Kövér eb, elhízott ember egykutya? - Meglepő felfedezés

Publikálás dátuma
2018.06.06 11:05
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
Az elhízott kutyák viselkedése hasonlóságot mutat a túlsúlyos emberek egyes személyiségjegyeivel - állapították meg az ELTE Etológia tanszékének és a Padovai Egyetemnek a kutatói, akiknek közös tanulmánya szerdán jelent meg a Royal Society Open Science című folyóiratban.
Illusztráció: Shutterstock

Akárcsak az embereknél, a kutyáknál is egyre nagyobb gondot jelentenek a túlsúllyal járó problémák. Mivel az elhízás mind egészségügyi, mind állatvédelmi szempontból fontos kérdés, az ebeknél is élénken kutatják a lehetséges kiváltó okokat és háttértényezőket. A négylábú ugyanabban a környezetben él, mint az ember, ezért sokszor ugyanazok a külső tényezők hatnak rá, beleértve a hízékonyságra hajlamossá tévő faktorokat. Így a kutya, kiegészítve a klasszikus, rágcsálókon végzett vizsgálatokat, ideális modellállata lehet az elhízás okait és következményeit vizsgáló kutatásoknak, különösen ami a jelenség lelki, szociokognitív okait illeti - olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az Etológia tanszéken Pongrácz Péter egyetemi docens vezetésével Torda Orsolya PhD-hallgató ezúttal arra volt kíváncsi, hogy a táplálék minősége mint motiváló tényező eltérő fontosságú-e kövér, illetve nem elhízott kutyák esetében. Két olyan széleskörűen alkalmazott viselkedés tesztet végeztek el hízásra hajlamos (Arany retriever, Labrador retriever, Beagle) és nem hajlamos (Border collie, Mudi) fajtákon, amelyek során fontos jelentősége van a táplálék jelenlétére adott viselkedési válasznak. A vizsgálathoz az említett fajtákból normál testalkatú, illetve elhízott alanyokat toboroztak. Az első, a "kétutas választás" során a kutyának két cserép közül kellett választania, miután a kísérletvezető az egyikre rámutatott. Míg a mutatással jelzett edényben mindig alacsony motiváló erejű jutalom volt (répa-, illetve narancsdarabkák), a másik edény vagy üres volt, vagy az alanyok felének kívánatos párizsit tettek bele.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Az eredmények szerint a túlsúlyos kutyák fajtától függetlenül kevésbé követték az emberi mutatást. Vagyis, nem a kísérletvezető viselkedése által kiemelt répát választották, hanem lehetőleg az ízletesebb falatot. Úgy tűnik, hogy ezek a kutyák inkább törekednek az energiában gazdag táplálék megszerzésére, mint normál súlyú társaik. Ezzel jól összhangban van az a tény, hogy a magas kalóriatartalmú ételekhez való vonzódás az emberi elhízással kapcsolatban is jól ismert.

A második teszt azon alapult, hogy egy rövid tréning során az állat megtanulja, az egyik oldali cserépben mindig van jutalomfalat, míg a másik oldaliban soha nincs. Majd a teszt végén a cserép középre kerül, vagyis bizonytalan, hogy vajon tartalmaz-e táplálékot vagy sem. Ez esetben az elhízott kutyák lassabban és kisebb valószínűséggel közelítették meg a középre helyezett tálkát, vagyis negatívabban ítélték meg a helyzet kifizetődőségét. Embereknél is megjelenik ez a fajta pesszimizmus, amit a depresszió és az elhízás kapcsolatával hoznak összefüggésbe.

Illusztráció: AFP

Illusztráció: AFP

Érdekes eredmény még, hogy a fajták közötti különbségek nem a hízékonyságban keresendők, hanem inkább azzal vannak összefüggésben, hogy az adott fajta mennyire kooperatív az emberrel. Míg a Beagle kutyákat arra tenyésztették, hogy önállóan vadásszanak, addig a Retrieverek szorosan együttműködve dolgoznak gazdájukkal. Ez magyarázhatja, hogy utóbbiak hűségesebben követték az emberi mutatást.

Az ELTE-n és a Padovai Egyetemen párhuzamosan folyó kutatásból kiderült, hogy a túlsúlyos kutyáknak a táplálék minősége és megtalálási valószínűsége más motiváló erővel bír, mint a nem elhízott ebek számára. A kövér kutyák igyekeznek maximálni az energiabevitelüket, viszont ha a táplálékhoz való hozzáférés nem biztos, többet hezitálnak. A két rövid viselkedési teszt eredményei nagyon hasonlóak az emberek esetén egyes személyiségjegyeket és az elhízást vizsgáló kutatások eredményeivel, így úgy tűnik, a kutya valóban jó alanya lehet a jövőben az elhízást kísérletesen tanulmányozó kognitív etológiai vizsgálatoknak.

Szerző
2018.06.06 11:05

Stroke-os betegek gyógyulását segítheti egy magyar fejlesztés

Publikálás dátuma
2018.12.18 21:05
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Magyar fejlesztésű hatóanyag segítheti a stroke-on átesett betegek sérült agyi területeinek gyógyulását.
Málnási Csizmadia András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának (TTK) biokémiai tanszékének kutató professzora az M1 szombati műsorában elmondta, hogy egy korábbi kutatásból kiindulva fejlesztettek ki új hatóanyagot, amely új hatásmechanizmussal, úgynevezett motorfehérjékkel dolgozik.
"Ezek a hatóanyagok, amiket kifejlesztettünk, az agy regenerációjára és vérátáramlás-javítására szolgálnak, miatt a stroke utáni gyógyulást jelentősen elősegíti."
Gyimesi Máté, az ELTE TTK biokémiai tanszékének tudományos főmunkatársa elmondta, hogy stroke esetén az erek elzáródnak, az agyszövet sérül, az idegsejtek elkezdenek pusztulni. 
"Ezek a hatóanyagok, amiket most fejlesztünk, alkalmasak arra, hogy szabályozzák az idegsejtek nyúlványnövekedését és újra kapcsolódni tudjanak, de ugyanezek a molekulák alkalmasak arra is, hogy az eret elzáró simaizom sejteket relaxálják, és újra lehetővé tegyék, hogy a véráram elinduljon a sérült agyi területen. Így a regenerációt elő tudják segíteni az idegsejteknél és a véráramot is helyre tudják tenni."
Málnási Csizmadia András elmondta, hogy Szent-Györgyi Albert fedezte fel, izolálta és jellemezte az első motorfehérjét, amely az izmok működtetéséért felelős. Azonban csupán mintegy 20 évvel ezelőtt fedezték fel azt, hogy a szervezetben nagyon sok ilyen motorfehérje található, amelyek sokféle funkcióért, például sejtmozgásokért, sejtfeszüléséért vagy az idegi regenerációért felelősek.
"Ezek különböző típusú motorfehérjék, ezért különböző típusú gyógyszerszerű hatóanyagokat tudunk kifejleszteni és előállítani belőlük. Mi az agyi motorfehérjékre fejlesztettünk hatóanyagokat"
Gyimesi Máté elmondta, hogy a kutatás egyelőre az állatkísérletek szakaszában van, és az eredmények azt mutatják, hogy a motoros funkciókat képesek javítani ezek a hatóanyagok a stroke után. Jelenleg azt vizsgálják, hogy hogy a véráram hogyan áll vissza az agyban egy agyvérzés után. 
Málnási Csizmadia András kifejtette, hogy a stroke utáni regenerációban még nagyon hiányzik egy olyan hatóanyag, amely segíti a gyógyulást. A szakemberek kísérletei arra irányulnak, hogy a stroke-on átesett betegek egy speciális hatóanyaggal gyorsítani tudják az agy regenerációját a vérrög műtéti úton történő eltávolítása után. Jelenleg külföldi kollaborációval főemlősökön tervezik a kísérletek folytatását, ha ezek sikeresek lesznek, néhány éven belül már a humán vizsgálatok is elkezdődhetnek. 
Témák
Stroke
2018.12.18 21:05

Rovarokat keresett, százmillió éves halfogat talált egy kutató Horvátországban

Publikálás dátuma
2018.12.18 12:47
Illusztráció
Fotó: AFP/ Joseph PREZIOSO
Százmillió éves halfogat találtak kutatók a dél-dalmáciai Korculához közeli Postranán, az újonnan felfedezett Borovac-barlangban 35 méter mélyen - adta hírül a helyi sajtó információi alapján az MTI.
Rovarokat keresett Branko Jalzic biológus és barlangkutató, amikor egy furcsa alakzatot vett észre egy kitüremlésen, 35 méter mélyen a barlang bejáratától. 
"A tapasztalatom azt súgta, hogy fosszíliát találtam, amit később a zágrábi természettudományi múzeum munkatársai meg is erősítettek"
- mondta.
 Először nem voltak biztosak abban, hogy az ősmaradvány mihez tartozik, az első értékelések szerint egy uszonyos hal fogairól van szó, amely százmillió évvel ezelőtt élt, a gigantoszaurusz korában, a késő kréta kora legkorábbi, cenomani korszakában. A kutatók úgy vélték: a víz valószínűleg kimosta azt a sziklát, amelyben a hal maradványai voltak, mivel a fogak nagyon erősek, jó állapotban maradtak meg. A szakemberek két másik őskövületet is találtak.
A barlangkutatók pedig valószínűleg egy új rovarfajt is felfedeztek, a példány azonban nem volt életben, félig megette egy gomba, ezért további kutatásokat terveznek, hogy élő példányt találjanak. 
A barlangra Postrana központjában bukkantak, amikor a közművállalat munkatársai gödröt ástak, hogy fát ültessenek. Miután elmozdítottak egy követ, a föld beszakadt és óriási lyuk tátongott alatta. Az egyik alkalmazott kötélen ereszkedett le a barlangba, amelyet később róla nevezték el, így lett Borovac barlangja.
2018.12.18 12:47
Frissítve: 2018.12.18 12:49