Szép új világ - Ha úgy tartja kedvük, bármilyen tüntetést betilthatnak

Publikálás dátuma
2018.05.30. 07:00
Példátlan az Európai Unióban, hogy a jogi és a humanitárius segítségnyújtást elzárással vagy börtönnel fenyegetik FOTÓ: NÉMETH A
Az alaptörvény módosítása még súlyosabb következményekkel járhat, mint az úgynevezett „Stop Soros”.
Forrás: MHB

Barbár, az európai normáktól idegen szabályozás – így minősítette Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa a kormány kedden benyújtott javaslatát, amely fideszes szóhasználatban a Stop Soros nevet viseli.

„A magyarok biztonságban akarnak élni, éppen ezért elvárják és támogatják, hogy a kormány további intézkedéseket hozzon Magyarország biztonsága és az illegális migráció szervezésének megakadályozása érdekében. Ezt a célt szolgálja a Stop Soros törvénycsomag is, amely megerősíti az ország védelmét és újabb akadályt görget az elé, hogy Magyarországból is bevándorlóország legyen. Nekünk Magyarország az első!” – áll a javaslat indoklásában.

A parlament honlapján közzétett szöveg megfelel annak, amit előzőleg Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára mondott: elzárással, minősített esetben pedig szabadságvesztéssel lesz büntethető, aki segíti az „illegális bevándorlást”.

A javaslat tele van nehezen értelmezhető, homályos, pongyola fogalmakkal – hangsúlyozta Zádori Zsolt. A Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint nagy kérdés, hogy a jogszabályt, ha ebben a formában elfogadja az Országgyűlés, milyen módon alkalmazzák majd. Elmondása szerint ez már a harmadik változat, ami sok tekintetben nem is hasonlít az első kettőre.

Kimaradt belőle a szervezetek kötelező regisztrációjára vonatkozó előírás, vagy az anyagi ellehetetlenítésre irányuló passzus. Helyette viszont jól látszik, hogy a büntetőjog eszközét akarják használni az emberi jogok védelmezőivel szemben – állapította meg Zádori. Példátlan az Európai Unióban, hogy a jogi és humanitárius segítségnyújtást elzárással vagy börtönnel fenyegetik – tette hozzá. A javaslat csak arra alkalmas, hogy hiteltelenítse a jogvédő szervezeteket, megfélemlítse munkatársaikat.

A Magyar Helsinki Bizottság közleményben is tiltakozott. A szervezet szerint a javaslat szándéka visszahozni a félelem évtizedek óta nem tapasztalt légkörét. Ezen a törvény részleteinek finomítgatása sem segíthet, a javaslatot nem szabad megszavazni. Aki ilyen törvényt szavaz meg, az világos üzenetet küld: a rászorulókat segítőket inkább börtönbe küldi, mintsem a kritikájukat meghallgatná.

Menedékjogot kérni alapvető emberi jog, nem bűncselekmény. Akit háború, kínzás, bántalmazás fenyeget, az védelemre jogosult a nemzetközi, uniós és a magyar jog alapján is. Ha egy menedékkérőnek valaki jogi segítséget vagy tájékoztatást nyújt, és ezért megbüntetik, azzal a tisztességes eljáráshoz való jogot is kiüresítik – fogalmaz a közlemény.

Ünneplésre semmi ok, de egy enyhe mosolyra talán igen – értékelte a törvénycsomagot Karsai Dániel alkotmányjogász. A korábbi változat szerint a kormány a civil szervezetek puszta létét is fenyegette. A most benyújtott javaslatból az erre vonatkozó pontok hiányoznak.

Ment a kormányzati kardcsörgetés, hogy még szigorúbb a lesz a törvénycsomag, mint az előző tervezet. Kiderült, hogy ez nem felel meg a valóságnak – nyilatkozta lapunknak az alkotmányjogász. A menekültügy területén dolgozó jogvédő szervezetek munkatársait azonban így is nagyon kínosan érinti a javaslat, büntetőjogi szankciókkal fenyegeti őket.. „A szöveg szörnyűséges, teljes egészében alkotmányellenes. Rengeteg ködös, értelmezhetetlen kitételt tartalmaz, semmiképpen sem felel meg a normavilágosság követelményének” – közölte.

Karsai Dániel ugyanakkor arra gyanakszik, hogy a Stop Sorossal a kormány szeretné elterelni a figyelmet az alaptörvény – immáron hetedik – módosításáról, amely súlyos veszéllyel fenyegeti mindazt, ami még megmaradt a demokratikus intézményrendszerből.

A kormány létrehozza például a közigazgatási bíróságok legfőbb szervét, a Kúriával azonos jogállású Közigazgatási Felsőbíróságot, amely a „közigazgatási bíróságok jogalkalmazásának egységét” hivatott biztosítani és a „közigazgatási bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz”. Az alkotmányjogász szerint egy másik módosítás ugyanakkor arra utal, hogy a kormány – és Trócsányi László igazságügyi miniszter – elvárása szerint a bíróságoknak az ítélethozatalkor figyelembe kell venniük a politikai akaratot. Ennek értelmezése messzire vezetne. Az alkotmányjogász elmondta, hogy ez a felfogás semmiképpen sem fér össze a független igazságszolgáltatás eszméjével.

Bekerül az alaptörvénybe az a rendelkezés is, amely kimondja: a véleménynyilvánítás szabadsága nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. Karsai Dániel szerint mindebből az következik: a bíróságok lehetőséget kapnak rá, hogy – a magánélet védelmére hivatkozva – gyakorlatilag bármelyik tüntetést betiltsák, amit lakott területen akarnak megrendezni.

Ezzel súlyosan sérül nemcsak a gyülekezési szabadság, hanem a vélemény- és szólásszabadság is. Karsai Dániel meggyőződése, hogy a demokratikus jogok ilyesfajta korlátozása nemzetközi egyezményekbe ütközik.

Szerző

Kerecsend - Azok a gyerekek sem kaptak esélyt, akik még meg sem születtek

Publikálás dátuma
2018.05.29. 22:28
Kerecsendi gyerekek a gyereknapon - Forrás: Szajkó Mária/Facebook
Zsúfolásig megtelt kedd késő délután a kerecsendi közösségi ház, ahol az első soros önkormányzati ülést tartotta képviselő-testület azt követően, hogy május elején leszavaztak egy már megnyert, 400 milliós deszegregációs programot és egy másik, hátrányos helyzetű gyerekeket segítő, nyolcvanmilliós projektet. Tucatnyian jöttek el azok a romák, akik a programokban egyfajta kitörési lehetőséget láttak, s most csalódottak, mert úgy érzik, ezt a pénzt elvették tőlük, sőt, az egész falutól.

Hogy a 2300 lelkes Heves megyei faluban milyen mélyen rejtőznek az indulatok, azt a közönség soraiból elhangzott félhangos „beszólások” is igazolták. Megvan-e még a biciklim vagy ellopták már?

A szerző felvétele

A szerző felvétele

A kapálásban jeleskednének ennyire! Erdélyben már éhen pusztultatok volna, ott nem adnak ennyi segélyt! Ha a templomban lennének ennyien udvartakarításkor, vagy a temető rendbetételénél! Annyi szegény magyar van, senki nem törődik velük. Meg sok idős, akinek tüzelőre se jutott. Nekik is lehetne segíteni!

A helyi romák közösségük egyik diplomás képviselőjét, Szajkó Máriát bízták meg azzal, hogy tegye fel a mindannyiukban ott rejlő kérdéseket, mert nagyon szeretnék megérteni, miért fosztották meg őket a saját képviselőik ekkora fejlesztési lehetőségtől. – Négyszáznyolcvan millió forintot elveszítettek, amiből közösségi terek épülhettek volna, és szociális bérlakások, amit kerecsendi lakosoktól vettek volna meg, s később az önkormányzat vagyonát gyarapították volna. A hosszú távra szóló pályázat elmeszelésével nemcsak a mostani kerecsendi kisgyerekek, de azok sem kaptak lehetőséget, akik még meg sem születtek – mondta Szajkó Mária. – Szeretnénk megkérdezni a képviselő-testületet, hogy mik a terveik a jövőre. Mik a mi kilátásaink, ha ennyi megnyert pénzt elutasítottak önök, akikbe az itteni lakosok helyezték a bizalmukat? – tette hozzá.

Prokaj Milán alpolgármester közölte: szerinte a pályázat túlárazott volt, és ehhez annak néhány tételét is ismertette. Egyéni fejlesztési tervre másfél millió forint, kommunikációra 3,6 millió, egészséges életmód tanácsadásra alkalmanként 40 ezer, jogi tanácsadásra óránként 25 ezer, roma kulturális napra 1,7 millió forint volt betervezve, helyzetelemzést 600 ezer forintért végeztek volna, a fociedzőre 1,3 millió, honlapfeltöltésre 900 ezer forintot szántak. Kiégés elleni tréningekre hat főnek, útiköltséggel együtt 680 ezer forintot terveztek, három családi egészségnapra 3,8 milliót.

A szerző felvétele

A szerző felvétele

Simon Szilvia képviselő – aki főként roma gyerekeket oktat hittanra, és szintén nemmel szavazott a pályázatra – visszautasította, hogy ő rasszista lenne, s hangsúlyozta: nem voltak előzetesen tisztában azzal, milyen tételek szerepelnek a pályázatban, mert egy rendkívüli közgyűlésen kellett arról dönteniük, a beadás előtt egy nappal. Azt ígérték nekik, hogy később majd megtölthetik tartalommal, de már úgy került eléjük a megnyert pályázat, hogy a fenti „bődületes óradíjak” szerepeltek benne. Szerinte a tételek elsősorban a pályázatíró munkadíjáról szólnak, és nem a falu érdekeit szolgálják.

Népszava fotó

Népszava fotó

Elek István, a faluban élő közíró konstruktív indítvánnyal élt. Szavai szerint sokan azt mondják: elment a hajó. De szerinte meg lehet próbálni az elúszott hajót is visszahívni, ezért azt kérte a képviselőktől, fontolják meg újra a lehetőséget, üljenek le a helyi szakemberekkel, kérdezzék meg az óvónőt, vajon nem lenne-e a könnyebb a munkája, ha egy már fejlesztett három éves gyerek kerülne hozzájuk. Az egybegyűlteket pedig arra kérte, járjanak el testületi ülésekre, hallassák a hangjukat, mert ez is a demokráciához tartozik.

Szerző

Jogerősen pert nyert a Népszava

Jogerősen pert vesztett lapunk ellen a Pannon Egyetem. Az intézmény azután indított sajtó-helyreigazítási pert, hogy megírtuk: az egyetem egyik tanszékvezetője egy előadásában az alkancellári rendszer miatt megnőtt bürokráciáról értekezett. Egy szolgálati autó izzócseréjén keresztül mutatta be, milyen bonyolulttá vált az adminisztráció, és úgy összegzett: ha régen ehhez hat dolgozó és egy papír kellett, akkor az új rendszerben huszonegy munkatárs és legalább három irat szükséges. A bíróság szerint lapunk pontosan írt az előadásról, „a cikk lényegi tartalma az előadónak a tényekből levont következtetését mutatta be a valóságnak megfelelően”.

Szerző