Átalakulóban az EP - Készülnek a kampányra

Publikálás dátuma
2018.06.13 19:00
AFP fotó
Jövőre csökken az uniós parlament létszáma a britek kilépése miatt. A mandátumok egy része tartalékba kerül.

Jövő májusban új Európai Parlamentet választanak az uniós tagállamok polgárai. Ha az Egyesült Királyság a tervezett időpontban, 2019 márciusában valóban kilép az EU-ból, akkor a képviselőtestületben megüresedik a britek által elfoglalt 73 hely. Egy szerdán elfogadott EP állásfoglalás azt javasolja, hogy a 73-ból 46 mandátumot ne töltsenek be, a maradék 27-et pedig osszák szét azok között az országok között, amelyek a népességszámukhoz viszonyítva aránytalanul kevés képviselőt küldenek az Európai Parlamentbe. A változás 14 tagállamot érintene, Magyarország nincs közöttük. A döntés következtében a törvényhozás 751 fős létszáma 705-re csökkenne. A képviselőtestület indítványát a június végén Brüsszelben összeülő állam- és kormányfőknek egyhangúan kell jóváhagyniuk, majd ezt követően a parlament újra szavaz a határozatról.

Az EP összetételének csökkentésére tett javaslatukban a képviselők három elvet követtek. Egyrészt, a grémium létszáma nem haladhatja meg a szerződésben rögzített 751-et. Másrészt, tartották magukat az arányos csökkenés elvéhez. Ennek megfelelően egy kevésbé népes tagállamnak kevesebb képviselője van, mint egy népesebbnek. Egy országnak nem lehet hatnál kevesebb, illetve 96-nál több küldötte a képviselőtestületben. Végül, az európai parlamenti helyek elosztásának tükröznie kell a tagállamokban bekövetkezett demográfiai változásokat is.

Ha a kormányok rábólintanak a javaslatra, akkor továbbra is Németországnak lesz a legnagyobb, 96 fős delegációja az EP-ben, míg Ciprusnak, Luxemburgnak és Máltának a legkisebb, hatfős küldöttsége. A változtatás legnagyobb nyertesei a franciák és a spanyolok lesznek, akik 5-5 fővel növelhetik a parlamenti helyeik számát. Közép- és Kelet-Európából Horvátország, Lengyelország, Szlovákia és Románia kaphat plusz egy-egy mandátumot.

A be nem töltött 46 képviselői helyet a jövőben csatlakozó országok EP-képviselőinek tartanák fenn, illetve az úgynevezett transznacionális, nemzetek fölötti listára tartalékolnák. Ez utóbbi létrehozását most elnapolták, mert nem sikerült megszerezni hozzá a parlament többségének az egyetértését. A képviselőtestület azt javasolja, hogy a páneurópai lista elkülönítéséről az európai választási rendszer későbbi reformja során döntsenek az uniós törvényhozók. Mivel az EU következő bővítési hulláma nem várható 2025 előtt, a 2019-2024 között ülésező EP várhatóan 705 fős marad.

A parlamenti állásfoglalás szerzői — a lengyel néppárti Danuta Hübner és a spanyol szocialista Pedro Silva Pereira — a szavazás után “igazságosnak, objektívnak és az uniós szabályokkal összhangban levőnek” minősítették az EP új összetételét. Komoly eredménynek nevezték, hogy a változás következtében egyetlen tagállam sem veszít parlamenti helyet, miközben néhány tucat mandátumot sikerül tartalékolni az EU következő bővítésére.

Menetrend
2018. ősz - Az európai politikai pártok megnevezik jelöltjüket az Európai Bizottság leendő elnöki posztjára
2019. március 29. - Az Egyesült Királyság távozik az Európai Unióból
2019. április 18. - A távozó Európai Parlament utolsó plenáris ülése
2019. május 23-26. Európai parlamenti választások 27 tagállamban

A képviselőtestületet alkotó európai pártok mostantól készülhetnek a választási kampányra. Ennek egyik fontos állomása lesz, hogy megnevezik jelöltjüket az Európai Bizottság elnöki posztjára. Mivel Jean-Claude Juncker elnök bejelentette, hogy nem kíván újraindulni, a kiválasztottak között fog eldőlni a poszt sorsa. A döntések ősszel várhatóak. Az EP jelenleg legnagyobb politikai csoportját alkotó Európai Néppárt októberi, helsinki tanácskozásán fogja megnevezni vezető jelöltjét. A második legnépesebb frakciót adó Európai Szocialisták Pártja a hónap végén Rigában egyeztet a jelölési folyamatról.

Az Európai Bizottság elnöki posztjára már többen bejelentkeztek. A szocialisták közül a francia gazdasági és pénzügyi biztos, Pierre Moscovici, illetve az energiapolitikért felelős szlovák bizottsági tag, Maros Sefcovic tartaná magát alkalmasnak a tisztségre. A kereszténydemokrata pártcsaládból Michel Barnier neve forog, és újabban az EP néppárti frakcióvezetőjét, a bajor Manfred Webert is emlegetik.

Civilekre lőtt a venezuelai hadsereg a brazil határnál - eddig két halottról tudni

Publikálás dátuma
2019.02.22 21:08
Két halottja és tucatnál is több sérültje van a lövöldözésnek
Fotó: AFP or licensors/ NELSON ALMEIDA
Az emberek a katonai járművek elé állva próbálták megakadályozni a határzárat, ezzel segítve az adományok bejutását a dél-amerikai országba, ám ekkor éles lőszerrel közéjük lőttek.
Csütörtökön megírtuk, hogy Nicolás Maduro hivatalban lévő venezuelai elnök elrendelte az ország brazíliai határának lezárását, mert az onnan érkező külföldi segélyszállítmányokat a "katonai invázió előjátékának" tartja.

 Pénteken aztán a hírek szerint egy humanitárius konvoj akart bejutni az országba, civilek ebben megpróbáltak segíteni a határ megnyitásával, ám ekkor a venezuelai katonák tüzet nyitottak rájuk - írja a hvg.hu. A portál a Reuters hírügynökség információi alapján azt közölte, eddig két halott és tizennégy sebesült a történtek mérlege.


Maga alá temette a lavina, meghalt egy magyar hegymászó a Magas-Tátrában

Publikálás dátuma
2019.02.22 16:03
A kép illusztráció FOTÓ: Thinkstock
Információk szerint az áldozatért motoros szánokkal mentek a hegyimentők, a társai ki is tudták ásni a hó alól, ám már nem sikerült újraéleszteni.
Egy magyar turistacsoportot elsodort a lavina kétezer méteres magasságban, a Kis-Tarpataki völgyben, a hótömeg két embert temetett maga alá, egyikük életét pedig már nem lehetett megmenteni - írta egy szlovák hírportál értesülései nyomán a Blikk. Az MTI szerint a tragédiát okozó lavinaomlás a Lomnici csúcstól (2634 méter) néhány száz méterre lévő Kis Hideg Völgyben következett be a déli órákban, amikor a helyszínen nagyon rossz időjárási körülmények uralkodtak, havazott és erős széllökések voltak. Mire a hegyimentők motoros szánokkal kiérkeztek, a hegymászóknak már sikerült megtalálniuk és kiásniuk a lavina által betemetett társukat, aki ekkor már nem mutatott életjeleket. Ennek ellenére a hegymászót megpróbálták még a helyszínen újraéleszteni, majd őt és a többi bajba került társát átszállították a közeli Téry menedékházba, ahol tovább próbálkoztak az újraélesztéssel, de eredménytelenül. A szlovák hegyi mentőszolgálat egyik munkatársa az MTI-nek elmondta: a lavinaomlásba került magyar hegymászó csoport több mint tíz személyből állt, az általuk használt felszerelés alapján nem kezdő hegymászókról van szó. A lavinaomlásban meghalt hegymászó férfi - pontosította a korábban közölt sajtóinformációkat. Hozzátette: a baleset idején és helyszínén második szintű lavinaveszély volt érvényben, ez az ötös skálán közepesnek számít, tekintve, hogy náluk a négyesnél magasabb veszélyre még nem volt példa. A péntek délutáni órákban a hegyimentő-szolgálat mentőakciója még folyamatban volt, ugyanis a bajba került magyar hegymászókat a rossz időjárási viszonyok miatt még nem tudták elszállítani a Téry menedékházból.
Frissítve: 2019.02.22 17:31