Bérlakások - Gúzsba kötve táncolnak

Publikálás dátuma
2018.06.13 07:00
Népszava fotó
Fotó: /
Elköltöznek a fiatalok, a legtöbb önkormányzatnak nincs pénze arra, hogy saját erőből építsen lakóházakat, a szociális bérlakásra várók listája pedig egyre hosszabb.

Óriási hibának tartják az önkormányzatok a rendszerváltás utáni első kormány által hozott 1993. évi lakástörvényt, amelynek értelmében meg kellett szabadulniuk bérlakásaiktól. A vételi ár a forgalmi érték harminc százaléka volt, de még ezt is 40 kedvezmény könnyítette, ha a vevő egy összegben fizetett. Egy-egy településen fiatalok százainak jelenthetne helyben maradási esélyt az önkormányzati bérlakás, ehelyett inkább külföldre mennek, mert önállóan képtelenek megteremteni az első otthonukat. Nemcsak a piaci alapon működő, de a szociális bérlakások terén is sanyarú a helyzet, a temérdek rászoruló közül egy-két családnak tudnak évente valamelyest segíteni – derült ki országos körképünkből.

Sok ember, kis helyen
Az Európai Unió lakosságának 16,6 százaléka túlzsúfolt lakásokban, házakban él, de Magyarországon ennél sokkal rosszabb a helyzet – idézte az Eurostat adatait a Portfólió. Magyarországon tízből négy ember, azaz a lakosság 40,4 százaléka lakik túlzsúfolt lakásban. A felmérés szerint Romániában a legrosszabb a helyzet, ott 48,4 százalék ez az arány. A legjobb helyzet Cipruson van, ahol a lakosságnak csak 2,4 százalékár érinti ez a gond.

Néhány önkormányzat önerőből próbál úgynevezett „Otthon-házakat” felhúzni, de ez ott perspektíva, ahol az iparűzési adóbevételekből sikerül erre pénzt félretenni. Gyöngyösön is nagy ugrást jelentett, amikor 2001-ben elkészült az Otthonház első szakasza, 71 lakással, majd 2006-ban a második szakasz 54 lakással. Itt a rendszerváltás előtt még 3700 bérlakás volt, a 93-as törvény után ez a szám leapadt 520-ra. A város baloldali polgármestere, Hiesz György szerint az alacsony jövedelmű fiataloknak családi háttér nélkül lehetetlen a lakásvásárlás, s a nagyszámú kivándorlásnak is oka ez a fajta reménytelenség. Hozzátette: törvényi módosítással a vállalkozói szférát is ösztönözni kellene a bérlakásépítésre, az önkormányzatoknak pedig arra kéne lehetőséget és pénzt adni, hogy üres állami ingatlanok, volt iskolákat, üresen álló kórház épületeket alakítsanak bérlakássá.

Szegeden a szocialista Botka László polgármester két éve jelentette be, hogy nagyszabású bérlakás-felújítási és pályáztatási programot indít a város. Akkor hetvenhat önkormányzati bérlakást állítottak helyre, s további 50 városi tulajdonú bérlakás teljes rekonstrukcióját majd pályáztatását tervezték. A szociális bérlakásokba azok a családok költözhettek, akiknél az egy főre eső jövedelem minimum nettó 37 ezer forint olt, de nem haladta meg a 111 ezret.

A jobboldali vezetésű Veszprém közel kétszáz önkormányzati lakással rendelkezik: jogszerűen 167 ingatlant használnak, s nyolc jogcím nélküli bérlő szerepel az önkormányzat nyilvántartásában. Jellemzően hátralék miatt mondták fel a bérleti szerződést – tájékoztatott Moravcsik László, a VESZOL Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A közeljövőben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-től. (MNV) 38 lakást kapnak meg üzemeltetésre, a tervek szerint ezeket is felújítják, s szociális bérlakásként hasznosítják majd. A városban a felhalmozódott lakbértartozás 18,6 millió, a közüzemi díjelmaradás 6,7 millió forint. Veszprémben 109 család vár szociális alapon önkormányzati bérlakásra.

FOTÓ: DRASKOVICS ÁDÁM

FOTÓ: DRASKOVICS ÁDÁM

Pécsen a fideszes irányítású önkormányzatnak 3950 bérlakása van, ebből 369 üres, 86 pedig lakhatatlan. Vagyis nagyjából 3 és félezer lakásban van bérlő, ebből mintegy ezerben jogcím nélkül. Utóbbiak között 259 az önkényes lakásfoglaló, s 559, akinek lejárt a szerződése, és valamilyen okból eddig nem újították azt meg. A legsajátosabb helyzetben azok vannak, akik jogcím nélkül laknak ugyan, lakbért viszont mégis fizetnek. A lakbér a Pécsett szokásos albérleti díj 25-30 százaléka, ennek ellenére a lakók jelentős adósságot halmoztak fel. A teljes lakbérhátralék közelíti a 800 milliót, emellett a lakók félmilliárd forint közüzemi tartozást görgetnek maguk előtt. A lakások állapota – a kárt okozó bérlők miatt – folyamatosan romlik, mindeközben 1650 család évek óta hiába vár arra, hogy bérlakáshoz jusson. Az önkormányzat gyökeres változást szeretne, ezért a múlt hónapban módosították a város bérlakásokról szóló rendeletét. A cél, hogy megszabaduljanak a renitens és makacsul nem fizető bérlőktől, őrizzék meg az önkormányzat lakásvagyonának értékét, és lakáshoz juttassák az arra érdemes rászorulókat. Készül egy úgynevezett konszolidációs lista, ami megvizsgálja valamennyi bérlő helyzetét, különös tekintettel arra, hogy aki nem fizet, az miért nem teszi ezt. Ez a lista 2021-re lesz kész, így az igazi változások csak azután kezdődhetnek. A problémák kezeléséhez igénybe veszik a szociális munkások és a civil szervezetek segítségét.

A szocialista vezetésű Hajdúdorogon húsz piaci költségalapú, huszonnégy szociális bérlakás, három szociális lakóház és két Otthonteremtési lakóház van önkormányzati tulajdonban – tudtuk meg Csige Tamás polgármestertől. Az összesen 49 ingatlanból 41-ben jogszerűen, a bérleti szerződésben foglaltaknak megfelelően élnek, s három jogcím nélküli lakó van a szociális bérlakások használói között, akik közül kettő nem fizeti a lakbért, egy viszont igen. Őket nem költöztetik ki az ingatlanokból, amíg nem találnak más lakhatási megoldást. A meghirdetett szociális bérlakásokra 15-20 család szokta beadni pályázatát, de évente csupán töredéküknek, 1-2 családnak tudnak így segíteni, s előnyben részesültek azok a pályázók, akik egyedül nevelik a gyerekeiket. – Nagyon jó lenne, ha pályázati forrásból további lakások építésére, és fenntartására, vagy legalább a felújítására kapnánk támogatást – mondta a polgármester. Tavaly fogadták el az Otthonteremtési Rendeletet, amelynek keretében két családnak már sikerült lakást biztosítaniuk. A program során a családok havonta 10 ezer forint lakhatási, és 20 ezer forint lakás-takarékpénztári díjat fizetnek, öt év után pedig a felhalmozott befizetésekből már képesek lesznek megvásárolni az általuk lakott ingatlant.

A szintén baloldali irányítású Kazincbarcikán a teljes lakásállomány 3,3 százaléka van önkormányzati tulajdonban, ami 407 lakást jelent: ebből 269 az úgynevezett szociális bérlakás. További 90 ingatlan lakhatatlan, ezek lebontása elkerülhetetlen. Tizennyolc lakás felújításra vár, hat pedig kiadható. A 272 lakott ingatlanból 36-ban tartózkodnak jogellenesen, de önkényes lakásfoglaló nincs közöttük. Olyan bérlőkről van szó, akiknek lejárt a szerződése és felszólítás ellenére sem hagyták el az ingatlant. A felújításra nem alkalmas, bontásra ítélt ingatlanok, háztömbök esetén az utolsó bérlő kiköltözését követően már nem kerül sor új jogviszony létesítésre, az adott ingatlanokból a közműveket kikötötték, a lakások lezárásra megtörtént. Kazincbarcikán tavaly döntött arról a képviselő-testület, hogy az üres lakások közül tízet saját költségvetésükből felújítanak: erre mintegy húszmillió forintot költöttek, a lakások idén április végére el is készültek. A további 18 felújítandó lakásból idén további 4-6, jövőre pedig 10-12 ingatlan felújítását tervezi az önkormányzat várhatóan 30 millió forintot meghaladó értékben, amihez pályázati forrásokat is igénybe vesznek.

3300 üresen álló, többségében romló állagú lakás Budapesten
Az A Város Mindenkié csoport és az Önállóan lakni - közösségben élni kutatócsoport 2015-ös és 2017-es gyűjtései szerint a fővárosban összesen 42.400 önkormányzati lakás van. Ennek nagyjából 53 százaléka, azaz valamivel több mint húszezer a szociális alapú bérlakás. Ezek közül mintegy 3300 áll üresen, zömük felújításra szorul. Az Önállóan lakni - közösségben élni kutatócsoport adatai szerint 2017-ben a fővárosban 1057 végrehajtási eljárás közül 587 végződött lakáskiürítéssel. Az A Város Mindenkié 2015-ös ismeretei szerint – az arányok azóta sem változtak – másfél év alatt 6750 pályázati igénylés futott be az önkormányzatokhoz. Az igénylők nagyjából harmada jutott lakáshoz.
A legnagyobb önkormányzati lakásállománnyal a XIII. kerület rendelkezik. Az év elején 6179 lakás volt a kerület tulajdonában. Az összes fővárosi kerület közül itt épült a legtöbb bérlakás, eddig összesen hatszáz, és jelenleg is tart több építkezés. A kerület szerint hamarosan megkapják az új 23 lakásos passzív lakóház használatbavételi engedélyét és már épül a Klapka központon belül 33 új bérlakás. A kerületben üres lakásról nem tudnak, mivel a felszabaduló ingatlanokat szinte azonnal hasznosítják. 2017-ben összesen 71 bérlakásra írtak ki pályázatot. A lakbért a pályázati kiírás, valamint a pályázó jövedelme alapján állapítják meg, azaz nem minden lakást szociális alapon adnak bérbe. A lakbérhátralékba került lakók többféle segítségre számíthatnak, a XIII. kerületben, a szociális háló része például az, hogy átmenetileg csökkentik a bérleti díjat annál, aki átmeneti fizetési zavarba került.
A bérlakások zöme a kerületeknél van, de a fővárosi önkormányzatnak is vannak lakásai. A főváros 858 bér- és 392 nyugdíjasházi lakása van, amelyek közül 996 lakott. Az üresen álló 254-ből mindössze 52 lakható állapotú, a többit az önkormányzat lehetőségekhez mérten felújítja. A fővárosnak évente átlagosan 4-6 esetben kell bérlőket kiköltöztetnie, ám ezeket az intézkedéseket jellemzően több éves pereskedés előzi meg. A főváros elmaradt bérleti díjak miatti kintlévősége összesen 301 millió forint. Azt, aki két bérleti díjjal tartozik, kétszer felszólítják, ha ekkor sem rendezi a tatozást, akkor a jogi főosztályt fizetési meghagyást kezdeményez.



2018.06.13 07:00

Műanyag szemétbe fullad az egész világ

Publikálás dátuma
2018.08.16 12:00

Fotó: / Rich Carey
Már az emberek szervezetében is felbukkantak az elemi műanyag szemcsék, amelyek a földben, a vízben és a levegőben is mindenhol megtalálhatók. Az Európai Bizottság (EB) és Magyarország is megtette az első lépéseket, hogy csökkentse a plasztikszennyezést.
50 év múlva több lesz a tengerekben, óceánokban a műanyaghulladék, mint a hal – ez a kétségtelenül sarkított, de nem teljesen alaptalan vélemény is megjelent már a sajtóban. Nem is olyan régen fedezték fel ugyanis a kutatók a Kalifornia és Hawaii között mintegy 80 ezer tonna műanyag szemétből felhalmozódott úszó „szigetet”. Ennél is veszélyesebbek az élővilágra és benne az emberre azok a mikroszkopikus méretű műanyagszemcsék, amelyek felhalmozódnak az állatok testében, de már sok ember szervezetében is kimutatták a jelenlétüket. Épp ezért tiltaná be, vagy legalább korlátozná az Európai Bizottság az egyszer használatos műanyag termékeket, mint például a műanyag tányérokat és evőeszközöket, a szívószálakat, a  fültisztító-, illetve a keverőpálcikákat, a tisztasági betéteket, a nedves törlőkendőket, valamint a kereskedelemben használt, néhány mikronban mérhető falvastagságú zacskók használatát. Magyarországon is egyre nagyobb gondot okoz a műanyag hulladék. Lapunk is beszámolt a tiszai a PET Kupáról, amelyen tavaly még 15, idén már 21 hajó vett részt. PET-palackokból összeállított tutaj vezette a a flottát, s 10 ezer tonna szemetet gyűjtöttek össze a folyó magyar szakaszának egy részén, de eljutottak a Kárpát-aljára is, a folyóba dobált műanyaghulladékot szedték ki. A fontos helyi kezdeményezés mellett a mindent elöntő műanyaghulladék áradat ellen, de emellett a nemzetközi, illetve kormányzati fellépésre is szükség van. A teljes hazai csomagolóanyag felhasználás és termelés évente - a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) termékdíj befizetési adatai szerint - több mint 1,2 millió tonna. Ebből a műanyag csomagolóanyagok mennyisége 320-330 ezer tonnára tehető, amiben benne vannak a fóliák, a palackok, a flakonok, a hordók és a ládák egyaránt – mondta a Népszavának Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára. Szintén a NAV adatai adataiból kiderül, hogy magyarok évente 102 egyszer használatos, csomagolásra alkalmas műanyag zacskót, illetve reklámzacskót használnak személyenként. A hazai jogszabályok eltérő termékdíjat szabnak ki a kétféle műanyag zacskó típusra. A számok azt mutatják, hogy évente átlagosan 88 egyszerhasználatos nejlon zacskóba csomagolják be a megvásárolt zöldséget, gyümölcsöt, illetve a sütőipari termékeket. Az uniós direktíva 2019 végére 90 darabban szabta meg a személyenként az évente felhasználható nejlonzacskók számát, így Magyarország ebben éppen határérték alatt van. Ám nem ülhetünk a babérjainkon, mert ezt a mennyiséget 2025-re 40-re kell(ene) csökkenteni.

Tiltások

Több országban nem csak a civilek kezdeményezésre léptek fel a műanyag eszközök csökkentése érdekében. A dél-amerikai országok közül elsőként Chile betiltotta a műanyag bevásárlószatyrokat. A kormány augusztustól a nagy kereskedelmi láncoknak féléves, a kisboltoknak 2 éves türelmi időt adott. A szabályszegő kereskedők 350 dolláros (mintegy 58 ezer forintos)  bírsággal számolhatnak. A tilalom alól csak a romlandó áruk műanyag csomagolása kapott felmentést. A tiltásig Chilében évente mintegy 3,4 milliárd műanyagszatyrot használtak fel, aminek a 90 százaléka a szemétbe került, és jelentős része az Atlanti-óceánig meg se állt. Az Egyesült Királyság, Vanuatu, Új-Zéland, Srí Lanka és Ghána egy új egyezményben vállalta, hogy 2021-re visszaszorítja a műanyag zacskók használatát, és betiltja a műanyag mikroszemcsés kozmetikumokat.

A sokféle anyagból előállított csomagolóanyagok egyebek mellett az áru védelmét is szolgálják – érvelt Nagy Miklós. Utalt arra, hogy norvég kutatók megállapítása szerint a fóliába csomagolt zöldség  - hűtött tárolási körülmények között - 16 nap után is nedvességtartalmának csak 2 százalékát veszíti el.  Ugyanilyen körülmények között például a brokkoli nedvességtartalma - csomagolás nélkül - 15-26 százalékkal is csökkenhet, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ez a zöldségféle ebben az állapotában konyhai felhasználásra már alkalmatlanná válik. A szövetség főtitkára szerint egyes termékek csomagolásánál a műanyag ma még nem helyettesíthető. Magyarországon 2012-ben lépett életbe az új környezetvédelmi termékdíj-törvény, amely a bevásárló reklámtáskák kilójára 1900 forintos termékdíjat szabott ki, ami a zacskó előállításhoz szükséges granulátum árának mintegy kétszerese. Ennek hatására évi 3800 tonnáról 1400 tonnára esett vissza a ennek a csomagolóanyagnak a termelése (a reklámtáskák visszaszorulását segítette az is, hogy a legtöbb üzletben 40-70 forintot is elkérnek darabjáért). Egyébként a ruházati, a műszaki és szórakoztató elektronikai cikkek csomagolásánál még gyakran használják az ingyenes reklámtáskákat. Hazánkban jelenleg a termelődő műanyaghulladék egyharmadát újrahasznosítják. A mostani uniós előírás megelégszik a 22 százalékos aránnyal, amit az új irányelv 2025-re 50 százalékra kíván feltornázni  – említette meg Nagy Miklós. Ebben nagy szerep hárul a lakossági szelektív gyűjtésre is, a felszámolt hulladékszigetek hiánya nehezíti meg a visszagyűjtést, a CSAOSZ főtitkára szerint inkább szaporítani kellett volna ezek számát.  A természetben lebomló, a környezetet nem terhelő műanyagtermékek, alapanyagok ára 3-4 szerese a hagyományos műanyag granulátumokénak, és közismert, hogy a kisebb kereslet is megdrágítja.

Ne a környezetbarát technológiákat adóztassák!

Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője írásban beadott kérdésében arra volt kíváncsi, hogy miképpen  kívánja-e a kormány szigorúbban szabályozni a műanyagzacskók használatát. - Konkrétumokat nem közölt az az Innovációs és Technológiai Minisztérium, ezért újra fel fogom tenni a kérdésemet, és ezt addig fogom megismételni, amíg érdemben nem válaszolnak. Az Országgyűlésben folyamatosan foglalkozni kell a műanyagok okozta környezetterheléssel. A környezetvédelmi kérdésekben sokkal inkább kialakulhat az eltérő ideológiai elveket valló politikai erők közötti közös munka. Sajnos ma még a világban sok helyen a rövid távú érdekek felülírják a környezetvédelem hosszú távú eredményeit. - Kezdeményezné például az üvegpalackok visszaváltásának újbóli elterjesztését, hiszen a többször használatos csomagolóanyag talán kevésbé terheli a környezetet? - Bár voltam környezetvédelmi államtitkár, de nem vindikálnám magamnak a jogot, mintha ennek a témának a szakértője lennék, de vannak olyan szakemberek, akik szerint ha az üvegpalackok teljes életciklusát vesszük figyelembe, akkor környezetvédelmi szempontból nem jobb az üveg a PET-palacknál. Ráadásul az utóbbi időben vékonyították a gyártók a PET-palackokat, hogy kevesebb műanyagot kelljen felhasználni a gyártásánál. A fő cél a környezetterhelés csökkentése és ehhez a kormánynak is együtt kellene működnie a szakmával, ami még nem nagyon látszik. Ugyanis nem arra kell várni, hogy mit mond az Unió, hanem magunktól kellene előremenni. De ehelyett azzal foglalkoznak, hogy megadóztatják a napenergiát, blokkolják a szélerőművek építését és lehetne sorolni. Sokáig azt hittük, a környezeti katasztrófák nagyon távoli dolgok, az unokáink unkáit érintheti legföljebb. Be kellene látni, hogy már a mi unokáink is szemben találhatják magukat ezekkel a problémákkal. - A szakemberek szerint a szemléletformálás legalább olyan fontos, mint a jogszabály alkotás.   - Fontos lenne a környezeti nevelés beemelése az oktatásba. A hozzáértők szerint ez akkor működne igazán jól, ha nemcsak egy-egy órában foglalkoznának vele, hanem integrálnák más tárgyakkal, például a szöveges matematikapéldákban is szerepelnének ilyen „zöld” feladatok. Akkor lesz a szemléletváltás hatékony, ha az oktatás egészét áthatja.   

Állatert, Sziget: élen a környezetbarát megoldásokban

 A budapesti állatkert büféiben immár kizárólag üveg- és fémpalackban árulhatnak üdítőket a vállalkozók, és több helyen is találhatók olyan szelektív hulladékgyűjtők, a látogatók viszont a kulacsukat több helyen megtölthetik csapvízzel - mondta Hanga Zoltán szóvivő. A szerdán befejeződött Sziget Fesztiválon is jól vizsgázott a Love Revolution „Green Planet", (az élet forradalma, a zöld bolygó) környezettudatossági akciója. „Idén megdupláztuk az újrahasznosítható hulladék mennyiséget. Nagyjából 500 000 darabbal kevesebb szívószál fogyott, ezzel a felére esett vissza a mennyiség. A re-pohár bevezetése pedig azt eredményezte, hogy gyakorlatilag nem volt pohárhulladék Szigeten, és valóban másfél millió eldobható pohártól tudtuk mentesíteni a környezetet. Így környezetvédelmi szempontból ez minden idők legsikeresebb Sziget fesztiválja volt" – mondta Kádár Tamás a Sziget főszervezője. Eddig 43 fővárosi vendéglátóhely csatlakozott környezetvédelmi okokból a Szívószálmentes Augusztushoz. Ezeken a helyeken a vendégek nem kapnak automatikusan szívószálat az italukhoz, hanem helyette PLA, vagyis lebomlót adnának, ha kérnek. 

2018.08.16 12:00
Frissítve: 2018.08.16 12:24

Körvonalazódik a Trump-Putyin korszak képlete

Publikálás dátuma
2018.08.15 10:00

Fotó: AFP/ BRENDAN SMIALOWSKI
Washington és Moszkva ma is ott tart be egymásnak, ahol tud, de Amerika már nem figyel úgy Európára.
Rég letűntek azok az idők, amikor az amerikai-orosz viszony lényege - és egyúttal a világbéke ügye - leírható volt azzal, hogy hajlandó-e tartani magát a Fehér Ház és a Kreml a nukleáris hadászati egyensúlyhoz. A szovjetekkel való szembenállás idején is léteztek ugyan másodlagos hadszínterek, például Szuez, Vietnam, Angola, Nicaragua, de bármennyire is voltak véresek azok a csaták, azt soha senki nem kérdőjelezte meg: addig nincs komoly baj, amíg az atomtakéták a silókban maradnak. Mára viszont a másodlagos hadszínterek váltak elsődlegessé: az ukrajnai konfliktus, a szíriai polgárháború, az iráni nukleáris törekvések, illetve a koreai helyzet körül mozdulnak meg leginkább a nagyhatalmi érdekek, és mozognak a figurák a globális sakktáblán. Attól senki nem tart igazán, hogy amerikai-orosz atomháború törhet ki – még azzal együtt sem, hogy Vlagyimir Putyin újabban minden korábbinál pusztítóbb és kivédhetetlenebb orosz rakétakapacitással büszkélkedik, az amerikaiak pedig éppen a minap döntöttek az űrhadviselési képességeik önálló haderőnemmé fejlesztéséről. A változások oka nem csupán az, hogy az Egyesült Államok megnyerte a hidegháborút, hanem az is, hogy nem neki dolgozik az idő a Kínával való gazdasági versengésben. Amerikának, ha a legtöbb energiáját az egyre fontosabbá váló távol-keleti térségre akarja fordítani, akkor érdeke fűződik az oroszokkal való viszony rendezéséhez. Vannak, akik szerint ez olyan érdekelhatárolást jelenthetne, hogy Washington belenyugszik az oroszok ukrajnai térnyerésébe, Moszkva pedig cserébe megzabolázza Iránt. Mások viszont úgy vélik: a demokratikus Nyugat életveszélybe sodorja magát, ha feladja Európa és Észak-Amerika transzatlanti partnerségét. A washingtoni döntéshozók fejébe azért is nehéz most belelátni, mert a Fehér Ház lakója olyan ember, aki minden külpolitikai tapasztalat nélkül lett az Egyesült Államok elnöke, viszont szinte példátlan önbizalmat hozott magával az üzleti életből, ahol kegyetlen ragadozóként aratott sikereket. Meggondolatlan Twitter-bejegyzéseivel jelentősen nehezíti, hogy Amerika racionális világpolitikát vigyen, és csak remélhető, hogy a legmegfontoltabb tanácsadói egyben a legügyesebbek is, akik elérik, hogy Donald Trump rájuk hallgasson.

Iránban a rendszerváltás is felmerülhet

Az Irán ellen amerikai részről a minap újra bevezetett szankciókkal az Egyesült Államok lényegében szembe helyezkedett a nemzetközi közösséggel, amelynek e vonatozásban Oroszország inkább része, mint az Egyesült Államok. A világ nagyobb része bízni akar a perzsa államnak a békés célú nukleáris kutatásról szóló ígéreteiben, bár tudja, hogy ennek a garanciái jelenleg valóban gyengék. Még nem látható, hogy a büntető intézkedések idővel olyan elégedetlenséget váltanak-e ki Iránban, ami megbuktathatja a rezsimet. Ha igen, az alapvetően átrendezné a tágabb értelemben vett Közel- és Közép-Kelet erőviszonyait. Kérdés, hogy a Szíriában katonailag jelenlévő Oroszország mit szólna ehhez. Egyes nézetek szerint elképzelhetőleg megelégedne azzal, hogy meg tudta tartani szövetségese, Asszad számára a szír elnöki posztot, és közben közönyösen nézné az irániak kiszorítását Szíriából – ugyanazzal a közönnyel, amellyel Trump szemléli Ukrajnát, és csak azt várja el Putyintól Európában, hogy „eddig és ne tovább”.    

Putyin ilyen értelemben egyszerűbb eset: a Kreml leghatalmasabb íróasztalánál egy öregedő, de dörzsölt KGB-tiszt ül, aki már soha nem fog változtatni megkövesedett nézetén, miszerint Oroszországnak biztonságot nyújtó ütközőzónára van szüksége, nem engedheti közvetlen testközelbe a NATO-t. Az említett globális sakktáblán az utóbbi években minden korábbinál nagyobb szerepet kapott a szankció nevű sakkfigura, amelynek az ellenféllel szembeni használati értéke a gyalogtól a vezérig terjedhet, de van egy olyan tulajdonsága is, amivel a valódi sakkfigurák nem rendelkeznek: alkalmazásakor kárt okozhat a saját táborában is. A világpolitika szempontjából három ország elleni szankcióknak van különös jelentőségük: az Oroszországot, az Iránt, illetve az Észak-Koreát sújtó szankcióknak. Ezen belül Oroszország vonatkozásában két eltérő vonalon is születtek nyugati büntető intézkedések: az egyik szankciós rezsimet az Ukrajnával szembeni agresszív orosz fellépés, tehát valóban súlyos ok váltotta ki. A másiknak az alapját a Szkripal-ügy képezi, amelynek a hatalmi erőviszonyokat befolyásoló súlya nincs, jelképes fontossága viszont annál inkább.

Korea ügyében Kínával kell dűlőre jutniuk az amerikaiaknak

Viszonylag a legkevésbé a Phenjan elleni nemzetközi szankciók kapcsolódnak az amerikai-orosz viszonyhoz. Észak-Korea fő támasza egyértelműen Kína, és a térségben az oroszok meglehetősen passzívak. Ha Washingtonnak sikerül tető alá hoznia a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítését, az a Pekinghez, és nem a Moszkvához fúződő amerikai viszonyt fogja alapvetően befolyásolni.

Amikor a Nyugat – élén a demokrata párti washingtoni kormányzattal – 2014 februárjában nagy nyereségként könyvelte el az oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics bukását, hírszerzésből csúfosan megbukott: nem látta előre – vagy ha látta, az még nagyobb baj -, hogy a Kreml brutális cselekvésre szánja el magát, és márciusra már annektálja is a Krím félszigetet, miközben a nagyrészt oroszok lakta Kelet-Ukrajnában fegyveres lázadást szít, amelynek a nyomán Ukrajnán belül ma is demarkációs vonal húzódik. Erre a moszkvai provokációra válaszul a Nyugat olyan szankciós intézkedésekkel sújtotta Oroszországot, amelyeknek a hátrányos következményei miatt ma is panaszkodik egy sor európai uniós ország. Az idén tavasszal kirobbant Szkripal-ügy sokkal inkább „elvi kérdés”. A kormányok nem szokták nagydobra verni, ha egy beszervezett, átállított ellenséges kémen egyszer csak keresztülhajt egy teherautó: ez ilyen szakma. Ami a briteknél kiverte a biztosítékot Szergej Szkripal volt orosz hírszerző tiszt és lánya angliai megmérgezése nyomán, az az volt, hogy Moszkva a nemzetközi egyezmények által tilalmazott vegyi fegyverrel hajtott végre támadást brit földön, nagy-britanniai lakos ellen. Az már később csak fokozta London felháborodását, hogy halálos áldozata is lett a valamiképpen hátrahagyott Novicsoknak, mégpedig nem a célszemély, hanem ártatlan brit állampolgár személyében. 
Az Európai Unióból éppen távozóban levő Nagy-Britannia mellett – amelyet egyes washingtoni stratégák szeretnének magukhoz édesgetni - Trump Amerikája keményen kiállt, és kiutasított egy csomó orosz diplomatát, a minap pedig újabb szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Ez utóbbi intézkedés gyaníthatóan annak tudható be, hogy az amerikai elnök környezetében most azok a hangadók, akik a nyugati szolidaritást sorolják előre, és szeretnék feledtetni Donald Trump és Vlagyimir Putyin titokzatos tartalmú és az elnökkel szemben széles körben gyanakvást kiváltó, nagy visszatetszést keltő helsinki találkozót. Putyinnak nem csak az elbaltázott Szkripal-akció felelőseivel gyűlhetett meg a baja, hanem az is kiderült: a titkos orosz kibernetikai hadviselés emberei árulkodó nyomokat hagytak maguk után, és az amerikai hírszerzés feltárta: az oroszok igyekeztek Trump oldalán beavatkozni a 2016-os amerikai elnökválasztásba. A demokraták érthető módon foggal-körömmel kapaszkodnak az erről folyó vizsgálatba, így most Putyin az amerikai belpolitikai küzdelmek fortyogó katlanjában találja magát. Donald Trump sokak által egyébként is megkérdőjelezett legitimációja - párosulva ezekkel az „orosz összejátszásra” vonatkozó vádakkal - oda vezetett, hogy ma már Trump aligha tudna bármiben megállapodni Putyinal, amit Amerikában helyeslően fogadnának. Legalábbis nem a novemberi kongresszusi választásig, ahol eldől majd, megszűnik vagy éppen megszilárdul-e az amerikai törvényhozásban a republikánus többség.
2018.08.15 10:00
Frissítve: 2018.08.15 10:00