Ellenzéki szereposztás

A kétharmados Fidesz többség tét nélkülivé tette az ellenzék számára a kétharmadot igénylő parlamenti szavazásokat, a nagy kérdés az, hogy képesek lesznek-e olyan szerepet kitalálni maguknak, amiben eredményeket érhetnek el. Ezt járja körbe a Policy Agenda szerdán megjelent rövid elemzése, amely az előző ciklusra visszatekintve azt emeli ki, hogy 2010 után a kormánypártokat leginkább a Jobbik segítette az országgyűlési szavazásoknál, de ez a szerepe a pártnak az idei választás után megszűnt.

A döntésekbe való beleszólás lehetősége nélkül minden ellenzéki frakció számára az maradt a legfontosabb feladat, hogy egyértelművé tegye és megerősítse a szavazók előtt saját politikai szerepfelfogását. Ennek eszközeként vagy következetesen elutasítanak minden kormányzati lépést vagy egyes témákban saját álláspontjuk megismertetésére koncentrálnak.

Az ellenzéki mozgásteret behatárolják a pártok belső harcai is – emlékeztet a Policy Agenda. A Jobbik identitásválsága például alapvetően befolyásolja, mi lesz a párt üzenete migrációs kérdésekben, ahogy az elemzés szerint a jobbközép felé nyitni látszó LMP politikájának irányát sem lehet még pontosan kitapintani. A DK egyértelműen a kormány ellenében határozza meg magát, s ebben a felállásban nincs értelme szakpolitikai vitákban megjelennie, az MSZP-nek pedig az értékelés szerint „nem látszik a karaktere”, de ellentét tapintható ki vidéki és fővárosi szervezetei között.

Az önértékelési krízisen gyorsan túl kellene jutni az ellenzéknek, mert az EP- és az önkormányzati választás miatt nincs sok idejük az útkeresésre – hangzik az elemző intézet figyelmeztetése.