Bíróságok - Más autó alkatrészével nem indul a kocsi

Miközben a kormánypártok az országgyűlési választásokon szerzett kétharmados többség birtokában az alaptörvény módosításával igyekeznek az igazságszolgáltatást a saját igájukba hajtani, a változtatások elszenvedői, a bírók korántsem egységesek. A bírói karon belül ugyanis egymásnak feszültek az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde támogatói illetve - a különösen az Országos Bírói Tanács (OBT) által képviselt - kritikusai.

Pedig a héten benyújtott alaptörvény-módosítás bíróságokra vonatkozó részei, pontosabban a tervezett változtatások bírálata egységes fellépésre késztethetné a bírói kart. A módosítás ugyanis alapjában változtatja meg a magyar bírósági rendszert, amikor létrehozza a "rendes" bíróságok mellett a velük egyenrangú "közigazgatási" bíróságokat. Ráadásul a "rendes" bíróságok legfőbb szerve, a Kúria nem "őrködik" majd a "közigazgatási" bíróságok felett, erre a célra az alaptörvény-módosítás egy új intézményt, a Közigazgatási Felsőbíróságot hoz létre. Az elképzelés nem új, hiszen az előző ciklusban a Fidesz már próbálkozott hasonlóval, ám a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény idevágó passzusait az Alkotmánybíróság megsemmisítette. A testület úgy vélte, egyszerű többséggel elfogadott törvény nem hozhat létre új bírósági szervet (a közigazgatási felsőbíróságot).

A Handó Tünde vezette OBH sem volt elragadtatva a kormány 2016-os terveitől. A törvénytervezethez fűzött észrevételeiben a hivatal azt írta - és ez akár a mostani alaptörvény-módosításra is igaz lehet -, hogy "közigazgatási bíráskodás felállítására nincsen szükség, legfeljebb a meglévő rendszer továbbfejlesztése kerülhet szóba". Mint fogalmazott: "Nem szabad megfeledkezni róla, hogy a közigazgatási bíráskodás átalakításával kapcsolatos elképzelések nem légüres térbe érkeznek, hanem egy kialakult, működő szisztémába kell szervesen beilleszkedniük. Ezért valamennyi szóba jöhető kapcsolódási pontot, megvalósíthatósági feltételt előzetesen alapos vizsgálat alá kell vetni. Hiába látszik ugyanis önmagában szebbnek, jobbnak például egy új autóalkatrész, ha az nem az adott járműhöz való, nem fog elindulni vele. Vagy ha elindul is, pár méter után lerobban." A Handó vezette hivatal nem értette azt sem, hogy "miért kell alapjaiban megváltoztatni az egységes bírósági szervezetrendszert", továbbá, hogy "miért nem ismerik el a jelenlegi rendszerben működő közigazgatási és munkaügyi bíráskodás eredményeit".

Az OBH azt is sérelmezte 2016-ban, hogy elmaradtak a tervezet kapcsán "a gyakorlati tapasztalatokra, igényekre fókuszáló részletes szakmai viták, egyeztetések". Hogy a mostani alaptörvény-módosítás kapcsán volt-e módja az OBH-nak kifejteni véleményét, nem tudni. Az azonban biztos, hogy erre nem sok ideje maradt, hiszen a héten beadott módosítást kedden már tárgyalja is a Ház.