Bíróságok - Más autó alkatrészével nem indul a kocsi

Publikálás dátuma
2018.06.02. 07:03
Népszava fotó

 Miközben a kormánypártok az országgyűlési választásokon szerzett kétharmados többség birtokában az alaptörvény módosításával igyekeznek az igazságszolgáltatást a saját igájukba hajtani, a változtatások elszenvedői, a bírók korántsem egységesek. A bírói karon belül ugyanis egymásnak feszültek az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde támogatói illetve - a különösen az Országos Bírói Tanács (OBT) által képviselt - kritikusai.

Pedig a héten benyújtott alaptörvény-módosítás bíróságokra vonatkozó részei, pontosabban a tervezett változtatások bírálata egységes fellépésre késztethetné a bírói kart. A módosítás ugyanis alapjában változtatja meg a magyar bírósági rendszert, amikor létrehozza a "rendes" bíróságok mellett a velük egyenrangú "közigazgatási" bíróságokat. Ráadásul a "rendes" bíróságok legfőbb szerve, a Kúria nem "őrködik" majd a "közigazgatási" bíróságok felett, erre a célra az alaptörvény-módosítás egy új intézményt, a Közigazgatási Felsőbíróságot hoz létre. Az elképzelés nem új, hiszen az előző ciklusban a Fidesz már próbálkozott hasonlóval, ám a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény idevágó passzusait az Alkotmánybíróság megsemmisítette. A testület úgy vélte, egyszerű többséggel elfogadott törvény nem hozhat létre új bírósági szervet (a közigazgatási felsőbíróságot).

A Handó Tünde vezette OBH sem volt elragadtatva a kormány 2016-os terveitől. A törvénytervezethez fűzött észrevételeiben a hivatal azt írta - és ez akár a mostani alaptörvény-módosításra is igaz lehet -, hogy "közigazgatási bíráskodás felállítására nincsen szükség, legfeljebb a meglévő rendszer továbbfejlesztése kerülhet szóba". Mint fogalmazott: "Nem szabad megfeledkezni róla, hogy a közigazgatási bíráskodás átalakításával kapcsolatos elképzelések nem légüres térbe érkeznek, hanem egy kialakult, működő szisztémába kell szervesen beilleszkedniük. Ezért valamennyi szóba jöhető kapcsolódási pontot, megvalósíthatósági feltételt előzetesen alapos vizsgálat alá kell vetni. Hiába látszik ugyanis önmagában szebbnek, jobbnak például egy új autóalkatrész, ha az nem az adott járműhöz való, nem fog elindulni vele. Vagy ha elindul is, pár méter után lerobban." A Handó vezette hivatal nem értette azt sem, hogy "miért kell alapjaiban megváltoztatni az egységes bírósági szervezetrendszert", továbbá, hogy "miért nem ismerik el a jelenlegi rendszerben működő közigazgatási és munkaügyi bíráskodás eredményeit".

Az OBH azt is sérelmezte 2016-ban, hogy elmaradtak a tervezet kapcsán "a gyakorlati tapasztalatokra, igényekre fókuszáló részletes szakmai viták, egyeztetések". Hogy a mostani alaptörvény-módosítás kapcsán volt-e módja az OBH-nak kifejteni véleményét, nem tudni. Az azonban biztos, hogy erre nem sok ideje maradt, hiszen a héten beadott módosítást kedden már tárgyalja is a Ház.

Szerző
Témák
bíróságok

Már álmodni sem álmodnak nagyobbat a közmunkánál

Publikálás dátuma
2018.06.02. 07:01
Fotó: Vajda József
Az a legnagyobb baj, hogy az elszegényedett vidékeken a gyerekek jó része már nem akar közmunkásnál több lenni – állítja Vécsi István, a Közmunkás Szakszervezet elnöke, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ricse polgármestere.

A téeszek és gyárak bezárása után ezrével lettek munkanélküliek azok, akiknek alacsony képzettsége, elavult szakmája nem volt piacképes, így csak állami segítséggel tudtak talpon maradni. Okos ötletek és rendszerszintű programok nélkül ez a foglalkoztatási forma egyfajta csökevényként azóta is megmaradt, hűbéri viszonyt alakítva ki a hatalom és a neki kiszolgáltatottak között.

- Egyetért azzal, hogy a legutóbbi országgyűlési választást a vidék szegényei, köztük a közmunkások döntötték el?

- Kétszázezer köz-foglalkoztatott önmagában senkit nem tud hatalomra juttatni. De az biztos, hogy ezeknek az embereknek a többsége finoman szólva nem túl képzett, nehezen ismeri fel a saját érdekeit. Eladja a holnapot egy tál lencséért, mert ezekben a leszakadó térségekben a kicsi is több a semminél.

- Mennyi az a „kicsi”?

Fotó: Vajda József

Fotó: Vajda József

- A második Orbán kormány még működésének elején „lesújtott” a legkiszolgáltatottabbakra: a közmunkások addigi 60 ezer 200 forintos nettó bérét lecsökkentették 47 ezerre – igen, ez az a „legendás” összeg, amiből a kereszténydemokrata Zsiga Marcell szerint meg lehet élni –, s megkurtították a foglalkoztathatóságuk idejét is: 2011-re egy ember már csak két hónapot dolgozhatott ilyen keretek között egy évben, napi négy órában: ha ezt letudták, kiestek az állami gondoskodásból, mehettek a szabad piacra, ahol persze nem kaptak állást. Ez az egész életükre kihat: évente mindössze egy hónapnyi munkaviszonyt szerezhettek ilyen módon, ennyi után fogják nekik kiszámítani a nyugdíjat is.

- Ezért hozták létre 2012-ben a Közmunkás Szakszervezetet?

- Addigra még tovább romlott a helyzet: ugyan két órával megemelték az addigi limitet, s egy ember a korábbi négy helyett már hat órát dolgozhatott, de a két hónapos foglalkoztathatósági korlát megmaradt. Ugyanakkor lecsökkentették az álláskeresési támogatás idejét: ami korábban kilenc hónap volt, az mindössze három lett, pedig egy állását vesztett ember újbóli elhelyezkedéséhez a statisztikák szerint akkor átlagosan 16 hónap kellett. Ezeket az embereket nem védte meg senki.

- Különös, hogy épp egy polgármester lett a szakszervezet elnöke, nem pedig egy közmunkás.

- Egy polgármesternek legalább annyi érdeke fűződik a közfoglalkoztatás jó működéséhez, mint maguknak a közmunkásoknak. Egy, a miénkhez hasonló, peremvidéki faluban nemigen vannak nagy termelő cégek, mindent magunknak kell elvégeznünk, ha nem működünk együtt, lehúzhatjuk a rolót. A település első emberén sok áll vagy bukik: lehet közmunkát értelmes célokra is szervezni, nem csak árokkapirgálásra. Bár meg kell mondjam, annak is van haszna, ha szép egy falu, és nagy esőzés idején az árokból elfolyik a víz. Ricsén viszont a rendszerváltás utáni években a közmunkásokkal több száz hektár erdőt telepítettünk, tölgyet és diót: az elmúlt években ezek eladásából, feldolgozásából százmilliós bevételre tettünk szert, s az általunk akkor darabokban megvásárolt és összevont földterület értéke is megtízszereződött. Erre nem lehet mondani, hogy „értéktelen munka” lenne, ráadásul hosszú évtizedekre jelent elfoglaltságot sokaknak.

- Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy közmunka már az Antall-kormány idején is létezett…

- Akkoriban szűntek meg a téeszek, zártak be a gyárak, kerültek utcára emberek. Sokaknak csak ez a lehetőség maradt. Mi magunk akkor nem is hangsúlyoztuk nagyon a „közmunka” szót, hogy megmaradjon azoknak a méltósága, akik egyik nap még gépészként dolgoztak, másnap meg munkanélküliek lettek.

- Kimondhatjuk, hogy ez inkább szociális, semmint munkaügyi foglalkoztatási forma?

- Főként a kezdetekkor az volt, igen. Tudok olyan településről – nem akarom megnevezni, mert jó a viszonyunk – ahol a közmunkaprogramban egy tyúkfarmon egy tojás előállítási költsége 350 forint volt. Ezt az árat a piac sose fizette volna ki, de nem is ez volt a lényeg, hanem maga a foglalkoztatás. A közmunka bizonyos része ma is inkább egyfajta segélynek tekinthető, főként azoknak a diplomásoknak az esetében, akik az elbocsátásuk után hasonló munkát végeznek, mint korábban, csak épp már köz-foglalkoztatottként.

- A közmunka egyfajta megregulázása is azoknak, akik a többségi társadalom szemében „csak otthon ültek korábban, és felvették a segélyt a semmire...” Ha ők dolgoznak, az elégedetté teszi korábban berzenkedő honfitársainkat is.

- Nincs ok a megelégedettségre. Kimondva-kimondatlanul ez a kormány rendre azt sugallja, hogy a közmunka haszna az is, ha a kisgyerek reggelente látja munkába menni otthonról a szüleit. Persze. És azt is látja, hogy az így megkeresett pénzből továbbra is nyomorog a család. Mit von le belőle? Hogy a munkának nincs semmi értelme, nem visz előrébb. Ám mivel nincs kitörési lehetőség, egy idő után neki is ez lesz a követendő minta, mert közben megszokja a nyomort, s inkább elmegy tizenhat évesen közmunkásnak, mint szakmunkásképzőbe. Sőt, továbbmegyek: mostanság a leszakadó családokban élő, gyakran túlkoros gyerekek között van, aki hatodik után abbahagyja az iskolát, nem végzi el a hetedik-nyolcadik osztályt, hanem tizenhat évesen bemenekül a közmunkaprogramba, az általánost pedig pár hónap alatt, egy olyan tanfolyamon fejezi be, ami mellé külön támogatás jár.

- A törvény nem tiltja, hogy ilyen fiatalon közmunkás legyen valaki? Voltaképp még gyerek...

- Elvileg tiltja, de vannak kiskapuk. Huszonöt alatti fiatalt nem lehetne ilyen programba felvenni, de ez csak akkor igaz, ha épp nincs a munkaügyi központnak valamilyen képzése. Ha ugyanis van, akkor ezeket a fiatalokat közmunka-program keretében beültetik egy kurzusra, s még támogatást is fizetnek nekik. Most gonoszkodni fogok: használható tudást legtöbbször nem kapnak, viszont az oktatással foglalkozó cégek jól járnak. Az a pénz, ami elmegy közfoglakoztatásra, nem kevés. Egy összehangolt, szervezett program keretében olyan hátrányos helyzetű térségeket, mint Bodrogköz, amelynek máig nincs valós gazdasági arculata, ebből a pénzből fel lehetett volna zárkóztatni. S nemcsak ezt, a többi, mára „közmunka-paradicsommá” vált, leszakadó vidéket is.

Névjegy

Vécsi István 1958. február 23-án Sátoraljaújhelyen született, a mezőgazdasági szakközépiskolát Abaújszántón végezte. Érettségi után Ricsén a termelőszövetkezetben dolgozott, majd növénytermesztési üzemmérnökként diplomázott a szarvasi Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Főiskolán. A rendszerváltás elején, 1990-ben a község választópolgárai a település polgármesterévé választották, ezt a tisztséget azóta is folyamatosan betölti. Tagja az MSZP-nek, volt megyei közgyűlési és országgyűlési képviselő is. A Közmunkás Szakszervezet 2012-es alapítása óta betölti annak elnöki posztját.



Szerző

Angyalföld új díszpolgárai

Publikálás dátuma
2018.06.01. 22:40
Fotó: Vajda József

Az Illés együttes három tagja - Bródy János, Szörényi Levente és Szörényi Szabolcs - is díszpolgári címet kapott Angyalföldön. A tegnapi ünnepségen Pásztor Erzsi Kossuth-díjas színművész és Kéri József cégvezető is ezt az elismerést vehette át a polgármestertől. Tóth József beszédében kitért arra, hogy veszélyben látják az önkormányzati rendszert. Mint mondta, a 13. kerületben más eszményeket követnek, mint az ország nagy részén, hiszen látszatkormányzás folyik, névleges demokráciában élünk.

Szerző