Gulyás Gergely: "Itt állok, másképpen nem tehetek"

Publikálás dátuma
2018.05.24 13:05
Gulyás Gergely. Fotó: Népszava
Fotó: /

„Én 112 kormányinfót tartottam, hajrá!” – üzente áprilisban utódjának a Miniszterelnökségtől és egyben az országos politikától is búcsúzó Lázár János. Nem volt nehéz kihallani a távozni kényszerülő miniszter hangjából az iróniát.

A 2015. márciusában elstartolt kormányinfó intézménye a „fekete öves, tíz danos” kommunikátor, Lázár János védjegye lett. Hétről-hétre ellenzéki újságírók garmadája és kamerák sokasága előtt csillogtathatta meg, hogyan képes angolna-ügyességgel kisiklani a kormány felelősségét firtató kérdések elől. Igaz, az első kérdéseket mindig a kormánybarát sajtó munkatársai tehették fel, olykor pedig ellenzéki újságíróknak nem is adtak szót.

2015-ben, az akkor még Giró-Szász András államtitkár társaságában megtartott első kormányinfón Lázár azt mondta: a heti rendszerességgel, a szerdai kormányüléseket követő napon megtartandó tájékoztató célja az lesz, hogy részletesen, a jogszabályok szintjére lebontva mutassa be, mit, miért tesz a kormány. Lázár imázsépítésének jót tett, hogy sokszor a „kukacoskodó” szakújságírói kérdésekre is nehézség nélkül, fejből idézett jogszabályokat. Ezzel együtt a miniszteri stand-upokba olykor kisebb hibák is csúsztak. Lapunknak is sikerült már Lázárt „megfognia”. Tavaly a miniszter – még az Elios-ügyben indult OLAF-vizsgálat nyilvánosságra kerülése előtt – egy kormányinfón lapunk kérdésére elmondta, hogy közösen találták ki a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal a hódmezővásárhelyi közvilágítási rendszert. Később, a botrány csúcsán épp ez a Lázár-mondat igazolta, hogy Tiborcz személyesen, közvetlenül érintett az ügyekben.

Ám pont az ilyen malőrök mutatták meg, hogy a kormányinfó műfaja a látszólagos kedélyessége mellett nagyon is veszélyes tud lenni. Az viszont már a sors iróniája, hogy a jelek szerint a legnagyobb veszélyt Lázár számára mégsem az rejtette, hogy élesben elszólja magát. Sokkal inkább az: Lázár a heti stand-upjaival óhatatlanul ellenpontjává vált a sajtóval hadilábon álló, a valódi újságírókkal a legjobb esetben is a testőrei mögül odavakkantott tőszavakban kommunikáló Orbánnak. Ahogy a kormányinfó is egyfajta zárványa lett a választókkal manipulált konzultációkkal „értekező” habonyi-orbáni médiarezsimnek.
Most a Lázár utódnak kinevezett Gulyás Gergelyre hárul a feladat, hogy betöltse a Lázár távozásával megnyílott kommunikációs űrt. Az előjelek egyelőre nem túl biztatóak: az Orbánhoz feltétlenül lojálisnak ismert, halk szavú, rezzenéstelen arccal visszalőtt kérdéseiről híres Gulyás a kinevezése után kapásból jelezte: a sajtótájékoztató megmarad, de megritkul, csak minden második héten tartják meg.

Új helyszín, régi szokások

Az eddigiekkel szemben nem az Országházban lesz a kormányinfó, hanem a kormányzati kommunikáció agyközpontjának számító Miniszterelnöki Kabinetirodában. A Garibaldi utcai épületbe nagyságrendekkel könnyebb bejutni a sajtósnak mint az Országházba illetve van légkondicionálás. Gulyás Gergely debütálására érezhetően sokan érkeztek a sajtótól, ugyanakkor itt már nincsenek személyre, médiumra kiosztott székek, mint a Parlamentben, mindenki oda ül, ahová akar. Abban már biztosan tovább viszi Gulyás Gergely Lázár János örökségét, hogy ő is néhány perc késéssel kezd. Lázárnál nem volt ritka egyébként a fél órás késés sem.

Kovács Zoltán nyitja a kormányinfót, aki némi meglepetést keltve bejelenti:  két héten belül leülne egyeztetni a szerkesztőségekkel "a közös munka feltételeiről." Kérdés, hogy pontosan mely szerkesztőséggel és pontosan mit jelent majd a "közös munka" a sajtóval hadilábon álló kormányzattól.

Gulyás Gergely veszi át a szót, aki elmondja: a Miniszterelnökség vezetésében a lehető legcsekélyebb változások voltak. "A kormány szépen lassan elhagyja az országgyűlést, ami vélhetőleg egy- másfél éven belül bekövetkezik. Ezt tükrözi a kormányinfók új helyszíne." Gulyás arról nem beszél, hogy megfelezné a kormányinfók számát, viszont szerinte lesz tematikus Európa Uniós kormányinfó is. "Ez egyedi és eseti döntésben fog megtörténni" - mondja a láthatóan kissé feszengő miniszter, majd kissé színtelen hangon belecsap a fő kormányzati kommunikációs lecke, a Stop, Soros!  felmondásába.

Önálló közigazgatási bíráskodást is létre akarnak hozni. A terv szerint a Kúriával egy szinten egy másik jogorvoslati fórum jön létre, ami a közigazgatás jogorvoslati fóruma lenne. "Ez semmilyen módon nem érinti a bírósági rendszert", és nem is alkotmányellenes Gulyás szerint.

Gazdasági statisztikai adatok következnek

Második napirendi pontként foglalkozott a kormány a költségvetés tervezésével - mondja továbbra is kissé gépiesen Gulyás, aki a tegnapi kormányülésen részt vett Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert idézi, aki viszont ott KSH-t idézett.

A 2018-as foglalkoztatási adat a 15 és 70 közötti korosztályban 64 ezer fővel 4 millió 337 ezer főre nőtt. Gulyás úgy tudja: az elsődleges piacon 125 ezer fővel nőtt. A közfoglalkoztatottak száma ugyan 42 ezerrel csökkent, ám Gulyás szerint ők a piacon találtak munkát. A munkanélküliek száma 29 ezer fővel mérséklődött, 178 ezer főre. A munkanélküliségi ráta 3,19 százalékra csökkent.

"Ez a valaha mért legalacsonyabb adat" - mondja Gulyás.

73 ezer üres álláshely volt 2014 első negyedévében. Ez 32 százalékkal, 17 ezerrel több mint tavaly. Az üres álláshelyek háromnegyede, 53 ezer a versenyszférában található. Az elmúlt évben 4,4 százalékkal nőtt a GDP - összességében ez az EU harmadik legnagyobb növekedése Lettország és Lengyelország után. A keresetek 2018 márciusában 11 százalékkal növekedtek - az átlagkereset bruttó 331 ezer forint.

A Kormány június 13-án nyújtana be a költségvetést. Ezt megelőzően a Költségvetési Tanács véleményezheti a kérdést.

"Itt állok, másképpen nem tehetek"

A Nemzeti Információs és Adatvédelmi Hatóság csak figyelmeztethet, ám bírságot nem alkalmaz. A Facebook-botrány kapcsán helyes, ha szigorúbb nemzeti adatkezelési rendelet lesz - ez ügyben a gazdasági kamarákkal is konzultál a kormány. De a magyar adatvédelem Európai összehasonlításban "rendkívül szigorú", így néhány ponton inkább még enyhítene is a magyar szabályozás.

Gulyás ezzel be is fejezi a debütáló beszédét: kissé mechanikusan, ám hibátlanul felolvasta az előtte lévő szöveget. A kérdések következnek, természetesen először a Magyar Idők kapja meg a szót. A modern városokra kíváncsiak.

Ahogy eddig, Gulyás ugyanolyan színtelenül, monoton folytatja. Láthatóan elalvóban a figyelem, a sajtósok közül többen már pusmognak, miközben a miniszter arról beszél, hogy "nem mi mondanánk meg a falvaknak, mire van szükségük, hanem ők határozzák meg, hogy mi számukra a legfontosabb".

Másodiknak az Index kap szót, a CEU-ról kérdez, általánosságokat kap válaszul. A riporter ezután Mészáros Lőrinc mibenlétét firtatja, például azt, hogy ha a jelenlegi ütemben folytatja vagyonosodását, úgy  2024-re a világ leggazdagabb embereit gyűjtő listák élére hág az egykori gázszerelő. És ekkor Gulyás elsüti az első bon motot. "Ezekről a listákról két dolog hírlik: vagy azért szoktak fizetni, hogy oda valaki felkerüljön, vagy azért hogy lekerüljön."

Majd megkérdik, hogy Gulyás, aki korábban, a választások előtt azt nyilatkozta, hogy nem szeretne  miniszter lenni, most boldog-e a kinevezésétől? "Megbékéltem a helyzetemmel." No, de szomorú vagy boldog a miniszter a kinevezésétől? - firtatja az index.hu.

Gulyás végre elneveti magát. "Itt állok másképpen nem tehetek."

Lázárnak sikerült műfajt teremteni. Ez értelemben ő tovább él. Természetesen én más személyiség vagyok - vallotta be Gulyás.

Szerző
2018.05.24 13:05
Frissítve: 2018.05.24 17:45

Csak látszólag tiltották meg a felhőkarcoló-építést Budapesten

Publikálás dátuma
2018.08.16 09:30

Fotó: HB Reavis Agora/
A Richternél nem tudnak arról, hogy a kormánnyal informális egyeztetéseken toronyházépítésről tárgyaltak volna. A tilalom nem is valódi, a kabinet bármikor adhat engedélyt 90 méternél magasabb épületekre is.
Jogilag nem áll a valóság talaján a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely keddi kijelentése, miszerint a hazai épületek magasságát korlátozó, júliusban kihirdetett törvény nyomán többé nem építhető 90 méternél magasabb toronyház. A megjelent szöveg szerint ugyanis a kormány kivételes eljárásban ennél magasabb felhőkarcolóméretet is engedélyezhet. Ehhez képest a tárcavezető nem úgy fogalmazott, hogy a jövőben nem élnének az amúgy meglévő lehetőséggel. Valószínűleg nem véletlenül, hisz ilyen szándék híján különösebb gond nélkül kihúzhatták volna a kitételt a törvénytervezetből. De más furcsaságok is tapasztalhatóak a viszonylag egyszerű tartalomhoz képest a Fidesz-körön belüli komoly feszültségekre utaló jogszabállyal kapcsolatban. Gulyás Gergely tájékoztatása szerint a módosítás elfogadása előtt a kormány három, általuk térségi szinten is jelentős „zászlóshajónak” ítélt magyar társaság, a Mol, az OTP és a Richter számára „informálisan” felajánlotta, hogy kiemelt szerepüket „toronyház formájában is megjeleníthessék”. Erre pedig csak a Mol mondott igent. A törvény hatályba lépésével viszont állítása szerint a lehetőség lezárult. A valóság ezzel szemben az, hogy a kabinet kiemelt nemzetgazdasági, nemzetbiztonsági, kulturális, sport vagy történelmi ügyek kapcsán akár magasabb épületre is rábólinthat. Az épületmagasság engedélyezése eddig önkormányzati hatáskörbe tartozott, tehát a kormány legfeljebb csak tervei kapcsán egyeztethetett piaci szereplőkkel. Ilyen informális találkozókról azonban eddig nem esett szó – pedig a Mol már tavaly októberben előrukkolt 120 méter magas székháztervével – és az érintettek megkeresésünkre ezt szerdán sem erősítették meg. A Richterben jelenleg nyári gyárleállás van, így nem tudnak többet a felajánlás körülményeiről, de jelenleg ezzel biztosan nem kívánnak élni – tájékoztatta lapunkat Beke Zsuzsa szóvivő. Az OTP-től annyit üzentek, hogy a kérdésben nem tudják munkánkat segíteni. A Mol pedig ismét szinte szó szerint megismételte az ügyben az elmúlt hónapok során kiadott közleményeit. Eszerint a beruházásra van a kerületi helyhatóságtól jogerős építési engedélyük, mindenben a jogszabályok szerint járnak el, a munkálatok az eredeti tervek szerint haladnak. Arról, hogy mindezt a kormány valamely képviselőjének bátorítására tennék, nem tettek említést. Arra a tárcavezető ugyanakkor pontosan utalt, hogy mivel a Mol már a törvény hatályba lépése előtt megkapta a jogerős engedélyeket, rá az nem is vonatkozik. Vagyis mondhatni a kormánytól nincs szükségük se hivatalos, se kávé melletti engedélyre. Bár Gulyás Gergely azt is sugalmazta, hogy a kabinet hétfőn alkotott volna rendeletet, a Magyar Közlönyben ugyanaznap megjelent csomag már csak a hatályos törvény értelmében módosított egyes rendeleteken, annak szellemétől el nem térve. Ebben elsősorban a tervtanácsok feladatait szabályozták. A törvény szerint ugyanis a 65 és 90 méter közötti elképzeléseket e fórumnak is véleményeznie kell, például városképvédelmi szempontból. A magasházkérdés belső feszültségeire jellemző, hogy miután tavaly a Mol előállt a budai Kopaszi-gátra tervezett, 120 méteres felhőkarcolótervével, a Csányi Sándor Mol-alelnökkel és OTP-vezérrel többször nyilvánosan összekülönböző Lázár János még miniszterelnökségi vezetőként a településrendezési törvényt egy kibúvók nélküli, 65 méteres határral egészítette volna ki. Bár aggályai forrásaként a Molt ritkán nevezte meg, érvelése szerint Magyarországon nem látna szívesen az – amúgy 96 méteres – Szent István Bazilikánál magasabb épületet. Bár később szavai szerint elképzelései „nem kaptak többséget”, tárcavezetőként benyújtott egyik utolsó törvényjavaslatában újfent 65 méteres felső határt indítványozott. A választások után, mikor Lázár János már csak egyszerű képviselő volt, a Miniszterelnökség javaslatára a parlament végül az eredeti szándékhoz képest jelentősen gyengített változatot fogadta el. Igaz, szavakban továbbra is a magassági korlátozás előnyeit ecsetelik. 

Égig érő házak

A Molon kívül még legalább két társaság érintett a magasházépítésben. A lengyel hátterű GTC a Twist-Budapest City Tower, a szlovák hátterű HB Reavis pedig az Agora-terven belül húzna fel egy-egy, pont 90 méter magas épületet, egyaránt Angyalföldön, az Árpád-híd közelében. Előbbi a Molhoz hasonlóan már a törvénymódosítás előtt megszerezte az engedélyeket. Utóbbinak viszont már végig kell járnia a jelentősen szigorított engedélyezési lépéseket. Ehhez képest, legalábbis Gulyás Gergely szavaiból következően, velük nem egyezkedtek a háttérben.

2018.08.16 09:30
Frissítve: 2018.08.16 09:30

Megfelelő emberek

Az orbáni észjárás egyik sajátossága, amelyet mindenki az elsők között ismer föl, a dafke „logikája”.
Többször is megpróbáltam már a Fidesz, pontosabban Orbán Viktor káderpolitikáját elemezni. Legutóbb az új, negyedik Orbán-kormány tagjainak kiválasztásakor. Akkor egy Semjén Zsoltnak – remélhetőleg – kedves blaszfémiával éltem: Orbán útjai kifürkészhetetlenek. Vagyis az észérvek helyett, amelyek a legtöbbször teljesen hiányoznak a személyi döntéseknél, inkább az adott szituációt kezelő sajátos orbáni „logikát” kell felkutatni. 
Persze, ha van ilyen. Mert az orbáni észjárás egyik sajátossága, amelyet mindenki az elsők között ismer föl, a dafke „logikája”. Ennek eminens példája a felcsúti kisvasút: ha támadják, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, Lovasberényig. Ugyanez a dafke a káderpolitikában is érvényesül: „nem foglalkozom a politikai blöffökkel, politikai botrányokkal. Minden egyes támadás csak megerősíti Rogán pozícióját.” Két éve védte így helikopterező miniszterét, közvetve megerősítve bennünket abban a hitünkben, hogy Rogán – vagy bárki más - kormánytagsága soha annyira nem biztos, mint abban az időszakban, amikor épp szorongatják. De az ellenkezőre is akad példa: Schmitt Pált egy idő után már dafke sem lehetett a köztársasági elnöki poszton tartani. Orbán ekkor visszatért „zárt, szerzetesi férfiközösségéhez” (Tölgyessy Péter), és előhúzta a jó öreg Ádert. 
Mindez arról jutott eszembe, hogy ugyanazon a napon – kedden – két fontos személyt érintő döntés is történt Orbán környezetében. A rektori posztjáról már lemondott Patyi András helyett a Nemzeti Választási Bizottság új elnököt választott, és Lázár Jánost nevezte ki Orbán a „nemdohányzók védelméért felelős” miniszterelnöki biztosnak. A minden posztjától megfosztott Lázár - a vonatkozó törvény beterjesztője, a trafikmutyi atyja - tehát a dohány közelében marad, bármennyien szurkolnak is ellene. Patyi pedig, miután minden posztjáról lemondott, már nem tudja elkerülni, hogy főbíró legyen. 
Minden ellenük szól, Patyi lényegében sosem bíráskodott, Lázár trafiktörvénye káoszt hozott. De épp ezért ők a megfelelő emberek a megfelelő célra.
2018.08.16 09:00
Frissítve: 2018.08.16 09:14