Hétköznapi dolgokkal is kordában tartható a felmelegedés

Publikálás dátuma
2018.06.05. 17:07
Az utóbbi idők egyik legdermesztőbb természetfotója a sok közül - A halálra ítélt jegesmedve az olvadó jéghegy közelében, Harbor
Átlagosan másfél Celsius-fokban lehetne korlátozni a globális felmelegedést, ha olyan hétköznapi dolgokon változtatnánk, mint az utazás módja, vagy a házak fűtése és hűtése – állapította meg az MTI összefoglalója szerint egy új nemzetközi kutatás.

Ez a tanulmány az első, amelyik megmutatta, hogyan lehet elérni a 2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodásban kitűzött célt – a felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fok alatt tartását – kísérleti technológiák használata nélkül. Ezek közül a tudósok többek között a szén-dioxid-leválasztást és tárolást (CCS, carbon capture and storage) említik, amikor a légkörből vegyi eljárással kivonják a szén-dioxidot és tárolóba sajtolják – írta a ScienceDaily.com. Az amerikai IIASA tudományos kutatóintézet tudósai számos létező újítást vizsgáltak meg, melyek segítenének csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, ha elterjednének.

Részletesen tanulmányozták a közlekedésben, a házakban, a munkahelyeken és a fogyasztási cikkek előállításában lévő lehetőségeket. Úgy vélik, hogy 2-4-szeres csökkenést lehetne elérni az emberek és az áruk szállítása, az épületek kényelme és a növekvő népesség igényeinek kielégítése miatti energiafelhasználásban.

Kimutatták többek között, hogy a nagy energiahatékonyságú elektromos közlekedési eszközök megosztásos vagy igény szerinti használata 2050-re 60 százalékkal csökkenhetné a közlekedés energiaigényét, ezzel együtt mérsékelné a járművek számát az utakon – olvasható a Nature Energy című tudományos lap aktuális számában.

Tizenöt százalékkal csökkenne 2050-re az energiaigény, ha az új házak építésekor és a régiek felújításakor szigorú szabályok határoznák meg a fűtés és a hűtés technológiáját.

Egészségesebb, kevesebb vörös húst tartalmazó étrenddel mérsékelni lehetne a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátását, valamint az erdőfelület egy olaszországnyi és bangladesnyi területtel növekedne.

A kutatók azt is hangsúlyozták, hogy ennek a forgatókönyvnek a megvalósításához eddig példátlan erőfeszítésekre lenne szükség mind a törvényhozók, mind az üzleti élet és a egyes emberek részéről.

Szerző
Frissítve: 2018.06.05. 17:54

Európai ritkaság: kúszósül született Miskolcon

Publikálás dátuma
2018.06.05. 16:48
Fotó: Miskolci Állatkert/Veress Tamás
Hatodik utóda született meg május közepén a Miskolci Állatkert és Kultúrparkban 2013 óta látható észak-amerikai kúszósülök-párnak.
Fotó: Miskolci Állatkert/Veress Tamás

Fotó: Miskolci Állatkert/Veress Tamás

A mintegy fél kilogrammos súllyal világra jött kölyök hét hónapos vemhesség után született, és ahogy az a kúszósülöknél megszokott, testvér nélkül, egyedül látta meg a napvilágot. Bár látszólag még most is puha bundát visel, a fekete szőrzet valójában már a születése után pár órával hegyes, fehér tüskéket rejt, amelyek a természetben hatékony védelmet jelentenek a kölyöknek a ragadozók ellen. Bár már nyalogatja és rágcsálja a szülők növényi eredetű takarmányát, négy hónapos koráig még anyatejen él. Az első napokban még kevesebbet mutatkozott, most már gyakran látható a kifutójában.

Magyarországon csak a Miskolci Állatkertben szaporodnak a kúszósülök, ami európai szinten is ritkaságnak számít: idén csak hét kölyök született a kontinens állatkertjeiben. A jól szaporodó miskolci kúszósülcsapatból került már utód Kassára és Berlinbe, a tavaly született kölyök pedig jövő héten indul Franciaországba.

Az Egyesült Államok egyes területein több helyen lehet gyéríteni a nagy egyedszámú, gyakran az erdészeti területeken is gazdasági károkat okozó észak-amerikai kúszósülök – más néven urzonok – (Erethizon dorsatum) állományát. Ez többnyire az engedélyezett vadászatukat jelenti, ám egyes egyedeket befognak és állatkertekbe szállítanak. Így kerülhettek a szülők Magyarországra, ahol a természetes erdei környezetben annyira otthon érzik magukat, hogy minden évben utódokkal örvendeztetik meg gondozóikat és látogatóikat - tájékoztatott a Miskolci Állatkert.

Szerző

Környezetvédelmi világnap - Mi kellene ahhoz, hogy észhez térjünk?

Publikálás dátuma
2018.06.05. 13:40
Illusztráció: AFP
1972-ben tartották Stockholmban az ENSZ első, Ember és bioszféra címet viselő környezetvédelmi világkonferenciáját. A világszervezet közgyűlése a konferencia javaslatára még abban az évben határozatában Nemzetközi Környezetvédelmi Világnappá nyilvánította a tanácskozás kezdőnapját, június 5-ét. A Föld védelmében tett lépéseinket immár 46. alkalommal ünnepeljük, miközben bolygónkat csaknem elborítja a hulladék - írja a WWF Magyarország honlapján.

1972-ben tartották Stockholmban az ENSZ első, Ember és bioszféra címet viselő környezetvédelmi világkonferenciáját. A világszervezet közgyűlése a konferencia javaslatára még abban az évben határozatában Nemzetközi Környezetvédelmi Világnappá nyilvánította a tanácskozás kezdőnapját, június 5-ét. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetszennyezés következményeire, elősegítse az együttgondolkodást és a közös cselekvést, terjessze a fenntartható fejlődés eszméjét. A legfontosabb konkrét célkitűzés az energiatakarékosság, a helyi erőforrások minél szélesebb körű felhasználása, a megújuló természeti források hasznosítása, a szemét- és hulladékképződés csökkentése, valamint a környezetszennyezés megelőzése. A központi rendezvényeket minden évben más országban és témában tartják   – olvasható a Wikipédián. Az idei házigazda India, a téma pedig a műanyag-szennyezés.

Ne csak ünnepeljünk, cselekedjünk is! - szólít fel a WWF Magyarország. Mint írják a Föld védelmében tett lépéseinket immár 46. alkalommal ünnepeljük, miközben bolygónkat csaknem elborítja a hulladék: naponta 3,5 millió tonna szemetet termelünk, amelynek jelentős része műanyag. Megdöbbentő az a tavalyi adat, ami szerint az emberek úgy élnek, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre. A hatalmas ökológiai lábnyomunknak számtalan következménye van, ezért a negatív emberi hatás csökkentése elengedhetetlen. Kicsi, egyszerű lépésekkel is nagy eredményeket lehet elérni.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Az elmúlt hetekben nyilvánosságra hozott európai uniós javaslat kivonná a forgalomból a tíz leggyakoribb egyszer használatos műanyag tárgyat, egyes műanyagok mennyiségét pedig korlátozná. A javaslat a gyártókat nagyobb felelősségvállalásra ösztönzi, és sok esetben az ő kezükbe helyezné a hulladékkezelést, de még a figyelemfelhívó kampányok szervezését is. Ez a lépés komoly mérföldkő lehet, bár a gyengítésére irányuló lobbi már gőzerővel folyik, a javaslat elemei máris sok módosításon estek át. A megfelelő hatás eléréséhez a központi keretszabályozást az egyes tagállamok jogrendjébe is kell ültetni. Néhány ország már elindult a megfelelő úton, és komolyabb intézkedéseket vezetett be, például betiltotta az egyszer használatos műanyag zacskók használatát. Franciaország, Olaszország és Kenya is vállalta ezt, sőt ez utóbbi ország rendelkezik a legszigorúbb jogszabállyal: a használatát még börtönbüntetéssel is sújthatják.

Sok múlik rajtunk

Nem kell megvárni a szabályozást, tudatosan élve és fogyasztva mi is sokat tehetünk. Évente 12 millió tonna műanyag hulladék kerül az óceánokba, amelyek nagyon lassan, akár több száz év alatt bomlanak le. Ezek pedig sok esetben az ott élő állatok halálát okozzák: a tengeri teknősök például medúzának nézik a vízben lebegő műanyag zacskót, megeszik, majd megfulladnak tőle. De a nagyobb tengeri állatok gyomrát is kitölti a műanyag. A műanyag bomlása közben kioldódó anyagok is komolyan veszélyeztetik a tengerek ökoszisztémáját. A tengerek éltető oxigénünk felét biztosítják, és a kibocsátott szén-dioxid egynegyedét elnyelik, így az emberek számára is rendkívül fontos szerepet töltenek be. A kioldódott anyagok, illetve az elaprózódott műanyagdarabkák a tengeri élőlények táplálékláncaiba kerülve az emberi szervezetbe is visszajuthatnak. Amennyiben a helyzet nem változik, akkor becslések szerint 2050-re több kiló műanyag lesz az óceánokban, mint hal. Nemrég került napvilágra az a sokkoló hír és videó arról a Thaiföldnél partra vetődött bálnáról, amelynek boncolásakor több mint nyolc kiló műanyagzacskót találtak a gyomrában.

Át kell alakítani a fogyasztási szokásainkat: kevesebb műanyagot – csomagolást, palackot, szatyrot – kell használnunk. Évente 8 milliárd műanyag zacskó köt ki a szemétben csak az Európai Unió tagállamaiban. Az emberiség műanyagéhsége pedig becslések szerint további 20 százalékkal fog növekedni 2021-ig. A dánok és a finnek évente átlagosan csak 4 zacskót használnak, míg Lengyelországban, Portugáliában és Szlovákiában több mint 450-et.

Szerző