A társadalom elfelejtett harmada - "Napról napra élünk"

Publikálás dátuma
2018.06.01 07:21
Fotó: Vajda József
Fotó: /
A társadalom harmadának az alapvető szükségletek fedezésére sincsen pénze, fele nem képes tartalékot képezni – derült ki egy friss elemzésből.

Mintegy 3,3 millió ember él jelenleg a létminimum alatt, azaz jövedelme nem éri el azt a szintet, amelyből fedezni tudná az alapvető élelmezési, ruházkodási és lakhatási költségeket. Ez azt jelenti, hogy a társadalom harmada havonta 90 450 forintnál is kevesebből próbál megélni: a Policy Agenda számításai szerint 2017-ben ugyanis ekkora összeget tett ki a létminimum egy főre eső összege. (2016-ban a létminimum összege 88 619 forint volt.) Egy kétkeresős, kétgyermekes család esetében 262 305 forint a létminimum. Az adatok megerősítik az ország településszint szerinti és regionális kettészakadását. A legrosszabb a falvakban élők helyzete: 40 százalékuk él ugyanis olyan háztartásban, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el a létminimumot. A városokban élők esetében 33, a megyei jogú városokban 21, a fővárosiak esetében pedig 15 százalék az arány. Az Észak-Alföldön majdnem minden második ember a létminimum alatt él, miközben Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon minden ötödik.

A Policy Agenda most harmadik alkalommal tette közzé a létminimumra vonatkozó számításait, amelyet a Friedrich Ebert Alapítvány és a Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízásából készített el. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ugyanis már nem közöl ilyen számításokat. Mint arra Kordás László, a szakszervezeti szövetség elnöke emlékeztetett: azt ígérték, új mutatószámot dolgoznak majd ki, ám azóta sem derült ki, mi lenne ez. Az érdekvédők számára ugyanakkor fontos, hogy ismerjék a megélhetési költségek alakulását, hiszen a bértárgyalások során követett stratégiát erre tudják alapozni.

Kordás László úgy véli, az eddigi stratégiájuk helyes volt, mert a 2016-os 36 százalékhoz képest valamivel csökkent a létminimum alatt élők aránya, valamint a minimálbér nettó összege (91 770 forint) az utóbbi két év emeléseinek köszönhetően mára már szinte eléri a létminimum összegét. (A mintegy 160 ezer közmunkás átlagosan alig nettó 55 ezer forintos bére ugyanakkor mindössze a létminimum 60 százalékát éri el). Ha azonban megáll a béremelkedés, akkor ismét emelkedni fog a létminimum alatt élők tábora, ezért a szakszervezeti vezető szerint minél előbb meg kell kezdeni a háromoldalú bértárgyalásokat. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt mondta: a jelenlegi adórendszer mellett kétszámjegyű béremelést tartanának szükségesnek, ám a jövedelemnövekedést adócsökkentéssel is el lehet érni. Céljuk, hogy az alacsonyabb bérkategóriákban 9 százalékra csökkenjen a személyi jövedelemadó mértéke, ez rögtön 6 százalékpontos jövedelemnövekedést jelentene, ráadásul az eddigi emelések miatt a bértáblában bekövetkezett torlódásokat is ki lehetne vele küszöbölni.

Kordás László úgy fogalmazott: a családok számára a kor színvonalának megfelelő körülményeket biztosító jövedelmi szintet szeretnének elérni, ezért kiszámoltak egy úgynevezett társadalmi minimumszintet is. Ez az összeg az alapvető szükségletek kielégítésén túl egy minimális tartaléklehetőséget is biztosít, amiből olyan váratlan kiadásokat lehet fedezni, mint például a táppénz okozta jövedelemkiesés vagy egy mosógép cseréje.

A módszertan egyébként nem új: 1991-ben a parlamenti albizottság, amely kidolgozta a létminimum-számítás alapjait, a társadalmi minimumra is kidolgozott egy koncepciót. Mindkét számítás a KSH adatain alapul – mondta el Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzője. A társadalmi minimum egy főre jutó összege 2017-ben 117 720 forint volt, egy kétkeresős, kétgyermekes család esetén pedig 341 388 forint. Kiss Ambrus rámutatott: számításaik szerint jelenleg a falvakban élők kétharmadának jövedelme nem éri el a társadalmi minimumot, azaz belső átcsoportosítással sem tudnak kisebb váratlan kiadásokat fedezni. Ez mintegy 2,2 millió embert jelent. Egyébként a magyar társadalom több mint fele, csaknem 5,5 millió ember él a társadalmi minimum alatt, vagyis az ország kevesebb mint fele tud némi tartalékot képezni jövedelméből. A településszintű és regionális különbségek e téren is igen jelentősek. Az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön élők bő kétharmada, a Közép-Magyarországon élők 40 százaléka él a társadalmi minimum alatt, Budapesten pedig 33 százalék az arány.

KSH: többet költünk
A háztartások fogyasztási kiadása 82,9 ezer forint volt egy főre jutóan havonta, nagysága reálértéken 5,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit - állapította meg a KSH a múlt évi költésekről készített statisztikájában. Minden fogyasztási főcsoportban nőtt a fogyasztás, legnagyobb mértékben, csaknem tíz százalékkal a vendéglátásra és szálláshely-szolgáltatásra fordított összegek emelkedtek, melyet a lakberendezési és háztartásviteli kiadások követtek. A legtöbbet fejenként és havonta 22,5 ezer forintot élelmiszerekre és alkoholmentes italokra költött a lakosság, melyet a lakásfenntartási és háztartási energiakiadások követtek 17,5 ezer forinttal. Közlekedésre és szállításra 8984 forint fordítódott egy főre vetítve havonta, amelyből 6209 forintot költött a lakosság üzemanyagra. A telefonra, internetre, Tv-re havonta fejenként 5524 forintot, kultúrára és szórakozásra 4701 forintot adtak ki a családok. Az egészségüggyel kapcsolatos eszközökre, gyógyszerre, illetve orvosi ellátásra fejenként 3874 forintot költött a lakosság havonta.



2018.06.01 07:21

Tovább drágul az élet idén

Publikálás dátuma
2019.01.15 20:36
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az üzemanyagárak mérséklődése segített abban, hogy 3 százalék alatt maradt a múlt évi infláció. Az élelmiszerek viszont töretlenül drágultak.
Sikerült 3 százalék alá szorítani a pénzromlás ütemét a múlt év egészében. A KSH kedden közölt adatai szerint 2,8 százalékos lett az éves átlagos infláció, vagyis éppen akkora, mint a nyugdíjjáradékok idei emelésének mértéke. Az elmúlt esztendő utolsó két hónapjában 1 százalékponttal mérséklődött a fogyasztói árindex, nagyrészt a nemzetközi olajárak esésének köszönhetően. (A decemberi, évesített infláció 2,7 százalékos volt.) A családok azonban ennél jelentősebbnek érzik a drágulást, ami feltehetően annak tudható be, hogy az élelmiszerek ára az év során 4,7 százalékkal növekedett - mondta a Népszava érdeklődésére Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. Ezen belül - mint arról a napokban beszámoltunk -, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára 22, a liszté 10, a kenyéré 6 százalékkal lett magasabb, ugyanakkor a tojásért 26, a cukorért pedig 13 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A rezsicsökkentésben kulcsszerepet játszó háztartási energia 1,2 százalékkal került többe, különösen a palackos gáz és a tűzifa ára nőtt. Végigtekintve a 2018-as esztendőn, Varga Zoltán emlékeztetett arra, hogy tavaly tavasszal-nyáron hirtelen megugrottak az üzemanyagköltségek, amit a termelők az áruk áraikba is beépítettek. Ezt követően hiába lett olcsóbb a világpiacon a kőolaj, az úgynevezett másodkörös drágulás hatásai megmaradtak, az áruk ára nem mérséklődött. A különböző hazai áfacsökkentések hatása is csak átmenetinek bizonyult, vagyis az infláció mértékét érdemben nem befolyásolja - mondta az Equilor szakértője. A monetáris politika szempontjából sokkal fontosabb a maginflációs mutató alakulása, amit az MNB Bank kiemelt figyelemmel követ - mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. (A maginfláció az a mutató, amelyet megtisztítanak a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól. Nem tartalmazza például az üzemanyagok, a gyógyszerek és az energia árváltozásait.) Ennek figyelembevételével 2,8 százalékos növekedést regisztráltak, amire 2014 óta nem volt példa. Az inflációs nyomás tehát egyértelműen erősödik a gazdaságban. Erre utal az is, hogy a maginfláció egyik legfontosabb tétele, a szolgáltatások drágulása 2,3 százalékot ért el éves alapon, amire viszont 2015 eleje óta nem volt példa - közölte Virovácz Péter. Véleménye szerint a maginfláció az elkövetkező hónapokban tovább emelkedik majd, különös tekintettel januárra, amikor jellemzően a vállalatok átáraznak, tekintettel az emelkedő bérekre, dráguló nyersanyagokra és a gyengébb forintra. Mindezek alapján az ING Bank előrejelzése szerint a maginfláció januárban már eléri, sőt meghaladja a 3 százalékot, és 2019 egészében felette is marad. Mindez az MNB-t belátható időn belül a monetáris politika "normalizációjának" megkezdésére ösztönözheti. Az infláció alakulására kedvezőtlen hatott a forint árfolyamváltozása is - említette meg Varga Zoltán. 2018 tavasza óta tart a nemzeti devizánk gyengülése, amely az év végére mérséklődött. Az MNB is változtatott a korábbi kommunikációján, nem feltétlenül fogják megvárni az Európai Központi Bank lépéseit - idén Frankfurtban valószínűleg nem emelnek a kamaton -, ehelyett a jegybank ügyelni fog arra, hogy ne következzen be inflációs túllövés. Kedvezően hathat a forint kurzusára - folytatta Varga Zoltán -. hogy az Egyesült Államokban 2019-ben a korábban vártnál valószínűleg kevesebb lesz a kamatemelések száma. Az idei kilátásokról a szakember úgy vélekedett, hogy 3 százaléknál érdemben nagyobb infláció nem várható. Egy-egy hónapban ugyan az évesített adat átlépheti a 3 százalékot, azonban az egész esztendő átlaga megmarad ennél a szintnél. Németh Dávid, a K&H Bank vezetője ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a mostani kilátások alapján az idei év elején gyorsulás jöhet az inflációban, márciusig 3,2 százalékos szintre emelkedhet a mutató. Nagyban függ az infláció alakulása az olaj- és üzemanyagáraktól. Továbbá felfelé mutató inflációs kockázatot jelent egyrészt, hogy várhatóan 8-10 százalékkal emelkednek az idén a bruttó átlagfizetések, másrészt pedig az, hogy a lakossági fogyasztás továbbra is erős marad.         
Témák
infláció
2019.01.15 20:36
Frissítve: 2019.01.15 20:46

Egyre kevesebb a fiatal a mezőgazdaságban

Publikálás dátuma
2019.01.15 20:14
FOTÓ: Tóth Gergő
Fotó: /
Sürgető feladat a mezőgazdaságban dolgozók fiatalítása, hiszen Magyarországon az egyéni gazdálkodók 31 százaléka 65 év feletti, és mindössze 6 százalékuk 35 év alatti. Az ezredforduló és 2010 között, a 35 év alatti gazdálkodók aránya 2,1 százalékponttal csökkent. Ráadásul a gazdák alig 3 százaléka rendelkezik felsőfokú, és 14 százaléka középfokú szakirányú végzettséggel és ez nagyjából a 35 év alattiakra is érvényes – jegyezte meg a Népszava kérdésére Weisz Miklós, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) társelnöke a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) közös tájékoztatójukon. Egy korábbi felmérés szerint a fiatal gazdák a gondok között első helyen a földhöz jutást említették, majd a bürokráciát, a jogszabályok gyakori változását, a támogatások elnyerési valószínűségét, a hitelhez jutás nehézségeit, az időjárási szélsőségeket, a terményár-ingadozást valamint a szakképzési rendszer hiányosságait tették szóvá. Győrffy Balázs NAK-elnök szerint javított a helyzeten a vidékfejlesztési és a Földet a gazdáknak program, mert a földtulajdont szerző 30 ezer magyar földműves 40 százaléka 40 év alatti fiatal gazda volt.      Győrffy elmondta, egyeztetnek a generációváltás, illetve az öröklés okozta gondok megkönnyítése érdekében a szaktárcákkal, de egyebek mellett az adórendszer finomítása, valamint a gazdaság egyben tartása érdekében a kedvező hitelkonstrukciók kialakítása is sürgető. Emellett az agrárkamara az AGRYA-val együttműködve mintegy 10 millió forintból szervez szakmai programokat a fiatal gazdák és az agrár-szakképzésben és -felsőoktatásban tanulók számára - mondta Győrffy Balázs.  
2019.01.15 20:14