Ennyit keresnek a magyarok - OECD felmérés

Publikálás dátuma
2018.05.26 12:10
A kép illusztráció. FOTÓ: Shutterstock
Fotó: /
Az OECD országok közül Svájcban, majd Luxemburgban és Izlandon a legmagasabbak a fizetések. A 35 országból Magyarország a bruttó átlagbér tekintetében 31. helyen áll, viszont a magas hazai adóterhek miatt nettó kereset tekintetében csak Mexikót és Lettországot előzzük meg - írja a portfolio.hu.

Mind a bruttó, mind pedig a nettó fizetés tekintetében a svájciak tudhatják magukének a legmagasabb béreket az OECD-országok állampolgárai közül, őket követik a luxemburgiak, majd az izlandiak. A sorrend ezt követően bonyolultabbá válik, hiszen bruttó bér tekintetében Dél-Korea jóval hátrébb van, mint Németország, az alacsonyabb adóterhek miatt a koreaiak mégis többet vihetnek haza, mint a németek.

Bruttó bér alapján Magyarország hátulról az 5. helyen áll, a magas hazai adóterhek miatt viszont nettó kereset tekintetében Mexikó és Lettország áll csak mögöttünk. A szlovák nettó bérek (a helyi árszínvonalat is számításba véve) 5%-kal, a cseh és a lengyel 10-10%-kal magasabbak, mint a hazaiak.

Szerző
2018.05.26 12:10

Lemaradóban és lassulóban a magyar gazdaság

Publikálás dátuma
2018.09.25 16:03

Fotó: Népszava/ Vajda József
Hiába az előző negyedévi gazdasági növekedési csúcs, már jövőre lassulással számol a GKI Gazdaságkutató Zrt. Középtávon jelentősen csökkenhetnek az uniós források is.
A harmadik negyedévi 4,8 százalékos GDP növekedéssel Lengyelország és Szlovénia mögött a harmadik legerőteljesebb gazdasági teljesítményt nyújtotta Magyarország az uniós tagországok között. Ennek is köszönhetően korábbi 4 százalékos idei növekedési előrejelzését 4,2 százalékra javította a GKI Gazdaságkutató Zrt. – mondta Vértes András, a társaság elnöke keddi sajtótájékoztatójukon. Ez a dinamika azonban nem tartható, jövőre már lassulás várható, és 3,2 százalékos GDP bővüléssel számolnak a GKI kutatói. Az idei kiugró teljesítményben szerepet játszott a kedvező nemzetközi konjunktúra, az uniós források jelentős részének költségvetésből történő megelőlegezése, valamint a kimagasló reálbérnövekedés. Ezekre a kedvező hatásokra jövőre azonban már ilyen mértékben nem lehet számítani. Az amerikai elnök kirobbantotta vámháború kockázatai mellett az unióban növekvő politikai feszültségek, a brexit is fékezheti a külső kedvező hatásokat. Ráadásul a 2021 -2027. közötti uniós pénzügyi ciklus valószínűleg csökkenő költségvetésének felosztásában nagy szerepet kaphatnak a jogállamiság kritériumai.  Az Európai Parlament a Sargentini-jelentés nyomán meghozott elmarasztaló határozata azt vetíti előre, hogy hátrébb kerülhetünk a sorban a pénzosztáskor, ami szintén nehézségeket jelent a magyar gazdaság fejlődésében. A 2014-20 közötti pénzügyi ciklusban az uniós források évente átlagosan a magyar GDP 3,1 százalékát adják. A GKI számításai szerint ez akár 1,6 százalékra is csökkenhet az új pénzügyi ciklusban.  A konjunktúra lassulás előjeleire a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 180 pontos versenyképességi jelentéssel, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pedig a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyez az oktatásra és az egészségügyre. Más kérdés, hogy ezeken a területeken kormányzati ciklusokon átívelő programokra lenne szükség és rövidtávon nem lehet érdemi eredményeket elérni. Hasonlóképpen nagy falat az elavult államigazgatás korszerűsítése. Az erőteljes reálbérnövekedés idén még 4,5 százalékos fogyasztásnövekedést generálhat, de a fékeződő bérkiáramlás hatására jövőre ez már inkább 3,5 százalék lehet. Emellett a 2018-ban várható 3 százalékos infláció jövőre már elérheti a 3,5 százalékot, ami szintén korlátozza a fogyasztás bővülését. A beruházások ebben az évben még 10-12 százalékkal növekedhetnek, de ez 2019-ben 5 százalékra zuhanhat. Az sem közömbös, hogy a versenyszféra csak 7 százalékos beruházás bővülését könyvelhet el, míg az állam szféra növekedése eléri az 50 százalékot. A munkanélküliségi ráta ugyan papíron a legalacsonyabb az unióban, de ha a közmunkásokat is ide számítjuk, akkor a magyar adat megfelel az európai átlagnak, vagyis 6 százalék körüli. A költségvetési hiány idén 2,2, jövőre 2 százalék lehet, de a magyar államháztartás egyensúlyát befolyásolja, hogy a magyar költségvetés óriási összeggel előlegezte meg az uniós támogatásokat. Eddig mintegy 1383 milliárd forintot osztott ki a nyertes pályázatokra, Brüsszelből viszont eddig még a felét sem utalták át, részben azért nem, mert a kormány nem küldte ki a számlák jelentős részét. A pénz visszatartásnak oka lehet az uniós források kiosztásával foglalkozó intézményrendszert beolvasztotta a kormány a minisztériumokba és ezzel átláthatatlanabbá vált a rendszer. Ezzel egy független szervezetből függő szervezetet hoztak létre, a pályázati értékelők is minisztériumi alkalmazottak lettek – jegyezte meg Molnár László, a GKI vezérigazgatója. Ha idén nem futnak be a várt uniós források, akár 400 milliárdos lyuk is keletkezhet a költségvetésben, ami különböző trükkökkel ugyan eltüntethető, de az állam működtetésére kötvényeket kell kibocsátani, ami viszont az államadósságot növeli. Miközben a kormány folyamatosan az államadósság csökkenését kommunikálja.      
2018.09.25 16:03

A nyári szezonban több mint 180 milliárdot füstöltek el a magyarok

Publikálás dátuma
2018.09.25 14:05
A kép illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Csak augusztusban 46,2 milliárd forint bevétel folyt be cigaretta értékesítéséből.
A turizmus erősödése, a fesztiválszezon és a szabadságolások időszaka együttesen járult hozzá ahhoz, hogy a nyári hónapokban több mint száznyolcvanmilliárd forintot költött dohánytermékekre a lakosság – írja a Világgazdaság. Az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. által a lap érdeklődésére közölt adatokból kiderült, hogy –  június és augusztus között 184,5 milliárd forintot költött a lakosság dohánytermékekre, azaz cigarettára, cigarettadohányra és szivarkára. – a legtöbbet, 63,3 milliárdot augusztusban költötték, amikor több mint 781 millió szál cigarettát füstöltek el a dohányosok, de 428,5 tonna cigarettadohány, illetve csaknem 50 millió szál szivarka is gazdára talált. – augusztusban 46,2 milliárd forint bevétel folyt be cigaretta értékesítéséből, 15,4 milliárdot hozott a finomra vágott fogyasztási dohány, 1,6 milliárdot a szivarka. – és ha csak önmagában a cigarettát vizsgáljuk, a múlt hónapban percenként mintegy 17 500-an gyújtottak rá a statisztika szerint. A társaságnál hangsúlyozták: az elmúlt három év forgalmi adatai szerint világosan kirajzolódik az egy adott éven belüli szezonalitás. Eszerint a január–február hagyományosan gyengébb, kimagasló eladások a nyár közepén tapasztalhatók, majd ősszel ismét kicsit visszafogottabb lesz a dohányforgalom Magyarországon. 
2018.09.25 14:05