Átalakulóban az EP - Készülnek a kampányra

Publikálás dátuma
2018.06.13 19:00
AFP fotó
Fotó: /
Jövőre csökken az uniós parlament létszáma a britek kilépése miatt. A mandátumok egy része tartalékba kerül.

Jövő májusban új Európai Parlamentet választanak az uniós tagállamok polgárai. Ha az Egyesült Királyság a tervezett időpontban, 2019 márciusában valóban kilép az EU-ból, akkor a képviselőtestületben megüresedik a britek által elfoglalt 73 hely. Egy szerdán elfogadott EP állásfoglalás azt javasolja, hogy a 73-ból 46 mandátumot ne töltsenek be, a maradék 27-et pedig osszák szét azok között az országok között, amelyek a népességszámukhoz viszonyítva aránytalanul kevés képviselőt küldenek az Európai Parlamentbe. A változás 14 tagállamot érintene, Magyarország nincs közöttük. A döntés következtében a törvényhozás 751 fős létszáma 705-re csökkenne. A képviselőtestület indítványát a június végén Brüsszelben összeülő állam- és kormányfőknek egyhangúan kell jóváhagyniuk, majd ezt követően a parlament újra szavaz a határozatról.

Az EP összetételének csökkentésére tett javaslatukban a képviselők három elvet követtek. Egyrészt, a grémium létszáma nem haladhatja meg a szerződésben rögzített 751-et. Másrészt, tartották magukat az arányos csökkenés elvéhez. Ennek megfelelően egy kevésbé népes tagállamnak kevesebb képviselője van, mint egy népesebbnek. Egy országnak nem lehet hatnál kevesebb, illetve 96-nál több küldötte a képviselőtestületben. Végül, az európai parlamenti helyek elosztásának tükröznie kell a tagállamokban bekövetkezett demográfiai változásokat is.

Ha a kormányok rábólintanak a javaslatra, akkor továbbra is Németországnak lesz a legnagyobb, 96 fős delegációja az EP-ben, míg Ciprusnak, Luxemburgnak és Máltának a legkisebb, hatfős küldöttsége. A változtatás legnagyobb nyertesei a franciák és a spanyolok lesznek, akik 5-5 fővel növelhetik a parlamenti helyeik számát. Közép- és Kelet-Európából Horvátország, Lengyelország, Szlovákia és Románia kaphat plusz egy-egy mandátumot.

A be nem töltött 46 képviselői helyet a jövőben csatlakozó országok EP-képviselőinek tartanák fenn, illetve az úgynevezett transznacionális, nemzetek fölötti listára tartalékolnák. Ez utóbbi létrehozását most elnapolták, mert nem sikerült megszerezni hozzá a parlament többségének az egyetértését. A képviselőtestület azt javasolja, hogy a páneurópai lista elkülönítéséről az európai választási rendszer későbbi reformja során döntsenek az uniós törvényhozók. Mivel az EU következő bővítési hulláma nem várható 2025 előtt, a 2019-2024 között ülésező EP várhatóan 705 fős marad.

A parlamenti állásfoglalás szerzői — a lengyel néppárti Danuta Hübner és a spanyol szocialista Pedro Silva Pereira — a szavazás után “igazságosnak, objektívnak és az uniós szabályokkal összhangban levőnek” minősítették az EP új összetételét. Komoly eredménynek nevezték, hogy a változás következtében egyetlen tagállam sem veszít parlamenti helyet, miközben néhány tucat mandátumot sikerül tartalékolni az EU következő bővítésére.

Menetrend
2018. ősz - Az európai politikai pártok megnevezik jelöltjüket az Európai Bizottság leendő elnöki posztjára
2019. március 29. - Az Egyesült Királyság távozik az Európai Unióból
2019. április 18. - A távozó Európai Parlament utolsó plenáris ülése
2019. május 23-26. Európai parlamenti választások 27 tagállamban

A képviselőtestületet alkotó európai pártok mostantól készülhetnek a választási kampányra. Ennek egyik fontos állomása lesz, hogy megnevezik jelöltjüket az Európai Bizottság elnöki posztjára. Mivel Jean-Claude Juncker elnök bejelentette, hogy nem kíván újraindulni, a kiválasztottak között fog eldőlni a poszt sorsa. A döntések ősszel várhatóak. Az EP jelenleg legnagyobb politikai csoportját alkotó Európai Néppárt októberi, helsinki tanácskozásán fogja megnevezni vezető jelöltjét. A második legnépesebb frakciót adó Európai Szocialisták Pártja a hónap végén Rigában egyeztet a jelölési folyamatról.

Az Európai Bizottság elnöki posztjára már többen bejelentkeztek. A szocialisták közül a francia gazdasági és pénzügyi biztos, Pierre Moscovici, illetve az energiapolitikért felelős szlovák bizottsági tag, Maros Sefcovic tartaná magát alkalmasnak a tisztségre. A kereszténydemokrata pártcsaládból Michel Barnier neve forog, és újabban az EP néppárti frakcióvezetőjét, a bajor Manfred Webert is emlegetik.

2018.06.13 19:00

Akik megrekedtek a taposóaknák földjén

Publikálás dátuma
2018.08.14 11:00

Fotó: NurPhoto/ Maciej Luczniewski
Már több ezerre tehető a menekültek száma Bosznia-Hercegovina nyugati részén, a horvát határnál található Bihacban. Senki sem tudja, mit hoz a jövő.
Nem tudnak továbbhaladni a menekültek Boszniából tovább, Nyugat felé, mivel Horvátország jelentősen megerősítette a határszakasz védelmét. Több százan olyan „épületekben” leltek menedékre, amelyeket még a délszláv háborúk során lőttek rommá. A balkáni útvonal lezárása után sok menekült fedezte fel, hogy Bosznián keresztül juthatnak el az ígéret földjére, az Európai Unióba. Látszólag idilli környezetben haladhatnak előre, egykor megannyi filmet forgattak a boszniai hegyekben, csodálatos fák sorjáznak itt, valójában azonban minden egyes lépés halálos lehet. Számos a háborúban elhelyezett taposóakna jelent végzetes veszélyt az ide tévedtek számára. Április óta azonban egyre több menekült próbál átkelni az erdős vidéken. Ők is tudják, végzetes játszma ez, ezért is nevezik angol szóval „game”-nek. Nem biztos azonban, hogy győz az, aki eljut a határig. A zordon horvát határőrök ugyanis visszaküldik Boszniába őket. Ezzel „game over”, véget ér a játszma. Becslések szerint mintegy négyezer menekült – szíriaiak, irániak, afgánok, pakisztániak – lelhettek menedékre a boszniai romokban, a senki földjén. Hajléktalanokként élnek, nem éppen emberhez méltó körülmények között. Bosznia képtelen ellátni őket, négy éve éhséglázadások is voltak az országban, ahol az 1995-ös daytoni egyezmény után - hogy egyenlő jogokat biztosítsanak a nemzetiségeknek - roppant bonyolult állami struktúrát hoztak létre három államfővel és 13 regionális kormányzattal. A 3,6 milliós országban 155 miniszter szolgál, a bevételek majdnem kétharmada csak az államapparátus fenntartását emészti fel. A több ezer menekült már csak emiatt is megoldhatatlan feladat elé állítja a helyi városvezetőket. „Ha a Földközi-tengeren egy hajó halad 200 menekülttel a fedélzetén, annak egész Európában visszhangja van. Ha a kisvárosomba hetente érkezik 150 menekült, az persze senkit sem érdekel” – panaszkodott a Frankfurter Allgemeine Zeitung hasábjain Bihac polgármestere, Suhret Fazlic. A település sokat szenvedett a történelem folyamán. Az óvárost a második világháborúban a földdel tették egyenlővé, de évtizedekkel később a délszláv háborút is megszenvedte. Szerb, horvát és bosnyák paramilitáris erők vették körbe, és csak a háború lezárásának volt köszönhető, hogy nem történt olyan tragédia, mint Srebrenicában. A várost lehető legrosszabb pillanatban érte utol a menekültek áradata. Kezdett magára találni, nyaranta egyre több turistát vonzott, hiszen az Una-folyó valóban különleges élményt nyújt, s horvátok is szívesen átruccantak, hogy beleszippanthassanak a boszniai levegőbe. Megannyi házon díszeleg a „Szabad szoba” felirat. 
Tavasz óta azonban minden megváltozott. Eleinte néhány száz, ma már több ezer külföldi lepte el a várost. A polgármester úgy döntött, az egykori diákszálláson és más nem használt épületekben kell elszállásolni őket. Mivel azonban a menekültek száma csak gyarapszik, már nem férnek el a kijelölt helyeken. Sokan ezért a szabad ég alatt vertek tanyát. A diákotthonban mintegy ezer menekült tengődik. Az építmény olyan állapotban van, hogy a tetőszerkezet nem véd meg a beázástól, az égi áldás miatt időnként minden vízben áll. A bűz az elviselhetetlenség határát súrolja. Bosznia nyugati része a legjobb példája annak, mi történik akkor, ha az Európai Unió egyes országai nem hajlandóak a szolidaritásra, és egykedvűen szemlélik azt, hogy egy amúgy is siralmas gazdasági mutatókkal rendelkező ország még kilátástalanabb helyzetbe kerül. Herbert Kickl osztrák szabadságpárti belügyminiszter már néhány hónapja „új menekültáradatra” figyelmeztetett, és arra, hogy Albánia, illetve Bosznia felől érkezhetnek a menekültek. Anne-Christine Eriksson, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) boszniai különmegbízottja azonban inkább hangulatkeltést lát ebben. „Ez az útvonal semmiképpen sem nevezhető újnak” – mondja hozzátéve, a bevándorlók mostani számát össze sem lehet hasonlítani azzal, mennyien áradtak az EU felé 2015-ben. Ugyanakkor – mutat rá – a mostani állapotok komoly kihívást jelentenek a szarajevói kormányzat számára függetlenül attól, hogy az országban nyilvánvalóan senki sem kíván letelepedni. A helyi hatóságok július 22-ig összesen 9076 migránst regisztráltak, miközben a teljes 2017-es év folyamán csak 755 menekült tévedt Bosznia területére. A fővárosban a helyi hatóságok már kezdenek urai lenni a helyzetnek. Szarajevó csomóponttá vált a menekültek számára, sokuk itt száll buszra, és haladt tovább a nyugati országrész felé. Ám akadtak olyanok is, akik megpihentek, sátrakat állítottak fel. Őket menekülttáborokba szállították tovább. Bosznia tehát új kihívásokkal küzd, az ország azonban egyelőre vajmi kevés együttérzést tapasztalhat az uniós tagországok részéről.

Segítő kezek

Akadnak segíteni próbáló nemzetközi szervezetek is. A Vöröskereszt a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) segítségével próbál enyhíteni a helyi hatóságok gondjain. Bihacban wc-ket helyeztek el, illetve olyan központokat létesítettek, ahol a menekültek kimoshatják ruháikat. Többségük eddig az Una folyóban volt kénytelen e tevékenységet elvégezni. Rizst, marhahúst és kenyeret is osztogatnak az elsősorban Pakisztánból érkezett külföldieknek. Sok fiatal menekült is segíteni próbál az étel elosztásában. A menekültek szerint a helyzet jobb, mint Szerbiában volt, mert a bosnyákok segítőkészek. A horvát határőrökről azonban a többség rémtörténeteket mesél – írja a FAZ.

2018.08.14 11:00
Frissítve: 2018.08.14 11:00

Eddig ezek voltak Trump legnagyobb diplomáciai bakijai

Publikálás dátuma
2018.08.14 10:09
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/ Brendan Smialowski
Időzónák, országnevek, politikusok pályafutása – összegyűjtötték, mivel gyűlt meg legtöbbször az amerikai elnök baja.
Összeállítást készített Donald Trump amerikai elnök diplomáciai baklövéseiről a Politico című lap, információit nevük elhallgatását kérő kormányzati forrásoktól szerezte. Az értesülések legtöbbje a nemzetbiztonsági tanács valamelyik munkatársától ered – írja az MTI. Leggyakoribb diplomáciai baklövéseként idézik Donald Trump azon szokását, hogy nemigen veszi figyelembe, tárgyalópartnerei más időzónában élnek, mint ő, valamint hogy rosszul ejt ki országneveket.

„Amikor hívni akar valakit, akkor mindenképpen hívni akarja”

Kormányzása első esztendejében Donald Trump például Abe Sindzó japán kormányfőt rendszeresen délután akarta telefonon hívni, amikor Japánban éppen éjszaka van. „Amikor hívni akar valakit, akkor mindenképpen hívni akarja” – idézi a Politico a nemzetbiztonsági tanács egyik volt munkatársát. Az illető azt is elmondta, hogy Herbert McMaster volt nemzetbiztonsági tanácsadó mindig igyekezett csillapítani az elnököt, mondván, hogy majd ésszerű időpontban fogják kapcsolni neki a keresett politikust. Trump rendkívül udvarias olyan szempontból, hogy ha neki telefonál egy másik ország politikusa, soha nem várakoztatja meg. Az elnök, aki az üzleti világból, külpolitikai tapasztalatok nélkül érkezett a Fehér Házba, 2017 júniusában találkozóra készült Narendra Modi indiai kormányfővel, ezért alaposan áttanulmányozta a térség térképét. Nepált „Nipple”, Bhutánt „Button” néven emlegette, és a Politico forrásai szerint egy pillanatra össze is keverte Nepált és Bhutánt, ráadásul azt hitte, hogy mindkettő India integráns része. Majd a munkatársaitól azt kérdezte, vajon az indiai politikus társaságában lesz-e a felesége is, mire közölték vele, Narendra Modi régóta külön él a feleségétől. „Hű, akkor azt hiszem, összehozhatnám őt valakivel” – válaszolta tréfásan. 

Nem fog változtatni a stílusán

Felemlíti a lap, hogy Trumpnak máskor sem mindig sikerül helyesen kiejtenie egy-egy ország nevét, vagy nincs teljesen tisztában egy-egy politikus pályafutásával. AZ ENSZ-közgyűlés tavaly szeptemberi ülésszakán például Namíbiát Nambiának mondta. Amikor pedig idén júliusban Giuseppe Conte olasz kormányfő a Fehér Ház vendége volt, Trump hosszasan gratulált neki az „óriási győzelméhez” a választási kampányban. Conte azonban soha nem kampányolt és soha nem indult választáson jelöltként, kormányfővé választását két párt kompromisszumos megállapodásának köszönheti. James Carafano, a konzervatív Heritage Alapítvány kutatója, aki a 2016-os választási győzelem és a 2017-es beiktatás közötti átmeneti időszakban a külügyminisztériumot érintő ügyekben adott tanácsokat Donald Trumpnak, a Politicónak azt mondta: Trump elnökként nagyon sokat tanult, de a stílusán nem fog változtatni a washingtoni elit kedvéért.

Más amerikai elnökök is hibáztak

A lap megjegyezte: más amerikai elnököknek is voltak furcsaságaik, vagy követtek el hibákat. Barack Obama több politikus – köztük a szingapúri Lee Kuan Ju – nevét nem tudta helyesen kiejteni, George W. Bush egy televíziós interjúban kínosan összezavarodott, amikor nem ismerte egyes külföldi vezető politikusok nevét, és Bill Clinton – Trumphoz hasonlóan – ugyancsak fütyült az időzónák eltérésére ha telefonálni akart.

2018.08.14 10:09
Frissítve: 2018.08.14 10:09