Tavaszi nagytakarítás a város szélén

Lassan mozgalommá szerveződik a hulladékvadászat, önkéntesek tüntetik el a lakóhelyük melletti illegális szemétlerakókat, de hiába segítik a munkájukat a helyi cégek és az önkormányzatok is, így sem tudják megakadályozni a szeméthegyek növekedését.

Tudja, mi az, ami tovább bírja, mint a kőfal? A babapelenka – mondja az egyik szemétgyűjtő, majd értetlen tekintetemet látva hozzáteszi: egy cseppet sem viccel. A modern nedvszívó babapelenka nagyjából ötszáz év alatt bomlik le a természetben. Hozzá képest a kihajigált pet palackoktól "gyorsan" szabadul meg a természet, ezek mindössze 20-50 évig éktelenkednek a mezőn. Ahogy körbenézek, akad mindkettőből bőven. Mellettük eldobált ruhák, építési törmelék, háztartási hulladék kupacai éktelenkednek az út menti fűben. Vecsés déli szélén vagyunk, egy kis bekötőúton, a fővárost fojtogató szemétgyűrű egyik illegális hulladéklerakóhelyén, amit a „Kispatak Természetvédelmi Egyesület és Hulladékkommandó” önkénteseivel készülünk kitakarítani.

Míg a szeméttel szegélyezett poros földúton a többiekre várunk, az egyesület alapítóival beszélgetünk. A hosszú nevű civil szervezet voltaképpen néhány lelkes vecsési hölgyet és urat takar. A „civilben” könyvelőcéget vezető Kovácsné Bajári Ildikó gazdasági vezető meséli: az egész néhány évvel ezelőtt kezdődött, amikor elegük lett abból, hogy gyermekkori kirándulóhelyük, a Gyáli-patak medrét már eldugította a beledobált szemét.

Ekkor néhányan összefogtak, majd nemcsak kitakarították a csatornát – innen az egyesület „Kispatak” neve – hanem később fával is beültették a partját. Mára az önkormányzat és az UPS (a United Parcel Service, röviden UPS egy amerikai székhelyű, multinacionális csomagküldő szolgálat - a szerkesztő) segítségével tanösvényt alakítottak ki.

Közben csatlakoztak egy helyi lelkes természetvédő, az azóta már elhunyt Almássy Tamás alapította a Hulladékkommandóhoz. Almássy elhivatottsága és az alapító hölgyek szervezőkészsége nyomán a kezdeti néhány fős csapat egyre több akciót tudott szervezni. Az egyik alapító és azóta az egyesület „motorja”, a lassan főállású szemétvadász egyesületi elnök, Krojher Gabriella úgy számol: évente immáron 10-20 takarítási akciót tudnak szervezni egyre több résztvevővel, így két éve a „Te szedd” akció keretében több százan – köztük a vecsési sportegyesületek tagjai – szedték a szemetet. Mindenki ingyen dolgozik, a jó érzésért, hogy valami fontosat csinál. Az egyesület a helyi magánszemélyek, illetve vecsési vállalkozók adományaiból működik. A közhiedelemmel ellentétben a cégek nagyon is segítőkészek, ha látják, hogy fontos és jó dolgot támogathatnak.

Szemét lapul mindenfelé, bútortól a palackokig mindent kidobnak a zöldbe. FOTÓK: TÓTH GERGŐ

Mintha csak Gabriella szavait akarná igazolni, egy kisebb csapat is megjelenik a közeli Agility Magyarország Kft.-től. A fiatal, huszonéves dolgozók szabadidejükben, kikapcsolódásként kijöttek együtt szemetet szedni. Tóth Barna logisztikai vezető elmondja: minden évben egy-két alkalommal együtt jönnek takarítani a cég dolgozói, már aki akar. De az egyik mellettünk szorgoskodó hölgyről, Dunsztné Dobozi Szilviáról is kiderül, hogy „civilben” az egyik közeli ipari telep vezetője, amúgy ő hívta fel az egyesület figyelmét a szeméttel telt kis utcára.

Mindenki megkapja a védőkesztyűjét, ez szemétszedésnél kötelező, a láthatósági mellényeket, ami szintén egy környékbeli cég, a MesterCenter és a Dózsa György úti barkácsbolt ajándéka, majd nekilátunk, hogy a füves területből kiszedegessük a nem odavaló hulladékot. A rekkenő hőségben jó másfél óra alatt végzünk, az alig ötven méteres útról végül megtelik a nyolc köbméteres szemétszállító konténer. És ez még nem is a legszemetesebb utca volt - mint megtudom. Igazi gusztustalan szeméttel – például bezsákolt, döglött állattal – most szerencsére nem találkoztunk, azonban a rendszeresen tisztogatók azt mesélik, néhány hete az egyik szemétkupac mellől egy rozsdás PA-9-es parabellum pisztoly került elő, működőképes állapotban, ráadásul a tisztelt „szemetelő” egy doboz éleslőszert is kitett mellé. Nem hiányozhat a szeméthalomból az öntött gumipapucs, azt mondják, valami rejtélyes oknál fogva mindenhol akad egy-kettő.

Közben kijön az önkormányzat egy tisztségviselője is, gyorsan szemrevételezi a megtisztított utcát. Az önkormányzatnak nagyon is megéri a civilek támogatása, Széplakiné Baranyi Ildikó egyesületi titkár szerint korábban éves szinten 2,8 millió forint ment el illegális hulladék-mentesítésre, de tavaly már csak 600 ezret kellett erre fordítani. Már arról is szó van, hogy valamilyen szervezett együttműködést alakítsanak ki a civil csoporttal.

Míg a teli konténer szemetet nézzük, elmesélik: a háztartási szemétcsomagokat gyakran a kamionosok dobálják ki, de a nagyobb kupacokat a leggyakrabban vállalkozók rakják ki. Széplaki Ildikó meséli: éveken át kísérleteztek azzal, hogy megfogják az illegális hulladéklerakókat. Volt, hogy éjjeli lesre ültek ki, de ez elég veszélyes volt, így inkább a kidobott szemétből próbálták visszanyomozni a tulajdonost. Ez 10-20 alkalommal sikerült is.

A legnagyobb fogásuk az volt, amikor az egyik nagy kereskedelmi tévétársaság hajította ki a szemetét Vecsés határába. A tévés cég legalább katonásan kifizette a bírságot, nem úgy a többi lefülelt vállalkozó, aki mindenféle trükkel próbálja megúszni a büntetést. Többnyire rendkívül nehéz bizonyítani az ügyet, Ildikó egyetlen olyan esetről sem tud, amikor rendőrségi eljárás lett volna az ügy vége. Később azzal is kísérleteztek, hogy közzétették a szemetelők nevét, képét, de az önérzetes szemetelők azonnal személyiségi jogi perekkel fenyegették meg a környezetvédőket.

Ildikóék végül taktikát változtattak, ma inkább a környékbeli iskolákat járják. Nemrég adták elő az általuk írt „Zöld erdő meséje” című színdarabjukat, amiben a gyerekeket arra nevelik,

tartsák tisztán a természetet, az erdőt. A rendőrségi-jogi fellépésnél és a térfigyelő kameráknál is hatékonyabb, ha odahaza a gyerek rászól a mamára-papára, hogy ugye nem az erdő szélére akarják kidobni a hulladékukat.

„Az illegális szemetelés immáron nemzetgazdaságot is veszélyeztető, súlyos probléma" – mondja Szebenyi Péter környezetmérnök, a megalakulása után két évvel az illegális szemét ellen küzdő civilek egyik fő platformjává vált www.hulladekvadasz.hu szakértője és alapítója, illetve a Jövő Öko-Nemzedéke Alapítvány elnöke. A környezetvédő úgy fogalmaz: éves szinten és kerületenként 30 millió forintba kerül az illegális hulladék elleni küzdelem, azaz csak a főváros százmilliókat költ erre évente. Ráadásul az erőfeszítések ellenére tovább nőnek a szeméthegyek.

Az ország elszemetesedik és ennek számtalan oka van. Kevés a tettenérés, ezért ezek az ügyek alig kerülnek a hatóságok elé, alig van jogi következményük, nincs visszatartó erő. Ehhez társul, hogy a hulladékgazdálkodás rendszere sem megfelelő. Az alapítvány nemrég nyílt levélben fordult Áder János köztársasági elnökhöz, hogy a mindenkori magyar állam vállaljon nagyobb szerepet az elharapózott szemetelés elleni küzdelemben. A szakértő szerint az illegális szemétlerakásért járó bírságplafont is jelentősen emelni kellene, mivel a jelenlegi bírságoknak kevés a visszatartó ereje, de bécsi mintára „szemétrendőrséget" is létre lehetne hozni. A császárvárosban ezzel rövid idő alatt 60 százalékkal lehetett csökkenteni az illegális szemétlerakást.

Mindezek ellenére reménykeltő, hogy egyre többen figyelnek oda a civilek közül a problémára. A hulladekvadasz.hu indulása óta közös hírportálja lett a kérdéssel foglalkozó civil szervezeteknek – belőlük egyre több akad –, illetve itt is be lehet jelenteni, ha valaki illegális szeméttelepet talál. „Mindenkinek lehet öt perce, hogy tegyen a környezetéért" - mondja a környezetmérnök. Ennyi időbe telik lefotózni a hulladékkupacot és a helyszín megjelölésével elküldeni nekik. Ők ilyenkor értesítik az illetékes szerveket. Mint mondja, 2016-os indulásuk óta több mint kétezer bejelentést kaptak, csak idén márciusban majdnem százat. Olyan sokat, hogy egy időre le is kellett állniuk a publikálással, hogy fel tudják dolgozni a rengeteg beérkezett bejelentést.