Gigaveszteség a Mátrai Erőműnél

Publikálás dátuma
2018.05.27 20:53
A cég osztalékot sem fizetett. FOTÓ: Kállai Márton
Fotó: /

Története legnagyobb, kilencmilliárdos veszteségével zárta a 2017-es évet a Mátrai Erőmű – derül ki a kormányfő strómanjaként emlegetett Mészáros Lőrinc érdekeltségébe idén kerülő egység most leadott tavalyi beszámolóiból. Ennek megfelelően – legalábbis az egykori Gagarin Hőerőmű 1995-ös magánosítás óta – párját ritkító módon az eddigi fő tulajdonos, a német RWE-EnBW se vett fel osztalékot. Magyarország második legfontosabb, a helyben bányászott lignitből ellátott erőműve az elmúlt évtizedek során hagyományosan évi akár tízmilliárdos nyereségekkel és hasonló osztalékokkal örvendeztette részvényeseit – így a kisebbségi helyzetű állami MVM Magyar Villamos Műveket is. Az éves beszámoló a veszteséget a tavaly év eleji rendkívüli hideg okozta üzemzavarokkal, a generátor-állórész és a negyedi blokk főtranszformátorának meghibásodásával, ugyane részleg hűtőrendszerének részleges cseréjével, valamint a harmadik blokk turbinanagyjavítási idejének több mint egy hónapos csúszásával magyarázza. A kieső termelés miatt szerződéseiknek csak drága áramvásárlások révén tudtak eleget tenni. Sokak szerint a gyártási fegyelem romlásához hozzájárulhatott az egységet negyed századon át vezető Valaska József tavalyi távozta; így, miután Mészáros Lőrinc érdekeltsége május elején átvette a többségi jogokat, kevéssé meglepő módon ismét az egykori elnökre bízták az erőmű irányítását.

Szerző
2018.05.27 20:53

Lemaradóban és lassulóban a magyar gazdaság

Publikálás dátuma
2018.09.25 16:03

Fotó: Népszava/ Vajda József
Hiába az előző negyedévi gazdasági növekedési csúcs, már jövőre lassulással számol a GKI Gazdaságkutató Zrt. Középtávon jelentősen csökkenhetnek az uniós források is.
A harmadik negyedévi 4,8 százalékos GDP növekedéssel Lengyelország és Szlovénia mögött a harmadik legerőteljesebb gazdasági teljesítményt nyújtotta Magyarország az uniós tagországok között. Ennek is köszönhetően korábbi 4 százalékos idei növekedési előrejelzését 4,2 százalékra javította a GKI Gazdaságkutató Zrt. – mondta Vértes András, a társaság elnöke keddi sajtótájékoztatójukon. Ez a dinamika azonban nem tartható, jövőre már lassulás várható, és 3,2 százalékos GDP bővüléssel számolnak a GKI kutatói. Az idei kiugró teljesítményben szerepet játszott a kedvező nemzetközi konjunktúra, az uniós források jelentős részének költségvetésből történő megelőlegezése, valamint a kimagasló reálbérnövekedés. Ezekre a kedvező hatásokra jövőre azonban már ilyen mértékben nem lehet számítani. Az amerikai elnök kirobbantotta vámháború kockázatai mellett az unióban növekvő politikai feszültségek, a brexit is fékezheti a külső kedvező hatásokat. Ráadásul a 2021 -2027. közötti uniós pénzügyi ciklus valószínűleg csökkenő költségvetésének felosztásában nagy szerepet kaphatnak a jogállamiság kritériumai.  Az Európai Parlament a Sargentini-jelentés nyomán meghozott elmarasztaló határozata azt vetíti előre, hogy hátrébb kerülhetünk a sorban a pénzosztáskor, ami szintén nehézségeket jelent a magyar gazdaság fejlődésében. A 2014-20 közötti pénzügyi ciklusban az uniós források évente átlagosan a magyar GDP 3,1 százalékát adják. A GKI számításai szerint ez akár 1,6 százalékra is csökkenhet az új pénzügyi ciklusban.  A konjunktúra lassulás előjeleire a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 180 pontos versenyképességi jelentéssel, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pedig a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyez az oktatásra és az egészségügyre. Más kérdés, hogy ezeken a területeken kormányzati ciklusokon átívelő programokra lenne szükség és rövidtávon nem lehet érdemi eredményeket elérni. Hasonlóképpen nagy falat az elavult államigazgatás korszerűsítése. Az erőteljes reálbérnövekedés idén még 4,5 százalékos fogyasztásnövekedést generálhat, de a fékeződő bérkiáramlás hatására jövőre ez már inkább 3,5 százalék lehet. Emellett a 2018-ban várható 3 százalékos infláció jövőre már elérheti a 3,5 százalékot, ami szintén korlátozza a fogyasztás bővülését. A beruházások ebben az évben még 10-12 százalékkal növekedhetnek, de ez 2019-ben 5 százalékra zuhanhat. Az sem közömbös, hogy a versenyszféra csak 7 százalékos beruházás bővülését könyvelhet el, míg az állam szféra növekedése eléri az 50 százalékot. A munkanélküliségi ráta ugyan papíron a legalacsonyabb az unióban, de ha a közmunkásokat is ide számítjuk, akkor a magyar adat megfelel az európai átlagnak, vagyis 6 százalék körüli. A költségvetési hiány idén 2,2, jövőre 2 százalék lehet, de a magyar államháztartás egyensúlyát befolyásolja, hogy a magyar költségvetés óriási összeggel előlegezte meg az uniós támogatásokat. Eddig mintegy 1383 milliárd forintot osztott ki a nyertes pályázatokra, Brüsszelből viszont eddig még a felét sem utalták át, részben azért nem, mert a kormány nem küldte ki a számlák jelentős részét. A pénz visszatartásnak oka lehet az uniós források kiosztásával foglalkozó intézményrendszert beolvasztotta a kormány a minisztériumokba és ezzel átláthatatlanabbá vált a rendszer. Ezzel egy független szervezetből függő szervezetet hoztak létre, a pályázati értékelők is minisztériumi alkalmazottak lettek – jegyezte meg Molnár László, a GKI vezérigazgatója. Ha idén nem futnak be a várt uniós források, akár 400 milliárdos lyuk is keletkezhet a költségvetésben, ami különböző trükkökkel ugyan eltüntethető, de az állam működtetésére kötvényeket kell kibocsátani, ami viszont az államadósságot növeli. Miközben a kormány folyamatosan az államadósság csökkenését kommunikálja.      
2018.09.25 16:03

A nyári szezonban több mint 180 milliárdot füstöltek el a magyarok

Publikálás dátuma
2018.09.25 14:05
A kép illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Csak augusztusban 46,2 milliárd forint bevétel folyt be cigaretta értékesítéséből.
A turizmus erősödése, a fesztiválszezon és a szabadságolások időszaka együttesen járult hozzá ahhoz, hogy a nyári hónapokban több mint száznyolcvanmilliárd forintot költött dohánytermékekre a lakosság – írja a Világgazdaság. Az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. által a lap érdeklődésére közölt adatokból kiderült, hogy –  június és augusztus között 184,5 milliárd forintot költött a lakosság dohánytermékekre, azaz cigarettára, cigarettadohányra és szivarkára. – a legtöbbet, 63,3 milliárdot augusztusban költötték, amikor több mint 781 millió szál cigarettát füstöltek el a dohányosok, de 428,5 tonna cigarettadohány, illetve csaknem 50 millió szál szivarka is gazdára talált. – augusztusban 46,2 milliárd forint bevétel folyt be cigaretta értékesítéséből, 15,4 milliárdot hozott a finomra vágott fogyasztási dohány, 1,6 milliárdot a szivarka. – és ha csak önmagában a cigarettát vizsgáljuk, a múlt hónapban percenként mintegy 17 500-an gyújtottak rá a statisztika szerint. A társaságnál hangsúlyozták: az elmúlt három év forgalmi adatai szerint világosan kirajzolódik az egy adott éven belüli szezonalitás. Eszerint a január–február hagyományosan gyengébb, kimagasló eladások a nyár közepén tapasztalhatók, majd ősszel ismét kicsit visszafogottabb lesz a dohányforgalom Magyarországon. 
2018.09.25 14:05