy ez így folytatható-e. Ugyanez igaz persze a Fideszre is: a Jobbik elnöke, Sneider Tamás az elmúlt hetekben a kormányoldal támadásainak célkeresztjébe került, miután több kompromittáló felvétel is nyilvánosságra került róla. Sneider ugyanakkor a parlament alelnökeként rendszeresen vezeti az üléseket, így különös lenne, ha a „vörös-náci koalíciót” emlegető Orbán Viktor után a Fidesz képviselői őt is „elnök uraznák”. Azt ugyanakkor egyelőre Fideszes forrásaink sem tudták megmondani, mi lesz az általuk követett stratégia. Az ellenzéki politikusok is csak rébuszokban válaszoltak arra, hogy pontosan mi várható a továbbiakban: egy képviselő azt mondta például, hogy „folyamatosan a házszabály határait feszegető magatartást tanúsítanak majd”. Ugyanakkor egy másik forrásunk úgy vélte: „nem lehet mindig tűzben égni, mert akkor egy idő után hiába lángolunk, már nem tűnik fel senkinek”. Szerinte egyébként az a legnagyobb kihívás az összes ellenzéki párt számára, hogy kitalálják, miképpen tudják folyamatosan fenntartani a figyelmet a parlamenti jelenlétük iránt úgy, hogy közben nem válik tevékenységük "ingyencirkusszá".
2019.02.16 08:00
Frissítve: 2019.02.16 08:00

Már folyik a KESMA átvilágítása

Publikálás dátuma
2019.02.16 06:45

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
A héten több, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) tartozó médiumnál megjelentek az alapítvány munkatársai, hogy megkezdjék a szerkesztőségek működésének felülvizsgálatát – tudta meg a Népszava.
- A héten hozzánk is megjöttek az átvilágítók. Egyelőre a marketinget, a hirdetési osztályt és a pénzügyet nézik meg, de biztosan sorra kerül majd a többi részleg is - mondta lapunknak a KESMA-hoz tartozó országos médium egyik vezető munkatársa. Mint megtudtuk, ugyanez zajlik más szerkesztőségeknél is. Ezzel a gyakorlatban is megkezdődött a Fidesz-közeli médiahátország újraszervezése, forrásaink szerint a mostani átvilágítás csak az első lépés. Az már a KESMA megalakulása előtt felmerült, hogy a kormánymédia átalakításának egyik célja a működés hatékonyságának növelése. Ennek következtében várhatóan felszámolják a párhuzamosságokat: miután egy ernyőszervezet alá tartozik majd minden kormánypárti médium, nem lesz szükség külön pénzügyi-, hirdetési osztályokra, üzemeltetésre. Ez elbocsátásokkal is járhat majd az érintett részlegeken.
- Az egy dolog, hogy egy mozdulattal mindenkit betereltek a KESMA-ba, de ettől függetlenül az egyes szerkesztőségek vezetői továbbra is a sajátjuknak érzik az adott lapot, tévét, rádiócsatornát, így most mindenki lobbizik, hogy lehetőleg jól jöjjön ki az átalakításból. Az erőviszonyok pedig még egyelőre nem világosak - monda az egyik érintett.
Szó van ugyanakkor a tartalomközlés összehangolásáról is, a KESMA több tagjának újragondolhatják a profilját. Nem dőlt el még például, hogy a Figyelő tisztán gazdasági hetilap legyen, vagy megtartsa jelenlegi politikai-, kulturális profilját is. Úgy tudjuk, az Origónál attól tartanak, hogy Gábor László főszerkesztő mellé még egy „tartalomfelelőst” is kineveznek majd. Arról pedig a 24.hu már írt egy belső körlevélre hivatkozva, hogy a Hír-, és az Echo Tévé hírműsorait közösen készítik majd. 
A TV2-nél - mint ahogyan azt a Válasz Online megírta -, már Andy Vajna halála után négy nappal rendkívüli közgyűlést tartottak, Mészáros Lőrinc emberei pedig át is vették az irányítást az igazgatóságban. Ettől függetlenül egy tévés vezető szerint még korántsem eldöntött a csatorna sorsa: egyrészt logikus lenne, hogy ez is a KESMA részévé váljon, másrészt forrásunk szerint egy profitorientált bulvárcsatorna tényleg annyira idegen lenne az alapítvány hivatalosan nonprofit jellegétől, hogy még nem született döntés a TV2 jövőjét illetően. A gyors hatalomátvételre elsősorban azért volt szükség, hogy biztosan házon belül maradjon a televízió.
2019.02.16 06:45
Frissítve: 2019.02.16 06:45