Melegszik a Föld - Elkerülni a katasztrófát

Publikálás dátuma
2018.06.13 07:10
NAMÍBIA, a holtágak völgye FOTÓ: PHILIPPE ROYER / AFP
Fotó: /
A felmelegedés a Föld összes országát érinti, de nem azonos mértékben, így felkészülni sem egyformán kell rá.

Az Indiana (USA) államban működő Notre Dame Egyetem a kilencvenes évek közepe óta készít rangsort arról, hogy a Föld mintegy 181 országát mennyire veszélyezteti a globális felmelegedés. Egyúttal azt is vizsgálják, a különböző államokban hogyan készülnek fel erre. A Notre Dame Global Adaptation Initative Country Index (ND-GAIN, azaz a Notre Dame-Globális Alkalmazkodási Kezdeményezés Ország Indexe) javított számait legutóbb tavaly adták közre, és a Wilson Center a saját honlapján tett közzé értelmező cikket az adatokról. Az egyetem célja ezzel az, hogy erősítsék annak megértését, mekkora szükség van az alkalmazkodásra, mivel a klímaváltozás okozta időjárás jelenségek mind több természeti katasztrófához vezet. Vállalták tehát, hogy tájékoztatják az érdekelteket arról, mi és miért történik, s miképpen lehet megelőzni a váratlan fordulatokat.

A klímaváltozás-sebezhetőségi jelzőszámot több tényező figyelembevételével állapítják meg. Vizsgálják a vízellátás, az élelmiszertermelés, az egészségügy, az infrastruktúra, az ökoszisztéma, valamint az emberi lakókörnyezet helyzetét és állapotát, de azt is nézik, hogyan hat ezekre a gazdaság, a kormányzás és a társadalom működése. Az alkalmazkodás területén általánosságban nagy különbség figyelhető meg a fejlődő és a fejlett országok között. „A legfejletlenebb országokban élők tízszer nagyobb eséllyel válnak valamilyen időjárási katasztrófa áldozatává, mint azok, akik gazdag országokban laknak” – mondja Meghan Doherty, a ND-GAIN programigazgatója.

Éhínség Szomáliában FOTÓ: GIOIA FORSTER / DPA /AFP

Éhínség Szomáliában FOTÓ: GIOIA FORSTER / DPA /AFP

A legszegényebb országoknak több mint száz évükbe telhet, míg elérik, hogy ugyanolyan ellenállók legyenek, mint a leggazdagabbak. Ezt a nagy egyenlőtlenséget célzott befektetésekkel kell csökkenteni, hogy az érintettek könnyebben és gyorsabban alkalmazkodhassanak. Látható is fejlődés e téren, a fent említett jellemzők jelzőszámai alapján Mianmar lépett jelentősen előre, de Ghána, a Salamon-szigetek, a Zöld-foki Köztársaság, és Sri Lanka is a nyomában van. Az utóbbi öt év jelzőszámait tekintve előrelépést mutat még Oroszország, Üzbegisztán, Irán és Ruanda. Burundiban viszont a politikai instabilitás miatt rosszabb lett a helyzet, Brazíliát pedig az egészségügy, az ökoszisztéma és az emberi életminőség romlása sorolta hátrébb. Megjegyzendő, ez már az előtt megtörtént, hogy Donald Trump elnök úgy döntött, az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményből.

A rangsor abszolút első helyezettje Norvégia 76.0 ponttal. Új-Zéland, Finnország, Svédország és Svájc követi, az alpesi országnak 71,2 pontja van. Az utolsó, a 181. helyen Szomália áll 20,2 ponttal, Csád, Eritrea, a Közép Afrikai Köztársaság és Kongó előzi meg, utóbbi már 29,5 pontos. Magyarország a 36. helyen áll, a harmadik legfejlettebb csoportban 58,3 ponttal, Ausztria természetesen az élmezőny tagja: a hetedik helyen található, 70,3 a mutatója. Rosszabb a helyzet az összes keleti és déli szomszédunknál, ők a 49-52 pontosak mezőnyébe tartoznak, Oroszország a 33. listán, 59,8 ponttal.

2018.06.13 07:10

Sünispotály nyílt a budapesti állatkertben

Publikálás dátuma
2018.08.16 18:34

Fotó: MTI/ Kovács Attila
Csütörtöktől látogathatja a nagyközönség a Fővárosi Állat- és Növénykertben az új Sünispotályt, a mentett állatok bemutató helyét.
Az új létesítménnyel nemcsak nagyobb kapacitással tudja végezni az állatkert a mentőmunkát, hanem a mentett állatokról való gondoskodás minden eddiginél több részletét tudják bemutatni a látogatóknak. Az állatkerti mentőmunka keretében évente másfél ezernél is több, emberi segítségre szoruló hazai vadon élő állatról gondoskodnak az állatkerti szakemberek, köztük törött szárnyú gólyákról, mérgezett sasokról, elárvult madárfiókákról és sérült sünökről is - áll a Fővárosi Állat- és Növénykert közleményében.
Ezért Sünispotály lett a neve az új állatmentő központnak, amely „látvány-mentőközpontként” működik, ahol a 100 négyzetméternyi látogatótérben üvegfalakon keresztül lehet belátni a kezelőhelyiségekbe, és a röpdékbe.
A Sünispotály emeletén kialakított Frakk-termet elsősorban csoportos foglalkozások színterének szánják, ahol a tervek szerint a fő téma a felelős állattartás lesz. Ezt a témakört azért tartja fontosnak az állatkert, mert a társállattartók semmilyen szervezett vagy intézményes képzésben nem részesülnek, és sokszor anélkül vágnak bele házi kedvencek tartásába, hogy azok igényeiről, biológiai sajátosságairól legalább alapvető ismeretekkel rendelkeznének.
A Sünispotályt az állatkert májusban megnyílt új játszóparkja, a Holnemvolt Vár egyik részeként adták át.
2018.08.16 18:34

A világűrből figyeli az életet az "állatok internetje"

Publikálás dátuma
2018.08.16 16:27
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Hatalmas áttörést hozhat az új technológia: a tervek szerint az akár még rovarokra is felerősíthető nyomkövetőkkel minden eddiginél több adatot lehet majd gyűjteni a Föld élő ökoszisztémájáról.
Szerda késő délután a Nemzetközi Űrállomás (ISS) űrhajósai szokatlanul hosszú űrsétába kezdtek. Először négy apró műholdat állítottak pályára: kettő a világűr anyagsűrűségét vizsgálja, kettő pedig az űr időjárását, azaz a napból áramló részecskéket és sugárzást tartja szemmel. Ez után került sorra a német-orosz ICARUS programhoz tartozó berendezések felszerelése az ISS-re. Ezekkel - mint az MTI írja - megjelölt állatok mozgását, vonulását, betegségeik terjedését vizsgálják majd a tudósok. Hatalmas tömegben.

Nyolc órás űrséta

Szergej Prokopjev és Oleg Artyemjev kozmonautáknak ezzel még nem ért véget a küldetése: végül a tervezettnél jóval hosszabb ideig - mint a space.com írja, közel közel 8 órán át - tartott űrsétájuk. Tervben volt például négy, az űrállomás külsejére felerősített, az eszközt érő becsapódások anyagát felfogó edény begyűjtése is, melyek közül mindössze kettőt volt idő megszerezni. Az űrhajósok végül épségben visszatértek az űrállomásra, ahol most egy német és három amerikai asztronauta is dolgozik.

A korábbi, állatokat nyomon követő kutatások egyszerre alig néhány tucatnyi, viszonylag nagy egyedet tudtak csak megfigyelni. Ez a szám az ICARUS technológiájával szinte korlátlanul emelkedhet; ráadásul a megjelölt állatok tevékenységét és a környezeti jellemzőket is megismerhetik a tudósok - részletezi a phys.com tudományos oldal. 2019-ben 1000 jeladót, később akár 100 ezret is elhelyeznének a projekt keretében, melyek mindegyikét az ISS tartja majd szemmel. A tervek szerint 2025-re már olyan, költséghatékony napelemes nyomkövető szerkezeteket készítenek a program kutatói, amik akár egy sáska hátán is elférnek.
Az összegyűjtött adatokat big data elemzésnek vetik majd alá - a várható eredményekről még csak találgatni lehet. Egy példa: az állatok tömegeinek mozgása alapján akár vulkánkitörések és földrengések is megjósolhatókká válnak, de a klímaváltozás hatásai is jobban megismerhetővé válnak majd. A már most 16 éves múltra visszatekintő projektet a résztvevői egyszerűen csak "az állatok internetjeként" emlegetik.
2018.08.16 16:27
Frissítve: 2018.08.16 18:50