A társadalom elfelejtett harmada - "Napról napra élünk"

Publikálás dátuma
2018.06.01 07:21
Fotó: Vajda József
A társadalom harmadának az alapvető szükségletek fedezésére sincsen pénze, fele nem képes tartalékot képezni – derült ki egy friss elemzésből.

Mintegy 3,3 millió ember él jelenleg a létminimum alatt, azaz jövedelme nem éri el azt a szintet, amelyből fedezni tudná az alapvető élelmezési, ruházkodási és lakhatási költségeket. Ez azt jelenti, hogy a társadalom harmada havonta 90 450 forintnál is kevesebből próbál megélni: a Policy Agenda számításai szerint 2017-ben ugyanis ekkora összeget tett ki a létminimum egy főre eső összege. (2016-ban a létminimum összege 88 619 forint volt.) Egy kétkeresős, kétgyermekes család esetében 262 305 forint a létminimum. Az adatok megerősítik az ország településszint szerinti és regionális kettészakadását. A legrosszabb a falvakban élők helyzete: 40 százalékuk él ugyanis olyan háztartásban, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el a létminimumot. A városokban élők esetében 33, a megyei jogú városokban 21, a fővárosiak esetében pedig 15 százalék az arány. Az Észak-Alföldön majdnem minden második ember a létminimum alatt él, miközben Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon minden ötödik.

A Policy Agenda most harmadik alkalommal tette közzé a létminimumra vonatkozó számításait, amelyet a Friedrich Ebert Alapítvány és a Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízásából készített el. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ugyanis már nem közöl ilyen számításokat. Mint arra Kordás László, a szakszervezeti szövetség elnöke emlékeztetett: azt ígérték, új mutatószámot dolgoznak majd ki, ám azóta sem derült ki, mi lenne ez. Az érdekvédők számára ugyanakkor fontos, hogy ismerjék a megélhetési költségek alakulását, hiszen a bértárgyalások során követett stratégiát erre tudják alapozni.

Kordás László úgy véli, az eddigi stratégiájuk helyes volt, mert a 2016-os 36 százalékhoz képest valamivel csökkent a létminimum alatt élők aránya, valamint a minimálbér nettó összege (91 770 forint) az utóbbi két év emeléseinek köszönhetően mára már szinte eléri a létminimum összegét. (A mintegy 160 ezer közmunkás átlagosan alig nettó 55 ezer forintos bére ugyanakkor mindössze a létminimum 60 százalékát éri el). Ha azonban megáll a béremelkedés, akkor ismét emelkedni fog a létminimum alatt élők tábora, ezért a szakszervezeti vezető szerint minél előbb meg kell kezdeni a háromoldalú bértárgyalásokat. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt mondta: a jelenlegi adórendszer mellett kétszámjegyű béremelést tartanának szükségesnek, ám a jövedelemnövekedést adócsökkentéssel is el lehet érni. Céljuk, hogy az alacsonyabb bérkategóriákban 9 százalékra csökkenjen a személyi jövedelemadó mértéke, ez rögtön 6 százalékpontos jövedelemnövekedést jelentene, ráadásul az eddigi emelések miatt a bértáblában bekövetkezett torlódásokat is ki lehetne vele küszöbölni.

Kordás László úgy fogalmazott: a családok számára a kor színvonalának megfelelő körülményeket biztosító jövedelmi szintet szeretnének elérni, ezért kiszámoltak egy úgynevezett társadalmi minimumszintet is. Ez az összeg az alapvető szükségletek kielégítésén túl egy minimális tartaléklehetőséget is biztosít, amiből olyan váratlan kiadásokat lehet fedezni, mint például a táppénz okozta jövedelemkiesés vagy egy mosógép cseréje.

A módszertan egyébként nem új: 1991-ben a parlamenti albizottság, amely kidolgozta a létminimum-számítás alapjait, a társadalmi minimumra is kidolgozott egy koncepciót. Mindkét számítás a KSH adatain alapul – mondta el Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzője. A társadalmi minimum egy főre jutó összege 2017-ben 117 720 forint volt, egy kétkeresős, kétgyermekes család esetén pedig 341 388 forint. Kiss Ambrus rámutatott: számításaik szerint jelenleg a falvakban élők kétharmadának jövedelme nem éri el a társadalmi minimumot, azaz belső átcsoportosítással sem tudnak kisebb váratlan kiadásokat fedezni. Ez mintegy 2,2 millió embert jelent. Egyébként a magyar társadalom több mint fele, csaknem 5,5 millió ember él a társadalmi minimum alatt, vagyis az ország kevesebb mint fele tud némi tartalékot képezni jövedelméből. A településszintű és regionális különbségek e téren is igen jelentősek. Az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön élők bő kétharmada, a Közép-Magyarországon élők 40 százaléka él a társadalmi minimum alatt, Budapesten pedig 33 százalék az arány.

KSH: többet költünk
A háztartások fogyasztási kiadása 82,9 ezer forint volt egy főre jutóan havonta, nagysága reálértéken 5,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit - állapította meg a KSH a múlt évi költésekről készített statisztikájában. Minden fogyasztási főcsoportban nőtt a fogyasztás, legnagyobb mértékben, csaknem tíz százalékkal a vendéglátásra és szálláshely-szolgáltatásra fordított összegek emelkedtek, melyet a lakberendezési és háztartásviteli kiadások követtek. A legtöbbet fejenként és havonta 22,5 ezer forintot élelmiszerekre és alkoholmentes italokra költött a lakosság, melyet a lakásfenntartási és háztartási energiakiadások követtek 17,5 ezer forinttal. Közlekedésre és szállításra 8984 forint fordítódott egy főre vetítve havonta, amelyből 6209 forintot költött a lakosság üzemanyagra. A telefonra, internetre, Tv-re havonta fejenként 5524 forintot, kultúrára és szórakozásra 4701 forintot adtak ki a családok. Az egészségüggyel kapcsolatos eszközökre, gyógyszerre, illetve orvosi ellátásra fejenként 3874 forintot költött a lakosság havonta.



A bérekről is megállapodott a Suzuki a dolgozókkal - 18%-os emelés jön

Publikálás dátuma
2019.02.22 19:41
Ellenzéki demonstráció az esztergomi Suzukinál
Fotó: Vajda József
A felek a pénteki tárgyalások eredményeként az Üzemi Tanács által javasolt minden pontban – 2019-es bérek, éves bónusz, béren kívüli juttatások – végleges megállapodásra jutottak.
Minden pontban megegyezett egymással a vállalat és az Üzemi Tanács - olvasható a Magyar Suzuki Zrt. szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Mint írják, a december óta tartó tárgyalások alapját az Üzemi Tanács által benyújtott javaslat képezte, amely a bérfejlesztésre és a dolgozók általános elégedettségéhez hozzájáruló béren kívüli juttatásokra vonatkozott.

"Az Üzemi Tanáccsal folytatott eredményes egyeztetéseknek köszönhetően, a 2019. évi bérfejlesztésről szóló végleges megállapodás szerint
az alapbéremelés mértéke átlagosan 18 százalék a direkt dolgozók esetében. A múlt évben a direkt dolgozók átlagos alapbéremelése 12,5 százalék volt.
Így tehát a vállalat 2018-ban és 2019-ben együttesen több mint 30%-os bérfejlesztést hajtott végre a fizikai dolgozók körében" - áll a közleményben. A cég bejelentése alapján az újonnan megszületett megállapodáson felül a Magyar Suzuki további juttatásokat biztosít dolgozói számára, mint például a jelenléti pótlék, fix műszakpótlék, üzemi meleg étkezés, ingyenes buszjárat, temetési és házasságkötési támogatás, gyermekszületési támogatás és törzsgárda jutalom.

Tartja a szintet a Mol

Publikálás dátuma
2019.02.22 18:49

Fotó: Népszava
Tartja rekordközeli nyereségét Magyarország legnagyobb vállalatcsoportja, a Mol.
A 2017-eshez képest hajszálnyi csökkenést mutató, 301 milliárdos, nemzetközi számviteli elvek szerint számolt nettó nyereséggel zárta a tavalyi évet a Mol – derül ki Magyarország legnagyobb társaságcsoportja tegnap közzétett előzetes adataiból. Ez még így is a harmadik legmagasabb eredmény az olajcég szűk harminc éves történelmében. Az árbevétel negyednyi emelkedést mutatva - öt éve először - ismét 5 ezermilliárd forint fölé került. A tőzsde és a társaság által is kiemelten kezelt, „újbeszerzési árakkal becsült, tiszta”, különböző leírások előtti, úgynevezett EBITDA-eredmény 728 milliárd forintra jött ki, ami 8 százalékos ugrás tavalyhoz képest. Ez az érték adataink szerint rekord, bár dollárban számítva álltak ennél magasabban is. Eme, átszámítva 2,69 milliárd dolláros nyereség jelentősen meghaladja az év során felfelé módosított, 2,4 milliárdos célt és az elemzői várakozásokat. (Tavalyelőtt az év közben szintén felfelé húzott, 2,3 milliárd dolláros célhoz képest tevékenységük 2,45 milliárdos hasznot hajtott.) Idén viszont ezen a soron ismét kevesebb, 2,3 milliárd nyereséggel terveznek – derült ki Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató kommentárjából. A nyereségadat az utolsó tavalyi negyedévben az azt megelőző év hasonló időszakához képest még ennél is nagyobb mértékben emelkedett, az üzleti eredmény ugyanakkor közel harmadával visszaesett. Az elemzők mindazonáltal idén a tavaly majdnem kétszeresére emelt, közel százmilliárdos osztaléknál is többre számítanak. A számokat leginkább továbbra is a kutatás-termelés hozta, közel 50 százalékkal 1,27 milliárdra emelkedő nyereségével. A kitermelés némi emelkedést mutatva napi 111 ezer hordó kőolajnak felelt meg, kiemelve az Északi-tenger brit területén lévő Catcher-mező teljesítményét. Míg a finomítás-kereskedelem egymilliárdos nyeresége 16 százalékos csökkenést, addig a „fogyasztói szolgáltatások” 423 millió dolláros nyeresége 18 százalékos bővülést mutat. A központi gázvezeték-üzemeltetés 2017-nél szintén szerényebb, 200 millió dollár alatti nyereséget hozott. A tőzsdei befektetők a piac átlagos emelkedéséhez képest a számokat kedvezőtlenül fogadták, így a részvényérték közel 1 százalékot esett.

A Corvinus-alapítványé lesz az állami osztalék

Az utóbbi napok kapcsolódó eseményei, hogy a csoport legnagyobb tulajdonosa, a magyar állam 25 százalékos hányadából 10 százalékot hamarosan átad a Budapesti Corvinus Egyetem működtetésére alakuló Macenas Universitatis Corvini Alapítánynak, amely részére a teljes, rá eső osztalékról is lemond. A csoport legfontosabb döntéseit a megszűnő ügyvezető testület helyett mostantól a Hernádi Zsoltból, Molnár József vezérigazgatóból és Világi Oszkár ügyvezetőből álló vezető tisztségviselők bizottsága hozza. A horvát kormány az EU-szabályoknak való megfelelés érdekében törölte a sokat vitatott, Mol-irányította INA nevű energiatárságuk alapszabályának az ottani állam kivételezett helyzetét biztosító pontjait. Ugyanakkor a jelentős részvényadásvételek továbbra is Zágráb engedélyéhez kötöttek. Bár Hernádi Zsoltot az őt korrupcióval vádoló horvát ügyészség kérésére az Interpol úgymond már negyed éve visszahelyezte nemzetközi körözési listájára, a Mol első emberének arcképe máig sem tűnt fel a nyilvános adatbázisban.