Bírósági hatalomátvétel a Stop, Soros! árnyékában

Publikálás dátuma
2018.05.31 07:00
Népszava fotó
A kormány egyetlen szempontja az igazságügyi rendszer átalakításával az, hogy létrehozza a Kúria hozzá teljesen lojális párját.

Mivel a Kúria bizonyos ítélkezési tendenciái a jogállamisághoz kötődnek, ami a kormányzat számára elfogadhatatlan, ez az egyik fő indoka annak, hogy az alaptörvény módosításával a hatalom létre kívánja hozni a Közigazgatási Felsőbíróságot – mondta lapunknak Fleck Zoltán. Az ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének vezetője szerint ennek a célnak tökéletesen megfelel az igazságügyi miniszter által kedden beadott módosítás, amely pusztán felsorolásszerűen tartalmazza az új felsőbíróságot, valamint definiálja a közigazgatási, illetve a rendes bíróságokat.

"A közigazgatási bíróságok döntenek közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyben. A közigazgatási bíróságok legfőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság, amely biztosítja a közigazgatási bíróságok jogalkalmazásának egységét, a közigazgatási bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz." Fleck arra a kérdésünkre válaszolt ezzel, elegendő-e a módosítás szövege arra, hogy a bírósági rendszert a kormányzat a saját képére formálja. Mint mondta, ugyan könnyen elképzelhető, hogy egy fél év múlva, vagy később ismét hozzányúlnak az alaptörvényhez és egy teljesen más bírósági szervezeti rendszert alakítanak ki, de szerinte a mostani módosítás arra utal: a közeljövőben nem kívánnak változtatni a szervezeti rendszeren, például a bírósági igazgatás csúcsszerve továbbra is az Országos Bírósági Hivatal (OBH) marad, s a vezetőjének személye sem változik. Csak nem gondolja, tette fel a kérdést Handó Tündére utalva, hogy az Orbán család barátját eltávolítanák az OBH elnöki posztjáról.

A közigazgatási bíráskodás konkrétumai – így az is, hogy igazgatásilag az OBH alá kerülnek-e közigazgatási bíróságok – a szintén változtatásra váró bírósági szervezeti törvényből derülnek majd ki. Fleck megjegyezte azonban, ahogyan a Kúria, illetve annak elnöke független igazgatásilag az OBH-tól, ugyanez lesz igaz a Közigazgatási Felsőbíróságra is. Az új felsőbíróság, ahogy a módosítás szövege is mutatja, az ítélkezési irányokat fogja meghatározni a közigazgatási bíróságok számára. Márpedig a közigazgatási bíróságokhoz kerül majd az összes állami hatósággal kapcsolatos jogvita, az adó- és építéshatósági ügyektől egészen a választási-, adatkérési-, vagy sajtóperekig. Ezekben az ügyekben ma a Kúria határozza meg az ítélkezés irányelveit, s miután a kormányzat elégedetlen a működésével, szüksége van egy hozzá lojális felsőbíróságra. A Közigazgatási Felsőbíróság élére esélyes, kiszivárgott nevek is arra utalnak Fleck Zoltán szerint, hogy a kormány egyetlen szempontja a lojalitás volt, amikor az új szerv létrehozásáról döntött. Patyi András NVB-elnök, a Közszolgálati Egyetem rektora, Varga Zs. András alkotmánybíró, volt legfőbb ügyész-helyettes jöhet szóba a pletykák szerint, mondta Fleck, lapunk még Répássy Árpád, a Miskolci Törvényszék elnökének – Répássy Róbert volt fideszes képviselő unokatestvérének – nevét hallotta emlegetni.

Fleck szerint a Közigazgatási Felsőbírósággal háromfejűvé válhat a magyar igazságszolgáltatási rendszer, hiszen a Kúria mellett az Alkotmánybíróság is a joggyakorlat meghatározásának fóruma, s kérdés, hogy a hatáskörök miként oszlanak majd meg a három szervezet között.

Az alaptörvény módosításának másik, bíróságokra vonatkozó része előírná, hogy a bíráknak a törvények alkalmazásakor, a "jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni". Fleck Zoltán szerint ez a bíró mérlegelési szabadságnak súlyos korlátozását jelenti és egyértelműen ideológiai, politikai célokat szolgál. Például a magyar és a nemzetközi jog ütközésekor, ami manapság gyakorta előfordul és konkrét perekhez is vezet a strasbourgi vagy a luxembourgi bíróság előtt, egy hazai bíró kénytelen a hazai jog primátusa alapján dönteni. Fleck szerint a következő lépés egy "rendes kelet-európai diktatúrában" az lehet, amikor az alaptörvény mondja ki a nemzeti jog elsőbbségét a nemzetközivel szemben. A tanszékvezető szerint ez egy premodern elképzelés, bár szerinte a Fidesz eddig is mindent megtett, hogy megszabja a bírák számára az ítélkezési irányokat. Hozzátette: személy szerint sajnálja a bírákat, és ha ő maga bíró lenne, most azonnal lemondana.

Szerző

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.