Melegszik a Föld - Elkerülni a katasztrófát

Publikálás dátuma
2018.06.13 07:10
NAMÍBIA, a holtágak völgye FOTÓ: PHILIPPE ROYER / AFP
Fotó: /
A felmelegedés a Föld összes országát érinti, de nem azonos mértékben, így felkészülni sem egyformán kell rá.

Az Indiana (USA) államban működő Notre Dame Egyetem a kilencvenes évek közepe óta készít rangsort arról, hogy a Föld mintegy 181 országát mennyire veszélyezteti a globális felmelegedés. Egyúttal azt is vizsgálják, a különböző államokban hogyan készülnek fel erre. A Notre Dame Global Adaptation Initative Country Index (ND-GAIN, azaz a Notre Dame-Globális Alkalmazkodási Kezdeményezés Ország Indexe) javított számait legutóbb tavaly adták közre, és a Wilson Center a saját honlapján tett közzé értelmező cikket az adatokról. Az egyetem célja ezzel az, hogy erősítsék annak megértését, mekkora szükség van az alkalmazkodásra, mivel a klímaváltozás okozta időjárás jelenségek mind több természeti katasztrófához vezet. Vállalták tehát, hogy tájékoztatják az érdekelteket arról, mi és miért történik, s miképpen lehet megelőzni a váratlan fordulatokat.

A klímaváltozás-sebezhetőségi jelzőszámot több tényező figyelembevételével állapítják meg. Vizsgálják a vízellátás, az élelmiszertermelés, az egészségügy, az infrastruktúra, az ökoszisztéma, valamint az emberi lakókörnyezet helyzetét és állapotát, de azt is nézik, hogyan hat ezekre a gazdaság, a kormányzás és a társadalom működése. Az alkalmazkodás területén általánosságban nagy különbség figyelhető meg a fejlődő és a fejlett országok között. „A legfejletlenebb országokban élők tízszer nagyobb eséllyel válnak valamilyen időjárási katasztrófa áldozatává, mint azok, akik gazdag országokban laknak” – mondja Meghan Doherty, a ND-GAIN programigazgatója.

Éhínség Szomáliában FOTÓ: GIOIA FORSTER / DPA /AFP

Éhínség Szomáliában FOTÓ: GIOIA FORSTER / DPA /AFP

A legszegényebb országoknak több mint száz évükbe telhet, míg elérik, hogy ugyanolyan ellenállók legyenek, mint a leggazdagabbak. Ezt a nagy egyenlőtlenséget célzott befektetésekkel kell csökkenteni, hogy az érintettek könnyebben és gyorsabban alkalmazkodhassanak. Látható is fejlődés e téren, a fent említett jellemzők jelzőszámai alapján Mianmar lépett jelentősen előre, de Ghána, a Salamon-szigetek, a Zöld-foki Köztársaság, és Sri Lanka is a nyomában van. Az utóbbi öt év jelzőszámait tekintve előrelépést mutat még Oroszország, Üzbegisztán, Irán és Ruanda. Burundiban viszont a politikai instabilitás miatt rosszabb lett a helyzet, Brazíliát pedig az egészségügy, az ökoszisztéma és az emberi életminőség romlása sorolta hátrébb. Megjegyzendő, ez már az előtt megtörtént, hogy Donald Trump elnök úgy döntött, az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményből.

A rangsor abszolút első helyezettje Norvégia 76.0 ponttal. Új-Zéland, Finnország, Svédország és Svájc követi, az alpesi országnak 71,2 pontja van. Az utolsó, a 181. helyen Szomália áll 20,2 ponttal, Csád, Eritrea, a Közép Afrikai Köztársaság és Kongó előzi meg, utóbbi már 29,5 pontos. Magyarország a 36. helyen áll, a harmadik legfejlettebb csoportban 58,3 ponttal, Ausztria természetesen az élmezőny tagja: a hetedik helyen található, 70,3 a mutatója. Rosszabb a helyzet az összes keleti és déli szomszédunknál, ők a 49-52 pontosak mezőnyébe tartoznak, Oroszország a 33. listán, 59,8 ponttal.

2018.06.13 07:10

Keszeg, ökle vagy pisztráng lehet az év hala

Publikálás dátuma
2018.11.12 12:12
Illusztráció
Fotó: AFP/
Idén is három őshonos fajra, a vörösszárnyú keszegre, a szivárványos öklére és a sebes pisztrángra lehet szavazni az év hala versenyen - közölte a Magyar Haltani Társaság az MTI-vel.
Az álló- és lassú folyású vizeket kedvelő vörösszárnyú keszeget többnyire a vízi növényzetben gazdag vizekből fogják. Táplálékát fonalas algák, fiatal növényi hajtások, magvak alkotják, felismerni fölfelé nyíló szájáról, valamint vöröses úszóiról lehet. A védett szivárványos ökle a legkisebb és legszínesebb Magyarországon található halak egyike. A szaporodás idején a hím szivárványszínekben pompázik, a nőstényeknek pedig megnő a néhány centiméter hosszú tojócsövük, hogy a nagyobb testű kagylók köpenyüregébe rakják ikráikat - ismertették. A sebes pisztráng a gyors, oxigéndús vizeket kedveli. Legtöbbjük ismertetőjele, hogy olajzöld hátukat és világosabb oldalukat fehérlő udvarral körülvett piros foltok díszítik, a fiatalokat a testoldal nagyobb, szürke foltjai jellemzik. Kiváló sporthal, ezért előszeretettel telepítik az erre alkalmas vizekbe, túlnépesítve azonban károsíthatja az eredeti halfaunát.
 Az év halára december 31-én délig lehet szavazni.
Témák
év hala
2018.11.12 12:12
Frissítve: 2018.11.12 12:12

A szürkemarhát nem érdekli az időjárás, szül kérlelhetetlenül

Publikálás dátuma
2018.11.10 11:11
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
A kellemes őszi nappalok ellenére a naptár és az egyre hidegebb hajnalok és a puszták felett egyre gyakrabban feltűnő libahangos „V” alakok a tél közeledtét jelzik. November eleje a magyar szürkemarháknál fontos időszak, világra jönnek az első borjak.
A Körös-Maros Nemzeti Park területén a legeltetés után behajtották a gulyákat és megkezdődik a szürkemarhák március elejéig tartó ellési szezonja - írta a Greenfo.   A magyar szürkemarhák könnyen ellők és természetes úton hozzák világra borjaikat. Az ellések zöme éjszaka és hajnalban, illetve a kora reggeli órákban zajlik. Az újszülött borjú életképessége már az első pillanatokban szembetűnik: talpra áll, azonnal keresi anyja tőgyét és szopni kezd. Első tápláléka az úgynevezett föcstej (kolosztrum), amely magas fehérje- és zsírtartalmú és vitaminokban, ásványi anyagokban is gazdag, ellenanyagai hozzájárulnak a borjú egészséges fejlődéséhez. 
2018.11.10 11:11
Frissítve: 2018.11.10 11:11