Gulyás Gergely: "Itt állok, másképpen nem tehetek"

Publikálás dátuma
2018.05.24 13:05
Gulyás Gergely. Fotó: Népszava
Fotó: /

„Én 112 kormányinfót tartottam, hajrá!” – üzente áprilisban utódjának a Miniszterelnökségtől és egyben az országos politikától is búcsúzó Lázár János. Nem volt nehéz kihallani a távozni kényszerülő miniszter hangjából az iróniát.

A 2015. márciusában elstartolt kormányinfó intézménye a „fekete öves, tíz danos” kommunikátor, Lázár János védjegye lett. Hétről-hétre ellenzéki újságírók garmadája és kamerák sokasága előtt csillogtathatta meg, hogyan képes angolna-ügyességgel kisiklani a kormány felelősségét firtató kérdések elől. Igaz, az első kérdéseket mindig a kormánybarát sajtó munkatársai tehették fel, olykor pedig ellenzéki újságíróknak nem is adtak szót.

2015-ben, az akkor még Giró-Szász András államtitkár társaságában megtartott első kormányinfón Lázár azt mondta: a heti rendszerességgel, a szerdai kormányüléseket követő napon megtartandó tájékoztató célja az lesz, hogy részletesen, a jogszabályok szintjére lebontva mutassa be, mit, miért tesz a kormány. Lázár imázsépítésének jót tett, hogy sokszor a „kukacoskodó” szakújságírói kérdésekre is nehézség nélkül, fejből idézett jogszabályokat. Ezzel együtt a miniszteri stand-upokba olykor kisebb hibák is csúsztak. Lapunknak is sikerült már Lázárt „megfognia”. Tavaly a miniszter – még az Elios-ügyben indult OLAF-vizsgálat nyilvánosságra kerülése előtt – egy kormányinfón lapunk kérdésére elmondta, hogy közösen találták ki a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal a hódmezővásárhelyi közvilágítási rendszert. Később, a botrány csúcsán épp ez a Lázár-mondat igazolta, hogy Tiborcz személyesen, közvetlenül érintett az ügyekben.

Ám pont az ilyen malőrök mutatták meg, hogy a kormányinfó műfaja a látszólagos kedélyessége mellett nagyon is veszélyes tud lenni. Az viszont már a sors iróniája, hogy a jelek szerint a legnagyobb veszélyt Lázár számára mégsem az rejtette, hogy élesben elszólja magát. Sokkal inkább az: Lázár a heti stand-upjaival óhatatlanul ellenpontjává vált a sajtóval hadilábon álló, a valódi újságírókkal a legjobb esetben is a testőrei mögül odavakkantott tőszavakban kommunikáló Orbánnak. Ahogy a kormányinfó is egyfajta zárványa lett a választókkal manipulált konzultációkkal „értekező” habonyi-orbáni médiarezsimnek.
Most a Lázár utódnak kinevezett Gulyás Gergelyre hárul a feladat, hogy betöltse a Lázár távozásával megnyílott kommunikációs űrt. Az előjelek egyelőre nem túl biztatóak: az Orbánhoz feltétlenül lojálisnak ismert, halk szavú, rezzenéstelen arccal visszalőtt kérdéseiről híres Gulyás a kinevezése után kapásból jelezte: a sajtótájékoztató megmarad, de megritkul, csak minden második héten tartják meg.

Új helyszín, régi szokások

Az eddigiekkel szemben nem az Országházban lesz a kormányinfó, hanem a kormányzati kommunikáció agyközpontjának számító Miniszterelnöki Kabinetirodában. A Garibaldi utcai épületbe nagyságrendekkel könnyebb bejutni a sajtósnak mint az Országházba illetve van légkondicionálás. Gulyás Gergely debütálására érezhetően sokan érkeztek a sajtótól, ugyanakkor itt már nincsenek személyre, médiumra kiosztott székek, mint a Parlamentben, mindenki oda ül, ahová akar. Abban már biztosan tovább viszi Gulyás Gergely Lázár János örökségét, hogy ő is néhány perc késéssel kezd. Lázárnál nem volt ritka egyébként a fél órás késés sem.

Kovács Zoltán nyitja a kormányinfót, aki némi meglepetést keltve bejelenti:  két héten belül leülne egyeztetni a szerkesztőségekkel "a közös munka feltételeiről." Kérdés, hogy pontosan mely szerkesztőséggel és pontosan mit jelent majd a "közös munka" a sajtóval hadilábon álló kormányzattól.

Gulyás Gergely veszi át a szót, aki elmondja: a Miniszterelnökség vezetésében a lehető legcsekélyebb változások voltak. "A kormány szépen lassan elhagyja az országgyűlést, ami vélhetőleg egy- másfél éven belül bekövetkezik. Ezt tükrözi a kormányinfók új helyszíne." Gulyás arról nem beszél, hogy megfelezné a kormányinfók számát, viszont szerinte lesz tematikus Európa Uniós kormányinfó is. "Ez egyedi és eseti döntésben fog megtörténni" - mondja a láthatóan kissé feszengő miniszter, majd kissé színtelen hangon belecsap a fő kormányzati kommunikációs lecke, a Stop, Soros!  felmondásába.

Önálló közigazgatási bíráskodást is létre akarnak hozni. A terv szerint a Kúriával egy szinten egy másik jogorvoslati fórum jön létre, ami a közigazgatás jogorvoslati fóruma lenne. "Ez semmilyen módon nem érinti a bírósági rendszert", és nem is alkotmányellenes Gulyás szerint.

Gazdasági statisztikai adatok következnek

Második napirendi pontként foglalkozott a kormány a költségvetés tervezésével - mondja továbbra is kissé gépiesen Gulyás, aki a tegnapi kormányülésen részt vett Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert idézi, aki viszont ott KSH-t idézett.

A 2018-as foglalkoztatási adat a 15 és 70 közötti korosztályban 64 ezer fővel 4 millió 337 ezer főre nőtt. Gulyás úgy tudja: az elsődleges piacon 125 ezer fővel nőtt. A közfoglalkoztatottak száma ugyan 42 ezerrel csökkent, ám Gulyás szerint ők a piacon találtak munkát. A munkanélküliek száma 29 ezer fővel mérséklődött, 178 ezer főre. A munkanélküliségi ráta 3,19 százalékra csökkent.

"Ez a valaha mért legalacsonyabb adat" - mondja Gulyás.

73 ezer üres álláshely volt 2014 első negyedévében. Ez 32 százalékkal, 17 ezerrel több mint tavaly. Az üres álláshelyek háromnegyede, 53 ezer a versenyszférában található. Az elmúlt évben 4,4 százalékkal nőtt a GDP - összességében ez az EU harmadik legnagyobb növekedése Lettország és Lengyelország után. A keresetek 2018 márciusában 11 százalékkal növekedtek - az átlagkereset bruttó 331 ezer forint.

A Kormány június 13-án nyújtana be a költségvetést. Ezt megelőzően a Költségvetési Tanács véleményezheti a kérdést.

"Itt állok, másképpen nem tehetek"

A Nemzeti Információs és Adatvédelmi Hatóság csak figyelmeztethet, ám bírságot nem alkalmaz. A Facebook-botrány kapcsán helyes, ha szigorúbb nemzeti adatkezelési rendelet lesz - ez ügyben a gazdasági kamarákkal is konzultál a kormány. De a magyar adatvédelem Európai összehasonlításban "rendkívül szigorú", így néhány ponton inkább még enyhítene is a magyar szabályozás.

Gulyás ezzel be is fejezi a debütáló beszédét: kissé mechanikusan, ám hibátlanul felolvasta az előtte lévő szöveget. A kérdések következnek, természetesen először a Magyar Idők kapja meg a szót. A modern városokra kíváncsiak.

Ahogy eddig, Gulyás ugyanolyan színtelenül, monoton folytatja. Láthatóan elalvóban a figyelem, a sajtósok közül többen már pusmognak, miközben a miniszter arról beszél, hogy "nem mi mondanánk meg a falvaknak, mire van szükségük, hanem ők határozzák meg, hogy mi számukra a legfontosabb".

Másodiknak az Index kap szót, a CEU-ról kérdez, általánosságokat kap válaszul. A riporter ezután Mészáros Lőrinc mibenlétét firtatja, például azt, hogy ha a jelenlegi ütemben folytatja vagyonosodását, úgy  2024-re a világ leggazdagabb embereit gyűjtő listák élére hág az egykori gázszerelő. És ekkor Gulyás elsüti az első bon motot. "Ezekről a listákról két dolog hírlik: vagy azért szoktak fizetni, hogy oda valaki felkerüljön, vagy azért hogy lekerüljön."

Majd megkérdik, hogy Gulyás, aki korábban, a választások előtt azt nyilatkozta, hogy nem szeretne  miniszter lenni, most boldog-e a kinevezésétől? "Megbékéltem a helyzetemmel." No, de szomorú vagy boldog a miniszter a kinevezésétől? - firtatja az index.hu.

Gulyás végre elneveti magát. "Itt állok másképpen nem tehetek."

Lázárnak sikerült műfajt teremteni. Ez értelemben ő tovább él. Természetesen én más személyiség vagyok - vallotta be Gulyás.

Szerző
2018.05.24 13:05
Frissítve: 2018.05.24 17:45

Családban marad - Kabaré a Revizorból

Publikálás dátuma
2018.11.19 10:00

Fotó: / Mészáros Zsolt
Kabarét rendezett Mohácsi János az átírt Revizorból. Nevetünk a kisvárosi korrupción, összefonódásokon, az álságos törtetésen és lojalitáson. És ez mind nagyon is ismerős.
Gogol Revizorából a Mohácsi testvérek egy teljesen új művet írtak, persze az alapmotívumokat meghagyva. Megszokhattuk ezt tőlük, de amikor az ember ezzel a teljes átírási merészséggel és ambícióval újra és újra szembetalálkozik, mégis meglepődik. Szerencsére, csak az első néhány percre igaz ez, mert ilyenkor a néző elengedi az eredetit és átengedi magát az újnak. A cselekményt a szerzők áthelyezték a mába, na azért nem Magyarországra, hanem egy orosz kisvárosba. Itt is jön a Revizor, mint Gogolnál, de még hogy mennyire jön és van már internet, és mobil. A szereplők is változnak: az álrevizor Hlesztakov, itt bányamérnök hallgató, és a helyi elit pedig teljes spektrumában megjelenik, a sikeres vállalkozótól, a kevésbé sikeres vállalkozóig, a rendőrfőnöknőtől a tanítóig. Az alaptípusok persze Gogolnál is megvannak, de Mohácsiék elszabadult fantáziával mindent továbbgondoltak. Szereplőket, a történetet, neveket és szóvicceket. És az egészben az jó, hogy működik. A nézők attól függetlenül, hogy milyen a világnézetük, melyik pártra szavaznak, harsányan nevetnek a végletekig felpörgetett komikumon. Pedig a szerzők nem tesznek mást, csak a mindennapjainkat sűrítik és dramatizálják bele a drámába. Teszik ezt szellemesen, gátlások nélkül, de ha már erről a témáról - a hatalom, a korrupció, a különböző összefonódások – van szó, miért éppen nekik lennének gátlásaik, amikor a szereplőik már rég nem ismerik ezt a szót, legfeljebb álságosan hivatkoznak rá. Sok mindenre hivatkoznak, becsületre, jó modorra, hitre, tapintatra, de mint mi is nap, mint nap tapasztaljuk ez már csak a kampány és politikai szlogenek szintjén érvényes. A hitele, az igazi tartalma már rég a múlté. Ebben a szellemben a szombathelyi Revizor egy féktelenül nevettető kabaré jelenetek sorozata. Persze, hogy nevetünk rajta, pedig sírhatnánk is, de már ezen is régen túl vagyunk. Nevetünk azon, hogy amikor az egyik szereplő független sajtót hangoztat, a másik visszakérdez, van még olyan? Vagy azon, hogy a vezér, a „jégmezők lovagja” megdicséri a polgármestert, mert időben küldi mindig a pénzt. 
A színészek, érezhetően élvezik a helyzetet és jó formát mutatnak. A Gagarin álnevet használó bányamérnök hallgatót játszó Lábodi Ádám vendégként és a barátját „Dr. Puskint”, vagyis igazából Oszipot alakító Orosz Róbert állja a sarat és az iramot. Mint ahogy a többiek is, a polgármestert megformáló Bajomi Nagy György, vagy a rendőrfőnöknőt játszó Vlahovics Edit. De bátor és nagyszerű a polgármester feleségeként Alberti Zsófi, illetve a lányaként Hartai Petra. Az előadást három zenész élőben a színpadon végigkíséri. (Mondjuk ez nem újdonság Mohácsinál.) A történet vége is más, mint Gogolnál. Itt Hlesztakov nem tűnik el, hanem beépül a családba, elveszi a polgármester lányát, terveznek néhány gyereket, meg is ígérik ezt a a jégmezők lovagjának, akárcsak az örömszülők. Megy minden tovább, ahogy eddig. Kérdés, csak az, hogy meddig tudunk még ezen nevetni.

INFÓ

Gogol – Mohácsi testvérek Revizor Weöres Sándor Színház Szombathely Rendező: Mohácsi János

2018.11.19 10:00
Frissítve: 2018.11.19 10:00

A sürgősségi osztályok legalább kétharmada küzd napi működési problémákkal

Publikálás dátuma
2018.11.19 09:45
illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Az intézmények többsége nem tud zökkenőmentes betegellátást biztosítani.
A Magyar Kórházszövetség legfrissebb felmérése szerint a sürgősségi osztályok legalább kétharmada napi működési problémákkal küzd – írja a kormányközeli Magyar Idők. A kórházigazgatókat tömörítő szervezet elnökhelyettese, Ficzere Andrea a lapnak azt mondta, a 107 tagintézményből hatvan reagált, közülük 41-ben van SBO, és 32 helyről kapták azt a visszajelzést, hogy nem tudnak zökkenőmentes betegellátást biztosítani. A kórházak főigazgatói több okot is megjelöltek, ezek közül a legfontosabbnak az indokolatlan igénybevételt tartották, amit a háziorvosi és a járóbeteg-ellátás hiányosságai­ra vezettek vissza. „A betegek a legkisebb ellenállás irányába mozdulnak, így ha sokat kellene várakozniuk valamelyik szakorvosi vagy diagnosztikai vizsgálatra, akkor inkább a sürgősségi osztályt keresik fel – sokszor indokolatlanul –, hiszen tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy ott kötelesek őket fogadni. Az általánosan alacsony egészségkultúra miatt olyan problémával is a sürgősségi osztályokra mennek az emberek, amelyek egyáltalán nem oda valók. De sajnos sok esetben a háziorvosi és a szakrendelőkből is ezekre a betegellátó egységekre irányítják a problémásabb, azonban sürgős ellátást nem igénylő eseteket” – mondta Ficzere Andrea. 
A helyzetet tovább nehezíti az orvos- és szakdolgozóhiány, ami az indokolatlan igénybevétellel együtt extra túlterhelést jelent a sürgősségi osztályokon dolgozóknak. Sok helyen kiderült, hogy nincs annyi dolgozó, ahány embert egy-egy műszakba be kellene osztani a biztonságos működéshez, ezért az intézmények egy részében más osztályokról irányítanak át a sürgősségi osztályokra orvosokat, nővéreket. A létszámhiányból fakadó bérspirált a kórházszövetség szerint csak bérplafonnal lehet megállítani, amire nemcsak a kigazdálkodhatatlan összegek miatt van szükség, hanem azért is, mert a helyzet rendkívül komoly bérfeszültséget eredményez a kórházakon belül. Sokan több intézménnyel is szerződésben állnak, így egyik munkahelyüket sem tekintik igazán sajátjuknak, ez a hozzáállás pedig további konfliktust generál. Mindezek miatt javasolják azt, hogy inkább kevesebb kórházban legyen sürgősségi osztály, de ott színvonalas, könnyen hozzáférhető ellátást nyújtsanak – írja a Magyar Idők.
2018.11.19 09:45
Frissítve: 2018.11.19 09:45