Nehéz "tag" Orbán Viktor

Az Európai Néppárt sajnálná Orbánt kizárni címmel közölt elemzést a Le Monde.

A francia balközép napilap szerint az Európai Néppártban (EPP) a többség "nehéz" tagnak gondolja Orbán Viktort, de egyelőre taktikus okok miatt szóba se jön a kizárása. Az európai jobboldal ugyanis a magyar miniszterelnöktől "reméli a populisták feltartóztatását, akinek pedig modellként szolgál".

A cikkszerző Cécile Ducourtieux szerint a látszat ellenére az Európai Néppárt törékennyé és megosztottá vált "a szélsőjobboldali populista erők kelet-európai és olaszországi megerősödése miatt". Az EPP-nek mindeddig sikerült az Európai Parlamentben a vezető helyét megőriznie, de amióta Mariano Rajoy elvesztette miniszterelnöki tisztét Spanyolországban, pánik lett úrrá. Alain Lamassoure, a francia jobbközép Köztársaságiak képviselője a lapnak elmondta: a jövő évi európai parlamenti választásokon nem valószínű, hogy több francia jobboldali jelölt nyer mandátumot, mint fideszes.

A cikkszerző úgy látja, hogy Orbán Viktor "az európai szélsőjobboldal vezető figurájává" vált, akire Matteo Salvini, az olasz Liga és Marine Le Pen, a francia Nemzeti Összefogás (korábbi Nemzeti Front) elnöke, vagy Steve Bannon volt amerikai elnöki főtanácsadó példaként tekint.

A németek azért akarják Orbánt bent tartani a Le Monde szerint, mert számukra ez a "Kelet és Nyugat közötti összetartozás" biztosítéka.

Szerző

Nem bánja a lengyelek antiszemitizmusáról mondott szavait az izraeli külügyminiszter

Publikálás dátuma
2019.02.22 09:41

Fotó: AFP/ SEBASTIAN SCHEINER
„Amikor a múltról kérdeznek, akkor az igazat kell mondanom” – közölte Jiszráel Kac.
Nem bánta meg az izraeli ügyvezető külügyminiszter, amit a lengyelek antiszemitizmusáról mondott, dacára annak, hogy amiatt elmaradt a Visegrádi Négyek és a zsidó állam jeruzsálemi csúcstalálkozója, mivel Lengyelország lemondta részvételét. Jiszráel Kac február 17-én egy tévéműsorban idézte fel a néhai Jichák Samír kormányfő 1989-ben elhangzott véleményét, amely szerint „a lengyelek az anyatejjel szívták magukba az antiszemitizmust”. Samír apját lengyelek ölték meg a második világháborúban.
„Nem sajnálom amit mondtam, holokauszttúlélők gyereke vagyok, és amikor a múltról kérdeznek, akkor az igazat kell mondanom”
– jelentette ki az ügyvezető külügyminiszter a tizenhármas kereskedelmi tévécsatorna híradójában csütörtök este.
Hozzátette, hogy
„sok lengyel vett részt és működött együtt a nácikkal a holokausztban, és széleskörű volt az antiszemitizmus a második világháború előestéjén és alatt Lengyelországban.”
„De ez nem akadályozza meg, hogy manapság együttműködjünk a lengyel kormánnyal stratégiai kérdésekben”
– mondta Jiszráel Kac.
A tizenhármas tévé külpolitikai szakértői szerint egyelőre nem várható a kapcsolatok rendezése és izraeli bocsánatkérés, mivel mindkét országban választási időszak van. Izraelben április 9-én tartják a parlamenti választást, amely után várhatóan megpróbálják majd elsimítani a Lengyelországgal kialakult diplomáciai vitát.
Szerző

RMDSZ kongresszus izgalmak nélkül

Publikálás dátuma
2019.02.22 09:30

Fotó: WWW.KELEMENHUNOR.RO
Kolozsvár Minden idők legnagyobb RMDSZ rendezvényének színhelye lesz ma és holnap az erdélyi főváros. A 10 ezer fős BT Arénába az előzetes bejelentések szerint a romániai magyar érdekképviselet mintegy ezer küldöttét, több száz meghívottat és a sajtó képviselőit várják. Különösebb választási izgalmakat nem ígér a tisztújító kongresszus, hiszen Kelemen Hunor hivatalban lévő RMDSZ elnök az egyetlen pályázó a tisztségre. Viszont az már érdekesebb, hogy vitát akarnak indítani az erdélyi magyar kisebbségi közösség jövőjéről, s meghatározni az RMDSZ legfontosabb közpolitikai törekvéseit az oktatás, a gazdaság, az infrastruktúra, az egészségügy és a társadalomszervezés terén. Ez olyan kihívás, amivel az utóbbi időben eléggé nehezen birkózik meg a magyar szövetség. Az erdélyi magyar ifjúság elvándorlása ugyanolyan tömegjelenség, mint Magyarországon, a könnyített magyar állampolgárság elterjedése pedig az „anyaországba” való áttelepedést, munkavállalást pörgette fel. Amióta a magyar szövetség nem kormányzati tényező, gyakorlatilag nincs hatása a romániai infrastrukturális fejlesztésekre, az egyre bővülő magyarországi támogatási keret pedig elsősorban az egyházi és sportlétesítményekre fordítható. A magyar kormánnyal szorosra fűzött partneri – mondhatni már-már függőségi - viszony korlátozza az RMDSZ romániai mozgásterét, de ami a legveszélyesebb számára, hogy engedte meghonosodni azt a tévhitet, miszerint a romániai magyarság alapvető gondjainak orvoslása nem az RMDSZ-től, hanem már az Orbán-kormánytól várható. A szövetség támogatottsága érezhetően megcsappant. A közelgő EP-választás kapcsán rezeg a léc, 5,1 százalékon mérik a szövetséget, amelynek ma már a korábban a Fidesz által ellenpártként létrehozott Tőkés László és Szász Jenő vezette formációkkal sem kell megküzdenie. A meghívottak jegyzéke is sokat mondó. A korábbi, Markó Béla vezette RMDSZ azt az álláspontot képviselte, hogy egyenlő távolságot kell tartani Bukaresttől és Budapesttől, minden román és magyar parlamenti párttal normális viszonyt, munkakapcsolatot fenntartani. Ez alól csak a szélsőséges ideológiát képviselő pártok jelentettek kivételt. A mostani kongresszusra meghívott magyar pártok között nem szerepel a Jobbik, a DK és a Párbeszéd Magyarországért sem. A kárpát-medencei magyar szervezetek közül gyakorlatilag csak azok lesznek jelen, amelyek jó viszonyt ápolnak az Orbán-kormánnyal, vagyis sem a Bugár Béla vezette nem etnikai alapon szerveződő Híd-Most, sem a Pásztor István VMSZ-vel szemben létrejött Magyar Mozgalom nem szerepel a meghívottak között. A romániai meghívottak listája is lyukas. A nagy hiányzó a Német Demokrata Fórum elnöke, Paul-Jürgen Porr, aki arra hivatkozva utasította vissza a meghívást, hogy az RMDSZ támogatta a román kormánykoalíció igazságügyi reformintézkedéseit.
Frissítve: 2019.02.22 09:30