Csak óvatosan - Megbízhatatlan kereskedők is kínálnak használtautót

Publikálás dátuma
2018.06.11 20:15
Illusztráció/Használtautó piac Kínában
Fotó: /

 Aki használt autót vásárol, az kockázatot is vállal. A JóAutók.hu, amely megbízhatósági előszűréseket követően tesz ki autóhirdetést a felületére, egy éven át vizsgálta a vele kapcsolatba kerülő használtautó kereskedőket. A több mint 800 autókereskedő cégnek csupán 48 százaléka felelt meg az előszűréseknek. A kiszűrt cégek 49 százaléka a műszakilag nem megfelelő, hiányos papírokkal rendelkező autóállomány, 36 százaléka a negatív vásárlói és szakmai visszajelzések, 15 százaléka pedig a nem megfelelő céges háttér miatt hullott ki a rostán. A JóAutók.hu becslése szerint a teljes piacon még kedvezőtlenebb az arány: a mintegy 3000 autókereskedésből 800-1000 tud megfelelni maradéktalanul a megbízhatósági feltételeknek.

A szakportál kizáró oknak tekintette, ha irreális kilométeróra-állású, rossz műszaki állapotú, működésképtelen vagy sérült autóknak jelentős súlya volt a partner kínálatában, illetve fantomkészletből értékesített, vagyis még nem behozott, csak ígéretként létező használt autókat kínált, ráadásul ezekre előleget kért. A nem megfelelő céges háttér megjelölés azon kereskedésekre vonatkozik, amelyek telephely nélkül működnek, jelentősebb adótartozást halmoztak fel, illetve felszámolás vagy csődeljárás alatt lállmak.

A reménybeli vevő egyik legfontosabb tennivalója, hogy a Nemzeti Adó és Vám Hivatal (NAV) honlapján a céginformációs adatok között megnézze, hogy a vásárlásra kiválasztott cég legalább két éve működik-e, indítottak-e ellene felszámolási eljárást, illetve van-e adótartozása – javasolta Fojt Attila a Magyar Gépjárműkereskedők Országos Egyesületének (MGOE) elnöke. Gyakori trükk, hogy főleg a külföldről behozott használt autók esetében az eladó nincs személyesen jelen, csak a szerződésen szerepel egy név és egy cím. Ilyen körülmények között nem szabad megvásárolni a kinézett import gépkocsit, mert szinte lehetetlen bármilyen reklamációt érvényesíteni – figyelmeztetett a Népszava kérdésére válaszolva az egyesület elnöke.

Magyarországi autó esetében a vevő megkérheti a kereskedőt, hogy mutassa be neki a tulajdonossal kötött bizományosi szerződést. Ez a szerződés felhatalmazza a kereskedőt, hogy a tulajdonos nevében eladja az adott gépkocsit.

A használtautó kereskedő telephelye is sok mindenről árulkodik - mondta Fojt Attila. Ha egy irodának kinevezett lakókocsiban található a kereskedés központja, érdemes nagyon óvatosnak lenni. Nagyságrendekkel kisebb a kockázat egy kulturált körülmények között, épületben található irodában megkötni a szerződést, ahol a kereskedés nevére kiállított számlát és adásvételi szerződést adnak a megvásárolt gépkocsihoz.

Érdemes megfogadni a jó tanácsokat, mert becslések szerint idén akár 750 ezer használtautó cserélhet gazdát. Ebből mintegy 160 ezer lehet az import. Bár a kiáramló többletjövedelmek az új autó piacot is fellendítették, és a márkakereskedők 120-130 ezer gépkocsi értékesítésével számolnak, ez a kedvező folyamat is növeli a használt autó kereskedők forgalmát.

Szerző
2018.06.11 20:15

Lemaradóban és lassulóban a magyar gazdaság

Publikálás dátuma
2018.09.25 16:03

Fotó: Népszava/ Vajda József
Hiába az előző negyedévi gazdasági növekedési csúcs, már jövőre lassulással számol a GKI Gazdaságkutató Zrt. Középtávon jelentősen csökkenhetnek az uniós források is.
A harmadik negyedévi 4,8 százalékos GDP növekedéssel Lengyelország és Szlovénia mögött a harmadik legerőteljesebb gazdasági teljesítményt nyújtotta Magyarország az uniós tagországok között. Ennek is köszönhetően korábbi 4 százalékos idei növekedési előrejelzését 4,2 százalékra javította a GKI Gazdaságkutató Zrt. – mondta Vértes András, a társaság elnöke keddi sajtótájékoztatójukon. Ez a dinamika azonban nem tartható, jövőre már lassulás várható, és 3,2 százalékos GDP bővüléssel számolnak a GKI kutatói. Az idei kiugró teljesítményben szerepet játszott a kedvező nemzetközi konjunktúra, az uniós források jelentős részének költségvetésből történő megelőlegezése, valamint a kimagasló reálbérnövekedés. Ezekre a kedvező hatásokra jövőre azonban már ilyen mértékben nem lehet számítani. Az amerikai elnök kirobbantotta vámháború kockázatai mellett az unióban növekvő politikai feszültségek, a brexit is fékezheti a külső kedvező hatásokat. Ráadásul a 2021 -2027. közötti uniós pénzügyi ciklus valószínűleg csökkenő költségvetésének felosztásában nagy szerepet kaphatnak a jogállamiság kritériumai.  Az Európai Parlament a Sargentini-jelentés nyomán meghozott elmarasztaló határozata azt vetíti előre, hogy hátrébb kerülhetünk a sorban a pénzosztáskor, ami szintén nehézségeket jelent a magyar gazdaság fejlődésében. A 2014-20 közötti pénzügyi ciklusban az uniós források évente átlagosan a magyar GDP 3,1 százalékát adják. A GKI számításai szerint ez akár 1,6 százalékra is csökkenhet az új pénzügyi ciklusban.  A konjunktúra lassulás előjeleire a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 180 pontos versenyképességi jelentéssel, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pedig a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyez az oktatásra és az egészségügyre. Más kérdés, hogy ezeken a területeken kormányzati ciklusokon átívelő programokra lenne szükség és rövidtávon nem lehet érdemi eredményeket elérni. Hasonlóképpen nagy falat az elavult államigazgatás korszerűsítése. Az erőteljes reálbérnövekedés idén még 4,5 százalékos fogyasztásnövekedést generálhat, de a fékeződő bérkiáramlás hatására jövőre ez már inkább 3,5 százalék lehet. Emellett a 2018-ban várható 3 százalékos infláció jövőre már elérheti a 3,5 százalékot, ami szintén korlátozza a fogyasztás bővülését. A beruházások ebben az évben még 10-12 százalékkal növekedhetnek, de ez 2019-ben 5 százalékra zuhanhat. Az sem közömbös, hogy a versenyszféra csak 7 százalékos beruházás bővülését könyvelhet el, míg az állam szféra növekedése eléri az 50 százalékot. A munkanélküliségi ráta ugyan papíron a legalacsonyabb az unióban, de ha a közmunkásokat is ide számítjuk, akkor a magyar adat megfelel az európai átlagnak, vagyis 6 százalék körüli. A költségvetési hiány idén 2,2, jövőre 2 százalék lehet, de a magyar államháztartás egyensúlyát befolyásolja, hogy a magyar költségvetés óriási összeggel előlegezte meg az uniós támogatásokat. Eddig mintegy 1383 milliárd forintot osztott ki a nyertes pályázatokra, Brüsszelből viszont eddig még a felét sem utalták át, részben azért nem, mert a kormány nem küldte ki a számlák jelentős részét. A pénz visszatartásnak oka lehet az uniós források kiosztásával foglalkozó intézményrendszert beolvasztotta a kormány a minisztériumokba és ezzel átláthatatlanabbá vált a rendszer. Ezzel egy független szervezetből függő szervezetet hoztak létre, a pályázati értékelők is minisztériumi alkalmazottak lettek – jegyezte meg Molnár László, a GKI vezérigazgatója. Ha idén nem futnak be a várt uniós források, akár 400 milliárdos lyuk is keletkezhet a költségvetésben, ami különböző trükkökkel ugyan eltüntethető, de az állam működtetésére kötvényeket kell kibocsátani, ami viszont az államadósságot növeli. Miközben a kormány folyamatosan az államadósság csökkenését kommunikálja.      
2018.09.25 16:03

A nyári szezonban több mint 180 milliárdot füstöltek el a magyarok

Publikálás dátuma
2018.09.25 14:05
A kép illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Csak augusztusban 46,2 milliárd forint bevétel folyt be cigaretta értékesítéséből.
A turizmus erősödése, a fesztiválszezon és a szabadságolások időszaka együttesen járult hozzá ahhoz, hogy a nyári hónapokban több mint száznyolcvanmilliárd forintot költött dohánytermékekre a lakosság – írja a Világgazdaság. Az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. által a lap érdeklődésére közölt adatokból kiderült, hogy –  június és augusztus között 184,5 milliárd forintot költött a lakosság dohánytermékekre, azaz cigarettára, cigarettadohányra és szivarkára. – a legtöbbet, 63,3 milliárdot augusztusban költötték, amikor több mint 781 millió szál cigarettát füstöltek el a dohányosok, de 428,5 tonna cigarettadohány, illetve csaknem 50 millió szál szivarka is gazdára talált. – augusztusban 46,2 milliárd forint bevétel folyt be cigaretta értékesítéséből, 15,4 milliárdot hozott a finomra vágott fogyasztási dohány, 1,6 milliárdot a szivarka. – és ha csak önmagában a cigarettát vizsgáljuk, a múlt hónapban percenként mintegy 17 500-an gyújtottak rá a statisztika szerint. A társaságnál hangsúlyozták: az elmúlt három év forgalmi adatai szerint világosan kirajzolódik az egy adott éven belüli szezonalitás. Eszerint a január–február hagyományosan gyengébb, kimagasló eladások a nyár közepén tapasztalhatók, majd ősszel ismét kicsit visszafogottabb lesz a dohányforgalom Magyarországon. 
2018.09.25 14:05