Átalakulóban az EP - Készülnek a kampányra

Publikálás dátuma
2018.06.13 19:00
AFP fotó
Fotó: /
Jövőre csökken az uniós parlament létszáma a britek kilépése miatt. A mandátumok egy része tartalékba kerül.

Jövő májusban új Európai Parlamentet választanak az uniós tagállamok polgárai. Ha az Egyesült Királyság a tervezett időpontban, 2019 márciusában valóban kilép az EU-ból, akkor a képviselőtestületben megüresedik a britek által elfoglalt 73 hely. Egy szerdán elfogadott EP állásfoglalás azt javasolja, hogy a 73-ból 46 mandátumot ne töltsenek be, a maradék 27-et pedig osszák szét azok között az országok között, amelyek a népességszámukhoz viszonyítva aránytalanul kevés képviselőt küldenek az Európai Parlamentbe. A változás 14 tagállamot érintene, Magyarország nincs közöttük. A döntés következtében a törvényhozás 751 fős létszáma 705-re csökkenne. A képviselőtestület indítványát a június végén Brüsszelben összeülő állam- és kormányfőknek egyhangúan kell jóváhagyniuk, majd ezt követően a parlament újra szavaz a határozatról.

Az EP összetételének csökkentésére tett javaslatukban a képviselők három elvet követtek. Egyrészt, a grémium létszáma nem haladhatja meg a szerződésben rögzített 751-et. Másrészt, tartották magukat az arányos csökkenés elvéhez. Ennek megfelelően egy kevésbé népes tagállamnak kevesebb képviselője van, mint egy népesebbnek. Egy országnak nem lehet hatnál kevesebb, illetve 96-nál több küldötte a képviselőtestületben. Végül, az európai parlamenti helyek elosztásának tükröznie kell a tagállamokban bekövetkezett demográfiai változásokat is.

Ha a kormányok rábólintanak a javaslatra, akkor továbbra is Németországnak lesz a legnagyobb, 96 fős delegációja az EP-ben, míg Ciprusnak, Luxemburgnak és Máltának a legkisebb, hatfős küldöttsége. A változtatás legnagyobb nyertesei a franciák és a spanyolok lesznek, akik 5-5 fővel növelhetik a parlamenti helyeik számát. Közép- és Kelet-Európából Horvátország, Lengyelország, Szlovákia és Románia kaphat plusz egy-egy mandátumot.

A be nem töltött 46 képviselői helyet a jövőben csatlakozó országok EP-képviselőinek tartanák fenn, illetve az úgynevezett transznacionális, nemzetek fölötti listára tartalékolnák. Ez utóbbi létrehozását most elnapolták, mert nem sikerült megszerezni hozzá a parlament többségének az egyetértését. A képviselőtestület azt javasolja, hogy a páneurópai lista elkülönítéséről az európai választási rendszer későbbi reformja során döntsenek az uniós törvényhozók. Mivel az EU következő bővítési hulláma nem várható 2025 előtt, a 2019-2024 között ülésező EP várhatóan 705 fős marad.

A parlamenti állásfoglalás szerzői — a lengyel néppárti Danuta Hübner és a spanyol szocialista Pedro Silva Pereira — a szavazás után “igazságosnak, objektívnak és az uniós szabályokkal összhangban levőnek” minősítették az EP új összetételét. Komoly eredménynek nevezték, hogy a változás következtében egyetlen tagállam sem veszít parlamenti helyet, miközben néhány tucat mandátumot sikerül tartalékolni az EU következő bővítésére.

Menetrend
2018. ősz - Az európai politikai pártok megnevezik jelöltjüket az Európai Bizottság leendő elnöki posztjára
2019. március 29. - Az Egyesült Királyság távozik az Európai Unióból
2019. április 18. - A távozó Európai Parlament utolsó plenáris ülése
2019. május 23-26. Európai parlamenti választások 27 tagállamban

A képviselőtestületet alkotó európai pártok mostantól készülhetnek a választási kampányra. Ennek egyik fontos állomása lesz, hogy megnevezik jelöltjüket az Európai Bizottság elnöki posztjára. Mivel Jean-Claude Juncker elnök bejelentette, hogy nem kíván újraindulni, a kiválasztottak között fog eldőlni a poszt sorsa. A döntések ősszel várhatóak. Az EP jelenleg legnagyobb politikai csoportját alkotó Európai Néppárt októberi, helsinki tanácskozásán fogja megnevezni vezető jelöltjét. A második legnépesebb frakciót adó Európai Szocialisták Pártja a hónap végén Rigában egyeztet a jelölési folyamatról.

Az Európai Bizottság elnöki posztjára már többen bejelentkeztek. A szocialisták közül a francia gazdasági és pénzügyi biztos, Pierre Moscovici, illetve az energiapolitikért felelős szlovák bizottsági tag, Maros Sefcovic tartaná magát alkalmasnak a tisztségre. A kereszténydemokrata pártcsaládból Michel Barnier neve forog, és újabban az EP néppárti frakcióvezetőjét, a bajor Manfred Webert is emlegetik.

2018.06.13 19:00

Megvádoltak a 2018-as amerikai választás befolyásolásával egy orosz állampolgárt

Publikálás dátuma
2018.10.19 21:56
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Megvan az első orosz, akit a hatóságok a kongresszusi választás befolyásolása miatt vettek elő. Kína és Irán miatt is aggódik a titkosszolgálat.
Vád alá helyeztek az amerikai hatóságok pénteken egy orosz állampolgárt, mert szerepet játszik egy a Kreml által támogatott, az Egyesült Államok kongresszusi választásának befolyásolására vonatkozó tervben - írja a Reuters. Ezzel a szóban forgó Elena Alekseevna Khusyaynova az első, akit a 2018-as választás befolyásolása miatt vádolnak.
A hatóságok szerint Khusyaynova a Project Lakhta főkönyvelője volt, amit két cégen keresztül egy orosz oligarcha, Evgeny Viktorovich Prigozhin finanszírozott.
Prigozhin  és a szóban forgó cégei a 2016-os amerikai választás miatt kerültek Robert Mueller különleges ügyész látókörébe, minthogy Trump támogatásából és a demokraták becsmérléséből is kivették a részüket. Jelen ügy azonban nem tartozik Mueller hatókörébe, aki csak a korábbi orosz befolyásolást vizsgálja, de az ideit nem.
Az Egyesült Államok félidős választását felügyelő hatóságai pénteken aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy Oroszország, Kína és Irán további beavatkozásokra készül. Mint mondták, több az internetes szavazást lehetővé tevő honlapot megpróbáltak már feltörni ismeretlenek, de eddig egy alkalommal sem jártak sikerrel.
2018.10.19 21:56

4 milliárd dolláros IMF-hitelről egyezett meg Ukrajna

Publikálás dátuma
2018.10.19 21:10
Illusztráció
Fotó: ANADOLU AGENCY/ Samuel Corum
Egy újabb, 3,9 milliárd dollár értékű, 14 hónapra szóló készenléti hitelprogram elindításának feltételeiről állapodott meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az ukrán vezetéssel - hozta nyilvánosságra pénteken a pénzintézet közleményében, amelyet az UNIAN ukrán hírügynökség ismertetett.
A tájékoztatás szerint a megállapodást a hitelprogramról az IMF igazgatótanácsának kell jóváhagynia. A testület pedig a kérdéssel azután fog foglalkozni, hogy az ukrán parlament jóváhagyja a jövő évi állami költségvetést, valamint Kijev megteszi a valutaalap által szorgalmazott lakossági gázár- és távhőszolgáltatási díj-emelést.
Pénteken rendkívüli ülést tartott az ukrán kormány, amelyen Volodimir Hrojszman miniszterelnök bejelentette:
úgy határoztak, hogy november 1-jével 23,5 százalékkal megemelik a gázárat a lakossági fogyasztók számára.
Az új készenléti hitelprogram a tervek szerint a 2015-ben elindított, 17,5 milliárdos négyéves IMF-program folytatásaként indul, utóbbi határideje ugyanis jövő márciusban lejár. Ukrajna ebből eddig több részletben 8,7 milliárd dollárt kapott meg.
Az IMF küldöttsége szeptember 6-19. között tárgyalt Kijevben. A delegációnak az ukrán gazdaság aktuális helyzetéről, a kormányzat jelenlegi gazdaságpolitikájáról szerzett tapasztalatai fényében határoz az IMF még a következő, kétmilliárd dolláros kölcsönrészlet folyósításáról is.
Szerző
Témák
UkrajnaIMF
2018.10.19 21:10