Teljesen megvonnák a Jobbik támogatását

Publikálás dátuma
2018.06.12. 18:47
Fotó: Tóth Gergő

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kezdeményezi a Jobbik költségvetési támogatásának felfüggesztését. A szervezet az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta: felszólítása ellenére továbbra sem megfelelő az ellenzéki párt intézkedési terve, az nem alkalmas a korábbi számvevőszéki ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok megszüntetésére és a mulasztások következményeinek kezelésére, mivel a dokumentumban foglaltak nem biztosítják a törvényi előírások betartását.

A számvevőszék a törvény előírása szerint kétévente ellenőrzi a költségvetési támogatásban részesülő pártok gazdálkodásának törvényességét. Idén január 8-án hozták nyilvánosságra a Jobbik ellenőrzéséről szóló jelentést, amelyben megállapították, hogy a párt a 2015-2016-os évekre nem biztosította a számvevőszéki ellenőrzés program szerinti lefolytatását, ezáltal nem igazolta az átlátható és elszámoltatható gazdálkodását a közpénzekkel.

Az ÁSZ „hatósági kockázatjelzés alapján” azt is megállaptotta, hogy a Jobbik 2017 első félévében tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el a működéséhez, az e miatt kiszabott, több mint 330 millió forintos büntetést júliusban kezdi el levonni a Magyar Államkincstár a párt költségvetési támogatásából.

A törvényi előírás szerint az ellenőrzött szervezeteknek az ÁSZ-jelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül kötelezően intézkedési tervet kell készíteniük a számvevőszék megállapításai alapján. Ezt meg kell küldeni az ÁSZ-nak, amit a Jobbik határidőre meg is tett, ugyanakkor a számvevőszék szerint a terv nem volt megfelelő, ezért azt visszaküldte. A Jobbik újra megküldte az intézkedési tervet, de az ÁSZ szerint az továbbra sem alkalmas a feltárt szabálytalanságok megszüntetésére. Mindezek alapján a számvevőszék megkezdi a Jobbik költségvetési támogatása felfüggesztésének előkészítését.

Az ÁSZ az elmúlt napokban bejelentette, hogy elfogadta a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd intézkedési tervét. Az MSZP, az Együtt és a Liberálisok intézkedési tervét pedig már áprilisban megfelelőnek találták.

Szerző

Polt: Nem világos az Európai Ügyészség szerepe

Publikálás dátuma
2018.06.12. 16:56
Fotó: Népszava
Az Ügyészség Napján a legfőbb ügyész az európai együttműködés kapcsán a „nemzeti szuverenitás” tiszteletbe tartását emlegette, illetve azt, hogy a miniszterelnök vejének a fura ügyeit feltáró Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) pedig nem bűnügyi nyomozó hatóság.

Az európai ügyészségek közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozta a más és más hangsúlyokkal Ladislav Hamran a hágai székhelyű Eurojust, az európai bűnügyi együttműködést koordináló uniós ügynökség magyar származású elnöke és Polt Péter legfőbb ügyész az Ügyészség Napján elmondott beszédében.

„Sosem volt még akkora a szükség az intézmények, államok és népek közötti összetartásra, mint korábban” – mondta Ladislav Hamran folyékonyan, magyar nyelven tartott beszédében, aki mindezt azzal indokolta, hogy a digitálist technika illetve a transznacionális bűnszervezetek működésével „elmosódnak a határok”.

Hamran szerint emiatt mindennél fontosabb, hogy Európa ügyészei együttműködjenek. Bár Hamran végig rendkívül dicsérően szólt a magyar ügyészek munkájáról - így a magyarok az Eurojust-együttműködés egyik legaktívabb tagjai - ugyanakkor a jövő kihívásai között szóba hozta a magyar kormány által vehemensen elutasított Európai Ügyészség kérdését is. Így Hamran megfogalmazása szerint a különféle intézményi kihívások között – ilyenek a határokat átlép digitális technika fejlődése vagy a Brexit – pendítette meg az Európai Ügyészség létrehozását.

Polt Péter legfőbb ügyész, részben az Orbán-kabintet prominensei előtt tartott előadásában – a közönségben ott ült Pintér Sándor belügyminiszter, Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Handó Tünde az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke, de ott volt a kormány által újabban célba vett Kúria elnöke, Darák Péter – szintén az együttműködés erősítéséről beszélt, ám rendszeresen szóba hozta a tagállami szuverenitás tiszteletbe tartásának a fontosságát.

Ez utóbbi fordulat jelentőségét az adja, hogy a magyar kormány ezzel a szófordulattal próbálja megindokolni, hogy miért maradna ki a Európai Ügyészség létrehozásában. Az ellenzék szerint viszont valóságban a kabinet attól tart, hogy egy felettes EU-ügyészség sokkal keményebben és hatékonyabban tudna fellépni a magyar ügyészség által rendre futni hagyott, a Fidesz legfelsőbb köreihez kötődő korrupciós ügyekben.

Polt előadásában szóba hozta a „sajtóban mostanában gyakran szereplő” Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) amely az utóbbi időben több, Fideszhez, illetve Orbán Viktor miniszterelnök családjához is kötődő csalási ügyet göngyölített fel.

Polt Péter hangsúlyozta: az OLAF „közigazgatási vizsgálatokkal tudja segíteni az ügyészek munkáját.” Ugyanakkor „az OLAF-nak bűnügyek lefolytatására nincs hatáskora, nyomozati jogköre nincs.” „Amennyiben az OLAF valamit észlel, úgy a tagállam ügyészségéhez fordul. Ilyenkor az OLAF igazságügyi ajánlást tehet.

Polt Péter most is elmondta, hogy az OLAF jelzései alapján az ügyészség minden esetben elrendeli a nyomozást és lefolytatják az eljárást.

Polt egy mondat erejéig kitért az Európai Ügyészség tervére is. Kissé cikornyásan úgy fogalmazott: szerinte nem világos, hogy a legkorábban 2022-ben működésben lépő Európai Ügyészség hogyan kapcsolódik majd az uniós bűnüldözési és igazságszolgáltatási együttműködések rendszeréhez, milyen értéket fog képviselni. Polt szerint ezt csak „néhány év gyakorlati tapasztalata fogja megmutatni.”  

Szakszervezetek: katasztrofális állapotban a közszolgálat

Publikálás dátuma
2018.06.12. 16:46
Boros Péterné, a SZEF alelnöke, az MKKSZ elnöke egy korábbi sajtótájékoztató alkalmával. Fotó: Tóth Gergő
A közszolgálatban dolgozókat képviselő szakszervezetek szerint katasztrofális helyzetben van a közszolgálat, már nem tudja minden szempontból ellátni feladatát, ezért - többek közt - azonnali általános béremelésre van szükség - írja az MTI.

A minden ágazatban eluralkodó létszámhiány óriási nehézségeket okoz az állampolgároknak és a közszolgálatban dolgozóknak - nyilatkozta a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) közös sajtótájékoztatóján Boros Péterné, a SZEF alelnöke, az MKKSZ elnöke.

A helyettesítések miatt növekszik a munkaidő és a munkateher. Mindezek miatt azonnali általános közszolgálati keresetnövelés kell - jelentette ki.

A Belügyminisztérium adatbázisa szerint a sajtótájékoztató idején a humán közszolgálatban 5485 állásajánlat van - hívta fel a figyelmet Boros Péterné. A jelentkezők pedig egyáltalán nem tolonganak, mivel a közszférában alacsonyak a keresetek és nagy a leterheltség. A humán közszolgáltatásban csak akkor áll meg az elvándorlás és lesz szakképzett jelentkező, ha megfelelő lesz a kereseti lehetőség, nagyobb lesz az erkölcsi megbecsülés és a kiszámíthatóság - közölte.

Hozzá tette, a közszférában kiemelten fontos lenne a családbarát munkahelyek megteremtése, ugyanis az állások 80 százalékát nők töltik be.

Közös megoldást kell keresni a húszféle közszolgálati bérrendszer közös rendezőelvének megteremtésére, a közszolgálat stabil és hosszú távú finanszírozására és a közszolgálati foglalkozások presztízsének megerősítésére, hangzott el. Borosné szerint nemcsak a tíz éve rendezetlen helyzetű 160 ezer dolgozó keresetét kell végre emelni, hanem a teljes közszolgálat kereseti rendszerét új alapra kell helyezni.

A szakszervezetek azt kívánják elérni, hogy a közszolgálati bérek kiindulópontját minden ágazatban a minimálbér jelentse és minden közszolgálati bértarifa meghatározó tétele a szakmunkás bérminimum legyen. Továbbá javaslatuk szerint a közszolgálatra érvényes módon meg kell teremteni a diplomás bérminimum intézményét is. Arra van szükség, hogy a keresetek garantálják a kiegyensúlyozott közszolgálati feladatellátás személyi feltételeit, az állampolgárok megelégedettségét és a gazdaság versenyképességét.

A parlamentnek benyújtandó jövő évi költségvetési tervezetben nem látták "a közszféra dolgozói számára megnyugtató keresetnövelési garanciákat", mondta az elnök és alelnök.

Földiák András, a SZEF elnöke közölte: a közszolgálat katasztrofális helyzetben van, ma már nem tudja minden szempontból megfelelően ellátni a feladatát. A két legfontosabb problémaként a minősíthetetlenül alacsony bérszínvonalat és az ágazati bérrendezések "szétziláltságát" jelölte meg. Mindezek miatt a SZEF és az MKKSZ kezdeményezi a közszolgálati jogállások kinevezési, képzési, minősítési és javadalmazási szabályainak egységes elvű rendezését - tette hozzá.

Szerző