Az áfa habos oldala - Csökkentenék a sör adóját

Publikálás dátuma
2018.06.13 07:21
Fotó: Kállai Márton
Fotó: /

A folyékony kenyér áfája éppen annyi, mint a szilárdé, vagyis 27 százalék. Mindkét élelmiszerfajta képviselői szeretnék elérni, hogy legalább a termékeik egy része az 5 százalékos áfa körbe kerülhessen.

Az évi 6,3-6,4 millió hektoliter hazai sörfogyasztás nagyjából 10 százalékát csapolt sör formájában a vendéglátóhelyeken mérik ki – mondta a Népszavának Schillinger Attila, a négy nagy hazai gyártót képviselő Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója. A szövetség és a tucatnyi kézműves vállalkozást összefogó Kraft egyesület csak ennek a termékfajtának kéri a kedvező áfa kulcsot. Az igazgató azzal érvelt, hogy a hordós sör 90 százaléka helyben, vagyis Magyarországon készül, és nemcsak a gyártásban, hanem az értékesítésben is rengetegen dolgoznak.

A szövetség és az egyesület nem a gyártóknak akar többlet bevételt, hanem a vendéglátósoknak, hogy meg tudják fizetni a szakembereket. A közhiedelemmel ellentétben a sörcsapolás nem egy könnyű feladat, amit bárki el tud végezni. A csaposnak nemcsak a szakszerű kiméréshez, de a berendezéshez, annak karbantartásához, tisztításához is értenie kell – jegyezte meg Schillinger Attila. Az áfacsökkentés teremthetne forrást a vendéglátásban dolgozók jobb anyagi megbecsülésére, megtartására. Bizonyos, helyben készült ételekre, italokra már jelenleg is érvényes a kedvező áfa kulcs. A csapolt sör azonban egyelőre nem tartozik közéjük.

A szomszédos Romániában például 9 százalékos áfát kell a csapolt sör után fizetni, de számos uniós tagországban is kedvező áfa körbe tartoznak az ilyen alkoholos italok. Lapunk kérdésére a szövetség igazgatója megemlítette, hogy a teljes sörágazat és termékpálya 5 százalékos áfájáért azért nem szállnak síkra, mert a kereskedelmi forgalomban jelentős az import sörök aránya. Tavaly meglódult a csapolt sör piac, s ennek hatására több milliárd forinttal több áfát fizetett be az ágazat az államkasszába, miközben a szövetség számításai szerint a költségvetésben elhanyagolható tétel, 800 millió forintos bevételkiesést jelentene.

Egészen más nagyságrendet képvisel a zöldség-gyümölcs ágazat, ahol ráadásul egyes időszakokban a görögdinnye, a cseresznye, a szamócafélék, tavasszal a hajtatott paprika, a paradicsom majd’ 50 százaléka a feketepiacon talál vevőre. Ráadásul éves szinten 270-280 milliárd forintos forgalmat könyvelhetnek el a gazdaságok, s ennek az áfatartalma eléri a 70-80 milliárd forintot.

Tarol a feketepiac - FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Tarol a feketepiac - FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Azért is lenne nagy szükség a 27 százalékos áfa 5 százalékra mérséklésére, mert a termés magas forgalmiadó-tartalma gátolja a zöldség-gyümölcs termesztő gazdaságok fejlesztéseit. A kedvező áfakörbe sorolás megnövelhetné a keresletet, s ez ösztönözné a kisebb gazdaságok korszerűsítését. Ezek az agrárágazatok nagyon élőmunka igényesek, csak korlátozottan gépesíthetők, így nem mindegy, mekkora bevétellel gazdálkodhatnak a termelők. A magas áfatartalom alaposan megdrágítja a a kiskereskedelmi árakat is, s ez visszafogja a fogyasztást. Ezzel szemben a a kedvező áfa hatására növekvő kereslet beindíthatná a kertészeti ágazatban jelenleg stagnáló beruházásokat, fejlesztéseket.

A legtöbb uniós országban a zöldség-gyümölcs áfája nem éri el a 10 százalékot, így a hazai gazdák nemigen tudnak versenyezni az import termékekkel – jegyezte meg a Népszavának Ledó Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. A kieső áfa bevételt pedig részben pótolná a megnövekedett fogyasztás. A szervezet elnöke szerint a kieső bevétel akár 70-80 százaléka is megtérülhetne az államkasszának a fehéredő ágazat többletadózása révén.  

Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke egy közleményben kijelentette, az áfa csökkentése nemcsak élénkítené a sütőipari termékek forgalmát, de helyzetbe hozná a tisztességes magyar vállalkozókat is. A szakmában nyílt titok, hogy az elmúlt években rengeteg balkáni országokból, főleg Albániából Magyarországon pékséget üzemeltető vállalkozó teremtett versenyt, akik közül sokan meglehetősen lazán állnak az adózáshoz.

A sütőipar érdekvédelmi és szakmai szervezeteihez hasonlóan a tej ágazat szereplői is évek óta küzdenek az alapvető élelmiszernek számító tej és egyes tejtermékek áfájának 5 százalékra csökkentéséért. A kormányzat azonban eddig rejtélyes okokból csak a friss tej áfáját csökkentette és éppen a sok milliárd forintos áfacsalásokkal terhelt tartós, úgynevezett uht tejek áfáját hagyta a világon is kiemelkedően magas, 27 százalékos áfakörben.

Az agrár és élelmiszeripari ágazatok számára nem jó hír, hogy a kormány legalábbis egyelőre nem mutat hajlandóságot az 5 százalékos áfakulcs kiterjesztésére a sertés, a baromfi hús, a tojás és az édes vízi hal után más termékekre is.

Szerző
2018.06.13 07:21

Szerdáig lehet ingatlant felajánlani a Nemzeti Eszközkezelőnek

Publikálás dátuma
2018.11.20 21:26
Illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Aki határidő után fordulna a szervezethez vagy a pénzintézetekhez, azt tájékoztatni fogják, hogy a vásárlásra már nem kerül sor.
Módosul a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló, még 2011-ben hozott törvény: a Nemzeti Eszközkezelő már csak azokat a lakóingatlanokat vásárolhatja meg, amelyekről a hiteladós vagy a zálogkötelezett a keddi közlönyben megjelent kormányrendelet hatálybalépésének napjáig, vagyis szerdáig benyújtja a szándéknyilatkozatát – vette észre a hvg.hu. Mint megírtuk, egy kedden benyújtott törvényjavaslat szerint a kormány visszaadja lakásaikat, házukat a Nemzeti Eszközkezelő Program résztvevőinek. A bérleti díjat rendszeresen megfizető bérlők kedvező feltételek mellett ismét tulajdonosaivá válhatnak korábbi ingatlanjaiknak.
2018.11.20 21:26

Az újraszervezett kapitalizmus

Publikálás dátuma
2018.11.20 20:25

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A Kossuth Kiadó missziót teljesít azzal, hogy rendszeresen kiadja korunk vezető közgazdászainak írásait, ezúttal A kapitalizmus újratervezése címmel, a nagy tapasztalatú pénzügyi szakember, Felcsuti Péter fordításában.
A nyugati kapitalizmus válságban van. A beruházások évtizedek óta mérséklődnek, az életszínvonal stagnál vagy csökken, míg az egyenlőtlenségek drámai módon megnövekedtek. A gazdaságpolitika nem alakította át a pénzügyi rendszert és nem indította újra a stabil növekedést sem. Eközben a klímaváltozás növekvő kockázatokat jelent a jövőbeni jólét szempontjából - ezeket az egész emberiséget foglalkoztató problémákat gyűjtötte kötetbe Michael Jacobs és Mariana Mazzucato. A Kossuth Kiadó missziót teljesít azzal, hogy rendszeresen kiadja korunk vezető közgazdászainak írásait, ezúttal A kapitalizmus újratervezése címmel, a nagy tapasztalatú pénzügyi szakember, Felcsuti Péter fordításában. A tizenegy szerző - közöttük a 2001-ben Nobel emlékdíjat kapott Joseph E. Stiglitz - arra keresi a választ, hogy mi romlott el és min kellene változtatni. Stiglitz felidézi azt a közismert, a huszadik század közepére általánossá vált vélekedést, hogy a dagály mindig megemeli a csónakot, vagyis a növekedés, a gazdasági jólét magasabb életszínvonalat biztosít a társalom minden csoportjának. Ebből következően a gazdagok "lecsöpögtetnek" a társadalom többi tagjának. Mindennapjaink tapasztalatai azonban ennek ellentmondanak. A növekedés révén a gazdagok még gazdagabbak lesznek a többiek nem. A közgazdászok - köztük a magyarok is - napjainkban azt vizsgálják, hogy a 2008-2009-es válság tanulságait levonták-e a kormányok. A könyv keddi bemutatóján Berlinger Edina, a Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára határozottan állította: a klímaváltozásért felelős emberiség biztosan nem. Hiába van klímaegyezmény egyes államok továbbra sem törődnek a környezetszennyeződéssel, képtelenek globális összefogásra. 
Szerző
2018.11.20 20:25