Meglepetés - Itt van a legtöbb kövér gyerek Európában

Publikálás dátuma
2018.05.27 16:14
Illusztráció: AFP
Fotó: /
A dél-európai országokban - Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és Cipruson - a legnagyobb az elhízott és kövér gyerekek aránya az európai kontinensen, a legkevésbé elhízottak a tádzsik, a türkmén, a kazah és a dán gyerekek, míg a magyarok a középmezőnyben vannak az Egészségügyi Világszervezet legújabb adatai szerint - írta az MTI.

Az ENSZ szakosított szervezete honlapján tette közzé a gyermekkori elhízást 2008 óta figyelemmel követő programjának (Childhood Obesity Surveillance Initiative) az európai térségre vonatkozó előzetes adatait. Az 53 államot felölelő térség 38 országában mintegy 250 ezer 6-9 éves gyermek súlyát mérték meg és táplálkozási szokásaikat vizsgálták.

A legkövérebbek a gyerekek Cipruson, ahol mind a fiúk, mind a lányok 43 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. Görögországban a fiúk 42, a lányok 38, Spanyolországban a fiúk 42, a lányok 41, Olaszországban a fiúk 42 és a lányok 38 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. A legkevesebb kövér gyerek az európai térséghez sorolt Tádzsikisztánban, Türkmenisztánban és Kazahsztánban (5-17 százalék), valamint Dániában (18 százalék) van.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

A magyar gyerekek a középmezőnyhöz tartoznak, a 6-9 éves fiúknak és lányoknak is a 28 százaléka túlsúlyos vagy elhízott.

Joao Breda, a WHO európai irodájának illetékese az elhízásról Bécsben zajló európai kongresszuson az adatokat ismertetve elmondta, hogy a magas arányok ellenére a dél-európai országokban sikerült csökkenést elérni az elhízott gyermekek arányában az előző mérések óta a probléma megoldását célzó jelentős erőfeszítésekkel.
Az illetékes szerint a probléma fő oka, hogy a dél-európai gyerekek kevés zöldséget és gyümölcsöt esznek, sok cukrozott üdítőitalt és más édesített italt, valamint édességet fogyasztanak, sokat nassolnak, miközben alig mozognak.

Szerző
2018.05.27 16:14

Kiderült, miért halt ki a Homo erectus

Publikálás dátuma
2018.08.14 10:23
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock/
Részben "lustasága" vezetett a Homo erectus (felegyenesedett ember) kihalásához - írta az MTI az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatóinak a PLoS One című tudományos folyóiratban publikált tanulmánya alapján.
Az Arab-félszigeten a kora kőkorszakban élt előemberek populációinak régészeti vizsgálata azt mutatta, hogy a Homo erectus "nem igazán erőltette meg" magát az eszközkészítés és a nyersanyagok begyűjtése terén - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Ceri Shipton, az egyetem munkatársa szerint ez a "lustaság", valamint az, hogy képtelen volt alkalmazkodni az éghajlat változásához, valószínűleg szerepet játszott a faj kipusztulásában.
"A táborhelyeik körül heverő kövek bármelyike megtette nekik, amikor eszközkészítésre került a sor, pedig ezek többnyire jóval silányabb minőségűek voltak, mint azok, amelyeket a későbbi eszközkészítők használtak. Az általunk vizsgált lelőhelyen volt egy hatalmas sziklás magaslat tele jó minőségű kővel, csupán kis távolságra egy apró dombon. Ők azonban ahelyett, hogy felsétáltak volna a dombra, inkább begyűjtötték a leguruló töredékeket".
- mondta Shipton.
 Amikor a kutatók megvizsgálták a sziklás magaslatot, nyomát sem találták bármilyen tevékenységnek, se alkotásoknak, se kőfejtésnek. Tudták, hogy ott van, de mivel volt elég nyersanyaguk, a jelek szerint úgy voltak vele, hogy "minek vesződjenek ezzel" - jegyezte meg Shipton.
Mindez szöges ellentétben áll a későbbi korszakok eszközkészítőinek, köztük a korai Homo sapiens és a neandervölgyi ember gyakorlatával, akik hegyeket másztak meg jó minőségű kövek után kutatva, majd azokat hosszú távolságokon át szállították. Shipton szerint az élőhelyük elsivatagosodásához való alkalmazkodást szolgáló technológiai fejlődés elmaradása ugyancsak hozzájárult a faj kipusztulásához.
"Nem csupán lusták, hanem nagyon maradiak is voltak.
Az üledékminták tanúsága szerint a körülöttük lévő környezet egyre csak változott, ők azonban még mindig ugyanazt csinálták az eszközeikkel" - mondta a szakember. Semmilyen előrelépés nem történt, eszközeik egyre csak az immár kiszáradt folyóvölgyek közeléből kerülnek elő. Azt hiszem, hogy a környezet végül túl szárazzá vált nekik" - mondta a szakember.
 A kutatók 2014-ben végeztek ásatásokat a Szaúd-Arábia középső részén elterülő Rijád tartomány egyik lelőhelyén.
Témák
ősember
2018.08.14 10:23

Már az orosz sarkvidéken is egyre több futótűz pusztít

Publikálás dátuma
2018.08.13 17:05
A képen balra Oroszország, jobbra Alaszka, és kivehető egy nagy tűz messze szálló füstje is
Fotó: NASA/
A NASA műholdjai tíz év alatt tízezer forró pontot láttak, a füstöt pedig egyes esetekben Alaszkáig fújja a szél. Az orosz hatóságok állítólag nem foglalkoznak az erdők védelmével, időnként még a tüzeket sem oltják.
Tíz év alatt csaknem tízszeresére nőtt a sarkvidéki futótüzek száma Oroszországban, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) két műholdja mintegy 10 ezer „forró pontot” mutatott ki az orosz sarkvidéken ebben az évben augusztus elejéig – írja az MTI a The Daily Telegraph cikkére hivatkozva. A brit napilap a birtokába került adatok alapján arról írt, hogy ez a legmagasabb szám a megfigyelések első teljes éve, 2003 óta.
„Az éghajlatváltozás miatt olyan helyeken is tűz üt ki, amelyek korábban túl hidegek vagy túl nedvesek voltak ehhez, ahol korábban nem voltak emberek, de most már vannak”
– mondta Marina Kaniscseva, a Greenpeace környezetvédő szervezet oroszországi projektvezetője az újságnak. A futótüzek a globális szén-dioxid-kibocsátás negyedéért felelősek, az északi-sarkkörön túli tüzek azonban különösen veszélyesek a korom miatt, amely gyakran a sarkvidéki jégen ülepszik le, felgyorsítva ezzel az olvadást. 

„A labdarúgásra van pénz, a futótüzekre nincs”

Az orosz hatóságok sokszor nem oltják el a tüzeket a szépítően csak „kontrollzónaként” emlegetett, a településektől messze eső területeken, jórészt anyagi okokból – írta a The Daily Telegraph.
„Az erdők tűzvédelme katasztrofálisan alulfinanszírozott. A labdarúgásra van pénz, a futótüzekre nincs”
– mondta Marina Kaniscseva, utalva az idei oroszországi labdarúgó-világbajnokságra. A tüzek egykor csaknem ismeretlenek voltak az Arktiszon, ahol a területet vizenyős tundra és néhány északi erdő borítja. A rövid nyarak és az örökké fagyott talaj miatt csak ezek élnek meg. Ez azonban megváltozott a felmelegedés és amiatt, hogy az ottani természeti erőforrások kiaknázása egyre nagyobb méreteket ölt – fejtette ki a brit lap. Emlékeztetett arra, hogy júliusban a hőhullám több helyen is erdőtüzeket okozott Észak-Európában, például Svédországban. Ebből legalább 11 a sarkvidéken volt. Tudósok figyelmeztettek arra, hogy gyakoribbá válhatnak a tüzek Észak-Európa nedvesebb vidékein, és könnyen nagy mennyiségű szén-dioxid szabadulhat fel a tőzegből.
2018.08.13 17:05
Frissítve: 2018.08.13 17:06