Főhet Merkel feje

Publikálás dátuma
2018.06.06 07:30
FOTÓ: AFP/KAY NIETFELD
Fotó: /
Felettébb kellemetlen következményekkel járhat Németország, illetve a kancellár számára az olasz, illetve a spanyol kormányváltás.

Tegnap este bizalmat szavazott az olasz szenátus Giuseppe Conte kormányának, amelyet a két populista párt, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a Liga támogat. A voksolás inkább jelképes volt, hiszen múlt csütörtökön, hosszú hetekig tartó viták után lezárult az olasz kormányválság. Spanyolországban szintén múlt héten történt politikai fordulat, miután megbukott Mariano Rajoy kormánya. Miniszterelnöknek az ellenzéki pártok megállapodása nyomán Pedro Sánchezt nevezték ki, aki szombaton tette le az esküt. Néhány nap alatt tehát az euróövezet két fontos országában történt alapvető változás a belpolitikában.

Berlinben aggódva szemlélik a történéseket. Az olasz kormány programja valójában ígéretek halmaza, arra azonban nincs válasz, honnan lesz minderre forrás. Az M5S és a Liga eddig nem sok jelét mutatta annak, hogy folytatni akarná az előző kormány szigorú költségvetési politikáját.

Itália, Spanyolország, Portugália és Görögország is súlyos adósságcsapdába került a 2008-as gazdasági világválság után. Németország – a sokmilliárdos hitelcsomag ellenében – szigorú megszorításokat várt el a bajba került államoktól. Angela Merkel kancellár ezért ezekben az államokban - sokak szemében - a „főgonosszá” vált, hiszen a szigorú költségvetési politika miatt érezhetően csökkent az életszínvonal.

Az Öt Csillag Mozgalom és a Liga is egyöntetűen a megszorítások politikája ellen foglalt állást, de a spanyol kisebbségi kabinet sem nevezhető az Angela Merkel által képviselt irányvonal nagy támogatójának. Ha Róma és Madrid egyszerre lázadnak fel a megszorítások ellen, akkor azt már Németország sem hagyhatja figyelmen kívül.

A két ország már régóta a szigorú költségvetési politika felvizezéséért szállt síkra, de komolyan sem az olasz Demokrata Párt (PD) által dominált kormányban, sem Mariano Rajoy madridi kabinetjében nem merült fel az, hogy szembemenjenek Berlin akaratával. A Liga, illetve az M5S népszerűsége részint erre a rebellis magatartásra vezethető vissza. A lakosság támogatja is a Merkel törekvéseivel szembeni fellépést, jellemző, hogy az M5S és a Liga támogatottsága együttesen már majdnem eléri a hatvan százalékot.

A német kancellár számára azonban Pedro Sánchez új spanyol kormányfő is sok fejtörést okozhat. A szocialista politikus azt ígérte, korrigálni kívánja a hitelprogram „vadhajtásait”, bármit jelentsen is ez. Beiktatásakor közölte, Európa-párti, szocialista és a gazdasági igazságosságra törekvő kormányt irányít majd. Gazdaságpolitikáját Portugáliától kölcsönözné. A szomszédos állam szintén súlyos adóssághalmot görget maga előtt. Ugyanakkor Brüsszel és Berlin akarata ellenére a balközép kabinet másfajta utat választott. A szocialista kormányfő, António Costa – szembemenve az elvárásokkal – éppen emelte a kiadásokat, célja ugyanis a fogyasztás serkentése, s a munkahelyteremtés volt. Bár nem sokan bíztak benne, meglepetésre politikája sikert aratott. Lisszabon ma sokkal jobban áll a gazdaság szanálása terén, nemcsak Görögországnál, hanem Olaszországnál és Spanyolországnál is. A nemzetközi befektetők bizalmát is elnyerte a portugál kabinet. Pedro Sánchez is ezt a politikát másolná, programjának egyik fontos eleme Madrid digitális felzárkóztatása.

Ha Portugália mellett egy másik országban is sikert aratna a keynesi politika, akkor jelentősen meggyengülhet az a gazdaságpolitikai doktrína amely a vaslady, Margaret Thatcher kormányzása óta jellemzi Európát. Ennek lényege: a piac maga megoldja a gondokat és az állam a lehető legkevésbé avatkozzon be a folyamatokba.

Csakhogy Németországnak fontos támogatói vannak, hiszen Hollandia és Ausztria is a konzervatívabb hozzáállás híve. Ezen országokban nem igazán értik, hogy a mediterrán államokban miért ágálnak a hitelprogram ellen. Úgy vélik: az a fő baj, hogy azokban az államokban a helyiek hosszú időn keresztül az ország lehetőségei felett éltek.

A konfliktus előre programozva van. S elsősorban Berlinnel akaszthatják össze a bajszukat ezek az országok. Feltételezések szerint Merkel kénytelen lesz több elemet átvenni Emmanuel Macron francia elnöknek az euróövezet átalakítására vonatkozó javaslataiból. A következő hónapok már csak emiatt is izgalmasak lesznek mind az euróövezet, mind az Európai Unió szempontjából.

2018.06.06 07:30

Weber: Orbán nem mutatott semmiféle kompromisszumkészséget

Publikálás dátuma
2018.09.23 14:59
Manfred Weber
Fotó: AFP/ Emmanuel DUNAND
Az Európai Néppártban senki sem részesül különleges bánásmódban – mondta az EPP frakcióvezetője.
A magyar kormányfő nem mutatott kompromisszumkészséget a Sargentini-jelentésről szóló európai parlamenti vitában – nyilatkozta az MTI összefoglalója szerint Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának vezetője a spanyol ABC című konzervatív napilapban vasárnap megjelent interjúban.
„Orbán Viktor miniszterelnök nem mutatott semmiféle kompromisszumkészséget a vitában, amely Strasbourgban zajlott tíz nappal ezelőtt, és ezért az EPP képviselők többsége ellene szavazott, egy nagyon komoly, a parlamenti frakción belüli vita után”
– fogalmazott.
A politikus hangsúlyozta: az Európai Néppártban senki sem részesül különleges bánásmódban, ha az alapvető elvekről van szó. Manfred Weber beszélt arról is, hogy az európai parlamenti választásokra készülő Európai Unió számára a történelmi pillanat ez a mostani. Szavai szerint kívülről fenyegetést jelent az Európai Unió számára Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök is.
„Ideológiailag nem egyformák, de mindketten gyengíteni kívánják az EU-t”
– mondta, hozzátéve, hogy belülről pedig a szélsőségesség és a populizmus fenyegeti az Uniót.
Az EPP frakcióvezetője, aki eddig az egyetlen néppárti jelölt a Európai Bizottság elnöki posztjára, úgy vélte: új fejezetet kell nyitni Európában.
„Az európai választásoknak arra kell szolgálniuk, hogy megmutassuk az embereknek, hogy miben hiszünk, hogy biztonságot nyújtsunk nekik, és megvédjük azt, amit én úgy hívok, európai életmód”
– fogalmazott, kijelentve, hogy szükség van egy demokratikus vitára Európa jövőjéről.
Weber korábban a Le Soir című belga lapnak adott interjújában arról beszélt: Magyarországon jelenleg rendszerszintű veszély fenyegeti a jogállamiságot, és ezen uniós alapértékek tekintetében nem szabad kompromisszumot kötni, ezért is volt szükség a magyar helyzetről szóló jelentés megszavazására az Európai Parlamentben. Weber elmondta, azért szavazott igennel a Sargentini-jelentésre, mert Orbán Viktor kormánya nem tett lépéseket a kompromisszum felé annak ellenére sem, hogy korábban még az alkotmányt is hajlandó volt módosítani az Európai Bizottság kifogásai miatt, ezért most „más szintre” kell emelni a párbeszédet.
2018.09.23 14:59
Frissítve: 2018.09.23 14:59

Szijjártó: Ha Ukrajna konzult utasít ki, arányos választ adunk

Publikálás dátuma
2018.09.23 14:45

Fotó: AFP/ KISBENEDEK ATTILA
A kormány nem fogja engedni, hogy az ukránok megszegjék a diplomácia legalapvetőbb szabályait – mondta a külügyminiszter.
Ha az ukrán fél konzult utasít ki, az nem maradhat azonnali arányos válasz nélkül magyar részről, ezt azonban remélhetőleg el lehet kerülni – jelentette ki az MTI tudósítása szerint a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap. Szijjártó Péter azt megelőzően nyilatkozott a repülőtéren, hogy elutazott volna New Yorkba, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) közgyűlésére. Közölte, hogy több mint harminc kétoldalú tárgyaláson fog részt venni, amelyek közül kiemelte a Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel kedden folytatandót, mivel szavai szerint az elmúlt időszakban újabb lendületet vett a magyarellenes hangulatkeltés Ukrajnában. Az ukránok elnök- és parlamenti választásra készülnek, a jelenleg hivatalban lévő elnök támogatottsága pedig „meglehetősen szerényen alakul”, így a kampányban a „jól ismert magyargyűlöletet” vették elő a hatalmon lévők azért, hogy javítsák az esélyeiket – hangoztatta. Ez több jelenségben is testet öltött: az ukrán titkosszolgálat elkezdte vegzálni a magyar nemzeti közösség bizonyos tagjait; ma már nyíltan, honlapon szólítanak fel a kettős állampolgársággal rendelkezőkkel szembeni fellépésre; egyre sűrűbben érik inzultusok a magyar diplomatákat; valamint többször „kihallgatásra invitálták” a magyar kormány által finanszírozott gazdaságfejlesztési programban részt vevő alapítványhoz köthető embereket – sorolta a miniszter. Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a múlt héten minden eddiginél tovább mentek, amikor a nemzetközi jog és diplomácia összes létező, írott és íratlan szabályát felrúgva titkosszolgálati akciót hajtottak végre Magyarország egyik ukrajnai konzulátusán, egy NATO-tagállam képviseletén, magyar fennhatóságú területen. Magyarország külképviseletein kizárólag olyan tevékenységek zajlanak, amelyek teljes mértékben összeegyeztethetőek a nemzetközi és a magyar joggal – szögezte le a tárcavezető, és hozzátette, hogy a kettős állampolgárság bevett Európában, és ha egy állam valóban az Európai Unió (EU) irányába akar haladni, nem kérdőjelezheti meg ezt az intézményt. Azt mondta, hogy Magyarország a jó kapcsolatban érdekelt Ukrajnával, és a tettek szintjén is ezt bizonyítja. Ha nem így lenne, nem nyaraltattak volna ukrán gyermekeket a Velencei-tónál, valamint nem szállítottak volna klórt bizonyos ukrán területekre azért, hogy ne kelljen leállítani a vízellátást. Jelenleg inzulinhiány van a szomszédos állam egyes kórházaiban, aminek megoldásában szintén segíteni fog Magyarország – tette hozzá. A kormány tehát mindent megtesz a jó kapcsolatért, azonban a kárpátaljai magyar közösség minden tagjáért kiáll. Nem fogja engedni, hogy az ukránok megszegjék a diplomácia legalapvetőbb szabályait – nyomatékosította Szijjártó Péter. Kérdésre felelve a miniszter azt mondta, ha Ukrajna konzult utasítana ki, a válaszlépés egy hasonló rangú diplomata kiutasítása lenne Magyarországról. Egy másik felvetésre azt hangoztatta, hogy a magyar nemzeti közösség jogai nemcsak veszélyben vannak Kárpátalján, hanem a közösség a jogfosztottság állapotába került. Tagjaitól elvették annak a lehetőségét, hogy kizárólag magyar anyanyelven tanuljanak, továbbá ellehetetlenítenék a magyar kulturális események megtartását és a magyar nyelvű médiumok működését is – sorolta. Magyarország azt tudja tenni, amit eddig: meg tudja állítani az ukránok EU- és NATO-integráció irányába tett lépéseit – közölte.

„Nem arról van szó, hogy kiutasítunk vagy sem”

Vaszil Bodnar ukrán külügyminiszter-helyettes az Ukrinform ukrán állami hírügynökségnek azt nyilatkozta: a magyar fél azon kijelentése, miszerint újabb lépések lehetnek Ukrajna európai integrációjának lassítására, értelmezhető úgy, hogy Budapest az „útlevélbotrány” nyomán kialakult helyzetből a Moszkvával folyó tárgyalásain igyekszik magának hasznot húzni. A diplomata Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter múlt pénteken tett azon kijelentésére reagált, amelyben a tárcavezető leszögezte, hogy a kárpátaljai magyarokat hátrányosan érintő intézkedések és megfélemlítési kísérletek után most újabb szintet lépett az ellenük irányuló támadássorozat. Hozzátette: az eseményeket Magyarország folyamatosan figyelemmel kíséri, és nem kizárt, hogy a jövőben is szükség lehet az Ukrajna integrációját lassító intézkedésekre. Vaszil Bodnar Szijjártó szavait kommentálva kijelentette, hogy ez a hozzáállás nem felel meg a jó szomszédság politikájának és a partneri viszonynak Ukrajnával. Szerinte a Magyarország által már eddig megtett lépések Ukrajna európai, euroatlanti integrációjának akadályozásában egyáltalán nem az ukrajnai magyarok jogainak védelmét célozzák, de még csak nem is Magyarország érdekeit, hanem egy harmadik fél, Moszkva érdekeit szolgálják. A helyettes külügyminiszter kijelentette, hogy ez Ukrajna számára potenciális veszélyt jelent. A diplomata úgy látja, hogy bizonyos közelmúltbeli magyar lépések nem véletlenszerűen következtek egymás után, így a NATO-Ukrajna Bizottság csúcsszintű találkozójának megakadályozása a két ország külügyminisztereinek júniusi találkozóját követően, a Kárpátalja fejlesztéséért felelős biztos kinevezése, majd a videofelvétel megjelenése, amelyen magyar útleveleket adnak át kárpátaljai magyaroknak azzal a javaslattal, hogy rejtsék el azokat az ukrán hatóságok elől. Kifogásolta, hogy Szijjártó Péter Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszternek augusztus 31-i telefonbeszélgetésük idején tett ígérte ellenére a magyar kormány máig nem változtatta meg a Kárpátalja fejlesztéséért felelős biztosi megnevezést. Bodnar szerint Budapest reakciója az „útlevélbotrányra” arról tanúskodik, hogy Magyarország tisztában van a cselekmény törvénytelenségével. „A kapcsolatok további éleződésével fenyegetnek bennünket, csak azért, mert felhívjuk a figyelmet arra, hogy a magyar konzulok megsértik államunk törvényeit, és ennek következményei lehetnek. Nem arról van szó, hogy kiutasítunk vagy sem, hanem a probléma egészének megoldásáról. Ez azt jelenti, hogy érzik ennek a felelősségnek az elkerülhetetlenségét és azt, hogy ez törvénytelenül volt végrehajtva, az ukrán jogszabályok és a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény megsértésével” – fejtegette a miniszterhelyettes. A diplomata leszögezte: Ukrajna nem fogja tétlenül nézni, hogy Magyarország beavatkozik belügyeibe. „Kitartunk álláspontunk mellett. A megfelelő módon, nagykövetségeinken keresztül fordulunk egymáshoz, külügyminisztereink közvetlenül vitatják meg az ügyet, az államfő felszólal az ENSZ-ben, nekem és kollégáimnak is lesznek kapcsolatfelvételeim” – fűzte hozzá Bodnar további részetekbe nem bocsátkozva. 

Rejtett kamerás felvétel

Az UNIAN ukrán hírügynökség szombaton azt jelentette, hogy egy ukrán nacionalista weboldal elkezdte feltölteni nyilvános adatbázisába magyar állampolgársággal rendelkező kárpátaljaiak nevét és címét. A Mirotvorec (Béketeremtő) nevet viselő ukrajnai portál a Facebookon is értesítette arról a követőit, hogy a Csisztiliscse (Tisztítótűz) nevű adatbázisában rögzítette az első öt kárpátaljai ember adatait, akik második (magyar) állampolgárság megszerzésével törvénysértést követtek el. Az előzményekhez tartozik, hogy az Ukrinform ukrán állami hírügynökség szerdán közzétett egy rejtett kamerával készült videófelvételt, amelyen kárpátaljai magyarok állampolgári esküt tesznek a beregszászi magyar konzulátuson. Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter még aznap közölte, hogy nem zárja ki a beregszászi magyar konzul kiutasítását. Péntek este egy rádióinterjúban ezt azzal egészítette ki, hogy Ukrajna kész kiutasítani a beregszászi magyar konzult, ha Magyarország nem hívja vissza őt.

2018.09.23 14:45
Frissítve: 2018.09.23 14:45