Vesszük a drága benzint

Publikálás dátuma
2018.06.12 07:20
Illusztráció/Népszava
Fotó: /
Magyarországon a korábbiaknál magasabb üzemanyagárak még nem okoznak számottevő keresletcsökkenést.

Holnaptól ismét 2, illetve 3 forinttal olcsóbb a benzin és a gázolaj. A két termék literenkénti átlagtarifája így számításunk szerint 390, illetve 400 forint körül áll be. Június eleje óta már 6, illetve 8 forinttal lettek olcsóbbak az üzemanyagok a március közepe óta tartó 43-47 forintos dráguláshoz képest. Igaz, tegnap a nemzetközi tőzsdéken kissé drágult a nyersolaj és gyengült a forint is a dollárhoz képest.

Az olajár jövője szempontjából perdöntő a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) jövő hét végi közgyűlése, ahol napi 0,8-1 millió hordóval mérsékelhetik a 2016 novembere óta tartott napi 1,8 millió hordós önkéntes termeléscsökkentési mértéket – véli ennek kapcsán Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője. (Az érintett államok napi össz-kitermelése közel százmillió hordó.) Jelenleg az – alapvetően továbbra is olajvásárlásokra szoruló, de az Irán elleni szankciók érvényesítését szorgalmazó - Egyesült Államok, illetve a kartellen kívüli legerősebb kitermelőnek számító Oroszország egyaránt a kvóta mérséklését, vagyis a termelés növelését szorgalmazza: az elmúlt félév során ugyanis az olaj hordója a 60 dolláros szintről egészen 80 dollárig emelkedett. Kérdés, mit szól ehhez a leginkább fajsúlyos Szaúd-Arábia.

Pletser Tamás szerint a termelésbővítés nem rengetné meg alapjaiban a piacot: a szankciók miatt az iráni kitermelés ettől függetlenül is mérséklődhet és a súlyos gazdasági gondokkal küzdő Venezuela is rendre alulteljesít. Bár a 2014 utáni olajárzuhanást alapvetően az amerikai palaolajkitermelők térnyerésével magyarázták, időközben az ő költségeik is nőttek és az egyre több palaolaj elszállítása is nehézkes. Ráadásul az emelkedő árak ellenére a befektetések még mindig nem közelítik a 2010-2014-es szintet. A kedvező tényezők – például a koreai béke közeledte – inkább a változatlanság irányába mutatnak és akkor nőne a kurzus, ha újabb válság ütné fel a fejét. A világgazdasági kereslet - a fogyasztók hatékonyságjavulása és a helyettesítő energiaforrások terjedése ellenére is - élénk. Mindezek nyomán szerinte a termelésvisszafogás visszametszése csak a további drágulásnak vet gátat.

Az Erste elemzője a hazai kutakon továbbra is a mostani, 400 forint körüli üzemanyagárakra számít. Igaz, a dollárerősödés nem kedvez az autósoknak. Bár egyes fejlődő piacokon – mint például India, Brazília vagy épp Szerbia - már hallani az árak miatti tömegmegmozdulásokról, a hazai árak még nem vetik vissza a keresletet. Noha 2012-2014 között is 400 forintnál drágább volt a hazai üzemanyag és a kereslet is esett, ezt alapvetően mégsem az ár, hanem a gazdasági válság okozta – véli Pletser Tamás.

Még bírjuk pénztárcával
Az áprilisi üzemanyag-fogyasztási adatok alapján a 400 forint körüli literenkénti tarifa a megfogalmazódó félelmek ellenére se vetette vissza érezhetően a keresletet - tájékoztatott megkeresésünkre Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára. A benzinnél drágább dízelt továbbra is alapvetően a gazdaság - például a szállítmányozás vagy a mezőgazdaság - használja. Az elmúlt hónapok során emelkedő árakat a cégek beépítik termékeik árába, ami hosszú távon a kasszánál is érezteti hatását. A lakosság véleményét sokkal inkább a benzinforgalom tükrözi. Benzinből a gázolajnál kevesebb is fogy és az emelkedés mértéke is jóval szerényebb. De itt sincs visszaesés. Ha nehéz is, el kell fogadni, hogy a kereslet alapvetően nem az ártól, hanem a lakosság anyagi körülményeitől függ. Hisz amikor az ár megfeleződik, nem autózunk kétszer annyit és ez visszafelé is érvényes. Pontosabban, akkor veti vissza először a keresletet az ár, amikor a megszokott üzemanyag-keret már nem fér bele a családi költségvetésbe. Ez a pont azonban a lakosság legszélesebb rétegei számára még nem jött el - állítja a MÁSZ-főtitkár. Igaz, azért a növekedési ütem kissé mérséklődhet - véli Grád Ottó.



Szerző
2018.06.12 07:20

Értelmetlen óraátállítás, ezer forintot sem spórolunk vele

Publikálás dátuma
2018.09.22 13:00

Fotó: / Gubin Yury
Energetikai szakértők se érzik a - tervek szerint jövő októbertől megszűnő - óraátállítás szükségességét.
A Mavir becslései szerint az ország évente átlagosan mintegy 100-120 ezer megawattóra (MWh) villamos energiát takarít meg a téli és nyári időszámítás váltakoztatásával, ami megfelel egy közepes méretű magyar város éves fogyasztásának – közölte lapunk érdeklődésére a hazai villamosenergia-rendszer egyensúlyáért felelős társaság. Az állami cég korábbi közleményeivel szó szerint megegyező mondat azért lehet üzenet-értékű, mert az Európai Bizottság a „polgárok kérésére” a téli-nyári időszámítás eltörléséről döntött. A Mavir ennek konkrét véleményezését elhárította, mondván, egy részleteiben nem ismert javaslatról nem tudnak nyilatkozni. A jogszabály módosulása esetén azt természetesen végrehajtják – tették hozzá. Mindez ugyanakkor azt az érzetet erősíti, hogy – számos szakértőtől eltérően – a hazai rendszerirányítónak nem ingott meg a téli-nyári időszámítás hasznosságába vetett hite. Bár az óraátállítás élettani hatásai is nagyrészt megkérdőjelezhetők, valójában annak energetikai hasznossága se túl jelentős – közölte lapunk megkeresésére Haddad Richárd, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület főtitkára, az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának intézeti mérnöke. A Mavir által említett érték az ország körülbelül 45 millió megawattórás fogyasztásának alig több mint két ezreléke. Ez a többletfogyasztás a villamosenergia-rendszernek nem okoz semminemű többletterhet. Már csak azért sem, mert az európai piacot jelenleg túlkínálat jellemzi. De a háztartásoknak se hoz különösebb hasznot: a 4,5 millió lakásra vetítve a rendszerirányító által említett éves megtakarítás még az ezer forintot se éri el. Ennyi tehát az óraátállítás egy hazai családra vetíthető haszna. (Igaz, a számítás elvi, hisz a háztartások mindössze a hazai áramfogyasztás körülbelül negyedét képviselik.) Az időmérés nyári eltolásának a szakértő a reggeli csúcsban semminemű jelentőséget nem tulajdonít. A közvilágításban és a háztartásokban használt lámpák fogyasztása az elmúlt évek során a töredékére esett. A reggeli fogyasztás felfutása így sokkal inkább az iparnak és a közlekedésnek tudható be, amit a napfény szinte egyáltalán nem befolyásol. A második, szürkületkor tapasztalható fogyasztási csúcs mögött ugyan kétségkívül a háztartások – elsősorban a melegítésre használt elektromos berendezések – állnak, de ezt mérsékli a vezérelt – vagyis a nagy terheléskor kikapcsoló – áram elterjedtsége. Árnyalja a képet, hogy az óraátállítás ellenére az összfogyasztás nem csökkent. Haddad Richárd szerint ugyanis az alacsony tarifák és fogyasztás nem ösztönöznek a használat visszafogására. Így reggel akár világosban is felkapcsoljuk a villanyt. A 70-es években, amikor az óraátállítás a világon széles körben elterjedt, a módszer az olajárugrás ellen még hatékony módszernek bizonyult. Ám az energia árának – várhatóan hosszú távú – esésével ez a haszon fokozatosan csökken. Mindemellett Haddad Richárd a mostani brüsszeli intézkedéseket is látszatintézkedésnek tartja. Szerinte napi egy óra eltolása nem okoz nagyobb élettani megterhelést egy időjárási frontnál vagy akár egy hosszabb utazásnál. Ha választani lehetne, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon állandó, energetikai oldalról a főtitkár ez utóbbi mellett tenné le a voksát. (Ez csak azért vet fel kérdéseket, mert az „alap”-idősáv a téli és a nyári az „eltolt”.)

Már csak kétszer kell tekerni

Az Európai Bizottság a hét elején közzétette: a jövő év második felétől az unió területén eltörlik az óraátállítást. (Így nálunk most októberben, illetve jövő év márciusában kell még egyszer vissza- illetve előreállítani a mutatót.) A tagállamok jövő áprilisig dönthetnek, hogy a téli vagy a nyári időszámítást tartják meg. Az Európai Bizottság a nyáron konzultáció keretében kérte ki a polgárok és az őket képviselő szervezetek véleményét. Itt a megszólalók 84 százaléka az óraátállítás ellen tett hitet. Az Európai Bizottság ezt emelte hivatalos szintre. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint „az óraátállítás eltörlésénél Jean-Claude Juncker bizottsági elnöknek volt már rosszabb ötlete is”. Ugyanakkor közlése szerint a magyar kormány a kérdésben még nem alakította ki álláspontját. A Magyar Alvásközpont az élettani hatások miatt a téli időszámítás fenntartását javasolja. Mások szerint Magyarországnak – egy fajta politikai döntésként - a hozzá gazdaságilag kötődő államok választásához lesz érdemes igazodnia.

Mi voltunk az elsők

A világon elsőként 1916-ban Magyarországon – pontosabban az Osztrák-Magyar Monarchiában és a Német Császárságban – vezették be a nyári időszámítást az idő egy órával későbbre állításával, már akkor is kifejezetten energiatakarékossági okokból. Ezt, miközben a világ nagy részén elterjedt, 1919-ig, majd 1941-1949-ig, 1954-1957-ig alkalmazták nálunk, illetve 1980-tól egész mostanáig folyamatosan. Az elmúlt évek során ugyanakkor világszerte előtérbe kerültek az óraátállítás káros élettani hatásait ecsetelő, egyszersmind gazdasági jelentőségét lekicsinylő vélemények.

2018.09.22 13:00
Frissítve: 2018.09.22 13:00

Bezárja két budapesti fiókját a CIB Bank

Publikálás dátuma
2018.09.21 20:25
A kép illusztáció
Fotó: Népszava/
A Bécsi úti és a gazdagréti fiók még november 30-ig lesz nyitva.
A CIB Bank november 30-án – 2021-ig szóló stratégiai célkitűzéseivel összhangban – bezárja Budapesten a Bécsi úti, valamint a gazdagréti fiókját – közölte a hitelintézet pénteken, a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A közlemény ismerteti: a digitális átállás és a költséghatékonyság javítása kiemelten fontos a bank számára. A CIB anyavállalatával, az Intesa Sanpaolo Bankcsoporttal közösen, idén meghatározott stratégiai célkitűzések szerint a bank egészét átható digitális átállást hajtanak végre, a fizikai hálózat szerep- és feladatkörének átalakításával. A bankfiókok fokozatosan inkább a tanácsadás helyszíneivé válnak, míg a pénzügyi tranzakciók egyre nagyobb része digitális csatornákra terelődik. A CIB Bank közel 70 fiókjával továbbra is országos lefedettséget biztosít. Univerzális szolgáltatóként kíván jelen lenni a piacon, és változatlanul értéknek tekinti a személyes kapcsolatot ügyfeleivel, miközben tovább erősíti digitális csatornáin elérhető szolgáltatásai körét – írták.
Szerző
2018.09.21 20:25
Frissítve: 2018.09.21 20:25