7. cikkely - Varsó, az EU "rossz tanulója"

Publikálás dátuma
2018.06.13 19:25
Fotó: AFP/NurPhoto/Artur Widak
Fotó: /

Az Európai Bizottság felkérte a tagállamok képviselőiből álló Miniszteri Tanácsot, hogy kezdeményezze a lengyel kormány hivatalos meghallgatását, és ezzel indítsa el a szankciókkal fenyegető, úgynevezett 7. cikkely szerinti eljárást Varsóval szemben. Erről Frans Timmermans alapjogokért felelős bizottsági alelnök beszélt az Európai Parlament szerda délutáni plenáris ülésén. A meghallgatásra leghamarabb az Európa-ügyi miniszterek június 26-iki ülésén kerülhet sor, ha a tagállamok képviselői beleegyezésüket adják hozzá. Timmermans parlamenti felszólalásában kifejtette, hogy a lengyel kormány eddigi lépései nem elegendőek ahhoz, hogy az Európai Bizottság visszavonja kezdeményezését a szankciós folyamat elindítására. Mint elhangzott, az alelnök hétfőn Varsóba látogat, hogy újabb esélyt adjon a megegyezésre.

Az idő sürget, mert július 3-ikán lép életbe az a törvény, amely a Legfelső Bíróság egyes tagjainak és elnökének idő előtti, kényszerű nyugdíjazását írja elő. 

2018.06.13 19:25

Ágyelő lesz a veszélyes hímből, de borzasztó sok medve nyüzsög még Tusnádfürdő környékén

Publikálás dátuma
2018.08.20 12:03

Fotó: Facebook/ Borboly Csaba
Harminc medvét számoltak a vadászok, amíg a veszélyes hímet kergették - és a bocsaik miatt ingerlékeny anyaállatokkal is kellene valamit kezdeni.
Kilőtték a második veszélyes medvét is a Szent Anna vadásztársulat illetékesei Tusnádfürdő határában. Rafain Zoltán elmondta: arról a hím medvéről van szó, amelyik a kisváros alsó, Sepsiszentgyörgy felé eső részében járt be a gazdaságokba, és háziállatokat pusztított el. A vadászegyesület vezetője szerint ezzel befejezettnek tekintik a feladatukat, hiszen a minisztérium csak két hím medve kilövését engedélyezte Tusnádfürdő környékén. Négy anyamedve és kilenc bocs esetében a tárca áttelepítésre adott engedélyt. A fürdőváros melletti vadászterület gondnokságát ellátó Szent Anna vadásztársulat elnöke elismételte: a vadásztársulatnak nincsenek altatólövedékes puskái, ketrecei, amelyekkel a medvék elszállítását végezhetnék. Azt is megjegyezte: egyelőre senki nem vállalkozott a tusnádfürdői bocsos anyamedvék elszállítására, de a befogadásukra sem, pedig a minisztérium valamennyi EU-tagállamnak felajánlotta a medvefölösleget. A vadászegyesület elnöke úgy vélte az egészséges populáció megőrzése érdekében a gondnokságuk alá tartozó vadászterületen legalább öt, trófeaként értékesíthető medve kilövését, és 15 kisebb medve kiselejtezés céljából történő kilövését kellene engedélyeznie a minisztériumnak, hiszen rendkívüli módon túlszaporodott a populáció. Magyarázatként hozzátette: szombaton harminc medvét számoltak meg a vadászterületnek azon a kis részén, ahol végül kilőtték a hím medvét. A Környezetvédelmi Minisztérium azután járult hozzá a Tusnádfürdőre bejáró medvék kilövéséhez, illetve áttelepítéséhez, hogy július közepe óta négy embert sebesített meg a medve a fürdővárosban. A vadásztársulat augusztus 15-én lőtte ki az első veszélyes medvét Tusnádfürdő határában. Romániában azóta sokasodtak meg a medvetámadások, hogy a Ciolos-kormány 2016-ban a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta. Korábban a tárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak. 
Szerző
2018.08.20 12:03
Frissítve: 2018.08.20 12:04

Belgiumban ősztől már nem járőröznek katonák

Publikálás dátuma
2018.08.20 11:28
Katona áll őrt 2017. június 20-án a brüsszeli központi pályaudvar közelében, ahol korábban egy merényletkísérletet akadályoztak
Fotó: AFP/ Belga Mag/Belga/ Laurie Dieffembacq
Bár még május végén is történt dzsihadista támadás az országban, a belga kormány nem emeli a terrorkészültségi szintet, szeptembertől pedig a hadsereg egységei is elhagyják a köztereket.
Belgiumban szeptembertől fokozatosan megszüntetik a katonák utcákon, metró- és vasútállomásokon teljesített járőrözését, helyüket a rendőrség és más biztonsági szolgálatok veszik át - szemlézi az MTI a La Libre Belgique című napilap hétfői cikkét.
A beszámoló szerint Steven Vandeput védelmi miniszter a VTM flamand nyelvű közszolgálati televíziónak adott vasárnap esti interjújában elmondta, a katonáknak a közterületekről való fokozatos kivonása nem okoz biztonsági kockázatot. A stratégiai fontosságú helyszíneken, nagykövetségek előtt, zsidó és más nemzetközi intézmények védelmében továbbra is szerepet vállalnak.
A belga kormány több lépcsőben, legutóbb július elején csökkentette az utcákon szolgálatot teljesítő katonák számát. Jelenleg mintegy 550 katona járőrözik a belga nagyvárosokban. Információk szerint a hadsereg folytatja a rendkívüli események alkalmával szükséges beavatkozásra való felkészülését, emellett komoly tartalékkapacitást állomásoztat, amely szükség esetén - a rendőrséggel együtt - azonnal bevethető.
Belgium a 2015 novemberében, Párizsban hét helyszínen elkövetett merényleteket követően hármas - "lehetséges és valószínű" - terrorkészültségi fokozatot rendelt el, majd a 2016 márciusában, Brüsszelben két helyszínen elkövetett támadásokat követően a legmagasabb, négyes - "súlyos és azonnali" - fokozatúra emelte a terrorfenyegetettség szintjét az ország egész területén. Belgium ekkor rendelte el 1800 katona folyamatos utcai járőrözését is.  A terrorfenyegetettségi szintet később hármas szintre minősítették vissza, majd az év elején kettes szintre csökkentették. A járőröző katonák számát ezzel arányosan ugyancsak mérsékelték. Belgiumban legutóbb május végén minősítették terrorcselekménynek egy magányos elkövető akcióját, amikor a 33 éves, Benjamin Hermann nevű elítélt kétnapos eltávozása alatt előbb rabtársával, majd két rendőrrel és egy civillel végzett Liege-ben. A férfi többször is azt kiáltotta, hogy "Allahu Akbar" (Allah hatalmas), mielőtt lelőtték. A terrorfenyegetéseket elemző belga központ (OCAM) ezt követően közölte, az eset ellenére sem emelik az országos terrorkészültség szintjét. A liege-i támadást, ahogy 2015-ös párizsi és a 2016-os brüsszeli merényleteket is az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta magára.
2018.08.20 11:28