Bírósági hatalomátvétel a Stop, Soros! árnyékában

Publikálás dátuma
2018.05.31. 07:00
Népszava fotó
A kormány egyetlen szempontja az igazságügyi rendszer átalakításával az, hogy létrehozza a Kúria hozzá teljesen lojális párját.

Mivel a Kúria bizonyos ítélkezési tendenciái a jogállamisághoz kötődnek, ami a kormányzat számára elfogadhatatlan, ez az egyik fő indoka annak, hogy az alaptörvény módosításával a hatalom létre kívánja hozni a Közigazgatási Felsőbíróságot – mondta lapunknak Fleck Zoltán. Az ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének vezetője szerint ennek a célnak tökéletesen megfelel az igazságügyi miniszter által kedden beadott módosítás, amely pusztán felsorolásszerűen tartalmazza az új felsőbíróságot, valamint definiálja a közigazgatási, illetve a rendes bíróságokat.

"A közigazgatási bíróságok döntenek közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyben. A közigazgatási bíróságok legfőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság, amely biztosítja a közigazgatási bíróságok jogalkalmazásának egységét, a közigazgatási bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz." Fleck arra a kérdésünkre válaszolt ezzel, elegendő-e a módosítás szövege arra, hogy a bírósági rendszert a kormányzat a saját képére formálja. Mint mondta, ugyan könnyen elképzelhető, hogy egy fél év múlva, vagy később ismét hozzányúlnak az alaptörvényhez és egy teljesen más bírósági szervezeti rendszert alakítanak ki, de szerinte a mostani módosítás arra utal: a közeljövőben nem kívánnak változtatni a szervezeti rendszeren, például a bírósági igazgatás csúcsszerve továbbra is az Országos Bírósági Hivatal (OBH) marad, s a vezetőjének személye sem változik. Csak nem gondolja, tette fel a kérdést Handó Tündére utalva, hogy az Orbán család barátját eltávolítanák az OBH elnöki posztjáról.

A közigazgatási bíráskodás konkrétumai – így az is, hogy igazgatásilag az OBH alá kerülnek-e közigazgatási bíróságok – a szintén változtatásra váró bírósági szervezeti törvényből derülnek majd ki. Fleck megjegyezte azonban, ahogyan a Kúria, illetve annak elnöke független igazgatásilag az OBH-tól, ugyanez lesz igaz a Közigazgatási Felsőbíróságra is. Az új felsőbíróság, ahogy a módosítás szövege is mutatja, az ítélkezési irányokat fogja meghatározni a közigazgatási bíróságok számára. Márpedig a közigazgatási bíróságokhoz kerül majd az összes állami hatósággal kapcsolatos jogvita, az adó- és építéshatósági ügyektől egészen a választási-, adatkérési-, vagy sajtóperekig. Ezekben az ügyekben ma a Kúria határozza meg az ítélkezés irányelveit, s miután a kormányzat elégedetlen a működésével, szüksége van egy hozzá lojális felsőbíróságra. A Közigazgatási Felsőbíróság élére esélyes, kiszivárgott nevek is arra utalnak Fleck Zoltán szerint, hogy a kormány egyetlen szempontja a lojalitás volt, amikor az új szerv létrehozásáról döntött. Patyi András NVB-elnök, a Közszolgálati Egyetem rektora, Varga Zs. András alkotmánybíró, volt legfőbb ügyész-helyettes jöhet szóba a pletykák szerint, mondta Fleck, lapunk még Répássy Árpád, a Miskolci Törvényszék elnökének – Répássy Róbert volt fideszes képviselő unokatestvérének – nevét hallotta emlegetni.

Fleck szerint a Közigazgatási Felsőbírósággal háromfejűvé válhat a magyar igazságszolgáltatási rendszer, hiszen a Kúria mellett az Alkotmánybíróság is a joggyakorlat meghatározásának fóruma, s kérdés, hogy a hatáskörök miként oszlanak majd meg a három szervezet között.

Az alaptörvény módosításának másik, bíróságokra vonatkozó része előírná, hogy a bíráknak a törvények alkalmazásakor, a "jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni". Fleck Zoltán szerint ez a bíró mérlegelési szabadságnak súlyos korlátozását jelenti és egyértelműen ideológiai, politikai célokat szolgál. Például a magyar és a nemzetközi jog ütközésekor, ami manapság gyakorta előfordul és konkrét perekhez is vezet a strasbourgi vagy a luxembourgi bíróság előtt, egy hazai bíró kénytelen a hazai jog primátusa alapján dönteni. Fleck szerint a következő lépés egy "rendes kelet-európai diktatúrában" az lehet, amikor az alaptörvény mondja ki a nemzeti jog elsőbbségét a nemzetközivel szemben. A tanszékvezető szerint ez egy premodern elképzelés, bár szerinte a Fidesz eddig is mindent megtett, hogy megszabja a bírák számára az ítélkezési irányokat. Hozzátette: személy szerint sajnálja a bírákat, és ha ő maga bíró lenne, most azonnal lemondana.

Szerző

Újabb akcióval rukkolt elő a Budapest Bike Maffia

Publikálás dátuma
2018.05.30. 23:29
AFP / FRANK ABBELOOS / BELGA MAG / BELGA

Két napos országos tekeréssel lehet ételadományt gyűjteni a hátrányos helyzetű gyerekeknek: a Hello és a Budapest Bike Maffia „Tekerjünk közösen egy közös célért” néven hirdetett meg egy eseményt hétvégére, melynek célja, hogy egy bringás program során a megtett kilométerekkel segítsék a rászorulókat.

Az esemény Facebook-oldalán azt ígérik, hogy egy bringás applikáció „közösségi tekerés” funkciójában összegyűlt kilométerek ötszörösét ajánlják majd fel jótékony célokra. Arról, hogy miként lehet csatlakozni, itt talál pontos információkat.

Szerző

Zuschlag János ismét szabadlábon

Publikálás dátuma
2018.05.30. 22:45
Zuschlag János FOTÓ: Szalmás Péter/Népszava

Szabadon engedték a napokban Zuschlag Jánost – ezt az MSZP volt országgyűlési képviselője telefonon erősítette meg a 24.hu-nak.

Zuschlag előzetes letartóztatását március elején hosszabbította meg 90 nappal a Kecskeméti Járásbíróság. A portál felidézi, hogy a kamupártok környékén feltűnt Zuschlag és hat társa ellen bűnszövetségben elkövetett tiltott adatszerzés miatt a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága nyomoz. A gyanú szerint tavaly ősszel egy pénzügyi tanácsadó cég adatbázisából szedtek ki adatokat, hogy így gyűjtsenek ajánlásokat a választásokra, és a cél az volt, hogy így törvénytelenül költségvetési támogatáshoz jussanak.

Szerző