Az áfa habos oldala - Csökkentenék a sör adóját

Publikálás dátuma
2018.06.13 07:21
Fotó: Kállai Márton
Fotó: /

A folyékony kenyér áfája éppen annyi, mint a szilárdé, vagyis 27 százalék. Mindkét élelmiszerfajta képviselői szeretnék elérni, hogy legalább a termékeik egy része az 5 százalékos áfa körbe kerülhessen.

Az évi 6,3-6,4 millió hektoliter hazai sörfogyasztás nagyjából 10 százalékát csapolt sör formájában a vendéglátóhelyeken mérik ki – mondta a Népszavának Schillinger Attila, a négy nagy hazai gyártót képviselő Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója. A szövetség és a tucatnyi kézműves vállalkozást összefogó Kraft egyesület csak ennek a termékfajtának kéri a kedvező áfa kulcsot. Az igazgató azzal érvelt, hogy a hordós sör 90 százaléka helyben, vagyis Magyarországon készül, és nemcsak a gyártásban, hanem az értékesítésben is rengetegen dolgoznak.

A szövetség és az egyesület nem a gyártóknak akar többlet bevételt, hanem a vendéglátósoknak, hogy meg tudják fizetni a szakembereket. A közhiedelemmel ellentétben a sörcsapolás nem egy könnyű feladat, amit bárki el tud végezni. A csaposnak nemcsak a szakszerű kiméréshez, de a berendezéshez, annak karbantartásához, tisztításához is értenie kell – jegyezte meg Schillinger Attila. Az áfacsökkentés teremthetne forrást a vendéglátásban dolgozók jobb anyagi megbecsülésére, megtartására. Bizonyos, helyben készült ételekre, italokra már jelenleg is érvényes a kedvező áfa kulcs. A csapolt sör azonban egyelőre nem tartozik közéjük.

A szomszédos Romániában például 9 százalékos áfát kell a csapolt sör után fizetni, de számos uniós tagországban is kedvező áfa körbe tartoznak az ilyen alkoholos italok. Lapunk kérdésére a szövetség igazgatója megemlítette, hogy a teljes sörágazat és termékpálya 5 százalékos áfájáért azért nem szállnak síkra, mert a kereskedelmi forgalomban jelentős az import sörök aránya. Tavaly meglódult a csapolt sör piac, s ennek hatására több milliárd forinttal több áfát fizetett be az ágazat az államkasszába, miközben a szövetség számításai szerint a költségvetésben elhanyagolható tétel, 800 millió forintos bevételkiesést jelentene.

Egészen más nagyságrendet képvisel a zöldség-gyümölcs ágazat, ahol ráadásul egyes időszakokban a görögdinnye, a cseresznye, a szamócafélék, tavasszal a hajtatott paprika, a paradicsom majd’ 50 százaléka a feketepiacon talál vevőre. Ráadásul éves szinten 270-280 milliárd forintos forgalmat könyvelhetnek el a gazdaságok, s ennek az áfatartalma eléri a 70-80 milliárd forintot.

Tarol a feketepiac - FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Tarol a feketepiac - FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Azért is lenne nagy szükség a 27 százalékos áfa 5 százalékra mérséklésére, mert a termés magas forgalmiadó-tartalma gátolja a zöldség-gyümölcs termesztő gazdaságok fejlesztéseit. A kedvező áfakörbe sorolás megnövelhetné a keresletet, s ez ösztönözné a kisebb gazdaságok korszerűsítését. Ezek az agrárágazatok nagyon élőmunka igényesek, csak korlátozottan gépesíthetők, így nem mindegy, mekkora bevétellel gazdálkodhatnak a termelők. A magas áfatartalom alaposan megdrágítja a a kiskereskedelmi árakat is, s ez visszafogja a fogyasztást. Ezzel szemben a a kedvező áfa hatására növekvő kereslet beindíthatná a kertészeti ágazatban jelenleg stagnáló beruházásokat, fejlesztéseket.

A legtöbb uniós országban a zöldség-gyümölcs áfája nem éri el a 10 százalékot, így a hazai gazdák nemigen tudnak versenyezni az import termékekkel – jegyezte meg a Népszavának Ledó Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. A kieső áfa bevételt pedig részben pótolná a megnövekedett fogyasztás. A szervezet elnöke szerint a kieső bevétel akár 70-80 százaléka is megtérülhetne az államkasszának a fehéredő ágazat többletadózása révén.  

Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke egy közleményben kijelentette, az áfa csökkentése nemcsak élénkítené a sütőipari termékek forgalmát, de helyzetbe hozná a tisztességes magyar vállalkozókat is. A szakmában nyílt titok, hogy az elmúlt években rengeteg balkáni országokból, főleg Albániából Magyarországon pékséget üzemeltető vállalkozó teremtett versenyt, akik közül sokan meglehetősen lazán állnak az adózáshoz.

A sütőipar érdekvédelmi és szakmai szervezeteihez hasonlóan a tej ágazat szereplői is évek óta küzdenek az alapvető élelmiszernek számító tej és egyes tejtermékek áfájának 5 százalékra csökkentéséért. A kormányzat azonban eddig rejtélyes okokból csak a friss tej áfáját csökkentette és éppen a sok milliárd forintos áfacsalásokkal terhelt tartós, úgynevezett uht tejek áfáját hagyta a világon is kiemelkedően magas, 27 százalékos áfakörben.

Az agrár és élelmiszeripari ágazatok számára nem jó hír, hogy a kormány legalábbis egyelőre nem mutat hajlandóságot az 5 százalékos áfakulcs kiterjesztésére a sertés, a baromfi hús, a tojás és az édes vízi hal után más termékekre is.

Szerző
2018.06.13 07:21

Oroszország nem viccel, a világ legnagyobb fegyverboltja akar lenni

Publikálás dátuma
2018.08.22 09:24

Fotó: AFP/
Érdekeltek vagyunk abban, hogy átvegyük a vezető szerepet – mondta Alekszandr Mihejev.
Oroszország a világ első számú fegyverexportőrévé akar előlépni – közölte a Roszoboronekszport orosz állami fegyverzetkiviteli vállalat vezérigazgatója kedden, a Moszkva melletti Kubinkában rendezett Armija-2018 haditechnikai fórumon. Alekszandr Mihejev – utalva a világ fegyvereladási rangsorát jelenleg vezető Egyesült Államokra – kijelentette:
„egyértelműen vannak ilyen ambícióink, mert az iparunk számunkra ezt lehetővé teszi. Érdekeltek vagyunk abban, hogy valakit elmozdítsunk és átvegyük a vezető szerepet.”
A Roszoboronoekszport vezetője elmondta, hogy Moszkva új katonai eszközöket vezet be a piacra: egyebek között a Karakurt típusú rakétahordozó kis korvettet, a Szprut úszó könnyűtankot, a Viking légvédelmi rendszert, a Tor sorozatvetők újabb változatát, valamint a későbbiekben az Armata harckocsit is. Mihejev nagyratörő bejelentésével kapcsolatban kételyeket támaszt, hogy az Egyesült Államok szankciókkal és szankciófenyegetésekkel igyekszik elriasztani az orosz fegyverek vásárlásától a potenciális vevőket. Az Sz-400-as Triumf légvédelmi rendszereket beszerző Törökország például a 2019-es amerikai katonai költségvetésről rendelkező törvény értelmében mindaddig nem vásárolhat F-35-ös vadászgépeket, amíg el nem áll a 2,5 milliárd dollár értékű oroszországi üzlet tervétől. Mihejev kedden közölte, hogy Moszkva jövőre kezdi el az Sz-400-asok leszállítását Ankarának. Törökország az első NATO-állam, amely a szövetség fegyverrendszereivel nem kompatibilis, fejlett orosz légvédelmi rendszert vásárol. A fórumon Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy az Armata harckocsik és a vele azonos platformon megépített haditechnika iránt óriási lesz a kereslet a világpiacon. Hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország nem exportál olyan eszközöket, amelyeket maga még nem rendszeresített. Boriszov egyebek között közölte, hogy az orosz védelmi tárca megkezdte egy új, repülőgép-hordozókra telepítendő, helyből felszálló repülőgép konceptuális fejlesztését. A gép a hadiipari technológiai ciklus függvényében hét-tíz év múlva kerülhet sorozatgyártásba – tette hozzá. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a megnyitó ünnepségen közölte, hogy az Armija-2018 fórumra több mint 102 külföldi küldöttség érkezett Kubinkába, ahol 1500 vállalat mintegy 26 ezer terméke közül válogathat.
Szerző
2018.08.22 09:24
Frissítve: 2018.08.22 09:24

323,47 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.08.22 08:31
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a kedd esti 323,22 forintról 323,47 forintra emelkedett szerda reggel nyolc órára, a dolláré pedig 279,40-ről 279,44 forintra, míg a svájci franké 283,50-ről 283,93 forintra.
Szerző
2018.08.22 08:31
Frissítve: 2018.08.22 08:31