Trump visszakozik - Veszélyben a békefolyamat

Publikálás dátuma
2018.05.25 21:42
Donald Trump csütörtöki bejelentése után tüntetők gyülekeztek a szöuli amerikai követségnél FOTÓ: AFP/ED JONES
Fotó: /
Donald Trump amerikai elnök saját szövetségeseit is nehéz helyzetbe hozta azzal, hogy lemondta a Kim Dzsong Unnal júniusra tervezett találkozót. Nincs azonban minden veszve.

Donald Trump amerikai elnök pénteken bejelentette, nem kizárt, hogy mégis megtartják Szingapúrban az Egyesült Államok és Észak-Korea közötti, június 12-re tervezett csúcstalálkozót. Bár ő maga mondta le, egy nappal korábban, most mégis azt nyilatkozta, hogy mindkét fél szeretné, ha megtörténne a történelmi találkozó.

Ennek ellenére az utóbbi hetek eseményei egyöntetűen igazolták, mennyire fontos lenne, hogy az Európai Unió fajsúlyosabb szereplővé váljon a világpolitikában, s külpolitikája egységesebb legyen. Irán – igaz, nem csekély nyomásgyakorlással – Brüsszeltől vár megoldást azután, hogy Donald Trump kiléptette az Egyesült Államokat a 2015-ben megkötött nukleáris megállapodásból, s azóta, hogy az amerikai elnök importvámokkal fenyeget, az Unió és Kína is közelebb került egymáshoz.

Most pedig a koreai válság miatt lenne szerencsésebb, ha az EU-nak nagyobb beleszólása lenne a világ eseményeibe, igaz Phenjan sem gazdasági, sem politikai szempontból messze nem annyira fontos szereplő az uniós tagállamok számára, mint Teherán vagy Peking, s a konfliktus megoldása nem is képzelhető el az Egyesült Államok vagy Kína nélkül. Ugyanakkor az EU érdekében is áll, hogy béke legyen a Koreai-félszigeten, s Phenjan megkezdje a leszerelést. Nem mellékes, hogy a június 12-re Donald Trump és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető között Szingapúrba tervezett csúcstalálkozót az amerikai elnök mondta le. Trump Phenjan ellenséges retorikájára hivatkozva tette ezt, valójában arról lehet szó, hogy kénytelen volt belátni: nem éri el célját és Kim Dzsong Un nem tesz hitet az azonnali leszerelés mellett.

Trump következetlenségét mutatja, hogy miközben nemrégiben még dicsérő szavakkal illette Észak-Koreát a békéért tett lépéseiért, csütörtökön máris katonai csapással fenyegetőzött a sztálinista állammal szemben. A csúcstalálkozó lemondása sokkolta Pekinget, de elsődlegesen Szöult, hiszen ezzel a teljes koreai békefolyamat, amelyről Kim Dzsong Un és Mun Dzse In dél-koreai elnök áprilisi csúcstalálkozóján szó volt, megkérdőjelezhetővé vált. A döntés egyedül talán Japán számára jó hír, hiszen így talán még az eddigieknél is fontosabb szövetségese lesz Washingtonnak. A tokiói kormány megértését fejezte ki Trump döntése kapcsán.

Meglepő módon a mostani helyzetben Phenjan több józanságot tanúsított Washingtonnál, mert Kim Kje Kvan külügyminiszter-helyettes azt közölte, bármikor készen állnak az Egyesült Államokkal való találkozóra, s annak lemondása „nem a világ akaratát tükrözi”. Közlése szerint Kim Dzsong Un mindent elkövetett a találkozó létrejöttéért. Kétségtelen, hogy csütörtökön – a jó szándék jeleként – megsemmisítették Észak-Korea kísérleti nukleáris telephelyét, Trump pedig röviddel ezután jelentette be a nem éppen barátságos döntést. A kísérleti telephely felrobbantásánál a CNN újságírója, Will Ripley is jelen volt, először ő értesítette vendéglátóit Trump döntéséről. „Sokkolta őket a hír, most izgatottan telefonálnak” – közölte szerkesztőségével. Ez azt jelzi, hogy bár egyes észak-koreai illetékesek szintén a találkozó lemondásával fenyegettek az utóbbi két hétben, ezt nem gondolták komolyan.

Az amerikai elnök nem túl diplomatikus módon Washington fontos szövetségesét, Dél-Koreát sem tájékoztatta előzetesen a döntésről, Szöulban zavartan jegyezték meg, megpróbálják megfejteni, mi volt az amerikai elnök célja. Vlagyimir Putyin orosz államfő és vendége, Emmanuel Macron francia elnök is aggodalmát fejezte ki, António Guterres ENSZ-főtitkár pedig épp akkor értesült a hírről, amikor a nukleáris leszerelésről tartott előadást.

Trump bejelentése után igen csekély az esély arra, hogy folytatódik a közeledés Washington és Phenjan között, ami azt eredményezheti, hogy Észak-Korea folytatja ballisztikus rakétakísérleteit, így ismét nő a feszültség a Koreai-félszigeten. Ezért lenne szükség arra, hogy akár Kína és az EU összefogásával megmentsék, ami menthető, s Észak-Korea ne döntsön az áprilisi panmindzsoni megállapodás teljes felmondása mellett. Peking egymaga aligha segítene Észak-Koreának, a kereskedelmi háború miatti veszély nyomán nem kíván tovább konfrontálódni az Egyesült Államokkal.

Szerző
2018.05.25 21:42

Amerika "Irán Akciócsoportot" hozott létre

Publikálás dátuma
2018.08.17 07:18
Brian Hook
Fotó: AFP/ Andrew CABALLERO-REYNOLDS
Az akciófilmbe illő névvel bíró bizottság élére az amerikai külügyminisztérium egy Iránnal foglalkozó különmegbízottat is kinevezett.
Az amerikai külügyminisztérium iráni akciócsoportot hozott létre és Iránnal foglalkozó különmegbízottat nevezett ki - jelentette be helyi idő szerint csütörtöki sajtóértekezletén Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, írja az MTI.
A miniszter Irán Akciócsoportnak nevezve mutatta be az új különleges munkacsoportot, amelynek az lesz a feladata, hogy koordinálja az Iránnal kötött többhatalmi atomalku amerikai felmondása utáni lépéseket, és megpróbáljon külföldi szövetségeseket szerezni az új amerikai stratégiához. A csoport vezetőjévé, és egyúttal külügyminiszteri különmegbízottá Brian Hook külpolitikai tanácsadót nevezte ki Pompeo.
"Az Irán Akciócsoport lesz felelős a külügyminisztériumon belüli, Iránnal kapcsolatos valamennyi feladat összehangolásáért és irányításáért, és közvetlenül nekem tartozik beszámolni"
- jelentette ki Pompeo. Az amerikai diplomácia vezetője a sajtótájékoztatón elismételte: Washington fokozott gazdasági nyomással kívánja Iránt rábírni arra, hogy hagyjon fel atomprogramjával és a közel-keleti militáns csoportok támogatásával. 
Brian Hook korábban John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval együtt dolgozott azon, hogy a Trump-adminisztráció keményebben lépjen fel Iránnal szemben. A sajtótájékoztatón állította, máris "termékeny megbeszéléseket" folytatott brit, francia és német tisztségviselőkkel Iránról. Ezek az országok, illetve az Európai Unió egyébként határozottan ellenzik, hogy Trump felrúgta az atomalkut, ami okán gazdaságilag is igen nehéz helyzetbe került számos nyugat-európai nagyvállalat.
Arra az újságírói kérdésre, hogy van-e jelzés értékű jelentősége annak, hogy a munkacsoportot pontosan 65 évvel az 1953-as iráni puccs után hívták életre, Brian Hook azt válaszolta: az időzítés csupán "véletlen egybeesés". Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a csoportnak nem a Teheránnal folytatandó párbeszéd helyreállítása a célja és a feladata, mert - mint fogalmazott - "normális kapcsolatok csak azután kezdődhetnek, ha már látjuk, hogy az iráni rendszer komolyan változtatni akar a magatartásán".
2018.08.17 07:18

Földrengés rázta meg Olaszországot

Publikálás dátuma
2018.08.16 21:56
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az amerikai földtani intézet (USGS) szerint 5,3-as erősségű földrengés rázta meg 12 kilométeres mélységben az Adriai-tenger olaszországi partszakaszát, a Puglia tartománybeli Foggiától 72 kilométerre északnyugatra - írja a hirado.hu.
A rengés epicentruma a szomszédos Molisében volt, Abruzzo, Puglia és Campania tartományban (Nápoly környékén) is érzékelni lehetett. Egyes településeken az emberek megijedtek, és félelmükben az utcára rohantak, de senkinek sem esett baja. A nápolyi tűzoltókhoz számos telefonhívás érkezett, amelyekben elsődlegesen információk felől érdeklődtek.
2018.08.16 21:56