Hullanak a fejek Kásler Miklós körül

Publikálás dátuma
2018.06.05 07:00
Úgy tudjuk, hogy a tárca ilyen jelentős mértékű átszabására egyenesen Orbán Viktor miniszterelnöktől kapott engedélyt Kásler Mik
Fotó: /
Bár a kormány szerint jól teljesített az egészségügyi vezetés, az új miniszter szinte mindenkit leváltott maga körül. Volt, aki lapunkból tudta meg, hogy mennie kell.

Járványként söpör végig az egészségügyi igazgatáson a vezetőcsere: értesüléseink szerint szinte alig van olyan középvezetői, akit az új miniszter még nem állított föl, vagy aki éppen ne a napokban várná selyemzsinórját. Ilyen mértékű személycseréket legfeljebb egy kormányváltás indokolna, különösen azért, mert az eddig is irányító pártszövetségtől az elmúlt hónapokban csak dicséretet kapott az ágazat, és mindenféle kritikát határozottan visszautasítottak. A tömeges személycserék üzenetét már csak azért is nehéz megfejteni, mert az Orbán-kormány harmadjára sem hirdetett szakmai programot az ágazatban. Vagyis azt sem tudni, van-e olyan új feladat, amihez más vezetőkre lenne szükség.

Az egészségügyért felelős államtitkárságon nem csak a távozó Ónodi-Szűcs Zoltán közvetlen munkatársait cserélik új emberekre, hanem a kizárólag szakmai feladatra szerződött helyettes államtitkárokat, és csaknem valamennyi háttérintézmény vezetőjét is elküldték. – Még a humántárcán belül is szokatlan a cserék mértéke és stílusa – fogalmazott egy informátorunk.

Érdeklődésünkre, hogy pontosan hol, hány embert cserélnek, és van-e még más terület az Emberi Erőforrások Minisztériumán (EMMI) belül, ahol hasonló arányúak a változások, mint az egészségügyért felelős államtitkárságon, a tárca csak annyit válaszolt: „Zajlik a kormányzati struktúra átalakítása. Az EMMI statútumának megváltozása miatt feladatok, felelősségi körök, azok humánerőforrás igénye, illetve személyi állománya is módosulni fog, melyről a tárca – a megfelelő időben – tájékoztatni fogja a média képviselőit.”

– Még a humántárcán belül is szokatlan a cserék mértéke és stílusa – mondta egyik kormányközeli forrásunk. Volt, aki lapunknak egyenesen úgy fogalmazott, hogy nem történik egyéb, mint megpróbálják a Lázár János egykori kancellária- illetve Kósa Lajos volt tárca nélküli miniszterhez köthető emberektől megtisztítani az humán tárca apparátusát, és azok háttérintézményeit. Mások úgy tudják: a miniszter belső körökben azzal indokolta lépéseit, hogy tiszta lapokkal akar indulni, nem akarja, hogy utóbb szekrényből kieső csontvázakat kelljen kerülgetnie. A tárca ilyen irányú átalakítására pedig a miniszterelnöktől szabad kezet kapott.

Az elbocsátások módszere is szokatlan. A helyettes államtitkárok közül például volt olyan, aki éppen a Népszavában olvasta, hogy távozni fog. Másnap közölték: „Nem tartunk igényt a munkádra.” Úgy tudjuk, az érintetteknek nem ajánlottak másik állást, de még segítséget sem ahhoz, hogy új munkát találjanak.

Információink szerint új struktúrában működik majd az ágazat irányítása: így például lesz egy általános helyettes-államtitkárság, ahová több terület tartozik majd. Ezt vezeti Nagy Szilárd, fül-orr-gégész, Zombor Gábor egykori kabinetfőnöke. Szerveződik egy projektekért, valamint egy finanszírozásért felelős helyettes-államtitkárság is. Fábián Attila, aki a Soproni Egyetem dékáni székét váltja kormányzati feladatra, még nem tudni pontosan, hogy melyik terület élére kerülhet. Van, aki szerint ő felügyelheti majd a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt, míg mások úgy tudják: ő lehet Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár kabinetfőnöke.

Információink szerint Szentes Tamás, az Országos Tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes-államtitkár posztja megszűnik, és ismét önálló háttérintézményként működik majd az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH), amit újra független országos tisztifőorvos irányít. A posztra a miniszter Kovács Attilát, az ÁNTSZ egykori népegészségügyi programokért felelős helyettes vezetőjét jelölte. A tervezett változásokhoz szükség van jogszabály-módosításokra, hiszen az előző ciklusban éppen Lázár János számolta fel az egészségügy néhány fontos háttérintézményét.

Az akkori átszervezés blokkolta az ágazatot, a legtöbben akkor is hónapokig a széküket keresték. Egy terepen dolgozó szakmenedzser úgy látja: a mostani személycserék és átszervezések legalább egy évre megakadályozzák, hogy értelmes munkát lehessen végezni.

A Népszava úgy tudja: egyelőre az Országos Mentőszolgálat főigazgatója, Csató Gábor marad a helyén. Még bizonytalan, hogy az új egészségügyi kormányzat belevág-e a választások miatt csak ideiglenesen meghosszabbított mandátumú kórházi főigazgatók cseréjébe. Körülbelül 50 intézmény élén van olyan bizonytalan státuszú vezető, akinek a megbízása csak a következő pályázat kiírásáig szól.

Mint azt a hétvégén a Medicalonline közölte, távoznia kell az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatójának, Pozsgai Csillának, valamint az Országos Vérellátó Szolgálat vezetőjének, Dexler Donátnak is. Hivatalosan még egyikük sem kapta meg a felmentését, addig maradhatnak, míg meg nem találják helyükre az új vezetőket. Ez azonban nem könnyű – úgy tudjuk eddig több köztiszteletben álló szakember is nemet mondott a fölkérésekre. Egyikük például azzal indokolta ódzkodását: nincs jó üzenete annak, hogy 2010 óta már legalább négyszer söpörték ki az ágazatvezetésre szakosodott intézményeket, miközben még csak azt sem lehetett tudni, hibázott-e az illető, és föltétlen lojalitását lehetett érzékelni.

Miskolci revans
Jogerősen pert nyert Barkai László professzor a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház ellen. A bíróság 2018. május 31-én megállapította, hogy jogellenes volt Tiba Sándor főigazgató intézkedése, amellyel visszavonta Barkai László vezetői megbízását a kórház Velkey László Gyermekegészségügyi Központ éléről.
Lapunknak Barkai László azt mondta: örül, hogy erkölcsi és jogi elégtételt kapott, de a kórház jelenlegi vezetésével nem kíván együtt dolgozni. Lapunk úgy tudja: a miskolci megyei kórház intézményvezetői posztjára a fenntartó hamarosan kiírja a pályázatot.
Szerző
2018.06.05 07:00

Pár százan mentek el Gyurcsány tüntetésére

Publikálás dátuma
2018.09.18 17:34

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A DK elnöke még vasárnap jelentette be, hogy addig rendez tüntetéseket, amíg a kormány a helyén marad – keddre meghirdetett demonstrációját egyelőre mérsékelt érdeklődés kíséri. Gyurcsány beszéde előtt azért felizzottak az indulatok, többen Orbán-fényképes hordókat rugdostak.
Tíz perccel a meghirdetett kezdés előtt még nem túl volt nagy az érdeklődés a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, Gyurcsány Ferenc által vasárnap meghirdetett, Utcára Európai magyarok! című kormányellenes demonstráció iránt, mintegy száz ember gyűlt össze az Alkotmány utca Kossuth tér felőli végén- jelentette tudósítónk a helyszínről. Bár a megmozdulást az MSZP-vel és a Párbeszéddel közös vasárnapi tüntetésen jelentették be, a DK akciójához egyetlen ellenzéki párt sem csatlakozott. Gyurcsány hétvégi felhívása szerint addig kell az utcán maradni, amíg le nem mond a kormány. Az esemény Facebook-oldalán az olvasható: "Mi európai magyarok követeljük a kormány lemondását, tisztességes választási rendszert, új választást!" 
A tüntetés megkezdése után negyed órával már kétszáz fősre duzzadt az Alkotmány utcában demonstráló tömeg, és gyarapodhat, hiszen a keddi rendezvény elvileg késő estig is eltarthat. A DK elvileg három célt szeretne elérni a megmozdulással, kormányváltást, új választást és tisztességes választási rendszert követelnek. 
 A tüntetők között feltűnt Demszky Gábor volt budapesti főpolgármester, valamint Horváth Csaba, az MSZP fővárosi közgyűlési frakcióvezetője is. Az első felszólaló Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke volt. Arról beszélt, a kormány tudatosan építette le a szakszervezeti rendszert, a munkavállalói jogokat, egyebek mellett a sztrájkjog korlátozásával. "Nagyon sokan súlyos jövedelemveszteséget is elszenvedtek. Minden eszközt megragadott ez a kormány, hogy a cégek működési költségeit a dolgozókon spórolja meg" - fogalmazott. 
Molnár Csaba, a DK európai parlamenti képviselője arról beszélt: Magyarország győzött, amikor az Európai Parlament megszavazta az Orbán-kormányt súlyosan bíráló Sargentini-jelentést. Szerinte akkor a fideszes politikusok megérezték: semmi sem tart örökké, nem érezhetik biztonságban hatalmukat, lopott vagyonukat. Orbán Viktort szájhősnek nevezte, aki csak beszél, de nem ér el semmit.   „Vaknak kell lennie annak, aki ezek után is elhiszi, hogy Orbán befolyásos ember Európában" - mondta, hozzátéve: a Fidesz saját uniós pártcsaládjában. az Európai Néppártban is hatalmasat veszített. „Orbán egy politikai értelemben vett európai törpe, a kormánya pedig egy lúzer kormány. Ők egyetlen európai értéket ismernek, az eurót - a külföldi számláikon, meg a zsebükben” - fogalmazott. Szerinte két tábor van ma az országban: a tisztességesen dolgozó európai magyarok és a közpénzből urizáló fideszesek. „Meg kell mutatni, hogy az előbbiek vannak többen” - mondta. 

Hordókat rugdostak, aztán Gyurcsány is felszólalt

A pódium előtt elhelyeztek néhány hordót, Orbán Viktor arcával. Ezeket többen elkezdték rugdosni- jelentette tudósítónk. Miközben a tüntetők az Orbán-hordókat rugdosták, Gyurcsány Ferenc DK-elnök lépett a színpadra. "Ahol gyenge a nép és gyenge az ország, ott erős a kormány és erős a hatalom. Ahol erős a nép és nem engedi, hogy mások döntsenek helyette, ott a kormány ellenőrzött és nem uralkodik, hanem szolgál. Nálunk csak azért tud uralkodni, mert nem mutatjuk meg az erőnket. Az ország nagy része csendben tűrve túlélni akar" - mondta. Szerinte a magyarok azért kerülik a kockázatot, mert érzik, hogy ez nem az a világ, ahol kockázatok nélkül kiállhatnának magukért. "Ha az emberek így félnek, az már diktatúra" - fogalmazott. Mint mondta, a magyaroktól elvették azt a jogot, hogy saját maguk rendezhessék be az országukat. "Az, amit ma látunk, nem a nép akarata, hanem a Fidesz csalfaságának következménye" - utalt a kormánypártok javára módosított választási törvényre. Úgy folytatta: az európai polgári élethez polgári mentalitás kell. Gúzsba kötött magyarok soha nem fognak itt polgári világot teremteni. Magunk mögött kell hagyni a gúzsba kötöttséget és vállalnunk kell, hogy miénk ez az ország. Szerinte a rendszerváltáskor könnyen jött a szabadság, most meg mintha könnyen menne. "Ha akkor küzdenünk kellett volna érte, most nem lehetne ilyen könnyen elvenni".
„Még beszélhetünk, de mit ér a szó, ha nem lesz belőle cselekvés? Mit ér a párbeszéd, ha nem lesz belőle kompromisszum? Magyarországot egy szűk kör kénye kedve szerint kormányozza, a nép pedig ezt eltűri” - mondta Gyurcsány. Szerinte nem maradt más, mint egyszerre politizálni a parlamentben és egyszerre kint lenni az utcán.  „Hogy meddig maradunk az utcán? Az innentől kezdve nem rajtam múlik. Önökön múlik. Én holnap is itt leszek. De az ország sorsa az önök kezében van. Éljenek ezzel a lehetőséggel.”  A DK elnöke hangsúlyozta: nem lehet kevesebbel beérni, mint új, tisztességes választási törvény bevezetésével, új választások kiírásával. Elmondta azt is, hogy pártja a napokban be fog nyújtani egy határozatot, hogy a kormány tegyen meg mindent a Sargentini-jelentésben megfogalmazott súlyos problémák kiküszöbölésére. 
2018.09.18 17:34
Frissítve: 2018.09.18 18:18

Még egy ideig kitart a meleg, de hétvégén jön a lehűlés

Publikálás dátuma
2018.09.18 17:33

Fotó: Shutterstock/
Egy ideig marad a napsütés, a következő napokban is 30 fok körüli maximumokat mérhetünk.
Egyelőre folytatódik a nyárutó 30 fokot megközelítő hőmérsékleti értékekkel, de már látszik ennek is a vége: hétvégén erős hidegfront mögött zúdul ránk a hideg levegő, majd második hullámban a jövő hét elején újabb hidegbetörés jöhet – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből. Szerdán alapvetően napos idő lesz, de a Duna-Tisza közén főként gomoly-, míg a Dunántúlon inkább fátyolfelhőzet zavarhatja a napsütést. A légmozgás jobbára mérsékelt marad. A legalacsonyabb éjszaki hőmérséklet általában 8 és 15 fok között alakul, de az északi völgyekben lehet ennél hűvösebb is. A legmagasabb nappali hőmérséklet 26 és 30 fok között várható. Csütörtökön is túlnyomóan napos időre számíthatunk keleten több, nyugaton kevesebb gomolyfelhővel. Csapadék nem lesz, és mérsékelt marad a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 9 és 16, a legmagasabb nappali hőmérséklet 26 és 30 fok között várható. Pénteken túlnyomóan derült, száraz idő lesz, de a déli, délnyugati szél többfelé megélénkül. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 9 és 16, a legmagasabb nappali hőmérséklet 27 és 30 fok között várható. Szombaton észak, északnyugat felől fokozatosan megnövekszik, megvastagszik a felhőzet, de délkeleten, délen még néhány órára kisüt a nap. Kora délutánig az ország északi felén több helyen, később délebbre is szórványosan valószínű eső, zápor. Az északira, északnyugatira forduló szél nagy területen megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 12 és 17 fok között várható. A hőmérséklet északnyugaton a reggeli, kora délelőtti órák után csökken, délben már 15 fok alatt valószínű, míg délkelet felé haladva egyre melegebb lesz, az Alföld déli részén 25, 27 fokos csúcsérték ígérkezik. Vasárnap észak felől csökken a felhőzet, és gomolyfelhős, napos időre számíthatunk. Éjjel szórványosan, délelőtt már csak néhol valószínű eső, zápor. Az északnyugati, nyugati szelet élénk lökések kísérik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 6 és 12, a legmagasabb nappali hőmérséklet 17 és 22 fok között valószínű.     
2018.09.18 17:33
Frissítve: 2018.09.18 17:33